Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-14 / 164. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. július 14., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Minden ország életében fontos szerepet tölt be a vasút. Nélküle nincs élet, nincs gazdaság. A mai modern vasút a műszaki tudományok egész sorának eredményeit alkalmazza és hasznosítja. A síngyártástól, a váltók működtetésén át a vonatok irányításában résztvevőkig. Mai összeállításunk a vasút életét, fejlődését befolyásoló műszaki eredményekről ad áttekintést érdeklődő olvasóinknak. Speciális pályaudvarokat hoztak létre Konténerek kora Az 1960-as évek elején már akkora árumennyiségeket kellett megmogzatni a világkereskedelemben, hogy az a hagyományos módszerekkel igen sok problémát okozott. Ekkor született a mentő gondolat: olyan szállítóládára — dobozra — tartályra, vagyis konténerre van szükség, amelyik a gyártótól a felhasználóig, a vevőig viszi az árut anélkül, hogy a láda tartalmát egyszer is át kellene rakni. A gondolatból szabadalom lett, és a hatvanas évek közepére a konténer, a konténeres szállítási mód meghódította a világot. Kezdetben kizárólag acélból gyártották a normál áruszállító konténereket. Később rátértek az ötvözött alumíniumra, mert ekként csökkenthető volt a szállítóládák tömege. Újabban az acélvázas, de műanyag falú konténerek is kezdenek elterjedni. Mivel a konténerek külső méretei és a rögzítőelemei szabványosak, a világ bármelyik fuvarozója akármilyen — erre a célra egyébként alkalmas — járművel szállíthatja őket. De e hatalmas szállítóládák gyors le- és felrakásához speciális konténerrakodó és -mozgató berendezéseket kellett kifejleszteni, valóságos konténer pályaudvarokat kellett létrehozni nagy vasúti csomópontokon, hajókikötőkben és repülőtereken. Képünkön: egy különleges nyugatnémet gyártmányú közúti — vasúti konténerrakodó berendezést láthatunk munka közben. De akár autódarunak is nevezhetjük e 30 tonna teherbírású szerkezetet. A városok közötti távolságot lerövidíti Merre tovább vasút? Közel negyedszázada, 1964 végén a világot bejárta az a fénykép, amely a japán nagy sebességű vonatot, a Shinkanzent a Fu- dzsijama lábánál robogva ábrázolta. Új fejlődési szakasz kezdetét jelezte ez, a korszerű vasúti tömegközlekedés kihívását a személygépkocsival és a repülőgéppel szemben. A vasút a versenyben számos előnnyel rendelkezik. Például megóvja a természetet. Egy új, kétirányú forgalmat lebonyolító vasútvonal 13 m szélességet foglal le, és óránként kb. 20 ezer utast szállíthat. Egy négysávos autóút 35 m széles, és jóval kisebb teljesítményű (városi viszonylatban ez azt jelenti, hogy például a párizsi Saint-Lazare pályaudvar forgalmának biztosításához 40 sávos autóútra lenne szükség.) További előny, hogy a vágányokon elérhető sebesség jóval nagyobb, mint amit autópályán ma reálisan meg lehet engedni. Az is a vonat mellett szól, hogy energiatakarékos, a futási ellenállás kisebb fajlagos energi- afogygasztással győzhető le; a forgalom rendszerezettségéből adódóan nincsenek torlódásból, elakadásból származó veszteségek. Az előnyök közé tartozik, hogy a modem vonat nem szeny- nyezi a levegőt: a levegőszennyezettséget tekintve nagyságrendi különbségek vannak a gépkocsiközlekedéssel szemben. De biztonságosabb is a vonat: csak a vonatok képesek arra, hogy egymástól alig 1-1,5 méterre óránként 200-260 kilométeres sebességgel haladjanak. A baleseti valószínűség minden közlekedési eszköz közül a vonatoknál a legkisebb. Az sem lebecsülendő, hogy a városközpontokban elhelyezett pályaudvarokkal, saját útvonalával a vasút viszonylagosan is lerövidíti a városok közötti távolságot. Ezek a tények is sugallják, hogy a vasúti közlekedés nemcsak ma, de a jövőben is jelentős szerepet fog betölteni a tömeg- közlekedésben. Ma már nemcsak Japánban, hanem Franciaországban, Angliában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Olaszországban, Svédországban és az NSZK-ban is rendszeresen, menetrendszerűen közlekednek óránként 200-300 kilométeres sebességgel vonatok. Ehhez természetesen megfelelő erejű és áramvonalas kiképzésű mozdonyokon kívül alkalmas kocsikra, pályára és jelző-, illetve biztonsági berendezésekre volt szükség. Teljesen új elvek szerint rögzítették például a síneket. A csaknem évszázados felfogás szerint a sínek szabad hőtágulását tartották elsődlegesnek, ami a rövid sínek közé beiktatott hézagokat jelentette; ez idézte elő a vasutak „hangulatos” kattogását. Ma hosszú, hegesztett síneket alkalmaznak, dilattációs hézag nélkül, a korábbinál sokkal erősebb, szilárdabb rögzítéssel. Nehéz megjósolni, hogy milyen lesz a vonatok jövője. Az eddigi eredményeket lényegében hagyományos eljárással érték el. Folynak azonban a kísérletek az új megoldások irányába is. Sok — eddig kevésbé sikeres — kísérletek folynak a légpárnás vasúttal. Lemondtak arról, hogy az egész szerelvényt légpárnával emeljék meg, jobbnak látták, ha a keretek helyett olyan csúszósarukat szerelnek fel, amelyekben egy T-alakú sínen futva vékony levegőfilm akadályozza meg a fémes érintkezést, tehát a súrlódást. A franciák a — képen látható — nyergesvasúttal kísérleteznek, amely elvileg hasonló módon küszöböli ki a súrlódást. Japánban, Franciaországban „Végtelen” hegesztett színek Nagy jelentőségű volt a sínek hőmozgásának a megakadályozása, sőt odáig jutottak, hogy ma már sokfelé hézagmentes hegesztett síneken roboghatnak a vonatok. A hőmozgás csökkentése úgy sikerült, hogy a síneket a korábbi megoldásnál szilárdabban rögzítették. A hosszabb síneken olyan korszerű, rugalmas lekötést alkalmaztak, amely követni tudja a sín mozgását, s ezért nem lazul, sőt mozgás közben nem változik a leszorító ereje sem. A rugalmasságot elsősorban acél alátétlemezekkel és rugalmas — gumi vagy műanyag — rétegekkel biztosítják. Erre vonatkozóan magyar találmány is született, ezt alkalmazták például a budapesti földalatti vasútnál is. A leggyorsabb vonatok járta pályákon — Franciaországbané s a híres japán Tokaido vonalon — is hasonló lekötést alkalmaztak. A korszerű lekötési mód tette lehetővé, a ’’végtelen” hegesztett sínek alkalmazását, amelynek a folyamatossága csak ott szakad meg, ahol a biztosító berendezések miatt a sínek szigeteltek, továbbá a hosszabb hidakon. Ezeken a helyeken azonban a vonatok sebességcsökkentésre kényszerülnek. Prizmapremier Színes, szinkronizált, könnyed, romantikus olasz vígjátékot láthatnak vasárnap délután 5 és este 7 órakor az egri Prizma mozi nézői. A Minden a Paradicsom bűne című produkció főszereplője Rómeó börtönbüntetését letöltve elindul megkeresni kisfiát, akit egy fiatal házaspár örökbe fogadott. Rájuktalál a gyöngyörű Paradicsom-menedékházban. Nagy hatással van rá Lorenzo nevelőanyja, és a kisfiúval is mély barátságot köt... Bélyegújdonságok A Magyar Posta július 12-én húsz forint névértékű blokkot adott ki abból az alkalomból, hogy húsz éve járt az első ember a Holdon. A blokk bélyegén szkafanderben látható Neil Armstrong, aki elsőnek tette lábát az égitestre. Kinagyítva mutatják lába nyomát; a keret sötét alapszínéből az USA zászlója emelkedik ki. A blokkot Forgács Miklós grafikusművész terve alapján az Állami Nyomda készítette négyszínben ofszeteljárással. A blokknak 242 ezer 300 fogazott és 9600 fogazatlan a példányszáma. A művészetek minden ágát megörökítik bélyegen. A francia posta a sanzon legkiválóbb előadóit mutatja be. A hatértékű sorozatban Maurice Chevalier, Edith Piaf, Tino Rossini, Georges Brassens, Jacques Brei, Aristide Bruant képmását jelenítik meg. Alkalmi bélyegzés: VII. 22. Anna-bál, Balatonfüred. Hivatal a rendezvény helyszínén a helybeli 1. sz. posta. VII. 23.60 éves a magyar vitorlázórepülés, Budapest, Farkashegy. Hivatal a rendezvény helyszínén a budakeszi posta. Múzeumi séta Párádon a Cifraistállónak ismert svájci típusú házat a Károlyi család építtette 1870-ben. Eredeti rendeltetése ló-, illetve fogattartás volt. A kirándulóknak érdekes látványt nyújt a Kocsimúzeum is, hiszen megismerkedhetnek a hazai fogatkészítés eszközeivel, teljes technológiájával, az egykori neves magyar gyárak termékeivel. Mindemellett díszruhák, szerszámok teszik teljessé a magyar- országi kocsi-, fogatkultúra emlékeit bemutató tárlatot. (Fotó: Gál Gábor) A hét vége időjárásáról A hét végén már nem kell szenvedni megyénk déli területén sem a rekkenő hőségtől. Vége a kánikulának. A hét első napjaiban Gyöngyös, Eger, Lőrinci és Poroszló meteorológiai állomásokon még 29, 35 fokot mértek és csak a Mátra magasabb térségében volt kellemes 23, 24 fokos a hőmérséklet. Az előttünk álló hétvégén északira fordul a szél és megerősödik, időnként viharos széllökések is lehetnek. Felhőátvonulásokra és futó záporokra számíthatunk. Tartós csapadék nem lesz. Hűvös idő várható. Hajnalban 8,13 fokig csökken a hőmérséklet. Kora délutánra Heves megye túlnyomó részében 20, 24 fokig melegszik fel a levegő, de az 500 m feletti hegyes területeken csak 15 fok körüli nappali hőmérsékletek valószínűek. * A jövő hét időjárásáról A jövő héten folytatódik a kissé hűvös idő. Egy-egy zápor kialakulhat a hét második felében. A szél a hét folyamán fokozatosan mérséklődik majd. A hőmérséklet délutánonként általában 20, 25 fokig emelkedik, hajnalonként pedig 9, 14 fokig csökken. Programbörze Kiállítások, tárlatok Gulyás Miklós fényképkiállítása naponta 10-18 óráig látható az egri Ifjúsági Ház galériájában. * A Megyei Művelődési Központ második emeletén ugyancsak fotókat láthatnak az érdeklődők, Bimbó Zoltán munkáiból. * Még mindig ez a műfaj :Müemlékek — fotókban címmel nyílt tárlat az MMK és a Hevesi Szemle Galériájában, az MSZMP egri oktatási igazgatóságán. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Toronyzenét hallhatnak a minaret erkélyéről szombaton este hét órától az arra járók. Az MMK Rézfúvós Kvartettje XVI. századi reneszánsz zenét játszik. * A Voga-Turnovszki duó koncertezik szombaton este 6 órakor a bükkszéki erdei mozi színpadán. Ez a program, akárcsak a terpesi és a mátraderecskei asz- szonykórusok műsora vasárnap délután háromkor, része a Bükkszéki napok idei rendezvénysorozatának. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk „Nyári élményeim” mottóval aszfaltrajzversenyt rendeznek az egri Ifjúsági Ház előtti téren szombaton délelőtt fél 11-től. * Heavy metal klub működik minden szombaton délután 2-6-ig a hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központban. Hegyi tábor Heregréten Immáron 19. alkalommal rendezik meg a Bükk-hegy- ségben, Heregréten a dr. L énárt János környezet- és természetvédelmi hegyitábort az eger-lillafüredi műút mentén. A szervezők — a Hazafias Népfront Heves Megyei Elnökségének, a megyei tanács környezet- és természetvédelmi munkabizottsága, a Mát- ra-Bükki Intéző Bizottság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, a TIT megyei szervezete, a Heves Megyei Természetbarát Bizottság és az Egri Pedagógus Sportegyesület — Hortobágyi Ernő vezetésével gazdag programmal várják az ideérkezőket. A Bükk élővilágának megismerése mellett természetvédelmi vetélkedőket, túrákat, szakelőadásokat rendeznek, és megtartják a madarak és fák napját is. A cserkészeknek külön altábort alakítanak ki. A sátorverés ingyenes, de a különféle felszerelésekről (víztartály, mosdótál, élelmiszerek, főzőedények) mindenki maga gondoskodik. A tábor megközelíthető: Egerből és Miskolcról szombaton és vasárnap induló autóbuszokkal, Miskolcról Répáshutáig naponta többször is közlekedik busz, és természetesen utazhatnak személygépkocsikkal is. Heregrét a Tájak — korok — múzeumok 1137. számú pecsételőhelye, a Bükki Nemzeti Park területén van, tehát a növények és az állatok védettek. A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor természetjáró szakosztálya vasárnap túra során felkeresik Heregrétet. A 17 kilométeres táv során Czeglédi Tiborné vezetésével a következő állomásokat érintik a kirándulók: Juhászkút — Heregréti tábor — Hárskút — Őserdő— Istállóskő— Gerenna- vár — Szalajkavölgy — Szilvásvárad. Indulás: 6.50-kor az egri Volán-pályaudvarról.
