Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-21 / 170. szám

SS N ÉPÚJSÁG, 1989. július 21., péntek HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK TUDOMÁNY ÉS VILÁGA P h Az emberiség történetében fontos állomás volt a tűz felfedezése és meghódítása. Nem kevésbé a különböző kezdetleges szerszámok készítése és elterjedése. Mai összeállításunk régmúlt idők emlékeibe, a tudomány által feltárt időszakok esemé­nyeibe igyekszik bevezetni olvasóinkat. Reméljük felkeltjük vele ez irányú érdeklő­désüket. Számítógépes alakfelismerő eljárással betűzték ki Papirusztekercsek olvasása Mielőtt kavicsból csiholták a szikrát — Bázelben készült az első elektro­mos — Irinyi János találmánya — Ki tudja, ezután mi következik...? A tűzszerszámok története Amikor a görög vallás főistene, Zeusz az embertől elvette a tüzet, Prométheusz szalmaköteget vett kezébe, a napisten tüzes szekeré­hez közeledett, és ott meggyűjtotta, majd ezzel a tűzzel farakást bo­rított lángba. így szerzett tüzet az embernek. Ezt mondja a régi gö­rög hitrege. Plinius római író mást is tud. Szerinte Pyrodos, Cilix fia volt az első ember, aki kavicsból szikrát csiholt. Egy Nápolyban dolgozó nor­vég kutatócsoport új eljárással bont ki és olvas el régi papirusz­tekercseket. A kutatók annak az 1200 tekercsnek a megmentésé­re vállalkoztak, amelyek az i.e. 79. évi Vezuv-kitöréskor pörkö- lődtek meg, és temetődtek el. Ezeket annak a háznak a marad­ványai között találták, amely valószínűleg Lucius Calpurnius Pisoé, Julius Caesar apósáé volt. A tekercseket előbb zselatin és A Föld keletkezésekor, min­tegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt be­fogott héliumra bukkantak a ku­tatók a földkéreg repedésein át a felszínre jutó gázokban. A Nap­ban végbemenő termonukleáris reakciók során keletkezett héli­umban sok a könnyű héliumizo­tóp, a nehéz elemek bomlása so­rán a Földön keletkező hélium viszont nagyrészt hélium-4, ne­héz héliumizotóp. A légköri hé­liumnak minden 700 ezredik atomja hélium-3, a Föld kérgé­ben viszont 1:30 millióhoz az arány. A legtöbb kutató vélemé­ecet keverékébe mártották, hogy a vékony papirusz megpuhuljon, meglazuljon. Minden egyes te­kercshez — az elszenesedés fo­kától függően — más-más össze­tételű keveréket alkalmaztak. A szöveget számítógépes alakfelis­merő eljárással betűzték ki. A legtöbb irományt Piso személyi filozófusa, a görög Philodéme- usz írta, de találtak néhány ré­gibb, latin nyelvű szöveget is. nye szerint minél mélyebbről származik a földi minta, annál kisebb benne a könnyű héliumi­zotóp aránya. A kutatók viszont ezerszer több könnyű héliumot találtak a Föld köpenyéből szár­mazó mintákban, mint amennyit az elmélet jósolt. Ennek csak az lehet a magyarázata, hogy abban a porfelhőben, amelyből a Nap­rendszer született, nagyon sok volt a könnyű hélium. Ez a Föld mélyében még mindig csapdába zárt gáz magyarázhatja a nagy mélységben elhelyezkedő kőze­tek nagy könnyűhélium-arányát. Mielőtt még kavicsból csihol­tak szikrát, az emberiség már ér­tette a módját, hogyan kell tüzet éleszteni. A kőkorszak kezdeté­től fennmaradt tűzszerszámok két fadarabból álltak, amelyeket egymáshoz dörzsöltek. A régi görögök és germánok kemény fából hegyes rudacskát faragtak, puhafadeszkába lyukat fúrtak, körülvették fűrészporral, fa­hánccsal, gyapjúval vagy bármi­lyen gyúlékony anyaggal, a he­gyes rudacskát beledugták és nagy gyorsasággal mindaddig forgatták, amíg tüzet nem csihol­tak. Egyes népeknél még ma is találunk ilyen kezdetleges tűz- szerszámokat. A tűzszerszámok kezeléséhez igen sok idő, erő és türelem kel­lett. A rómaiak sokkal egysze­rűbben és gyorsabban oldották meg a tűzcsiholást. Kavicsot vagy tűzkövet acéldarabhoz ütöttek, ezáltal szikrát csiholtak, amely kis darab vászonra vagy taplóra pattanva tüzet adott. Ez viszont kénszálat gyújtott meg. Németországban csak a 14. szá­zadban ismerték meg az effajta tűzszerszámot, és egészen a 19. századig általánosan használ­ták. A szerszámokat szép, díszes vagy faragott ládikában tartot­ták, zsebükben vitték, a tűzkövet hímzett zacskóba rakták, amely­re céduladarabkát varrtak, míg a taplót külön fémtokba helyezték be. A 17. és 18. században külö­nösen kedvelték a régi francia fegyverzárak mintájára készült tűzszerszámokat. Ezeknél a ru­gós ravasz lecsapott, és az ütés szikrát ugratott ki. Másoknak meg lovassági pisztoly alakjuk volt, ahol az öblös kupakba ke­vés lőport szórtak, és amikor megnyomták a ravaszt, a felpat­tanó szikrák a lőport meggyúj­tották. A csövet fel lehetett csap­ni, fémtokban volt benne a ka­nóc, amelyet az égő lőpor meg­gyújtott. A pisztoly agya szintén felnyitható volt, abban helyezték el a kénszálakat. A 18. század vége felé a lég­nyomás által gyújtó tűzszerszám került forgalomba. Alján zárha­tó fémcsőiből állott ez, amelyben a levegőt nyomással hirtelen és erősen össze lehetett szorítani. A gyors nyomás által hő képződött, és meggyújtotta a taplót. Ezek azonban nemigen feleltek meg a használatban, és ezért hamaro­san felhagytak gyártásukkal. Ér­dekes, hogy Borneo lakói egé­szen hasonló tűzszerszámot használtak. Hamarosan feltalálták az első olyan tűzszerszámot, amelyben már vegyi úton állították elő a szikrát. Bázelben 1780-ban ké­szült el az első elektromos tűz­szerszám. Üvegedényből állott, amelyben' hidrogént fejlesztet­tek. Egyidejűleg a villanyáram­mal szikrát hoztak létre, és ez meggyújtotta a hidrogént, amely kis viaszpálcikát borított lángba. Egyidejűleg sokféle zsebtűzszer- szám, az úgynevezett kanócos tűzszerszámok voltak használat­ban. Nevüket onnan kapták, hogy kenderből lazán fo­nott, és káliumba mártott kanóc­cal voltak ellátva, amely tüzet fo­gott, mihelyt a szikra kipattant. Később vörös foszforból, me­lyet káliummal itattak fel, la­pocskákat készítettek, ezeket ösz- szesodorták. Rugóütésre pará­nyi robbanásokat idéztek elő; az így keletkező szikrák viszont a kanócot gyújtották meg. A kis szerszám zsebóra nagyságú fém­tokban volt. A 19. század elején már gyufá­kat is használtak: fejük kálium­mal kevert kénből állót. Ha sűrí­tett kénsavba mártották, felrob­bantak. Egészen a múlt század közepéig használatban voltak. Ekkor azonban már vörösfejű, foszforos gyufát hoztak forga­lomba. Ezt Irinyi János találta fel 1836-ban, a gyufafej jelenlegi anyagösszetételét pedig 1844 tá­ján a svéd Pasch kísérletezte ki. Ez foszfor — és kénmentesen ké­szül. Hamarosan minden másfaj­ta gyufa gyártását — tűzveszély, valamint méregtartalmuk miatt — betiltották. A gyufaadó bevezetése után ismét egész csomó különböző rendszerű ügyes és leleményes olcsó tűzszerszámot hoztak for­galomba. Ezek közül korszakot jelentettek az úgynevezett benzi­nes öngyújtók, amelyeket azután néhány évtizede kiszorítottak a mai cseppfolyósított gázzal mű­ködő gázöngyújtók. Hogy ez­után milyen tűzszerszám követ­kezik? — ki tudja. Kőszerszám­lelet az NDK-ban Az NDK-ban, Bilzingsleben- ben ősemberi maradványokat találtak. Alaktanilag abba az alakkörbe sorolhatók, mint a vértesszőllősi lelet. A maradvá­nyok mellett gazdagon megmun­kált kőszerszámleletet, szarvas­csontokat és agancsokat találtak. Azt már megállapították a növé­nyi és állati maradványokból, hogy két eljegesedés közötti (in- terglaciális) időszakból származ­nak, amikor is az éghajlat jóval melegebb volt, mint napjaink­ban. Arról azonban még vita fo­lyik, hogy a leletet a jégkorszak időrendjében melyik interglaciá- lisba kell besorolni. A mélyebb édesvízi mészkőrétegek radioak­tív vizsgálatának több jól egybe­vágó mérési eredménye mintegy 228 ezer évet ad meg átlagos korként. De ezek az adatok nem egyeznek meg az egyéb vizsgála­tok eredményeivel. Számítógé­pes alakfelismerő eljárással be­tűzték ki. Szikla­festmények a falon Francia barlangkutatók Mexi­kó Veracruz államában egy ter­mészetes föld alatti óriás hidat fedeztek fel. A 40 méter hosszú, 80 méter magas és 10 méter szé­les „híd” egy 150 méter mélysé­gű üreget ível át. A híd lábainál folyosók hálózata húzódik, ez olyan nagy, egymással összekap­csolódó helyiségekbe torkollik, amelyeknek falán sziklafestmé­nyek láthatók. Az egyik helyi­ségben a kutatók egy ember mu- mifikálódott holttestére bukkan­tak. Minták a Föld köpenyéből A Vörös Csillag mozi műsorán A cápa ismét Sok év telt el azóta, hogy a ten­gerparti kisváros nyugalmát fel­kavarták egy tengeri szörny is­mételt támadásai. Sean Brody a korábbi részben tragikusan el­hunyt serifhefyettes fia most apja örökébe lépett. Egyik szolgálati útja során hirtelen a víz félelme­tesen hullámozni kezd körülötte. A hajó megrázkódik, és Sean el­tűnik. A nagy fehér cápa ismét támadásba kezdett... A cápa bosszúja című színes amerikai produkció jó szórakozást ígér a horrorfilmek kedvelőinek. A Prizma moziban a Másnap reggel című színes amerikai fil­met láthatják Jane Fonda és Jeff Bridges főszereplésével. A történet Alexről, a sikeres hollywoodi színésznőről szól, aki egy átmulatott éjszaka után szin­te öntudatlanul roskad az ágyá­ba. Másnap reggel kába fejjel egy férfitestet tapint ki maga mellett, akinek tőr áll ki a melléből. Hiá­ba igyekszik visszapörgetni az el­múlt éjszaka eseményeit, semmi­re sem emlékezik. Abban sem biztos, ő követte-e el a gyilkossá­got. Férje nem hisz ártatlanságá­ban, csak egy volt rendőrtiszt, Turner nem kételkedik benne, s mindent megtesz, hogy segítsen neki. A nyomozás során úgy érzi, Alex félje benne van a gyilkos­ságban... A világsztárokkal ké­szült filmet pénteken és vasárnap 5 és 7 órakor láthatják. Bábparádé a színház aulájában A Gárdonyi Géza Színház au­lájában bábtörténeti kiállítást nyitottak meg a hét elején. Fel­vonultak itt Vtéz Lászlótól Ma­zsoláig minden rendű és rangú mesefigurák. Nemcsak azért, mert a színháztörténet egyik tar­tománya a bábszínjátszás és sze­rényebb históriája, hanem azért is, mert ebben a műfajban épp­úgy érvényes minden lélektani és művészetelméleti törvény, akár az idősebb testvérénél, a feszes drámák, vagy tarka vígjátékok sokszereplős, sokjellemű, sok­irányú világában. A látvány önmagáért vall ar­ról, hogy az emberi játékösztön a legváltozatosabb formákat ké­pes megteremteni. Az is izgal­mas téma itt, mikor, milyen kor­szakokban, milyen jellemek, „hősök” tarthatják izgalomban a gyermeki lelket, akár a felnőtte­két is. Vitéz László harci példány, rettenthetetlen vitéz, hős, aki a csaták és cselek minden útvesz­tőjéből örök életűén feszíti elénk a mellét. Mazsola, a tévé képer­nyőjéről úgy bólintgat okos fejé­vel, mintha a kurtafarkú mese után máris átszenderedne a köl­tött tartományok sokszínű, sűrű ködébe. És amíg a figurákon végiglel­tároz a szemünk, nem kerülhet­jük meg az oktatóan fontos szö­vegeket sem. A XVII. században Esterházy Miklós herceg egyik szenvedélye a bábszínház. És ha mi felnőttesen a rokokó kor pásztor-csacskaságaira gondo­lunk, amikor rizsporos dámák és urak mutogatták a képüket me­sék, mítoszok, pásztorjátékok kereteiben, akkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy mindig fa­ragtak maguknak bábokat az emberek a maguk gyönyörűsé­gére. És játszottak velük, mintha az jelentette volna számukra az egyetlen boldogságot. És az még inább kellemesebb színháztörténeti, bábtörténeti adat, ahogy a korszakokat bené­pesítették a felnőttek, mint Bo­dor Aladár, vagy Szokolay Béla, netán Bakonyi István, vagy La­katos Emilia, Blatner Géza, akik életben tartották a saját koruk­ban ezt a művészeti formát, ami­ben hittek és általa kiélték jobbik énjüket. Programbörze A hét vége időjárásáról Heves megye területén a hét végén kellemesen meleg nyári időre lehet számítani. Mindkét napon többórás napsütés várha­tó. Vasárnap már időnként erő­sen megnövekszik a felhőzet, fülledt meleg lesz az idő. Csapa­dék kialakulása nem valószínű. A szél általában gyenge, változó irányú lesz, vasárnap várhatóan délnyugatira fordul. A kora dél­utáni órákra megyénk területén szombaton 26-29 fokig, vasár­nap 27-31 fokig emelkedik a hő­mérséklet. Enyhék lesznek az éj­szakák, a legalacsonyabb hajnali hőmérsékletek 13-16 fok között alakulnak a hét végén. Jövő heti előrejelzés A hét elején folytatódik a fül­ledt, meleg idő. Gyakran erősen megnövekvő felhőzetből zápo­rok, zivatarok már kialakulhat­nak, a jövő hét közepén átmene­tileg mérséklődik a meleg, zápor, zivatar is várható. A hét végén is­mét meleg nyári időre lehet szá­mítani. A Magyar Posta július 26-án ötértékű sort bocsát ki huszonöt forint névértékben, amely hazai, hüllőket ábrázol. A két forint névértékű címlet fürgegyíkot, a háromforintos zöldgyíkot, a két ötforintos vízisiklót, illetve par­lagi viperát ábrázol. A tíz forint névértékű bélyeg zárja a sort mo­csári teknős képével. Varga Pál grafikusművész tervrajza alapján az Állami Nyomda készíti ofszet­eljárással. A sornak 317 ezer 300 fogazott és 4700 fogazatlan a példányszáma. A Magyar Posta július 20-án bélyegpárt adott ki az Old Time- rali alkalmából, amelyen régi vi­torlázó repülőgépek találkoz­Kiállítások, tárlatok „Műemlékek fotókban” cím­mel az Országos Műemléki Fel­ügyelőség, a Hevesi Szemle Ga­lériája és az MMK kiállítása lát- • ható az MSZMP egri oktatási igazgatóságán. * Gulyás Miklós fényképkiállítása az egri Hiúsági Ház galériájában kapott helyet. * Még mindig fotók... Bimbó Zol­tán alkotásaiból a Megyei Műve­lődési Központ második emele­tén válogattak egy csokorrava- lót. * Gyöngyösi évszázadok, va­lamint Ember és természet cím­mel láthatnak gyűjteményt a gyöngyösi Mátra Múzeumban. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Két népszerű művész, Szuhay Balázs és Verebély Iván show- műsora szórakoztatja mindazo­kat, akik július 22-én, szomba­ton jegyet váltanak a hatvani mű­nak. A 3 forintos címlet a Futár nevű, az 5 forintos a Cimbora el­nevezésű hazai építésű gépet mu­tatja be. A bélyegképen 1929-89 évszámok utalnak a magyar viro- lázórepülés hatvan­esztendős múltjára. A bélyegpár Molnár Ottó grafikusművész tervrajza alapján a Pénzjegye nyomdában készült többszínű ofszetnyomással. Példányszáma 267 ezer 300 fogazott és 4700 fo­gazatlan. Alkalmi bélyegzések: VIII. 5. Minimaraton, Tata. VIII. 6. Eve­zős ifjúsági világbajnokság, Sze­ged. Hivatal mindkét városban a helybeli 1. sz. posta. velődési központ rendezvényé­re. Az előadás este 8 órakor kez­dődik. * Toronyzenét hallhatnak vasárnap este 7 órától Egerben a Minaret mellett elhaladók. Az MMK Egri Szimfonikus Zene­karának rézfúvós kvartettje XVI. századi reneszánsz zenét játszik. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk RÉM-mese címmel színes amerikai rajzfilmet vetít az egri Ifjúsági Ház Prizma matinéja szombaton délelőtt fél 11-kor. * Szombaton délelőtt 9-től 12 órá­ig sport- és zenés foglalkozáson vehetnek részt a gyerekek a füzes­abonyi városi művelődési köz­pontban. * Heavy Metal Klub várja a fiatalokat szombaton 2-től délután 6 óráig a hevesi Móricz Zsigmond Városi Műve­lődési Központban. Túra a Mátra gerincén A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor SE Természetjáró Szak­osztálya július 23-án, vasárnap túrát szervez. Az érdeklődők a 23 kilométeres útvonalon a kö­vetkező állomásokat érintik: Mátraháza — Kékestető — Sas­kő — Markazi kapu — Hármas­határ erdészház — Oroszlánvár — Domoszlói kapu — Szederjes- tető — Gazoskő — Sírok. Kékesi Tamásné túravezető 7.20 órakor várja a jelentkezőket az egri Vo­lán-pályaudvaron. Az öreg vitorlások: Futár és Cimbora Parlagi vipera — bélyegen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents