Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-04 / 155. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 155. szám ÁRA: 1989. július 4., kedd 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA BUSH ELNÖK BUDAPESTI ÚTJA ELŐTT „Az amerikai cégek óvatosabbak, mint nvugat-európai tár­saik” ' (2. oldal) MAGAD URAM, HA A TÉESZBEN NEM MEGY! „A Szépasszony-völgy hírhedtségével nem kívántunk kon­kurálni" (3. oldal) MAJDNEM IGAZI KÁVÉHÁZI PILLANATOK Az egri Színműhely bemutatkozása (4. oldal) LAKÓKOCSI ÉS AUTÓ KARAMBOLJA Árokba hajtott, fának ütközött... (8. oldal) Az ötödik csúcs Vastagh Pál az egri reformkor fórumán Gorbacsovma érkezik Párizsba A szilárd alapokon álló fran­cia-szovjet kapcsolatok újabb ál­lomása Mihail Gorbacsov ked­den kezdődő párizsi látogatása, amelynek keretén belül ötödik alkalommal kerül sor csúcstalál­kozóra a két ország vezetői kö­zött. A találkozón mintegy húsz, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet számos területét átfogó megállapodás aláírására kerül majd sor. Jelenleg a kétoldalú kapcsola­tok legfontosabb feladata, vélik Moszkvában is, hogy az eddigi találkozókon született megálla­podások tartalommal teljenek meg, tovább lépjenek az együtt­működés és a közös feladatok megoldása terén. A kulturális, tudományos-műszaki együtt­működésre eddig is sok példa van — ezen a téren a moszkvai francia és a párizsi szovjet kultu­rális központ felállításával lép­nek tovább. A gazdasági kapcsolatok fej­lesztésében továbbra is a francia tőke bizalmának megteremtését tartják döntőnek — a szovjet piac váija az egyelőre tartózkodó kül­földi befektetőket. Ezen a téren a szabad gazdasági övezetekkel kapcsolatos szovjet elképzelések ismertetése, vagyoni garanciák nyújtása jelenthet előrelépést. Az összeurópai ház gondola­tát a francia vezetés is támogatja. A látogatás elősegítheti a szovjet kezdeményezés útjában álló akadályok felszámolását. Moszkvában hangsúlyozzák, hogy a hagyományosan jó szov­jet-francia kapcsolatoknak nagy jelentősége van az európai konti­nens jövője szempontjából. Véget ért Szombathelyen a közgazdász vándorgyűlés A XXVII. Közgazdász Ván­dorgyűlés kétnapos szakmai vi­tája hétfőn plenáris üléssel feje­ződött be Szombathelyen. A rendezvény mintegy hétszáz résztvevője öt szekcióban vitatta meg az Érdekeltség és motiváció a piacosodó magyar gazdaság­ban címmel meghirdetett köz­ponti téma egy-egy részkérdését. A szekcióvezetők egybehangzó véleménye szerint a vándorgyű­lés hasznos szakmai vélemény- cserére adott lehetőséget, a vitá­ban elhangzottak támpontot és segítséget adhatnak az irányítás­ban és a gazdálkodó szervezetek­nél dolgozó mintegy negyven­ezer közgazdásznak az ország gazdasági gondjainak megoldá­sához. A vándorgyűlés után Keme- nes Ernő, az Országos Tervhiva­tal elnöke, a Magyar Közgazda- sági Társaság főtitkára az MTI munkatársának arra a kérdésére, hogyan tudja befolyásolni a kor­mányt a közgazdasági társaság, azt felelte: a kormányzat ma minden oldalról nyitott a kívülről érkező vélemények és javaslatok befogadására, tehát nem tekinti saját monopóliumának a jövőbe vezető út megtalálását. Másrész­ről a társaság és a kormány kap­csolata közvetlen, hiszen a társa­ság tagjai között több kormány­tag is van, akik közül öten a mos­tani vándorgyűlésen is jelen vol­tak. A társaság belső életéről szól­va a főtitkár elmondta, hogy nem mindig egységes a különböző problémák elméleti és gyakorlati megközelítése, ám a társasági élet fórumain közvetlenül meg­nyilvánuló szakmai konfrontáció nem jelenti azt, hogy a társaság kettéoszlik az irányításban, illet­ve a gazdálkodó szervezeteknél dolgozó közgazdászok csoport­jaira. Hozzátette: a társaság is keresi a helyét, a lehetséges mű­ködési formák közül valószínű­leg azt választják, hogy a megyei szervezetek jogi önállóságot kapnak, a társaság pedig szak­mai szövetséggé szerveződik. így lehet erősíteni a szervezeten be­lüli önkormányzatot, a szervezet döntésformáló szerepét. Olyan szakmai szövetséget szeretnénk alakítani, amely vállalja a hazai közgazdász-társadalom érdek- védelmét is. (MTI) Az MSZMP jelentős politikai tényező kíván maradni — Őszinte örömmel jöttem Egerbe, mert úgy gondolom, hogy egy vezetőnek kötelessége eleget tenni a meghívásoknak, hogy személyével és álláspontjá­val az érdeklődők megismerked­hessenek — mondta Vastagh Pál, Csongrád megyei első titkár, az MSZMP Politikai Intéző Bi­zottságának tagja azon az egri re­formkor és a városi pártbizottság által szervezett fórumon, melyet a dohánygyár kultúrtermében tartottak tegnap délután. — A személyes találkozás sze­rintem százszor többet ér, mint bármilyen nyomtatott informá­ció, ezért is támogatom az ilyen összejöveteleket — folytatta gondolatmenetét, majd beveze­tő előadásában a politikai intéz­ményrendszer átalakulásának eddigi és várható lépéseit ele­mezte. Az MSZMP vezetése az 1988 májusi kongresszus óta két fő alappillérét igyekszik ennek megteremteni. Az egyik a plura­lizmus, a másik a jogállamiság. A pluralizmust kezdetben a többpártrendszer kialakítása nélkül képzelték el, ám a fejle­mények hatására ezt az álláspon­tot a párt felülvizsgálta, és maga kezdeményezte a többpártrend­szer kialakítását. Remélhető, hogy a többpártrendszer intéz­ményeinek megteremtése az erőviszonyok letisztulása után a társadalom jelenlegi fölhevült ál­lapota is higgadtabb képet mutat majd. Az új politikai szervezetek ugyanis a társadalom jelentős csoportjait kapcsolhatják be az aktív politizálásba, és mind töb­ben érezhetik majd, hogy való­ban közük van az országban tör­téntekhez. Az MSZMP-nek, ha jelentős tényező kíván maradni a politika porondján, önkritikusan kell föltárnia a korábbi hibás döntéseket. Vastagh Pál: — Ha nem vesszük komolyan a választási harcot, csúfos vereséget szenvedhe­tünk... (Fotó: Gál Gábor) A pluralizmus segítségével a politika érdekegyeztető eszköz­tárával sikerülhet megtalálni azokat a közös momentumokat, melyek a társadalom és a haza sorsáról az eltérő gondolkodású csoportokban megszülettek. Ez a kiegyezéses politika megóvhat a szélsőséges döntésektől, és se­gíthet abban, hogy az ország sze­kere a többség akaratának meg­felelően haladjon. Ugyanakkor nem szabad mechanikusan azo­nosítani a többpártrendszert a demokráciával, ugyanis ez nem képes hatékonyan működni, ha nem párosul a helyi demokrácia kibontakozásával, a népi önkor­mányzati formák megszületésé­vel. Ennek számos jogi és anyagi feltétele van, és egyelőre még ke­vés szó esett róla mértékadó fó­rumokon. Alapvetően át kell alakítani az állam szervezetét, méghozzá a hatalmi ágak meg­osztásának elve szerint. Tudo­mányos érvek és gyakorlati ta­pasztalatok cáfolják ugyanis a marxizmus-leninizmusnak azt a korábbi gyakorlatát, hogy a tör­vényhozó és a végrehajtó hata­lom egy kézben összpontosuljon. Ez a szisztéma nem volt alkalmas az ellentmondások feloldására, és így működésképtelennek bi­zonyult. Olyan fontos lépések szükségesek a jogállamiság meg­teremtéséhez, mint az alkot­mánybíróság, a közigazgatási bí­róság, a legfelsőbb számonkérő szék felállítása, és a jogvédelem biztosítása az állami szervekkel szemben. Ezek az intézkedések nem az MSZMP ellenében fo­gannak, ezekre az intézményekre a kommunista pártnak is szüksé­ge van. Ma már világosan látha­tó, hogy eddigi gyakorlatunkat nem lehet foltozgatni, gyökere­sen meg kell újítani, sőt egy telje­sen új társadalmat kell kialakíta­ni. Amiről eddig azt hittük, hogy szocializmus, arról mára bebizo­nyosodott, hogy sajnos, nem az. Még a legelső lépések is előttünk vannak a szocializmus megte­remtésének útján, s elsőként olyan fontos változtatásokat kell eszközölnünk, mint a pártállam felszámolása, a többpártrendszer megteremtése, az emberi és ál­lampolgári jogok messzemenő biztosítása. Kérdések következtek ezután, tudósításunk további részében ezekből, és Vastagh Pál válasza­iból válogattunk. — Taktikai lépésnek látszik a négytagú elnökség létrehozása. Szerintem ez olyan kompromisz- szumi. melyet a tagság nem támo­gat. Érdemes-e még ennek a párt­nak együttmaradni? — Ez valóban taktikai lépés, melyet a pártszakadás elkerülé­sére tett meg a vezetés. Ezt nem szégyen bevallani, hiszen a takti­ka soha nem volt idegen a politi­(Folytatás a 2. oldalon) Kórházba szállították Kádár Jánost Hétfőn délelőtt kórházba szállították Kádár Jánost. Az idős politikust tüdőgyulladással, vala­mint heveny légzési elégtelenséggel kezelik. A beteg állapota súlyos. Az árak, „ mozogt ak ”, üzletenként is változnak Árhivatali vélemény áremelések után Július 1-jén, múlt szombaton és 3-án, hétfőn a fogyasztási cik­kek, elsősorban az élelmiszerek, vegyiáruk és dohánytermékek, továbbá jó néhány importáru széles körében jelentős áremelé­sekre került sor. Mivei kizárólag olyan áremelésekről van szó, amelyek szabadáras cikkekre vo­natkoznak, és a legtöbb esetben még az előzetes bejelentési köte­lezettség sem vonatkozik az azo­kat gyártókra és forgalmazókra, hivatalos lista sem készült. Budapesten például a Város­ház utcai baromfiáruházban hét­főtől így alakulnak az árak: a csirkeaprólék 60-ról 66 forintra; az egész csirke 88-ról 99 forint­ra; a comb 110-ról 118-ra; a mell 110-ről 132 forintra; a libacomb 107-ről 120 forintra; a szeletelt pulykamell 240-ről 300 forintra nőtt. A Rózsadomb ABC Áru­házban pedig egyebek között az alábbi áremeléseket érvényesí­tették: gyufa 70 fillérről 90 fillér­re; az őrölt paprika 75-ről 81.50- re; a sólet konzerv 66-ről 79-re; egyes kalácsok; a kuglófok 16.50-ről 18-ra; a Royal likőrök 180-ról 203 forintra; egyes teák 35.40-ről 44.50-re; a Békés Me­gyei üdítőitalok 1 forinttal drá­gábbak, nőtt a baromfiáru ára, folyamatosan emelkedett a kül­földi szeszesitalok ára; a cigaret­ták közül a Helikont 23-ról 25 forintra; a Sopianae 19-ről 20- ra; a magyar Marlboro 54-ről 60-ra, illetve 60-ról 70-re; a ma­gyar Multifilter 48-ról 60 forint­ra emelkedett. A felsoroltakon kívül még több utcát hasonló árucikk ára növekedett. A keres­kedelmi hálózatban eltérő mér­tékben emelték az árakat, így az egyes termékeknél akár több fo­rintnyi eltérés is jelentkezhet az üzletekben, áruházakban. A mostani áremeléseket La­katos József, az Országos Árhi­vatal főosztályvezetője így jelle­mezte: a kormány ez évre 15 szá­zalékos áremeléssel számolt, s ez bárhol a világon azt jelenti, hogy főleg a szabadáras cikkek köré­ben rendszeresen, jelentősen és széles körben emelkednek a fo­gyasztói árak. Csépi Lajos, az Árhivatal el­nökhelyettese az MTI munka­társának elmondta: kivétel nél­kül vállalati indíttatású áremelé­sekről van szó. Bár ezek a termé­kek a szabad árformába tartoz­nak, nem tagadható, hogy az Ár­hivatal jó részükről tudott, s igyekezett az áremelések idő­pontját befolyásolni. A kormány egyik közelmúltbeli ülése után kiadott közlemény szerint a fe­hérje, a műtrágya és az energia ára az idén nem változik a terme­lők számára, így központi ár­emelésre sem kerül sor. Ugyan­akkor a szabadáras cikkek köré­ben sor kerül áremelésekre az év során. A tavaszi forintleértékelés azonban sok termelőt, köztük a baromfitenyésztőket is érintette, számukra jelentősen drágultak az importból beszerzett takar­mányadalékok. Ezeknél a ter­mékeknél tehát a 6-7 százalékos átlagos áremelés indokolt. Az import drágulása az egyik fő okozója a többi árucikk áremelé­sének is. Arra a kérdésre, hogy mindezt figyelembe véve mennyire lehet kordában tartani a fogyasztói árakat, az elnökhelyettes el­mondta: ma úgy látszik, hogy az ezévre tervezett 15 százalékos ár­emelési szintet nem lehet tartani; szerinte az árnövekedés legalább 16 százalék lesz. Tudomásul kell venni: az árrendszer mechaniz­musa ma és a jövőben is úgy ala­kul, hogy az árakban a költségvi­szonyok mellett a piaci hatások érvényesüljenek, és a gyártók önálló árpolitikát valósítanak meg. Ugyanakkor az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatá­sok 38 százalékának áralakulá­sára az árhatóság valamilyen for­mában befolyással rendelkezik, ha másként nem, az előzetes be­jelentési kötelezettség előírásá­val. Ez az arány az elképzelések szerint jövőre 30 százalékra csökken, de megmarad a legfon­tosabb árucikkekre vonatkozóan. Csépi Lajos szerint ma már egyre inkább együtt kell élnünk az árak rendszeres mozgásával, s azzal is, hogy egyik-másik üzlet­ben esetleg jóval olcsóbban jut­hatunk hozzá ugyanahhoz az áruhoz. Ez esetben a piac dönti majd el a kialakított árak helyes­ségét, mert a vevő ott vásárol, ahol alacsonyabbak az árak. Az árhivatal szakemberei egyébként folyamatosan és rendszeresen vizsgálják, hogy az áremelések nem járnak-e együtt tisztességte­len haszonszerzéssel. I Nyár eleji utózöngék Az elmúlt hetekben több, országos beszédtémává is vált esemény keltette fel me­gyénk érdeklődő közvéle­ményének figyelmét. Közülük az egyik esetben a Kapu című szókimondó, olvasmányos folyóirat adott teret a Fidesz egri csoportja levelének, amelyben bizo­nyos rendőri túlkapás ellen tiltakoznak. Nevezetesen: I egy fiatalkorút bilincsbe ver­ve vittek végig a megyeszék­hely forgalmas részein. Ez valóban középkori módszer, csak helyteleníthető! Az ille­tő hatósági közeg meg is kap­ta a büntetését: elbocsátot­ták. Arról persze — az igaz­ság szerint — nem szabad lett j volna elfeledkezni, hogy az ily módon védelembe vett fiatalember se ma született ‘ bárány. Középiskolájából például — ahol szakmát sajá- : títhatott volna el — az első tan­év közben elküldték, mert \ több volt pár hónap alatt az I igazolatlanul mulasztott órá- : inak a száma, mint az egész ■ intézményben tanulóké. De főképp azért tanácsolták el, mert tanulmányi kirándulá­son — lopott. Értékes poha­rakat emelt el az őket vendé­gül látó debreceni Arany Bi­ka Szállóból. Jelenleg is bün­tetőeljárás hatálya alatt áll. Bárkinek szíve joga ezek után is kiállni bárki mellett. Az azonban valamennyiünk kárára lehet, ha valamely fel- j lépés hangulatában hátrál­tatja mások közért végzett munkáját. Történt ugyanis június ; 19-e délutánján az egri Dobó téren, hogy ifjú társaság egyik tagja szokatlanul nagy hanggal juttatta kifejezésre elégedetlenségét, saját szó- használata szerint: világfáj­dalmát. A magát igen bátor­nak tekintő férfiú nyomaté- kot is adott vélt igazának: bottal csapkodta, ütötte-ver­I te a környezetében lévő dísz­tárgyakat, közpénzen ké­szült ülőalkalmatosságokat, s ami az útjába került. Az ar­ra haladókat igencsak meg­botránkoztatta a viselkedé­se. Hívásra érkezett a rend­ülj árőr, ám ez a tény még in­kább felbőszítette a hős pad- ■ ütlegelőt. Szitkozódott, föld­re dobta az igazolványát, I egyáltalán: éreztetni kívánta, ; hogy ő más világban lévőnek ■ tudja magát. S lám, a Kapu-beli levél­nek meg is lett a hatása. A rendőrök feljegyezték a dü- i höngő fiú adatait, s mentek \ tovább. Nem tehettek egye- ! bet, magyarázták, mert ők nem szeretnék elveszíteni az állásukat. így azután elma­radt még az ifjúnak legalább kijáró szóbeli figyelmeztetés is. A következmény — vár­hatóan -: garázdaság sza­bálysértése miatti felelősség­re vonás., Szerencsére akkor és ott nem folytatódott a randalí- rozás, ami leginkább a téren súlyos összegekért kialakí­tott közértékeinket veszé­lyeztette. Ám a felismerés, hogy már a hatóságok keze is megkötött, egyesekben még I azt a képzetet keltheti, hogy S ezentúl bármit megtehetnek. I Tudatosítani illenék bennük: s tévednek! Szalay Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents