Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-03 / 154. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. július 3„ hétfő Nyers Rezső nyitotta meg a közgazdász vándorgyűlést (Folytatás az 1. oldalról) dasági Társaság újjáalakulása egyértelműen az akkori reformgondolkodás szellemében történt, s a társaság a reform gondolatát ébren tartotta a 70-es és a 80-as években is. Napjainkban a reformok kiszélesedése újabb megújulást igényel a Közgazda- sági Társaságtól, szélesebb értelemben a magyar értelmiségtől. Fontos feladata a társaságnak az elvszerű elemzésen, kritikán és bírálaton kívül koncepció kiérlelése a nehézségekből kivezető út megtalálásához — mondotta a társaság alelnöke, majd így folytatta: — A fizetési mérleg javításának folyamata átmenetileg megszakad az idei esztendőben, mert a javulás feltételei nem kedvezőek, de a további javítást még az idén meg kell alapozni. A megoldás: olyan piaci gyakorlat kialakítása, amely tartós és dinamikus exportnövekedést tesz lehetővé, ugyanakkor nem mondhatunk le az ország importáló képességének javításáról sem. A tulajdonreformról szólva Nyers Rezső kifejtette, hogy az több évre szóló feladata a magyar gazdasági értelmiségnek és a mindenkori kormánynak, a döntő lépést azonban a közeli jövőben meg kell tenni. Be kell látni, hogy a tőke kizárólag nemzeti tulajdonként történő hasznosítása a lassú fejlődés és a relatív szegénység útját jelentené hazánk számára. A külföldi, illetőleg a magántőke hasznosítása nem szocialista ellenes, hanem szocializmuspárti politika. Ennek alapján készül a komrány a repri- vatizálási folyamat megindítására. Ä nemzetközi kapcsolatokban a kétoldalú gazdasági együttműködés erősítésére kell törekedni — folytatta Nyers ReA magyar olvasót bizonyára meglepte, hogy az amerikai képviselőházban nem sikerült kellő többséget biztosítani annak a törvényjavaslatnak, amely Magyarország esetében szavatolta volna az úgynevezett legnagyobb kedvezmény elvének öt évre szóló alkalmazását a kereskedelmi kapcsolatokban. Bár a halasztásnak kétségkívül van meghatározott politikai jelentősége, a magyarázat sokkalta inkább az amerikai törvénykezés technikájában van. A kongresszus magatartása ugyanis az elmúlt évben jelentősen megváltozott hazánk irányában. Tavaly például nem sikerült elfogadtatnia a házzal azt a javaslatot sem, amely biztosította volna, hogy az amerikai kormányzat megadja a szükséges garanciákat az esetleges magyarországi amerikai tőkeberuházásoknak, az idén viszont az úgynevezett OPIC-garanciák megadására vonatkozó javaslat különösebb vita nélkül, hatalmas többséggel keresztülment a képviselőházi mechanizmuson, igaz, pillanatnyilag elakadt a szenátusban. Hogy a szándék a legnagyobb kedvezményes elbírálás öt évre történő kiterjesztését illetően sem más, azt jól mutatja, hogy az illetékes képviselőházi bizottságban ismét kétpárti támogatással javasolták a jelenlegi módosítás napirendre tűzését, illetve elfogadását is. Az amerikai törvényhozás azonban bonyolult és sokszor igen nehezen követhető procesz- szus, ráadásul az adott esetben a szavazás elvileg különleges eljárást igényel. A döntés megértéséhez érdemes legalább részben áttekinteni ezt az eljárást. A legtöbb törvénytervezet mindenekelőtt igen alapos bizottsági elemzés, vita után kerül a törvényhozás elé. Hatályba akkor lép, ha azt mindkét ház, a képviselőház és a szenátus elfozső. A KGST-országok kétoldalú kapcsolataiban elkerülhetetlenek a gyökeres reformok, erre elsősorban a szovjet-magyar viszonylatban látszanak lehetőségek. Az EGK tagországaival, valamint a szabadkereskedelmi övezettel ugyancsak intenzív együttműködés fejlesztésére törekszünk, már megtörténtek az első lépések a korábbi korlátok lebontására. — fejezte be felszólalását Nyers Rezső. Ezután Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke, a Közgazdasági Társaság főtitkára bejelentette, hogy Bognár József akadémikus, a társaság alelnöke 100 ezer forintot ajánlott fel Magyar Közgazdász Alapítvány létrehozására, azzal a céllal, hogy a fiatal közgazdászok munkáját, valamint a magyar közgazdaság- tudomány nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését támogassa. Az alapítvány létrehozásához ugyancsak 100 ezer forinttal járult hozzá Csikós-Nagy Béla akadémikus, a társaság elnöke, míg Vas megye tanácsa félmillió forintot ajánlott fel erre a célra. A vándorgyűlés, amelynek központi témája az „Érdekeltség és motiváció a piacosodó magyar gazdaságban” címet kapta, ezután plenáris előadásokkal folytatódott. Délután öt szekció kezdte meg munkáját, a szekcióülések várhatóan hétfő délután fejeződnek be. Nyers Rezső a plenáris ülés szünetében újságírók kérdéseire válaszolt. Utalt arra, hogy legutóbb 1973-ban rendezték Szombathelyen a közgazdász vándorgyűlést, akkor az 1968- ban elkezdett reformok folytatásának lehetőségeiről folyt a vita, miközben már érezhetőek voltak a reformok lassítására irányuló törekvések is. Ma nem a lassítás gadja, s az elnök is aláírásával szentesíti. Ha egyszer a bizottság elfogadásra terjeszti elő a tervezetet s a vita be is fejeződik, a szavazás módja általában a legtöbb esetben egyszerű többséget igényel, bizonyos törvények elfogadása, illetve meglévő törvények módosítása esetében azonban kétharmados többséget kell elérni az elfogadáshoz. Még ezután is módosulhat a helyzet, mert egyes esetekben a kétharmados többség hiánya után újra elő lehet állni a tervezettel, s ez esetben már az egyszerű többség is elegendő. A mostani, Magyarországot illető kérdésben éppen ez a helyzet. A módosítás ugyanis a híreshírhedt Jackson — Vanik törvényt illeti. Ez a sok évvel ezelőtt, a hidegháború éveiben elfogadott törvény az úgynevezett legnagyobb kedvezmény megadását — gyakorlatilag a GATT által a normális kereskedelmi feltételek biztosítására előírt rendelkezések alkalmazását — egyetlen feltételhez kötötte: a szabad kivándorlás jogának érvényesüléséhez. A törvény a szocialista országok ellen szólt, tegyük hozzá, akkoriban szinte valamennyivel szemben nem éppen alaptalanul támasztott ilyen követelést. A kongresszus azonban a törvényt szélsőségesebben értelmezte, és általában az alapvető emberi, állampolgári jogok érvényesítését igyekezett megkövetelni a kereskedelmi forgalom normalizálása fejében. A sokéves gyakorlat szerint a Szovjetuniót és több más országot eleve kizárták a törvény előírásainak akár ideiglenes módosítása elől. Lengyelország már korábban mentesült a korlátozások alól, három országgal: Magyar- országgal, Romániával és Kínával kapcsolatban pedig az a döntés született, hogy az elnöknek minden évben egyszer véleményeznie kellett, érvényesülnek-e vagy a folytatás az alapvető kérdés, hanem a hogyanra kell mielőbb választ kapni, illetve arra: miként lehet nagyobb társadalmi zavarok nélkül gyorsítani a reformot. Ma még nincs az ország kellően felkészülve jelentős mennyiségű tőke befogadására, de bízhatunk abban, hogy a gazdaság befogadóképessége már a következő esztendőben jelentősen megváltozik, s a külföldi tőke érdeklődése sem csökken. A fordulat, az útkeresés időszakában némiképp érthetően több a szó, mint a tett, de a tettek utolérhetik a szavakat. Kérdésre válaszolva Nyers Rezső pártelnökként fogalmazott úgy, hogy a politikának nem a termelés az igazi tevékenységi területe, mint ahogy azt a kelet- és közép-európai szocialistakommunista mozgalmak eddig értelmezték. Ezen mielőbb túl kell jutnunk. A politika alapvető fontosságú feladata a racionális közösségi cselekvés, a gazdaság országos és regionális szervezésének jó irányú befolyásolása. A gazdaság mikroszférájába, a vállalatok, az üzemek, a boltok, a kutatóműhelyek mindennapi cselekvésébe napi politikát bevinni káros és gátló hatású tevékenység. Ez ma az MSZMP felfogása, ennek hogyanját akarjuk megtalálni, pártpolitikusként ezt kívánom előmozdítani. Végezetül az MSZMP elnöke a párt vállalkozásbarát politikájáról szólva, történelmi tapasztalatokra hivatkozva azt hansúlyozta, hogy a gazdasági vállalkozó részben ugyan saját sikereinek kovácsa, de aki népben, nemzetben gondolkodik, akiben él a közösségtudat, az a szocialista mozgalomnak is feltétlenül teljes részese. az ilyen jogok az érintett országokban, vagy legalábbis van-e előrehaladás megvalósulásuk terén. Ennek alapján a törvényhozás minden évben engedélyezte a mentesítést a Jackson — Vanik törvény korlátozó rendelkezései alól. Bár az ilyen döntés jelentett bizonyos előnyöket, az éves felülvizsgálat kényszere eleve azzal a veszéllyel járt, főként az amerikai partnerek számára, hogy egy esetleges módosítás véget vet korábbi és hosszabb távra megkötött üzleteknek. Hazánk már évek óta javasolta, hogy vagy teljesen mentesítsék a törvény korlátozásai alól, vagy legalább öt évre terjesszék ki a felülvizsgálati periódust. Reagan elnök Grósz Károly washingtoni látogatása idején ígéretet tett a kormány álláspontjának felülvizsgálatára, s ez azóta be is következett, a Fehér Ház és az illetékes minisztériumok egyaránt pártfogolták az öt évre szóló kiterjesztést. (Közbe- vetőleg: Románia időközben arra kényszerült, hogy „önként mondjon le az éves felülvizsgálatról, mert tavaly már bizonyos volt, hogy a kongresszus nem adná meg számára az ilyen „kedvezményes elbírálást”. Hogy a törvény a mai világban már régen elavult, azt egyik társszerzője, Vanik képviselő maga mondta el nemrégen az MTI washingtoni tudósítójának.) A bizottsági javaslat plenáris vitájában is a támogatók adták meg a hangot, a szavazásnál azonban ennek ellenére nem született meg a kétharmados többség — igen valószínű, hogy a pártfogók nem figyeltek kellően oda a szavazás előkészítésére, az erőviszonyok pontos felmérésére, minden támogató megmozgatására. Megvan ugyan a lehetőség újbóli beterjesztésére, az újabb, ezúttal már csak egyszerű többséget igénylő szavazás elrendelésére. Ehhez azonban bizonyos idő kell, s úgy tűnik, a A prágai petíció Első számú politikai üggyé vált Csehszlovákiában az a petíció, amelyet ismert művészek, ellenzéki személyiségek és egyszerű állampolgárok írták alá, közel kétezren, s amely egyebek között mély rendszerbeli változásokat követel az ország vezetőitől. Szombaton a petíció elleni kampányban felbukkant Bős- Nagymaros is. A Rudé Právo, a pozsonyi Pravda és Új Szó pénteken rendkívül éles hangú kommentárban ítélte el a felhívást, s azt ugyanaznap a legfelsőbb pártvezetés, a CSKP KB elnöksége is megbélyegezte, majd pedig pénteken este a csehszlovák televízió fő híradásában visszatért az ügyre, bírálva a „Néhány mondat” című petíciót. A Rudé Právo kommentárja szombaton „Miben Sárikáinak?” címmel jelent meg. A lap hangoztatta: a felhívás lényege abban fogalmazható meg, hogy az ellenzéki csoportok, mély rendszerbeli változásokat követelve, tulajdonképpen a München előtti kapitalista rendszer visszállítására törekednek Csehszlovákiában. A Rudé Právo szerint ezek az illegális csoportok a csehszlovákiai átalakítás és demokratizálás folyamatát akarják megzavarni. A csehszlovák pártlap a bősnagymarosi vízlépcső-ellenes magyarországi mozgalom hatásának tulajdonítja azt, hogy az ellenzéki petícióban szerepel a követelés: haladéktalanul terjesz- szék a szakértők és a közvélemény elé sokoldalú megvitatásra a nagyszabású, ökológiai hatású létesítmények terveit. „Nyilvánvalóan a dunai vízlépcsőrendszer elleni magyar mozgalom visszhangjáról van szó ebben a követelésben. szokásos nyári szünet előtt ezt technikailag aligha lehet elérni. Egyetlen lehetőség az lenne, ha a kormány, esetleg maga az elnök erőteljes nyomást fejtene ki ennek érdekében — ami aligha valószínű. Valamivel bonyolultabbá vált a helyzet az amerikai beruházóknak nyújtandó garanciák kérdésében. Ez a javaslat simán keresztülment a képviselőházon, a jelek szerint a szenátusban sem lenne vele szemben nagyobb ellenállás — az ügy azonban már a plenáris szenátusi vita előtt elakadt az illetékes bizottságban. Az amerikai szenátus egyik legkonzervatívabb, leginkább szélsőséges alakja, a régi vágású Dél egyik jellegzetes figurája, a dél- karolinai Jesse Helms ugyanis kifogásokkal élt az előterjesztés ellen. Helms félelmetes mestere az ilyen obstrukciónak, még akkor is, ha tudja, hogy előbb-utóbb fel kell adnia álláspontját — ezt azonban rendszerint csak valamiféle alku fejében szokta megtenni. (Több amerikai nagyköveti poszt maradt például tavaly hónapokon keresztül betöltetlenül, mégpedig kulcsfontosságú fővárosokban, mert Helms kifogásolta az elnök jelöltjeit, illetve elfogadásuk fejében saját, a kormány által eredetileg kifogásolt javaslatai keresztülvitelét erőszakolta ki.) Ahhoz, hogy a szenátus egyáltalán a plenáris ülés elé vihesse az ügyet, a szenátor ellenállását kell előbb a bizottságban megtörni, ami nem lesz könnyű. Mindezek ellenére mindkét javaslatnak jók az esélyei az elfogadásra. Ezt kérte a törvényhozóktól az elnök, a kormány, ezt támogatja a sajtó jelentős része, s ezúttal a törvényhozók többsége is. Az amerikai kongresszus malmai azonban sokszor csak lassan őrölnek, türelem kell a végeredmény kivárásához. Kis Csaba Az elmúlt héten ünnepelték az egészségügyi dolgozók Semmelweis Ignác születésének 171. évfordulóját. Ebből az alkalomból megyénkből többen részesültek elismerésben. A Kiváló Orvosi címet dr. Zeke Gábor, a hatvani városi kórház igazgató-főorvosa nyerte el. „Kiváló Munkáért” miniszteri kitüntetést kapott az egri megyei kórház dolgozói közül MezőLászlóné Antal Melitta card, asszisztens, dr Tőzsér Kornél osztályvezető főorvos, Soós Lajos gépkocsivezető, Rózsa Klára oszt. vez. h. ápolónő, 77- liczki Tiborné adminisztrátor, dr Szamaránszky Julianna osztály- vezető főorvos, dr Kovács András orvos, Rompos Tiborné ápolónő, Pusoma Józsefné betanított szakács, dr Misz Mihály megbízott osztályvezető főorvos, dr Kovalkovits István osztályvezető főorvos, G. Nagy Józsefné főnővér helyettes, Dobos Gyuláné Papp Margit adminisztrátor, Cseh Júlia körzeti védőnő, dr Bodó Zoltán fogszakorvos, Kovács Ilona osztályvezető. A Heves Megyei Gyógyszertári Központ dolgozói közül Bakos Istvánná számlaellenőr, Németh Tiborné csoportvezető asz- szisztens, Nagy Árpádné gyógy- szertárvezető, Kovács Ferencné beosztott gyógyszerész, Nádasi Kálmánné gyógyszerész helyettes és Jakucs Sándomé beosztott gyógyszerész. A gyöngyösi Bugát Pál Kórházból Varga Gyuláné szakácsnő, Himer Béláné vez. assz. helyettes, Faragó Istvánná vez. műtősnő, Kovács H. Ferencné ápolónő, Balogh Jánosné vez. asz- szisztens, Gubancsik Sándomé ápolónő, Gál Lászlóné oszt. vez. helyettes, Szabó Tamásné oszt. vez. ápolónő, Benedek Jánosné munkaügyi előadó, dr Erdei Antal főorvos, dr Dóra Ferenc üzemi főorvos, Mádi Jánosné takarítónő, Bardóczi Miklósné int. vez. főnővér, Póka Miklósné gyógyszerkiadó asszisztens, Frick János I. szakmunkás. Magyar Károly gazdasági igazgatóhelyettes a Heves megyei Egyesített Csecsemő és Egészségügyi Gyermekotthonból. A Hatvani Városi Kórház dolgozói közül Hernádi Lajos főenergetikus, dr Lukács Mária fogszakorvos, Molnár Jánosné csoportvezető, Murvai István karbantartó csoportvezető, dr. Papp József főorvos. Dr Estók Bertalan a Heves megyei Köjál biológusa, Ipacs Istvánná közegellenőr és Novotny József vegyész. Fónagypál Gézáné az egri városi tanács módszertani bölcsődéjének gondozónője, Lisz- tóczky Pétemé az egri Cecey Éva bölcsőde gondozónője, Patkó Károlyné az egri Gárdonyi Géza bölcsőde élelmezésvezetője. G. Kovács Lászlóné hevesi bölcsődevezető, dr Tasi Rudolf erdőtelki körzeti orvos, dr Ócsai András pélyi körzeti orvos, Bat- ki Istvánné erdőtelki védőnő, Csató Istvánné kiskörei szociális gondozónő, Balogh Béláné tar- naörsi védőnő, dr Márton Miklós füzesabonyi körzeti orvos, dr Hajnády Endre szihalmi körzeti főorvos, Szedmák Lászlóné a vá- mosgyörki idősek szociális otthonának takarítónője, dr Juhász Zoltán ecsédi körzeti orvos, dr Kurpé László boldogi körzeti orvos, Bordás Jánosné a csányi szociális otthon élelmezésvezetője, Nagy Sándorné ápolónő, Fehér Jánosné a hatvani ESZI gazdasági műszaki vezetője, dr Rácz Mária viszneki körzeti orvos, Fekete Lászlóné zagyva- szántói körzeti ápolónő, dr Földi Istvánné gyöngyöspatai védőnő, dr Cmkovics Sarolta szűcsi körzeti orvos, dr Zsirosné dr Arad- vári Mária recski körzeti fogorvos, Gábor Józsefné nagyfügedi védőnő, Kifusz Bálintné bükk- szenterzsébeti védőnő. Miniszteri Dicséretet kapott az egri megyei kórházból dr Föl- dessy Árpád körzeti gyermekfőorvos, Dudás Ilona csoportvezető asszisztens, Annásy Mariann asszisztens, Kovács Emőné betanított munkás, dr Joó Zsuzsanna iskolaorvos, Sebéné Keller Ilona ápolónő, dr Nagy Péter alorvos, dr Szerdahelyi Ferenc alorvos, Szabó Józsefné labor, asz- szisztens, dr Szihalmy Ildikó alorvos. A Heves megyei Gyógyszertári Központból Darvai Gézáné beosztott gyógyszerész, Molnár Lászlóné gyógyszerész asszisztens, Szilva Sándorné szakasz- szisztens Balázs Ferencné gyógyszertári asszisztens, Tómács Lászlóné szakasszisztens, Tara- Iik Jenőné beosztott gyógyszerész, Kovács Gyuláné szakasz- szisztens. A Heves megyei Egyesített csecsemőotthon és Egészségügyi Gyermekotthonból Papp Irén gondozónő, Szálkái Sándorné takarítónő, Cseszneg Józsefné anyagkönyvelő. A hatvani városi kórházból Könczöl Lászlóné ápolónő, Tóth Károlyné ápolónő és Német Istvánné takarítónő. Erdélyi Andrásné, a vámos- györki idősek szociális otthonának csoportvezetője, ugyanonnan Gergely Jánosné és Agócs Tiborné fizikai dolgozók. Stau- derer Józsefné a Heves megyei KÖJÁL közegészségügyi ellenőre, Batki József a hevesei rendelőintézet gazdasági hivatalának vezetőhelyettese, dr Molnár Mihályné tiszanánai körzeti ápolónő, Varga Jánosné kömlői fogászati asszisztens, Helmeczy Istvánné füzesabonyi védőnő, Simái Jenőné kompolti körzeti ápolónő, Táboori Tiborné gyön- gyösoroszi körzeti ápolónő, Bol- la Tiborné ecsédi védőnő, Szalai Istvánné rózsaszentmártoni védőnő, Lángó László a csányi szociális otthon fűtőszakmunkása, Fent or János a csányi szociális otthon fűtőszakmunkása, Bánkúd László a csányi szociális otthon fűtőszakmunkása, Korsós Sándorné a hatvani ESZI gondozónője, Domoszlai István do- moszlói takarítónő, Kalocsai Istvánné siroki körzeti ápolónő, Taijányiné Pető Ilona siroki asz- szisztens, Grégász Jánosné az egri Gárdonyi Géza Bölcsőde gondozónője, Bálint Miklósné a nagyrédei községi bölcsőde takarítónője, Jakus Dénesné a nagyrédei községi bölcsőde gyermekgondozónője, Nagy Csabáné Csanálosi Érzsébet ke- recsendi körzeti ápolónő és Bódi Ferenc Jánosné Sárvári Mária recski körzeti ápolónő. A Nemzetközi Vöröskereszt Florensze Nactingále emlékérmét Magyar Istvánné a hatvani cukorgyár vöröskeresztes titkára kapta. A „Megye Egészségügyéért” elismerő oklevelet a Heves megyei Tanács Egyesített Csecsemő és Egészségügyi Gyermekotthona Farkas Bertalan szocialista brigádja képviselője vette át. A Megye Egészségügyéért kitüntető jelvényben részesült dr Müller Erzsébet a megyei kórház főigazgatóhelyettese, Trombitás István füzesabonyi kisiparos, Frank Oszkámé a megyei KÖJÁL közegészségügyi és járványügyi ellenőre, Máté Gáspár egri gyógyszertárvezető és Udvari Sándorné egri gondozónő. Megszólaltak a román hetilapok A bukaresti központi lapokon kívül a hét végén megjelent hetilapok is beszámoltak az MSZMP Központi Bizottságának közelmúltban tartott üléséről. A Lumea című külpolitikai hetilap hírt ad arról, hogy a testület a politikai bizottságot kibővítette 21 tagú politikai intéző bizottságra s a párt elnöke pedig Nyers Rezső lett. Közli a Lumea Nicolae Ceauses- cunak, Nyers Rezsőhöz intézett üdvözlő táviratának azt a részét, amelyben az RKP főtitkára kifejezi reményét, hogy a két párt és ország között a kapcsolatok javulnak és fejlődnek., (MTI) Mindkét magyar vonatkozású javaslatnak jók az esélyei az elfogadásra Törvényhozás washingtoni módra
