Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-27 / 175. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA XL. évfolyam, 175. szám ÁRA: 1989. július 27., csütörtök 4,30 FORINT „IGEN, Ő ELMEBETEG” Ceausescuról, amerikai szemmel (2. oldal) A SZOCIALIZMUS LÁTSZATVILÁGA HELYETT VALÓSÁGOS SZOCIALIZMUST „Eredmény: a fogalmak erkölcsi kopása és a tökéletes fo­galomzavar.” (3. oldal) AZ ÁLTALÁNOSÍTÁS IGAZSÁGTALANSÁGA „...szó sincs irritálóan magas jövedelmekről...” (4. oldal) MIÉRT VÁLTOTTÁK LE AZ EGRI VÁROSGONDOZÁSI ÜZEM VEZETŐJÉT? „... hosszú távú koncepciójuk egyáltalán nem volt.” (8. oldal) Jelentés Barguzinból Tisztelgés Petőfi és Kuchelbecker eddigi nyughelyénél A barguzini temető ismét csendes, két temetés után va­gyunk, mindkét alkalommal megrendültén álltunk a friss han­toknál, ott, ahol a Megamorv — Petőfi-expedíció sikerrel végezte el az exhumálásokat, s a nemzet­közi szaktekintélyek elfogadták és aláírták a szakmai jegyző­könyvet. Hétfőn délben kellő tisztelet­tel adóztunk azon a helyen, ahonnan Petőfi Sándor földi ma­radványai kerültek elő. Egyszerű kopjafát állítottunk, rajta a költő, nevével és ezekkel a dátumok­kal: 1823 — 1856, valamint 1989. július 17. Nemzetiszínű szalag ékesíti a költő fejfáját. A megemlékezésen felcsendült a Himnusz, a Szózat, elhangzott Petőfi Egy gondolat bánt enge- met című verse, valamint egy ál­lítólagosán a szibériai száműze­tésben írott költeménye. Mind­annyian mezei virágból kötött csokrot helyeztünk a sírra. Egy nappal később olyan ese­mény szemtanúi lehettünk a bar­guzini temetőben, amilyet a helybeliek is csak hetven évvel ezelőtt láttak utoljára. Az ásatá­sok során elsőként előkerült orosz dekabrista, Kuchelbecker temetése méltó tisztelettel zajlott le, pravoszláv vallási szokások szerint helyezték végső nyuga­lomra a Petőfivel száműzetésük­ben feltételezhetőleg baráti kap­csolatban lévő dekabrista vezért. Barguzinban tehát már megkap­ta a végső tiszteletet a szenzációs exhumálás során megtalált orosz forradalmár, mégpedig a temető azon elhanyagolt területén, ahol a politikai foglyokat temették el. Ebben a parcellában szervezett egyházi szertartást a helyi párt- és tanácsi vezetés. Ez a maga ne­mében is figyelemre méltó. A barguziniak is sokáig fognak em­lékezni erre a napra. Mi szeret­nénk majd odahaza méltó mó­don búcsúzni a magyar forradal­mártól. Borzák Tibor Már nem kiegészítő tevékenység — Egyre nő a létszám — Bazárosok, vásárosok — Nyugdíj mellett is — Hiányoznak a lakótelepeken — Hogy melegkonyha is legyen — Csinosabb üzleteket Magánkereskedők — kedvezőbb helyzetben Szabó Ferenc egri Dobó utcai új divatüzlete is bővíti az áruválasztékot (Fotó: Szántó György) Budapesten tájékozódnak a közös piaci szakértők Készül az állami szektor privatizációs programja Második napja tárgyalnak Bu­dapesten a Közös Piac brüsszeli székhelyéről érkezett magas ran­gú tisztségviselők, s tájékozód­nak a magyarországi helyzetről, érdeklődnek azokról a magyar kívánságokról, amelyek a 23 fej­lett nyugati ország augusztus 1-jére tervezett brüsszeli szakér­tői értekezletének napirendjére kerülnek. Mint ismeretes, az Eu­rópai Közösségek Bizottsága a jövő hónap első napján vitatja meg, hogy milyen módon segítse a magyar és lengyel reformok megvalósítását. Ezen a tanács­kozáson a közös piaci országo­kon kívül az EFTA-államok, az Egyesült Államok, Kanada, Ja­pán, Ausztrália és Új-Zéland képviselői lesznek jelen. A budapesti megbeszélések­ről az MTI munkatársa tájékoz­tatást kért Surányi Györgytől, az Országos Tervhivatal államtitká­rától, aki elmondta: a közös piaci szakértők jártak a Tervhivatal­ban, valamint a Kereskedelmi Minisztériumban, s tárgyaláso­kat folytatnak még a Külügymi­nisztériumban és a Magyar Nemzeti Bankban is. Az OT-ben az államtitkár tájékoztatást adott a készülő kormányprogram főbb elemeiről. A magyar tárgyalófél kifejtette: a kormány elszánt a működő piacgazdaság kiépítésé­re, illetve az ahhoz szükséges fel­tételek kialakítására. Mindenek­előtt átfogó tulajdonreform be­vezetésére készül, amelynek egyik eleme a hazai magántőke szerepének növelése, továbbá a szabad vállalkozást gátló akadá­lyok, bürokratikus szabályok fel­számolása. A kormányzat támo­gatja és elősegíti a külföldi mű­ködötöké bevonását. A külföldi­ek tulajdonszerzéséhez Magyar- országon a jogi keretek jórészt már adottak. A kormány hozzá­kezdett a deregulációs program megvalósításához, az ezt irányító kormánybizottság várhatóan a jövő év elejére eltöröl minden idejétmúlt jogszabályt. Felül­vizsgálnak minden miniszteri, il­letve alacsonyabb szintű jogsza­bályt, és csak az indokoltakat hagyják meg. Az államtitkár tájékoztatta a közös piaci tisztségviselőket ar­ról is, hogy már készül az állami szektor privatizációs programja. Az ezt felügyelő kormánybiztos várhatóan októberben a parla­ment elé terjeszti az állami va­gyonkezelésről szóló törvényt. A Tervhivatal államtitkára ar­ról is tájékoztatta vendégeit, hogy a kormányzat szükséges­nek tartja a valós tőkepiac mi­előbbi kiépítését és a tőzsde mű­ködését. Már ma is nagy a szere­pe a kötvénypiacnak, kidolgoz­ták az értékpapírtörvényt, így várható, hogy az év végétől vagy a jövő év elejétől már létrejön az ipari tőzsde hazánkban. El­mondta továbbá, hogy a kor­mányzat számol a magánbefek­tetők megjelenésével, valamint azzal, hogy sorra megalakulnak a különböző befektető társaságok, nyugdíjalapok, új biztosítók és bankok. A közös piaci tisztségviselők kérdésére, hogy milyen segítsé­get vár Magyarország, a tervhi­vatali államtitkár elmondotta: bízunk a nyugati országok együttműködési készségében, a különféle kooperációk ösztön­zésében, a nagyobb arányú tőke­bevonásban, amely fontos a ter­vezett szerkezetátalakítás meg­valósításához. Magyarország adósságtörlesztési kötelezettsé­geit — mint eddig — a jövőben is időben teljesíteni fogja. Ez a kor­mány határozott szándéka. (MTI) A magánkereskedelem szere­pe a lakosság ellátásban Egerben — az országos tendenciáknak megfelelően — az elmúlt évek­ben számottevően nőtt. Ez nagy­részt annak a követekezménye, hogy megváltozott a feladata, a jogállása. Megszűnt az az előírás, hogy a magánkereskedelem ki­egészítő tevékenység. Egyenjo­gú szektornak kell tekinteni, amelynek célja a lakosság igé­nyeinek és szükségleteinek minél jobb kielégítése. Amint azt az Egri Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága kö­zelmúltban megtartott ülésén megállapította, a tavaly, illetve az idén a korábbinál kedvezőbb fel­tételeket teremtettek a magánke­reskedelem gyakorlásához, még­pedig az arról szóló törvényerejű rendelet módosításával. Mind­ezek elősegítették a gazdasági verseny élénkítését és azt, hogy a jogi és magánszemélyek — meg­határozott kivételekkel — azo­nos feltételekkel folytathassanak belkereskedelmi tevékenységet. Ezt tükrözi, hogy évről évre nőtt a kiskereskedők száma, míg 1981 végén Egerben 152-en vol­tak, tavaly számuk elérte a 380- at. Heves megye magánkereske­dői létszámnövekedése tíz utóbbi két évben vált rendkívül dinami­kussá. Rendkívül rossz hangulat ala­kult ki az elmúlt napokban a váci büntetés-végrehajtási intézet­ben, ahol jelenleg 283 férfi van szigorított őrizetben. Július 24- én, hétfőn tragikus esemény is történt a fegyházban. Amikor hétfőn 14 órakor az elítéltek be­fejezték a műszakot, Kalányos Sándor 36 éves szigorított őrize­tes az üzemben használt hígítót vett magához. Bezárkózott a WC-be, magára öntötte a nitro- oldat felét, és meggyújtotta ma­gát. Robbanás történt, tűz kelet­kezett, ezt észlelve a zárkatársak Az egriek közül állandó telep­hellyel 327-en rendelkeznek, öt­venhármán pedig vásározók. Nyugdíj mellett negyvenhatan foglalkoznak kiskereskedéssel. Az idényjellegű magánkereske­dések száma huszonhét, amely a kempingben, a strandon műkö­dő egységeket foglalja magában, továbbá a zöldség-gyümölcs asz­tali árusokat. Nem számottevő a mellékfoglalkozásban működő magánkereskedők száma, mind­össze tizennégy. Ezt az magya­rázza, hogy korábban a rendele­tek nem tették lehetővé az ilyen jellegű ténykedést, s a későbbi­ekben is sok volt a megszorítás. Például az, hogy az adott terüle­tet a szakmai tevékenység szem­pontjából ellátatlannak kellett minősíteni. Ez a lakótelepekre, illetve a külső városrészekre vo­natkozik. A peremkerületekben a kiskereskedőknek mintegy 40 százaléka rendelkezik telephely- lyel, s a különböző szakmák szempontjából rendkívül válto­zatos a kép. Míg nagyon sok a di­vatáruüzlet, nem jellemző ez a vendéglátásra, ahol még a piaci viszonyok, a telítettség sem veszi el a vállalkozók kedvét. Bár ör­vendetes módon Egerben is megjelentek a lakótelepeken az eszpresszók, a külterületeken a büfék is zömmel melegkonyhá­feltépték az ajtót. Ekkor még több levegő áramlott a helyiség­be, s újabb robbanás következett be. Kalányos Sándort súlyos égé­si sérülésekkel szállították a Bu­dapesti Katonai Kórházba, ahol a leggondosabb kezelés ellenére sem sikerült az életét megmente­ni. A tragédia híre a szigorított őrizetesek között rövid idő alatt elterjedt. Tudomást szereztek ar­ról is, hogy Kalányos Sándor azt kiabálta: a szigorított őrizet in­tézménye miatt gyújtja fel magát, így akarja felhívni a figyelmet annak igazságtalan voltára. val üzemelnek. Az előrelépés elle­nére továbbra sem kielégítő azon­ban az élelmiszer-ellátásban, a na- picikk-forgalmazásban résztvevő kereskedők száma. A néhány házi boltot kivéve ezt a létszámot fő­ként a zöldség-gyümölcs magán- kereskedők teszik ki. A kiskereskedők ténykedése a lakosság ellátásának szempont­jából alapvetően kedvezően ér­tékelhető. Az igényekhez igazo­dó rugalmas árubeszerzési gya­korlat mellett a kisipari termelői kapcsolatok hasznosításával is hozzájárulnak az áruhiányok enyhítéséhez. A vásárlókkal az ellenőrzési tapasztalatok szerint a szakmai követelményekkel összhangban foglalkoznak az üz­letekben. Az egységek felszerelt­sége, külső-belső képe ugyan­csak megfelelő, kivételek persze vannak: mégpedig a garázsból és a raktárhelyiségből átalakított boltok. Az üzletek nyitvatartása általában figyelembe veszi a vá­sárlói igényeket, bár a szabadsá­got, az ünnepi nyitvatartást nem mindig egyeztetik kedvezően. A további feladatok között első­sorban arra kell törekedni, hogy a fejlesztést ösztönző tanácsi tá­mogatások még tervszerűbbek legyenek, s hogy a peremkerüle­tek hálózati ellátottságát tovább szorgalmazzák. Az esetet követően hétfőn es­te 92 szigorított őrizetes megta­gadta a vacsora átvételét, így akarták kifejezni szolidaritásu­kat Kalányos Sándorral, illetve szembenállásukat a szigorított őrizet intézményével. Még ezen az éjszakán két elítélt, Mészáros Lajos és Budai Zoltán öngyil­kosságot kísérelt meg, ugyancsak a szigorított őrizet elleni tiltako­zásul. Sérüléseik nem voltak sú­lyosak, rövid időn belül vissza­szállították őket az intézetbe. (Folytatás a 2. oldalon) Felgyújtotta magát egy szigorított őrizetes — Tömeges ebéd- és vacsoramegtagadás — Öngyilkossági kísérletek Börtönlázadás Vácon Fogyatkozó tartalékaink Vagy van valakinek ka­paszkodója ebben az élet­ben vagy nincs. Ha van, akkor jó. Ha nincs, akkor két eset lehetséges. Vagy még nem találta meg, vagy már elvesztette. Ha még nem találta meg, az jó. (Esélye lehet a sikerre, majd valamikor.) Ha már elvesztette, akkor két eset lehetséges: egyedül is bol­dogul, vagy depressziós lesz. Ha egyedül is boldo­gul, akkor jó... A klasszikus kabarétré­fát vég nélkül lehet folytat­ni. Pusztán az ember fan­táziájára, és türelmére van bízva a választhatóságok sorozata. Az élet azonban ennél jóval bonyolultabb — mint tudjuk. Kapaszkodókra ugyanis legtöbbször szükségünk van. Más kérdés, hogy ki miben találja meg azt a tá­maszt, ami a buktatókon keresztülsegíti. Szeren­csésnek mondhatja magát, akinek a családi háttér ele­ve megadja ezt a fajta biz­tonságérzetet. Magyaror­szágon viszont, ahol a vá­lások száma hovatovább az égig nő, valószínűleg kevesen részesülnek eb­ben az örömben. Nekik máshol kell megtalálniuk a biztonságot. De hol? Talán a munkahelyen? Igen, ez egyszerűnek lát­szik — ám elég nehezen véghezvihető. Hiszen a legtöbb stressz épp a mun­kája során éri az embert — kollégák kisebb, nagyobb intrikái, állandó harc az előbbrejutásért, végrehaj­tani — ha tetszik, ha nem — a feljebbvalók utasítása­it. Az pedig, hogy a napi nyolc óra rituáléjában ke­ressünk menedéket, ra­gaszkodjunk apró kis rigo­lyákhoz, megszokásokhoz — ez legfeljebb látszatmeg­oldás, tünékeny segítség. Barátok? Akkor, ami­kor három műszakban ro­hanunk a pénzünk után, nemigen marad idő a haj­nalig tartó beszélgetések­re. S a hajdani „minden tit­kom megosztom veled” is­kolai, utcabéli kapcsolatok a gyakorlatiasság szintjére kopnak. Esetleg vigyá­zunk egymás gyerekeire, vagy, ha látunk egy ol­csóbb szoknyát, legfeljebb kettőt veszünk belőle, már, ha tudjuk a mérete­ket... Vonuljunk netán ele­fántcsonttoronyba? Bari- kádozzuk el magunkat könyvekkel, hangleme­zekkel, járjunk gyakrab­ban színházba, higgyük el mindazt, amit a klassziku­sok leírtak, s a tanítók mint „önök igazságot” osztottak meg velünk? Ideig-óráig ez is megoldás lehet. A folyton változó érté­kek között manapság jóval nehezebb stabil fogódzót keresni, mint az elmúlt év­tizedekben bármikor. S mintha a még működő tar­talékok is rohamosan fogynának... Doros Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents