Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-08 / 159. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. július 8., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. Arktisz és Antarktisz Utazás Mozart koponyája körül FIKCIÓ Az egyik nyugat-európai kiadó évente négy regényt kíván piacra dobni a sci-fi mintára létrehozott politikai fikcióban. Minthogy magyar neve még nincs, lehet, hogy pofinak hívják majd? A Le Monde híradásából kitűnik, hogy az első könyvet egy újságírónő szállítja, a mű címe: A Vatikán embere. A sztori figyelemre méltó újdonság, elrabolják a pápát, azért, hogy a banditák a maguk új rendjét kényszerítsék a világra. A sorozat szerkesztője szerint a politikai fikciónak, mint új műfajnak elsősorban azért lesz nagy sikere, mert reális információk társulnak az írói képzelettel. Feltehetően, ez esetben az emberrablás lehet az információ. Éppen emiatt meg kell jegyezni, hogy az elmúlt évek példái mintha éppen azt sugallnák a fikciókban járatlan újságolvasóknak, hogy ezek bizony, mármint a valós, a megtörtént emberrablások, minden képzeletet felülmúlnak. Földünk élőlényekben legszegényebb területe a Déli-sark kontinense, az Antarktisz .‘hozzá képest északi ikertestvére, az Arktisz valóságos „állat- és növénykert”. És ezt elsősorban nem is a nagy hideg, pontosabban nem is az abszolút minimumok hallatlan alacsony értékei magyarázzák. A különbség a két sarkvidék merőben eltérő földrajzi és meteorológiai viszonyaiban keresendő. Az Arktisz hatalmas földrészek (Eurázsia, Észak-Amerika) által gyűrűbe zárt, több ezer méter mély, vékony jégréteggel fedett tengermedence. Ellenben az Antarktisz három nagy óceánnak egyetlen összefüggő vízgyűrűben egyesült hullámaitól ostromolt, elképzelhetetlenül vastag jégtakaróval fedett magas világrész. Az Arktisz a tengerszinten van, leszámítva a benne lévő földeket és szigetcsoportokat (Ferenc József-föld, Spitzber- gák, Novaja Zemlja) és a földrészeknek a sarkkörön belülre nyúló hegységeit. Az Antarktisz területének azonban nagy része 3000 méter magas tengerszint feletti jégfennsík. Az Arktisz egész területén érezhető a tengernek, és egy részén a Spitzber- gák és Skandinávia között mesz- sze északra hatoló Golf-áramlatnak a mérséklő hatása, így ott az éghajlat sarkvidéki-óceáni. A déli földrész területének mindössze öt százalékán bukkan a jégtakaró fölé az alapkőzet, ez pedig csak szegényes lehetőség a növények és az állatok megtelepedésére. Továbbá mind az évi, mind a havi középhőmérsékletek sokkal alacsonyabbak, mint az Északi-sarkvidék megfelelő szélességein. így a növények számára a vegetációs időszak rendkívül rövid: csak néhány hét. Mindez együttesen magyarázza, Képünkön: helikopter köröz az expedíció alumíniumból készült 35,8 méter hosszú, 9,85 méter széles hajója fölött (MTI-Külföldi Képszerkesztőség) Szenzációkban nem szűkölködő napjainkban több mint meglepetés volt az a beszámoló, amely egy francia tudományos lapban jelent meg. A Pour le Science áprilisi számában Pierre- , Francois Puech antropológus cikket írt arról, hogy miképpen azonosította Mozart koponyáját. Mozart mintegy két évszázada halott, a muzsikája pedig mindenkit túl fog élni. Vagyis a „koponya” örök életű. Akkor pedig, Hamlet módjára, miért vette kézbe a tudomány embere? Maga a történet is szenzációs. Wolfgang Amadeus Mozart 1791. december 5-én, 0 óra 55 perckor halt meg, 36 évesen, Bécsben, a Rauchensteingasse 970 számú házban. Constance, a felesége, csupán harmadosztályú temetést tudott fizetni. Ez abból állt, hogy a Szent István Bazilikában felravatalozott tetemet Bécs egyik külvárosi temetőjébe vitték, és ott közös sírgödörbe temették. Fél évszázad múltán, 1842-ben, amikor Constance is meghalt, a zeneszerző iránti tiszteletből, egy osztrák orvos ebben a sírárokban megkereste Mozart koponyáját, majd részletes leírást készített róla. Erre felfigyeltek a salzburgi Mozarteumban, és a feltételezett Mozart-koponyát szülőházába vitték. A gyanút azonban senki sem tudta eloszlatni, s végül is a kétely győzött: a koponyát elzárták a látogatók elől. Shaffer Amadeusának bemutatója és Milos Forman 1984- ben készült filmje kellett hozzá, hogy a zárat kinyissák. A Mozarteum igazgatója ekkor megbízott egy osztrák kutatót, hogy tekintse át a koponya irodalmát, majd hozzákezdtek a szakvizsgálatokhoz is. Itt kapcsolódott be a francia professzor, aki a marseille-i törvényszéki orvosi intézetben, valamint a párizsi Ember Múzeum antropológiai laboratóriumában végezte a munkát; megtisztította, milliméterről milliméterre mikroszkopikusan is átvizsgálta a rábízott koponyát. Kegyeletsértő a tény, mellyel szembesült: ilyen koponyával még nem foglalkozott! A hom- lok-koponyavarratok korai ösz- szenövése a koponya különleges torzulásával járt. Ezt a felnőttkori elváltozást mindeddig nem ismerte a szakirodalom, mi több, az újszülötteknél tapasztalt esetekre is csak 1981-ben utaltak először. Mozart koponyája tehát mindenekelőtt orvosi szenzációnak számított. Átvizsgálták a múzeumban lévő, mintegy háromezer koponyát, és köztük mindössze négynél fedeztek fel hasonlóságot. Az azonosítás következő lépését ezek után a portrékkal való egybevetés jelentette. A sok és sokféle Mozart-kép között találtak is olyan korabeli rajzot, amelyen a művész nem szépítette modelljét, a koponya torzulását is visszaadta képén. A történet utójátéka vagy folytatása, hogy több cikk is íródott a vizsgálat nyomán, sőt, májusban kiállításon is bemutatják az azonosítás folyamatát. Mi ebből a tanulság? — kérdezhetné bárki. Az embertan professzora valószínű azt felelné, hogy Mozart koponyája két évszázaddal a halál után is előbbre vitte a tudományt. Hogy milyen agyat fedett a torzult koponya, azt meg mindaddig kutathatja a világ, amíg lesznek zenészek és zenehallgatók. hogy miért szegényesebb — sokkal, de sokkal szegényesebb — a Déli-sarkvidék növény- és állatvilága, mint az északié. Erre a szegénységre talán a legjellemzőbb, hogy a gerinctelen állatvilág legnépesebb törzsének, az ízeltlábúaknak (ezek ismert fajszáma a Földön jelenleg már meghaladja a 800000-et!) mindössze félszáz faja él a hatodik földrészen. Sőt, ha a középső szigetek gerinctelen faunájának eddig ismert képviselőit is számba vesszük, ez a szám akkor sem sokkal emelkedik a 700 fölé. Az Antarktisz sok más szempontból is egyedülálló, érthető ezért, hogy a nemzetközi kutatások kereszttüzében áll. Az állandóra telepített kutatóállomásokról, mint bázisokról különféle célú és nemzetiségű expedíciók indulnak a kontinens belsejébe, amely bizony még ma sem veszélytelen vállalkozás. Jelenleg Franciaországban, Le Havre- ban készülődik a Transzantarkti- ka nemzetközi expedíció, amelynek tagjai ez év augusztus 1-jen indulnak, és hat hónap alatt több mint 6000 kilométert akarnak megtenni kutyaszánon. Mini sörfőzde a tanácsházán Az 1985-ben alakult HBH-Skála Bajor-Magyar Sörfőzde Előállító és Forgalmazó Kft újabb mini sörfőzdével gyarapodott. A szentendrei városháza használaton kívüli pincéjében a helyi tanács aktív közreműködésével június 21-én avatták fel az új sörfőzdét, amelyhez a 20-as évek hangulatát idéző étterem is párosul. Az ötlet megszületésétől a nyitásig alig hat hónap telt el. A belsőépítészeti munkák Zobor László és Gergely László tervei nyomán készültek el, a Csömöri Ipari Kisszövetkezet generálkivitelezésében. (MTI-fotó) Teljes pihenés Mindennapi nyelvünk A buldózer szó es származékai új szerepkörben Az angol eredetű buldózer és szócsaládja napjainkban az alapjelentésén túl egészen újszerű fogalmi és használati értékben jelentkezik mindennapi nyelv- használatunkban. Ennek a szerepvállalásnak hátteréül szolgáló valóságról kapunk információkat azokban a szövegrészietekben, amelyekben kulcsszóként teljesítik közlő, kifejező szerepüket a buldózer, dózer, dózerol, el- dózerol; buldózer-technika, buldózer-nyár, buldózerpolitika, és magyar megfelelőik: földgyalu, földtoló, földmunkagép stb. A „barbár buldózer-technika, a módszeres falurombolás” fBXet. és Irodalom, 1989. máj. 12.), a szisztematizálás idegen szó mögé bújtatott erdélyi falvak lerombolására irányuló buldózerpolitika elleni tiltakozás” (Kapu, 1989. május sz.), versbeli jelentkezése is azt példázza, hogy egy idegen eredetű szócsalád szerepvállalásának hátterében meghúzódó sajátos politikai mozzanatok, érzelmi és indulati töltésű áthallások révén felerősödnek a költői mondanivalót megfogalmazó szövegrészietek. Erről bizonykodik példatárunk: „Böhönc buldózerekkel töretvén/ irtják nyelvét, nevét, tanyáját, templomát” /Döbrentei Kornél: Ez is a Dunánál/. — „Uram, az eszelős földgyaluk /Uram a széttiport falak, a meggyilkolt faluk” (Sima Mihály: Himnusz-töredék). — „Ébredj, bamba világ: színed előtt/zajlik megint egy genoci- dia. Nincs már falu, mert földgyalu egyszerűsíti le a tájat” (Görgey Gábor: Népirtás). Sajátos áttételekkel a feldúlás veszélyének képzetére komponált költői mondanivaló árnyaltabb és átvittebb értelmű szerep- vállalásra készteti a buldózer szót ezekben a versrészletekben: „Vad buldózer simítja el/szálkás sorsodat” /Rédai Gábor: Buldózer. — „Tombolt a szárazság, az őrület/a kékség/a Buldózer-nyár”/Kántor Péter: Egy nyár visszapörgetése/. A buldózer szó és származékai mai életútjáról tanúskodnak azok a sajtó hasábjain megjelent szövegrészietek, amelyek révén politikai és közéleti szóhasználatunk is gazdagodott. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben találkozhatunk a leggyakrabban velük, arról példáink bizonykodnak: „Látom a buldózert, amint a templom oldalának feszül” (Élet és Irodalom, 1989. febr. 17.). — „Milliók megdöbbenését, felháborodását, tiltakozását váltotta ki hazánkban is a román sziszte- matizálási — falurombolási program, a népünk már akkor szót emelt, amikor az ijesztgető buldózerek még bele sem harapta testvéreink földjébe” (Népújság, 1989. május. 26.). — „Ate- lepülés-szisztematizálás 7—8 ezer falut akar eldózerolni” (Kapu, 1989. márc. sz.) Megidézett példáink megfelelő alapot nyújtanak arra is hogy értelmezni legyünk képesek nemcsak a kulcsszerepet játszó szavak fogalmi és használati értékét, hanem azt a politikai és nemzetközi hátteret is, amely alapul szolgált a dózer és származékai jelentkezésének és el- teijedésének mai nyelvhasználatunkban. Dr. Bakos József A siófoki Aranypart homokján napozó Kovács űr odafordul a szomszéd férfihoz: — Ugyan már, legyen olyan szíves, tegye át a bal lábamat a jobb lábamra. A szomszéd átteszi, aztán részvéttel megkérdezi: — Nagyon fáj? A kissé meghökkentő válasz a vízszintes 1. és a függőleges 13. sorban található. Megfejtésül ezt kell beküldeni. Vízszintes: 13. Fűrészes élű maláji tőr. 14. Mitológiai próféta, öt ószövetségi könyv legendás szerzője. 15. Végzet. 16. Erő betűi. 18. Tolna megyei község. 19. Keretez. 20. Bűnöző. 23. Vesztegelt. 24. Kicsinyítő képző. 25. A Nyugat köréhez tartozó kiváló költő, műfordító, prózaíró (1885 1936). 28. Tova. 30. Kötőszó. 31. A baromfiak éjszakai pihenőhelye a baromfiólban. 32. Szóösz- szetételek előtagjaként az utótag kettő- zöttségét jelöli. 33. Kerek Ernő. 34. Kérdő szócska. 36. Délután, röviden. 38. Alkotás. 39. Szó, franciául. 40. Abramov szovjet rendező filmje (zárt betűk: L, É, K, E) 41. Ilyen „szak” is van; tegyük hozzá: sajnos. 42. Kínai férfinév. 43. Olasz király. 44. A derült ég színe. 45. Alá. 46. Kiejtett betű. 47. Folyó és üdülőhely az NSZK-ban. 49. A tragikum kezdete. 51. Ragaszkodó. 52. A gépesítés egyik fajtája. 55. Kiejtett betű. 57. Szarvasfajta vad. 58. Lengyel író (Staniszlaw), tudományos-fantasztikus művek népszerű szerzője. 59. Csupán fél menü. 60. Amerikai bakteriológus, gyermekbénulás elleni sikeres módszer kidolgozója. 62. Mesebeli Baba. 64. Nevét a dinamittal és egy nemzetközi díjjal szokás emlegetni. 66. Híres ógörög filozófiai iskola színhelye. 67. Fémjelzés. 69. Görög istennő. Egyébként pedig Pécs híres szobra. Függőleges: 2. A kidolgozott kéz jelzője. 3. Rádióműsorszám. 4. Latin száj. 5. Neves magyar építész névbetűi. 6. Elektromos töltésű részecske. 7. Neves kritikus és irodalomtörténész (zárt betűk: B, C, I, K). 8. Ezt a „bért” a MÁV fizetteti késedelmes ügyfeleivel. 9. Földet forgat. 10. Heves megyei dinnye jelzője. 11. Sárga virágű csetje. 12. Menyasszonyok. 17. Gyermekeknek rendezett összejövetel. 19. Erős, szilárd — szép régi szavunkkal. 21. Történetíró (Péter, 1712-69). 22. Kettősbetű. 23. Kiejtett betű. 26. Lyukas .jószág”, mely lyukat fűr. 27. Elsüti a puskát. 29. Franciaországi folyó. 33. Operaházunk basz- szus énekese volt (Endre, 1906—60). 35. Dolgozik a pók. 37. Az USA egyik hírügynöksége. 38. Bátorodik. 39. Népszerű sportegyesület. 46. Hasonló nevű szigetcsoport legnagyobb szigete a Csendes-óceánban (USA-birtok). 47. Német személyes névmás. 48. Kettős betű. 50. Végső jóváhagyását adja valamihez. 53. Omszk folyója. 54. Hamis. 56. Amerikai színész (Peter), Colombo hadnagy a krimiben. 59. Az ő részére. 61. Ebi betűi. 62. Ábrázat. 63. Körülbelül ötmilliónyi nép Kelet-Nigériában. 65. Részben gebines. 67. Egyforma betűk. 68. Rangjelző. Valló Emil Beküldendő: vízszintes 1, és függőleges 13. A megfejtéseket július 12-ig küldjék el. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Aki senkit sem bántott meg, soha sem fog megbocsátani. A helyes megfejtők közül a következők nyertek könyvet: Tóth Tibomé (Eger), Szilágyi Éva (Eger), Horváth Vince (Mátrade- recske) Nagy Mária (Kerecsend) és Gáspár Ágnes (Kál). Gratulálunk! 'D 2 3 4 □ 5 6 7 8 9 0 10 11 12 13 r 14 r 15 16 r 17 L 18 r 19 20 21 22 L ■ □ 23 r 24 B 25 26 27 r R 28 29 □ 30 □ 31 □ 32 r 33 34 35 _ 36 37 C □ 38 r 39 40 ■ 41 _ 42 □ □ 43 ..... 4 4 45 46 □ 47 48 □ 49 50 51 J □ 52 53 54 ■ □ D 55 56 □ 57 □ □ 58 59 60 61 □ 62 63 □ 64 65 66 □ 67 68 H o9 IN C □
