Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-25 / 173. szám

—■—— .....................—........................ .......—!-------—^——-—’—— ............. .....................................................agg........................... w """" ...........................................................................' 1— i——-— N ÉPÚJSÁG, 1989. július 25., kedd_________________________________KÖZLEKEDÉS ____________________ i deális autéfarma Az autók értékének legfonto­sabb jellemzői közé akár még másfél évtizeddel ezelőtt is a gyorsulás, a teljesítmény, a vég­sebesség tartozott, de ma már az autósok szemében az igazi érték, ha egy kocsinak minél kisebb a motoija és minél kevesebb a fo­gyasztása. A konstruktőrök a fo­gyasztás mérséklésének egyik útját a kocsiszekrény alakjának optimális kialakításában, vagyis a légellenállás erőteljes csökken­tésében látják. Köztudott ugyan­is, hogy a légellenállás a sebesség négyzetével növekszik, és mérté­két erősen befolyásolja a kocsi felületének nagysága, érdessége és a jármű alakja, áramvonalas- sága. A túlzottan áramvonalas kocsi azonban oldalnézetben már hasonlít egy repülőgép- szárny alul lapos, felül ívelt met­szetére, ezért a karosszérián nagy sebességnél már felhajtóerő is keletkezik, ami rontja az útfek- vést, és akár fel is emelheti a jár­művet. A karosszériatervezők ezt a jelenséget úgy ellensúlyoz­zák, hogy olyan szerkezeti ele­meket erősítenek a kocsiszek­rényre, amelyek a légáramlás ha­tására ellenkező irányú erőket mozgósítanak, és azok a kocsi- szekrényt az úttestre nyomják. A légellenállás csökkentésé­nek előnyei egyébként csak szá­mottevő sebességnél mutatkoz­nak meg, s akkor néhány száza­lék erejéig befolyásolják az üzemanyag-fogyasztást. A jó út­hálózattal, autópályákkal ren­delkező országokban tehát na­gyobb jelentősége van az opti­mális légellenállással való ben- zinmegtakarításnak. Képünkön egy jóformán ideá­lis formakialakítású konstrukci­ót láthatunk, az új Matra M — 25 típusú francia gépkocsit. Ez év tavaszán mutatták be a 3,47 mé­ter hosszú, 675 kg súlyú gépko­csit, amelynek mindössze 1764 köbcentiméteres, de 200 lóerős Renault-mototja 650 km/óra sebességre gyorsítja a járművet. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) A biztonság receptje *________________________________________________________________ A közlekedés célja: az ember szolgálata. így van ez akkor is, ha a baleseti statisztikák láttán időnként úgy érezzük, hogy a technika kerekedett felül és pusztítja felhasználóját. Ez az ál­lapot tarthatatlan. A történelem során sajnos sokszor bebizonyosodott, hogy a haladás legnagyszerűbb eredmé­nyei is visszájukra fordulhatnak, de ezért legtöbbször az ember fe­lelős, aki ahelyett, hogy élne a tu­domány és a technika által nyúj­tott lehetőségekkel, visszaél ve­lük! Ész és értelem Az ember a többi élőlénnyel szemben nemcsak ösztönökkel és reflexekkel, hanem ésszel és értelemmel is rendelkezik, így képes a biológiai képességei által alkotott szűk határokat „átlépni” és eredeti adottságait messze meghaladó feladatokat teljesíte­ni. Ezek közé tartozik a biztonsá­gos közlekedés is, amely elsősor­ban értelmi, intellektuális telje­sítmény. Nagyon fontos követelmény a kifogástalan egészségi, fizikai ál­lapot is, de megfelelő ésszerű al­kalmazkodással még az e téren fennálló hiányosságok, fogyaté­kosságok is ellensúlyozhatok le­hetnek. Nem szükséges rossz A gépjárművezetők kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatá­nak éppen annak megállapítása a célja, hogy az illető személy nem szeved-e olyan betegségben vagy fogyatékosságban, amely a biztonságos járművezetői képes­séget károsan befolyásolja. A gépjárművezetők tekinté­lyes hányada az orvosi vizsgála­tot szükséges rossznak, a vizsgá­ló orvost pedig ellenfélnek tekin­ti. Úgy gondolja, hogy az orvos jelentéktelen dolgokba igyekszik belekötni és számára sikert je­lent, ha valakit alkalmatlannak minősíthet. A valóságban erről nincs és nem is lehet szó. Köztudomású, hogy vannak olyan állapotok, amelyek a jár­művezetés lehetőségét kizárják. Kevesebben tudják viszont, hogy ez ritkán fordul elő. Sokkal na­gyobb azoknak a száma, ame­lyek fennállása nem jelent alkal­matlanságot, hanem bizonyos megszigorítások mellett lehető­ség van az engedély megadására. Példaként említhető az az eset, amikor valaki idült betegsége miatt olyan gyógyszert szed, melynek mellékhatása fáradé­konyság, álmosság lehet. Ha si­kerül a gyógyszert más olyan ké­szítménnyel pótolni, amelynek a vezető biztonságát veszélyeztető mellékhatása nincs, a gépjármű- vezetésnek nincs akadálya. Szá­mos más hasonlóképpen elhárít­ható akadály is fennállhat és ezek elhárítása az orvos iránti bizalom alapján kialakuló együttműkö­dés segítségével megoldható. Hanyagság Gyakran előfordul az idősza­kos orvosi vizsgálat előírt idő­pontjának elmulasztása is. En­nek oka legtöbször nemtörő­dömség, hanyagság. Sajnos so­kan a rendszeres ellenőrzés fon­tosságát lebecsülik. Az idősza­kos alkalmassági vizsgálat pedig olyan lehetőség, amelyet nem­csak a közlekedésbiztonság szempontjából nem lenne sza­bad elmulasztani. Az előzetes és időszakos orvo­si vizsgálatnak az idült betegsé­gek és tartós fogyatékosságok felderítése a célja. Két vizsgálat között előfordulhatnak újabb betegségek, idült vagy heveny folyamatok. Ha ezek olyan ter­mészetűek, hogy a biztonságos vezetést kérdésessé teszik, so- ronkívüli vizsgálat szükséges, és saját érdekünkben azonnal ke­ressük fel az orvost. Ne vezessen Nem szabad azonban lebe­csülni a heveny lefolyású, min­dennaposnak tekintett betesége- ket sem! Meghűlés, vagy akár gyomorrontás is okozhat olyan lázas állapotot, rossz közérzetet, amely a vezetéshez szükséges fi­gyelmet megzavarja, a reakció­időt megnyújtja, az érzékszervi észlelést megbízhatatlann teszi. Sokan ilyen panaszokkal egyál­talán nem fordulnak orvoshoz, így teljes mértékben ők felelősek a döntésért, ha mégis vállalkoz­nak a vezetésre. Tanácsunk ter­mészetesen az, hogy ne vezesse­nek, mert ez feltétlenül egészsé­ges és képességeinek teljes mér­tékben birtokában lévő embert igényel. Gyógyszer A gyógyszerszedés és a jár- művzetés dilemmájáról van szó. Egységes és minden esetben ér­vényes tanácsot itt sem lehet ad­ni. Míg bizonyos erős hatású, fő­leg az idegrendszerre ható szerek hatása alatt egyértelműen tilos a vezetés, addig más szerek orvosi előírás alapján történő szedése adott esetben éppen a feltétele lehet a vezetésnek. Megszívlelendő tanács: kerül­ni kell az ötletszerű, indokolatlan gyógyszerszedést. Ne vegyünk be vezetés előtt vagy közben előttünk ismereteién szert, ame­lyet még nem próbáltunk ki, mert kváratlan kedvezőtlen ha­tás is bekövetkezhet. A gyógy­szereknek ugyanis mellékhatásai is vannak, amelyek akár rosszul- létig fokozódhatnak. Ezekkel szemben nem min­denki egyformán érzékeny és így az egyéni érzékenység csak az el­ső alkalmazásakor derül ki. Többféle gyógyszer együttes be­vétele is kerülendő, hacsak nem orvosi előírásra történik. Közveszélyes felelőtlenség 1988. évben Heves megyében 1.044 személy sérült, illetve halt meg közúti közlekedési baleset következtében, és 121 esetben szerepe volt az alkoholnak. Az alkoholista alapvető jellemvoná­sa az akaraterő hiánya, a felelőt­lenség. Az ittas vezetésre általá­ban nem azért kerül sor, mert nem ismerik a szabályokat. Többnyire arról van szó, hogy nem képesek ellenállni az ivás és vezetés kettős csábításának. Fo­kozott a kísértés akkor, ha ráadá­sul még a társadalmi környezet is ebben az irányban hat: Éppen ezért kell fordulatot elérnünk az ittas vezetés társadalmi megíté­lésében: ez nem „jópofa” virtus, henem közveszélyes felelőtlen­ség! Az ittas vezetés elleni harcban döntő sikert csak akkor remélhe­tünk, ha mindenki felismeri saját felelősségét és azontúl, hogy ön­maga sem iszik, tőle telhetőleg mindent megtesz, hogy másokat is megakadályozzon az alkohol- fogyasztás utáni vezetésben. Különös jelenség, hogy a bal­eset áldozatának cserbenhagyá- sát a közvélemény egyhangúlag elítéli, míg az ittas vezetést bo­csánatos bűnnek tartja. Érdemes elgondolkodni e kétféle cselek­mény összefüggésén. A pihenés, a kirándulás hónapja: A nyári hónapok a pihenést, a kirándulást, a szó­rakozást jelentik az emberek számára. Az időjárás azonban ilyenkor is tartogat meglepetéseket, okoz kellemetlen perceket, órákat a közlekedő emberek és járművek számára. A hosszabb-rövidebb ideig tartó kánikula megvisel mindenkit, a közlekedés­ben résztvevők számára pedig veszélyhelyzeteket teremthet. A jármű egyes részeit is megviseli a magas hő­mérséklet. A teletankolt jármű alatt hosszabb vára­kozás után üzemanyagfoltokat találhat a járműve­zető. A nagy meleg hatására az üzemanyag kitágul, és már nem fér el az üzemanyagtartályban. Nem­csak a szemet bántják ezek a foltok, de a környeze­tet is erősen szennyezi a földre kicsorduló üzem­anyag. A nagy sebességgel való közlekedés nagyobb hő­terhelést jelent a motornak is, a hűtőfolyadék ilyen­kor hamar túlmelegszik. A forráshoz közel álló hű­tőfolyadékkal változtatás nélkül továbbhaladni nem szabad. A sebesség helyes megválasztásával, a motor erőltetés nélküli üzemeltetésével lehet a mo­tor normális működéséhez szükséges üzemi hő­mérsékletet visszaállítani. Az utat borító aszfaltréteg a meleg, a tűző napsu­garak és a nagy súlyú járművek együttes hatására a kereszteződések előtt gyakran felgyűrődik. A hul­lámos útfelület a nagy sebességgel keresztülhajtó járművek úttartását rontja, és jelentős mértékben növeli a féktávolságot. Biztonságot az ilyen helye­ken csak a jól megválasztott, mérsékelt sebesség je­lenthet a keresztülhajtó járművek részére. Sok idegen turista járja nyaranta útjainkat. Ná­lunk töltik szabadságukat, pihennek, nézelődnek, utazgatnak. Nagyobb figyelmet és több türelmet követel a forgalom minden résztvevőjétől a nyári idegenforgalom. Külföldön járva mi is elbizonyta­lanodunk az ismeretlen környezetben. Segítséget várunk (és kapunk) az ottani emberektől. Segítsük hát mi is őket, mert a segítőkész megértés hiánya balesetveszélyes helyzeteket teremthet. Mielőtt külföldi túrára indulna valaki, saját érde­kében tájékozódnia kell a külföldi közlekedési sza­bályokról és szokásokról. Az elsőbbségadás, az el­sőbbségről való lemondás gyakran eltérő módon történik Nyugat-Európában, mint ahogy a magyar járművezető itthon megszokta. Kérdések 1. Hogyan befolyásolja a nyári meleg a járműveze­tőfigyelem-összpontosító képességét? a) Nem befolyásolja. b) Jelentős mértékben rontja. c) Javítja. 2. Hogyan változik az üzemanyag térfogata a me­leg hatására? a) A térfogat nem változik. b) A térfogat csökken. c) A térfogat növekszik. 3. A meleg időben a hűtőfolyadék tülmelegedett. Mit kell tenni? a) Csökkenteni kell a sebességet, ezzel a motor hőterhelése is csökken. b) Gyorsabban kell haladni, hogy a nagyobb me­netszél lehűtse a motort. c) Nem kell csinálni semmit. A termosztát meg­akadályozza a hűtővíz felforrását. 4. Az útkereszteződésben az úttest „meggvűrő- dött”. Milyen sebességgel célszerű áthaladni a ke­reszteződésben ? a) A sebesség nem számít, ha a „hullámok” nem nagyok. b) Csökkentett sebességgel, a gyűrt útfelületet lehetőleg kikerülve. c) Nagy sebességgel, mert akkor kevésbé ráz a jármű. 5. Idegen nemzetiségűjárművel találkozva az úton, mire kell számítani? a) Nem kell semmitől tartani, ők is tudnak vezetni. b) Az idegen járművezető a hiányos helyismeret miatt bizonytalanabbul közlekedik. c) Az idegen jármű vezetője hirtelen fékezhet. 6. Szabálytalanul közlekedő külföldi turistával szemben hogyan kell viselkedni? a) Meg kell állítani, és elmagyarázni a helyi közlekedési szokásokat. b) Hangjelzéssel figyelmeztetni kell. c) A forgalmi viszonyokhoz alkalmazkodva segí­tenünk kell, akár elsőbbségünkről való lemondással is. 7. A közlekedési szokások országonként eltérőek. Mit jelent Nyugat-Európában a , fénykürt” hasz­nálata? a) Az elsőbbségről való lemondást. b) Üdvözlés az idegen turistának. c) Figyelmeztető jelzés az elsőbbséggel rendelkező jármű részéről. 8. Milyen sebességgel haladhat a személygépkocsi az NSZK-beli autópályákon? a) Nincs maximálva a sebesség. b) Max. 100 km/óra sebességgel. c) Max. 130 km/óra sebességgel. Kereszt­rejtvény Vízszintes: 2. A KBT jelmondata, folytatása a függ. 1. alatt. 11. Névelős látó­szerve. 13. Harsány hangot adó. 14. Néma Géza. 15. T. C. 17. Körnek közepe! 18. Talmi. 19. Japán pénzt. 21. Vízi állat. 23. Labdajáték különleges ütőkkel. 25. Afrikai nagy testű madár. 26. Biflázik. 28. Gyümölcslémárka. 29. ...lap (vendéglő). 30. Ruha ellensége. 31. Latin „és”. 32. Ki­logramm. 33. Régi, de ma is élő közmondás a közlekedésben, folyt. függ. 16.35. Igen, németül. 37. Sír. 38. Aki mer, az ...! 39. Valaha elején. 40. Szalámi részé. 42. Mindenre kiterjedő. 44. Le- vitézlett terrorszervezet. 45. Színpompás előadás. 47. Súlyt állapít. 48. Piszok. 49. M. R. 50. Rév végei. 52. Ritka betű, kiejt­ve. 53. Közterület. 54. Több ki- sebb-nagyobb vájattal ellátott. 57. Kérésé. 59. Gyöngyös város hegye. Függőleges: 2. Szelíd erdei állat. 3. Csinos, ta­karos. 4. D. M. C. 5. Néma öreg. 6. Lyukas tök. 7. ... Mail (légi­posta). 8. Tűznyelv. 9. Üres akol. 10. Építmény a hegycsúcson (fordítva). 12.... Péter esernyője (regény). 20. Kenu fele. 21. Állj, németül. 22. Paripa. 24. Csont, latinul. 26. Filmszínházat. 27. 6 ......... t rí ! to­— — ____------­____1___j Nézel. 30. Béke, oroszul. 31/a. Lőszertartó. 34. Évszak. 36. Amelyik irányba. 39. Az egyik tömegközlekedési. 41. Papír­mérték. 43. Félig omló. 44. Dön­tetlen, gól nélküli eredmény. 46. Mezei rágcsáló. 48. Volt MTK- labdarúgó (Bödör, ... Halápi). 51. Magot hint. 52. Mértani alakzat. 55. Mutatószó. 56. For­dított kötőszó. 58. Alap szélei. Beküldendő a vízszintes 2., füg­gőleges 1., vízszintes 33. és füg­gőleges 16. Cím: Heves Megyei Közleke­désbiztonsági Tanács 3300 Eger, Kossuth Lajos út 2. * A háromfordulós KRESZ- keresztrejtvény első fordulójá­nak nyertesei: Baditz Dezső (Hatvan, Bástya u. 8.), Bartus János (Eger, Kiss L. u. 11.), Tasi Cecília (Heves, Fáy út 8.), Bróz- man Jánosné (Eger, Üj élet u. 1.), Bánkuti Krisztián (Füzesa­bony, Egyetértés út 2/4.). A nyertesek a 200 forintos vásárlási utalványt postán fog­ják megkapni.

Next

/
Thumbnails
Contents