Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-29 / 177. szám
2 VILÁGMAGAZIN NÉPÚJSÁG, 1989. július 29., szombat Ülést tartott a Központi Bizottság (Folytatás az 1. oldalról) KB köszönetét fejezi ki azért az együttérzésért, amellyel tízezrek rótták le kegyeletüket az egykori pártvezető ravatalánál, illetve sírjánál. A testület a temetésen való részvételt egyértelműen politikai demonstrációnak minősítette, amely bizonyította, hogy az ország lakosságának jelentős része, elismerve a reformok, az átfogó megűjulás szükségességét, lényegesnek tartja a kádári örökség maradandó értékeinek megőrzését, abban látja hazánk haladásának zálogát. Az MSZMP munkakongresz- szusának előkészületeiről Kovács Jenő elmondta: a KB csomagtervet tárgyalt, amelyben szerepelt a kongresszus napirendjére, az ügyrend elveire, a választások előkészületeire vonatkozó javaslat, a megrendezés költségeivel kapcsolatos elképzelés, valamint egy közbeeső tájékoztató és állásfoglalás arról, hogy az eddigi viták tapasztalatai alapján a kongresszuson milyen vezető és ellenőrző testületeket lenne célszerű létrehozni. Utalt arra, hogy korábban nem volt „divat” ilyen kérdések megtárgyalása, s most azért történt így, mert felismerték, hogy széles körben célszerű e kérdéseket megvitatni. Az ülésen a legnagyobb vita arról folyt, hogy milyen módon szervezhetők a küldöttcsoportok, hogyan lehet a párt legfelső fórumát megszervezni. A KB-titkár utalt arra, hogy e kérdésben összeütköztek a hagyományőrző és a változtatást szorgalmazó nézetek. Végül is az a megegyezés született, hogy a kongresszusi küldötteknek ajánlják: hagyják jóvá, hogy két módon — területi alapon és véleményközösségek, nézetek alapján — lehessen küldöttcsoportot alakítani. Fontos kérdés volt a kongresz- szusi napirend; újabb ajánlás alapján beszámoló hangzik el a politikai helyzetről, a teendőkről, benne az elmúlt egy-másfél év minősítésével. Kovács Jenő a kongresszus időpontjának előrehozatalát indokolva úgy fogalmazott: várhatóan élénk eszmecsere alakul ki a megvitatandó témákban, s az előzetesen megjelölt időtartam erre nem biztosítana lehetőséget. A szóvivői tájékoztatón e napirenddel kapcsolatosan számos kérdés hangzott el. A válaszokból kitűnt, hogy a küldöttek egyéni választás alapján vesznek részt a kongresszuson; 600 párttagot képvisel egy küldött. A munkacsoportok már megalakultak, s megválasztották szóvivőiket is. A konzultációk a kongresszus megnyitása előtt egy hónappal megkezdődnek. Az elképzelések szerint a párt legmagasabb fórumát követően politikai nagygyűlést rendeznek, hogy az MSZMP a nagy nyilvánosság előtt is bemutassa programját, vezetőit, arculatát. A tanácskozás az MSZMP kongresszusa nevet viseli. Elhangzott az is, hogy a párton belüli különböző politikai áramlatokhoz tartozók, ameny- nyiben hajlandók deklarálni hovatartozásukat, egyforma esély- lyel indulnak a küldöttválasztásokon. Nem lehetnek ugyanis senkinek külön jogai; a kisebbség védelmét biztosítani kell a választási rendszerben. A KB- és KEB-tagok egy kis részét egyébként már megválasztották küldöttnek. Az 1276 küldöttnek körülbelül egyharmada titkos szavazás nyomán már megkapta mandátumát. Berecz János, a következő napirendi pont előadója ugyancsak röviden összefoglalta az előterjesztés főbb elemeit. Elöljáróban magyarázatot fűzve ahhoz, hogy miért őt jelölték erre a feladatra, emlékeztetett a téma megtárgyalásának előkészületei az ő irányításával folytak, s az MSZMP elnöksége úgy határozott: a funkcióváltozás nem ok arra, hogy más terjessze elő a témát. A napirendjelentőségéről szólva utalt arra: a Központi Bizottság még soha nem foglalkozott a párt és az egyház, a párttagok és a vallásos emberek viszonyával — a Politikai Bizottság belső határozata szabályozta ezt a kérdést. Az MSZMP most nyíltan kíván fellépni e kérdésben is. Kijelentette: nem vált előnyére a téma megtárgyalásának, hogy a sajtó nem volt jelen a vitánál, hiszen ez is a politika teljes nyilvánosságához, nyíltságához tartozik. A vitában is megállapították, fordulatra van szükség: a párt közvetlenül kívánja kapcsolatát kiépíteni a vallásos emberekkel és az egyházakkal, lehetővé téve, hogy a párttagok ideológiai kérdésekben ne az eddig elfogadott elveket tartsák szem előtt. Berecz János kijelentette: az 1956 előtti egyházpolitikát illetően nincs vita a KB-tagok soraiban. 1957-től a párt nyitottabb, a kapcsolatokat építő szövetségi politikát folytatott, s ez egy viszonylag érvényesülő vallásszabadságot jelentett. A mostani fordulathoz hozzátartozik, hogy az állam és az egyház elválasztása teljes legyen, hogy minden állampolgár egyenlő, nem lehet különbséget tenni a vallásos és nem vallásos emberek között. Ugyanakkor a párt és a hívők, az egyházak viszonyát a hazához és a haladáshoz való viszony határozza meg. Rámutatott arra is, hogy nagyon sok ateista fenntartással fogadja ezeket az alapelveket. Számítani kell értetlenségre, s attól való félelemre, hogy politikai versengés alakul ki a különböző mozgalmak, pártok között a vallás felhasználásával és kihasználásával politikai célokra. Berecz János végül hangsúlyozta: fel kell oldani a merev szabályokat, és a lelkiismereti szabadságot a párton belül is biztosítani kell. Mindez együtt azt jelenti, hogy gyökeres fordulatra van szükség az MSZMP egyház- politikájában. Végül Kimmel Emil tájékoztatót adott arról, hogy a KB értékelte a bukaresti felsőszintű magyar-szovjet, illetve magyarcsehszlovák találkozót. Tudomásul vette, hogy román kezdeményezésre magyar-román pártvezetői találkozót tartottak. A Központi Bizottság beszámolót hallgatott meg George Bush látogatásáról. A párt vezetőinek moszkvai megbeszéléseivel ösz- szefüggésben a Központi Bizottság kifejezte reményét, hogy olyan kedvezően alakulnak az európai folyamatok, a nemzetközi helyzet, amelynek nyomán lehetővé válik a szovjet csapatok teljes kivonása. A testület fontosnak tartja, hogy továbbra is szoros legyen az együttműködés és még hatékonyabb, intenzívebb tapasztalatcsere bontakozzék ki az MSZMP és az SZKP különböző szervei között. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Fejti György, a KB titkára előterjesztésében a július 22-ei időközi országgyűlési képviselőválasztások tapasztalatairól. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra: nagyon fontos, hogy az augusztus 5-ei pótválasztásokon az MSZMP tagjai aktívan működjenek közre a párt jelöltjeinek népszerűsítésében, elfogadtatásában. Szükségesnek tartja, hogy az időközi választások tapasztalatait az általános választásokra történő felkészülés során dolgozzák fel és hasznosítsák. A beszámoló rámutat: a választások mélyebb következtetés levonására nem alkalmasak, viszont külön elemzést igényel, hogy az időközi választásokon általában is jellemző csekély részvételhez, érdeklődéshez képest most még alacsonyabb volt a részvételi arány. Rámutat arra is, hogy a párt helyi szerveinek magatartásában jelen voltak a régi mechanizmus elemei. A Központi Bizottság személyi kérdésekben is döntött. A Társadalompolitikai B izottság vezetése alól felmentette Berecz Jánost, és a bizottság vezetésével Barabás Jánost, a Központi Bizottság titkárát bízta meg. Az előző testületi ülésen Kovács Jenő KB-titkári kinevezésével vezető nélkül maradt a pártpolitikai osztály; ennek vezetőjévé a Központi Bizottság Tóth Andrást nevezte ki. Mi lesz a „pártállammal” Kínában? Helyreállítják. Pekingi elemzők szerint a Tienanmen téri demokratikus mozgalmat elfojtó idős kínai vezetők — miután kemény kézzel folytatják az úgynevezett lázadók elleni elnyomást — hozáláttak ahhoz is, hogy az országban eddig bevezetett reformokat felszámolják. Ennek egyik igen jelentős eleme az, hogy mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek korábban a párt és az állam szerepének, funkciójának szétválasztására szolgáltak, most hibásnak nevezik és hozzáláttak a határvonal mind jobb „elkenéséhez”. Csao Ce-jang, az eltávolított pártfőtitkár 1987-ben, a KKP 13. kongresszusán egy kulcsfontosságúnak minősített beszédében kijelentette: a reformok kulcsa az, mennyire sikerül Kínában szétválasztani a párt és az állam feladatait, felelősségét. Csao nem titkolta: erre azért van szükség, mert csak ilyen módon lehet növelni a kormányzati tevékenység hatékonyságát. Ki nem mondottan ez azt is jelentette, hogy a volt főtitkár szerint nem lehet az országot politikai alapelvekkel, közhelyekkel, szakértelem nélkül igazgatni — a professzionalizmusra, szakértelemre szükség van, napi gazdasági és politikai ügyeket nem lehet kizárólag politikai „iránymutatással” megoldani. Csao szavaiból annak idején kicsendült: Kína sorsa forog kockán, ha nem hozzáértő vezetők irányítják, illetve ha a vezetők kiválasztása csak politikai kritériumok szerint történik. Most mindez egycsapásra „kártékony, burzsoá liberális” elképzelés lett. Li Peng kormányfő azt sürgeti, hogy a kormányzat minden szintje támogassa a kommunista párt propagandáját és a mindennapi döntésekbe is vigye bele az eszmei harcot, a kérlelhetetlenséget a nyugati ideológia elleni harc érdekében. Még a kínai diplomatákat is felszólították: ne csak barátkozzanak, ne csak üzleteket kössenek külföldön — hanem közben ügyeljenek a harcra, a taktikai kérdésekre, óvják a kommunizmus alappilléreit. Megfigyelőket megdöbbentette az a sebesség, amellyel Kínában a hosszú évek nem egyszer fájdalmas küzdelemi során elért haladást, végrehajtott reformokat egyszerűen — mint egyikük mondta — „kihajították az ablakon”. Hat hét szinte semmivé tette tíz év munkáját. (fodor) A HÉTEN TÖRTÉNT Szombat: Giulio Andreotti vezetésével megalakult a háború utáni Olaszország 49. kormánya — Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov kormányfő táviratban kérte fel a donyecki bányászokat a munka felvételére — Óriási tüntetések az észtországi Tallinnban és a grúziai Tblili- sziben — Bamakóban kudarccal végződött Kadhafi líbiai és Habré csádi vezető megbékélési kísérlete. Vasárnap: A japán szenátusi választásokon vereséget szenved a kormányzó Liberális Demokrata Párt — Valentyin Falin, az SZKP KB nemzetközi osztályának vezetője elismeri, hogy a Molotov-Ribbentrop paktumnak volt tikos záradéka — Gorbacsov a szovjet televízióban a sztrájk végét sürgeti, de kijelenti, hogy elkerülhetetlen a változások meggyorsítása — Kohl kancellár teljesen irreálisnak nevezte a lengyelek milliárdos dollárigényét — Testületileg lemondott az indiai parlamenti ellenzék — Lengyel-csehszlovák ellenzéki találkozó Prágában. Hétfő: Lemondott Unó Szószuké japán kormányfő — Átalakították a brit kormányt; John Major az új külügyminiszter — Gorbacsov a szovjet parlamentben a peresztrojka „legnagyobb próbatételének” nevezte a sztrájkokat — Phenjan a „szocializmus elárulásával" vádolta Magyarországot és visszaállította a vízumkényszert — megkezdődött az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozója Addisz Abebában — „A kölcsönös egyet nem értés” jegyében ért véget Szihanuk és Hun Sen első párizsi találkozója. Kedd: Gorbacsovval tárgyalt Moszkvában Nyers Rezső és Grósz Károly — Jazov szovjet védelmi miniszter Nagy-Britanniába látogatott — Lech Valesa, az ellenzék vezére és Jaruzelski elnök tárgyalásokat folytatott a kormányalakításról. Szerda: A „higanyhercegnek” keresztelt Szihanuk bejelentette: a kambodzsai felek mégis folytatják a tárgyalásokat — A pápa megerősítette: 1991 -ben Magyarországra látogat — Új püspököket nevezett ki a Vatikán Csehszlovákiában — Végétért az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozója. Csütörtök: Fidel Castro egy beszédében kijelentette, hogy Magyarországon és Lengyelországban „veszélyben van a szocializmus” — Nyina Andrejeva, aki annak idején közzétette a „konzervatívok manifesztumát” .ismét támadta a szovjet peresztrojkát — Elítélték Christer Petterssont, Olof Palme svéd kormányfő gyilkosát. Péntek: Elnökválasztás Iránban — tűzharcok Abháziéban, tüntetések Tbilisziben — Az ENSZ BT határozatban szólította fel a világ országait: ne támogassák Kö- zép-Amerika fegyveres mozgalmait. Moszkva: Mihail Gorbacsov, Nyers Rezső, Grósz Károly és A. N. Jakovlev a megbeszélés előtt London: Margaret Thatcher brit miniszterelnök- asszony hivatalában fogadja Dimitrij Jazov hadseregtábornokot, akinek személyében a második világháború óta először látogatott szovjet honvédelmi miniszter Nagy-Britanniába Varsó: Lech Valesa, a Szolidaritás szakszervezet elnöke újságíróknak nyilatkozik, azután, hogy megbeszélést folytatott Jaruzelski államelnökkel a megalakítandó új lengyel kormányról (Népújság-telefotó — MTI) A Bloch-ügy: Mi volt a diplomatatáskában? Valamennyi jelentős amerikai napilap címoldalán, az országos tv-adók hírműsoraik élén közölték a hírt, hogy vizsgálat folyik az amerikai külügyminisztérium egyik vezető diplomatája ügyében, mert állítólag a Szovjetunió javára kémkedett. A szenzációként tálalt ügyben azonban egyelőre több a kérdőjel, mint a bizonyosság. Felix Blochot, a külügyminisztérium vezető munkatársát James Baker külügyminiszter nemrég felfüggesztette állásából. Az indok: a Szovjetunió javára végzett hírszerző tevékenység. Bloch éveken át a bécsi amerikai nagykövetség első beosztottja volt, így szabadon betekinthetett az amerikai nagykövetségek ösz- szes jelentésébe, a washingtoni központból kapott utasításokba. Tudomása volt arról is, hogy a nagykövetségeken kik a CIA fő megbízottai. 1987 elején tért visz- sza Washingtonba, s azóta fontos tisztségeket töltött be a külügyminisztériumban. Módjában állt hozzájutni a legtitkosabb kül- ügyminisztériumi információkhoz. Az ügyet tehát rendkívül súlyosnak is lehetne tekinteni, csakhogy Bloch ellen a nyilvánosság előtt mindmáig egyetlen vád hangzott el: kapcsolatot tartott fenn szovjet hírszerzőkkel. A bizonyíték: hónapokkal ezelőtt Párizsban az amerikai kémelhárítás ügynökei videofelvételt készítettek arról, amint éppen diplomatatáskát adott át egy szovjet ügynöknek. Hogy mi volt a diplomatatáskában? Erről mindmáig egyetlen szó sem hangzott el. Azt sem tudni, hogy ha a vizsgálat már hónapok óta folyik az ügyében, akkor miért csak most függesztették fel állásából Blochot. Ha igaz az, amit az amerikai külügyminisztérium szóvivője is közölt, hogy június 22-én a diplomatát kényszerszabadságra küldték, bevonták hivatali belépőjét, s az épületben személyes iratai rendezésekor csupán a helyi biztonsági szolgálat ügynökének kíséretében közlekedhetett, akkor miért mutatták be még a múlt héten is egy kelet-nyugati külügyi szemináriumon annak a főosztálynak a vezetőjeként, amely az Egyesült államok és az Európai Közösségek közötti kapcsolatok hivatali részét intézi. Hogyan lehetett szerepe a hivatalából július 14-én felfüggesztett, de már hónapok óta megfigyelés alatt álló tisztviselőnek abban a július 18-i — a védelmi miniszter által máig hevesen vitatott — kereskedelmi miniszteri döntésben, amely enyhített a stratégiai árunak tekintett személyi számítógépek szocialista országokba irányuló eladásainak korlátain. Első hallásra érthető George Bushnak a minap tett kijelentése, miszerint mélységesen megdöbbentette, amikor értesült az ügyről. Az elnök azonban azt is közölte, hogy már hosszabb ideje tud az esetről, s egyelőre nem lehet felmérni, mekkora kárt okozott az Egyesült Államok biztonságának Bloch. Semmi haszna sem lenne annak, ha a szovjetamerikai kapcsolatokban éreztetné hatását az „ügy” — fűzte hozzá az elnök. Ám a következtetések levonásában nem mindenki olyan óvatos, mint George Bush. Sam Nunn, a szenátus hadügyi bizottságának elnöke, a törvényhozásban erősen vitatott jövő évi katonai költségvetés, ezen belül a B-2 hadászati bombázó programjának egyik elkötelezett támogatója kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „résen kell lennie”, hiszen Gorbacsov minden békeszólama, a főtitkár katonai tanácsadójának, Ahromejev marsallnak a múlt heti kongresszusi meghallgatáson tett kijelentései ellenére a Szovjetunió az Egyesült Államok biztonságának alá- ásására törekszik. Bizonyítéka ennek a „Bloch-ügy”. A szenátor arról nem szólt, hogy miért csak a Pentagon költségvetésének kongresszusi vitája előtt három nappal vált ez ismertté a nyilvánosság számára. Bloch változatlanul kapja fizetését a külügyminisztériumtól, s egyelőre nem emeltek vádat ellene. Az FBI ügynökei azonban állandóan a nyomában vannak, amint erről a nagy televíziós állomások is beszámoltak. A sok kérdőjel mellett mindmáig az egyetlen tény az a bizonyos diplomatatáska. Fazekas László
