Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-13 / 163. szám

OTTHON - ISKOLA — . NÉPÚJSÁG, 1989. július 13., csütörtök Paprikahasználat A pörkölt színéről felismerni a séfet Receptsarok Az Erdélyi lakomából Körözött juhtúróból Hozzávalók: 30 dkg túró vagy friss juhsajt, 10 dkg vaj, 1 kiska- nál édespaprika, 1 késhegynyi tört köménymag, só (ízlés sze­rint). Készítés módja: A túrót vagy a friss juhsajtot húsdarálón kétszer-háromszor átdaráljuk, és összekeverjük a köménymaggal, a sóval és a pap­rikával. A körözöttet tányérra helyezzük, és a kívánt formára képezzük. Változatok: 1. Nyáron két-három apróra vágott zöldhagymát is adhatunk hozzá. 2. Paradicsommal, húsospap­rikával, rózsa alakúra bevagdalt hónaposretekkel, apró nyers uborkával stb. köríthetjük. 3. Gazdagabb formája: 1/2 rész jutúró tört kömény­mag, 1/4 rész vaj, mustár, 1/4 krémsajt, kevés konyak paprika kevés sör Tegyük egy órára hűtőbe, eza­latt a sör könnyű erjedési folya­matot indít el a körözöttben. Gyergyói leves Hozzávalók: 1/2 kg friss vagy füstölt sertéshús, 2 tojás, 2 szál murok, 1/4 kg liszt, 2 evőkanál rizs, 1 kanál cukor, 12 szem aszalt szilva, só, bors, tejföl, cit­rom (ízlés szerint). Készítés módja: A friss vagy füstölt sertéshúst hideg vízbe tesszük, és lassú tűz­ön főzzük. A két szál apró koc­kára vágott murkot zsírban meg­pároljuk, és amikor a hús puhára főtt, a levesbe tesszük; sózzuk, borsozzuk, majd 2 evőkanál rizst főzzünk bele. Piros rántással fel­eresztjük, citromlével és egy ka­nál cukorral ízesítjük. Mielőtt le­vennénk, 12 aszalt szilvát te­szünk bele, és még egyszer fel­főzzük. Közben a tojásból, liszt­ből kevés sóval tésztát gyúrunk, félujjnyi vastagra kinyújtjuk, ap­ró kockákra vágjuk, zsírban megpirítjuk, és tálalás előtt pár perccel a levesbe tesszük. Tála­láskor tejfölözzük. Karalábé, gombával töltve Hozzávalók: 8 db karalábé, 1 kanál prézli, 1-2 kanál vaj, 1 fej vöröshagyma, 10 dkg gomba, 10 szál petrezselyemzöld, 1 to­jás, 5 szál zöld kapor, 2 kanál tejföl, só (ízlés szerint). Készítés módja: 8 db fiatal karalábét meghá­mozunk, a közepét kivájjuk. A kivájt részeket apróra vagdaljuk, és petrezselymes vajon 10 dkg aprított gombával megpároljuk, majd elkeverünk benne 1 tojást, kanálka prézlit, 1 kanál reszelt vöröshagymát, 1 kanál sózott tejfölt, és megtöltjük vele a kara­lábékat. Kivajazott lábasba rakjuk, te­tejükre vajdarabkákat teszünk, tejföllel meglocsoljuk, kevés ka­porral, morzsával meghintjük, és a sütőben megsütjük. A megma­radt töltelékből apró gombóco­kat formálunk, és a karalábék közé rakjuk. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a hazai fűszerfélék közül a magyar konyhára talán a legjellemzőbb a paprika. S nem is egy fajtája, hi­szen ízlés, tetszés szerint válogat­hatunk az édesből, az édesne­mesből, a csípősből, az erősből, a méregerősből, s ha a tájegységet nézzük, akkor többek között a szegediből, a kalocsaiból vagy a bogyiszlóiból. Paprikánk tehát van bőven, használjuk is szívesen, csak az a kérdés, hogy jól használjuk-e? Furcsának tűnik a kérdés, pedig van rá ok bőven, hiszen nem csu­pán a háziasszonyok, de még a tanult szakácsok is hajlamosak rá, hogy a paprikát „elrontsák” az ételben. Mint a magyar sajtó, s közte lapunk is hírül adta a kö­zelmúltban, „átruccant” az óha­zába Kövi Pál, a világhírű New York-i The Four Seasons, azaz A négy évszak étterem világhírű tulajdonosa, s a Magyar Sajtó Házában találkozott a gasztro­nómia iránt érdeklődő újságí­rókkal. A kérdésekre válaszolva elmondta, hogy egyik kedvenc magyar étele a halpaprikás, de csak akkor, ha a szaftja az igazi. Illetve a paprika olyan a szaft­ban, ahogy elő van írva. Tehát piros, bársonyos, szép fényű... mármint az a szaft, amelyet ilyenné varázsol a kellően bele­tett paprika. — Mert a pörkölt színéről kö­vetkeztetni lehet a séf (chef, avagy konyhafőnök) és a szakács szakmai felkészültségére, hozzá­értésére — mondta a híres étte­remtulajdonos, aki egyben szer­zője a szintén híres Erdélyi lako­ma című könyvnek. S hozzátette még — nem kis lemondással a hangjában —, hogy a magyar éte­leket készítő vendéglátóhelyek zömében sajnos a pörkölt színe bizony nem paprikapiros, bizony nem bársonyos, bizony nem szép fényű, hanem többnyire fényte­len és barna színű valami. S ez at­tól van, hogy a séfek, szakácsok — nem ügyelve a kémiai folya­matokra — belezuttyantják a paprikát a forró, hagymás zsírba, természetesen úgy, hogy közben az edény alatt ég a láng. S mivel a paprika viszonylag sok cukrot tartalmaz, a forró zsírban kara- mellizálódik az, a paprika pedig — érthetően — elveszíti szép pi­ros színét, s jobb esetben halo- vány, rosszabb esetben sötétbar­na lesz. Aztán már ízlés kérdése, hogy ki milyen „áhítattal” fo­gyasztja a zavaros, barna lét. Plá­ne akkor, ha előtte a forró zsír­ban a hagymát is megpirítottuk, amitől a kockára vágott darab­kák szintén barnára és megrág- hatatlanná „lényegülnek” át. De félre a rossz háziasszo­nyokkal, a gyatra szakácsokkal, a még gyengébb séfekkel, a mi­nősíthetetlen ételekkel! Nézzük hát, hogyan is készül a piros, bár­sonyos, szép fényű pörkölt, vagy a hasonló fényű halászlé, hal­paprikás? Nos, a receptek minden jóra- való szakácskönyvben megtalál­hatók, mi most csak annyit áru­lunk el a titokból, hogy amikor a forró zsírban a hagyma megpá­rolódik, akkor a tűzhelyről le­húzzuk a lábast vagy a fazekat, a megpárolódott hagymát hűlni hagyjuk, s csak akkor tesszük rá a paprikát. Ezt követően felönt­jük az ételt, és úgy tesszük vissza a tűzre főni. S ha mindent kellően beletet­tünk a pörköltbe vagy halászlé­be, esetleg halpaprikásba (nyá­ron nem feledve a friss, ropogós paradicsomot, zöldpaprikát, vagy télen az ízletes lecsót), ak­kor nem maradhat el a végered­mény: az étvágycsiklandóan pá­rolgó, szemet-szájat gyönyör­ködtető étel, azzal a paprikapi­ros, bársonyos, szép fényű szaft­tal. Jó étvágyat hozzá! Utóirat: Az írás közben a szaftkészítés tudományán elmerengve felh­oztam Kövi Pál már említett önyvét, s megnéztem, hogyan úja le a halászlé készítésének módját. Hozzávalók: 1 kg hal egész­ben, 2 kg többféle apróhal vagy halfej, 2 fej vöröshagyma, 10 szál petrezselyemzöld, laskatészta vagy kockára vágott krumpli, sáfrány, só, bors (ízlés szerint). Bográcsban, olajon vörös­hagymát pirítunk, majd kanálnyi borsot teszünk bele, és sózzuk. Néhány perc múlva 2 liter vízzel feleresztjük. Amikor felforrt, az apró halakat vagy halfejeket be­letesszük, és keverés nélkül, de többszöri rázogatással és forga­tással 1/2 óráig főzzük. A levet leszűrjük, az apró halakat, halfe­jeket kidobjuk, és a leszűrt lébe tesszük a feltálalni való nagyobb haldarabokat. Enyhén sózzuk, és kb. 3/4 óráig főzzük, amíg a hal omlós lesz. Metélttésztát vagy kockára vágott krumplit főzünk bele. Sáfránnyal és petrezselyemzöld­del ízesítjük. (A sáfrányt 2 dl hal­lében jól kifőzzük, és a levet be- leszűrjük a levesbe.) Mit mond­jak? Egy pici kis csalódás elfo­gott. Paprika helyett sáfrány? Persze, úgy is nagyon jó. De hol van a piros, a bársonyos, a szép fényű lé? Sokáig tűnődtem, vajon miért tűnt el a paprika az erdélyi ha­lászléből? Vagy soha nem is volt benne? Bizonyára megvan a ma­gyarázat, csakhogy — ahogy mondani szokták — ez már más történet... Kaposi Levente Utazás és gyógyszerek Utazás előtt vegyük számba a személyek számát, az útirányt, az esetleges szezonális betegségek időszakát, távolabbi földrészek fertőzésnek kitett helyeit, és azo­kat a gyógyszereket, amelyeket orvosi utasításra folyamatosan kell szedni, bárhol is vagyunk a világban. Leggyakrabban a fej- és fog­fájás jelentkezhet. Csillapítása tüneti kezelést jelent csupán, mert mögötte komolyabb prob­lémák húzódhatnak meg. A fo­gaktól eredő gyötrelmes kínok megelőzésére tanácsos — külö­nösen hosszabb út előtt — a fog­orvost felkeresni, és a sajgó foga­kat kezeltetni. A fejfájást kivált­hatja szellemi fáradtság, huzat, idegesség, frontátvonulás. Az említett fájdalmak csillapítására legjobb Algopyrint, Demalgont és Quarelint bevenni. Számolni kell a meghűléssel is. Ez sok esetben hőemelkedés­sel, lázzal jár. Elegendő ilyenkor Amidazophen tablettát bevenni, de makacs esetben törzsboroga­tás is elképzelhető. Az ok feltá­rását azonban bízzuk szakem­berre. Ezzel egyidejűleg gondos­kodni kell az elveszett folyadék pótlásáról, tea és gyümölcslevek fogyasztásával. A Kalmopyrin és az Istopyrin szintén csökkenti a lázat, de ezeket összetörve, ke­vés folyadékban oldva vegyük be. Általában az üdülés alatt vál­tozik a megszokott étrend, kicsit talán egyoldalúbb lesz. Erre bél­rendszerünk oly formában rea­gál, hogy rendszertelenné válik a székelés. A Tisasen A+B drazsé rendezi a dolgot, de mielőtt eh­hez folyamodnánk, próbáljuk a táplálkozásunkat a megszokott mederbe terelni. Búvóhely az ágak között Izgalmas játék a fára mászás. De mennyivel csodálatosabb így va­káció idején, ha sikerül az ágak közt egy romantikus kuckót is berendezni, ahonnan messze lát­ni, ahol pihenni, sőt olvasni is le­het, teljesen zavartalanul. Kert­ben, telken, ahol olyan vastag fa áll, melynek három ága villasze­rűén ágazik el, a papa segítségé­vel pompás és biztonságos kuc­kót lehet készíteni, amire termé­szetesen kötéllétrán legjobb fel­mászni. A leshely magasságának meg­felelő hosszú kötelet szerzünk, s erre ráhagyunk még 2 métert. Ezután 5 centiméter vastagságú ágakat vagy léceket keresünk, és ezeket 40 centi hosszúságúra vágjuk. A létrafokok felerősíté­sének módja a B. ábrán látható. A kötéllétra csomózására külö­nös gondot kell fordítani, ne­hogy bárkit is baleset érjen. Készítsünk ezután padlózatot a megfigyelőhely számára. Eh­hez először is erős ágakra van szükség, ezek alkotják a vázat. A padlózatot deszkából vagy ágak­ból készítjük. A villaszerűén szétágazó három függőleges, il­letve ferde ág tövénél nagy szö­gekkel felerősítjük a vastagabb ágakat, hogy azok háromszöget képezzenek, s erre a vázra szö­gezzük fel a deszkákat, illetve a kisebb ágakat. (A. ábra). Ettől számítva 80 centiméter magas­ságban védőkorlátot készítünk úgy, hogy a korlátrudak a faágak belső oldalán legyenek, mert hi­szen támaszkodás közben a nyo­más kifelé irányul. (C. ábra). Kiskerttulajdonosoknak Növényvédelmi előrejelzés Egyre több gondot okoz az uborkatermesztők körében a rendkívül gyorsan terjedő ubor- ka-peronoszpóra károsításának a mérséklése. A tünetek a levél- zeten erek által határolt sárguló foltokban jelentkeznek, és a fo­nákon sötétszürke penészgyep látható. Ellentétben a baktériu­mos szögletes levélfoltosság megbetegedésével, ami ugyan­csak sárguló foltokban mutatko­zik, de a beszáradt foltok kifehé­rednek, és rajtuk penészgyep nem alakul ki. Az utóbbi kóro­kozó ellen csak a réztartalmú szerek eredményesek, míg az uborka-peronoszpóra ellen ezenkívül a Dithane M 45, Zineb 80, Ridomil Plus 50 WP, Rido­mil Zineb 58 WP stb. alkalmaz­E napokban a piacon gyakran látni a csiperke és a szegfűgomba mellett a sárga rókagombát, és kezd megjelenni a kiváló ízű var­gánya, valamint többféle színű galambgomba is. A rókagomba egyik legkere­settebb ehető gombáink egyike, lombos erdőkben, de fenyőer­dőkben is nyáron és ősszel te­rem, néha seregesen is. Legna­gyobb tömegben a nyár eleji esős időszakokban jelenik meg. Min­denféle gombás ételnek elkészít­hető. Jellemző rá a tölcsér alak, fodros kalapszél, egyszínű sárga, közepes termet. A termőrétege, vagyis a kalap alja ráncos, és nem lemezes. A ráncok mélyen lefut­nak a tönkre. Húsa megvágva fe­héres, kellemes szagú. Összeté­veszthető a mérgező világító töl­csérgombával, azonban ez min­dig sötétebb, erős narancsszínű, szürkületben szinte világít, sza­bályosan lemezes. Csoportok­ban fatönkön, vagy földdel fe­dett korhadó faanyagon terem. Az ízletes vargánya vagy ízle­tes tinóra közkedvelt csemege­gombánk. Jellemzője, hogy ke­mény és vastag húsú nagy gom­ba, termőrétege csöves. Fiatal korban a kalap széle a zömök tönkhöz hajlik, majd félgömb- szerűen szétterül, néha az 1 kg­hatók. Csapadékos időjárás ese­tén, és ha erős harmatképződés van, tanácsos a kezeléseket 8-12 naponként többször megismé­telni. E hónapban várható az uborka-lisztharmat általános megjelenése is, melynek nyomán a levelek színén és fonákján fe­héres, lisztszerű bevonat látható. Védekezésre a kéntartalmú sze­reken kívül eredményesen fel­használható a Ch. Fundazol 50 WP (0,1 %), Afugán (0,1 %), Karathane LC (0,02-0,05 %), Rubigán 12 EC (0,0-0,3 % ha) stb. készítmények. Felhívom a burgonyatermesz­tők figyelmét, ha továbbra is csa­padékos, párás lesz az időjárás, várható a burgonyavész járvá­nyos mértékű fellépése is! os súlyt is eléri. A kalap színe fe­kete. Tönkje általában hasas, de lehet karcsúbb is, hálózatosán recézett, fehéresbarna, világo­sabb, mint a kalap. Húsa mindig fehér, vastag és tömör, nyomásra nem színeződik el. Hasonlít hoz­zá a mérgező farkastinóru, de ennek húsa keserű, és megtörve gyengén kékül, a tönk alsó része feltűnően vörös. A kesernyés ti­nóm is hasonlít hozzá, de ennek húsa sárgásfehér, és keserű ízű, tönkje alul gyökérszerű. Kezdő gombagyűjtők még összeté­veszthetik a ízletes vargányát a sátántinóruval is, mely nyersen erősen mérgező. Azonban ez fel­tűnően szürkésfehér kalapjával, vörös termőrétegével és vörös tönkjével megkülönböztethető a vargányától. Gombagyűjtés közben több mint 30 féle ga­lambgombával találkozhatunk erdeinkben. Általánosan jellem­zi e gombákat, hogy húsuk ke­mény, pattanva törik, morzsalé- konyak. Gallérjuk, bocskoruk nincs. Közepes-nagy termetű, színes gombák. Van közöttük mérgező, van olyan, mely nem mérgező, de rossz szagú, élvez­hetetlen, van, amely keserű ízű, és van erősen csípős is. Éppen ezért a galambgombákat csak kóstolgatva szabad gyűjteni, a A tünetei először a levél csú­csán, szegélyén jelennek meg barna foltok formájában, majd rövid idő alatt az egész növényre, ill. táblára átterjed, és az egész lombfelület elpusztul. A járvány megakadályozása érdekében azonnal kezdjék el, illetve foly­tassák a kezeléseket, amit célsze­rű 2-3 alkalommal megismétel­niük. A permetezésekre a Zineb 80, Dithane M 45, Polyram Combi, Ridomil Plus 50 WP, Rézoxi-klorid 50 WP stb. szerek alkalmazhatók, melyek keverhe­tők a burgonyabogarak ellen használatos szerekkel is. Kivétel a Decis 2,5 EC, ami nem kever­hető a rézoxi-kloriddal és a Zi­neb 80 WP gombaölőszerrel. Déliéi Adrienne rossz szagú, keserű és csípős gombákat dobjuk el. Gyűjtésre és fogyasztásra ajánlható ga­lambgombák: Az ízletes nagy galambgomba nagy termetű, sárga lemezű, ka­lapja barnásvörös, de lehet bar­nássárga is. A varas zöld ga­lambgomba kalapja szürkészöl­des, táblásán felszakadozó, le­meze fehér vagy krémszínű, tönkje oszlopszerű. Húsa jó ízű. Vigyázat! A kalap színe hasonlít a gyilkos galócáéhoz, de bocs- kor, gallér nincs a galambgom­báknál. Erre mindig figyeljünk. A kék hátú galambgomba fe­hér tönkű, fehér lemezű gomba. Kalapján egyidejűleg liláskék és szürkéskék szín figyelhető meg, kalapbőre lehúzható, tönkje zö­mök, vastag. Húsa fehér, pattan­va törő, kellemes ízű és szagta­lan. Ne feledjük, a saját szedésű gombát a piaci vizsgálónál mu­tassuk be, csak ezután készítsük el ételnek. A gombagyűjtéshez és gombahatározáshoz ajánljuk az ez évben megjelent dr. Kalmár Z. — dr. Makara Gy. — dr. Ri- móczi I.: Gombászkönyv c. munkáját, amely leírásával és színes képeivel jó segítséget nyújt a gombagyűjtőknek. * dr. Estók Bertalan gombatoxikológus f TISZTELT FUVAROZ TATÓINK! Értesítjük Önöket, hogy 1989.07. Öltjétől Hatvan Darabárus Körzeti Szolgálati hely forgalmát üzemi okokból ideiglenesen szüneteltetjük. Hatvan helyi és vonzáskörzetének forgalmát teljes egészében Gyöngyös Darabárus Körzeti Szolgálati hely látja el. Fuvarmegrendeléseiket munkanapokon 6.00 órától 18.00 óráig a 37/12-233 postai telefonon jelenthetik szakszolgálatunk részére. Igénybejelentéseik alapján folyamatosan biztosítjuk darabárus küldeményeik helyi és távolsági továbbítását. Egyéb darabárufuvarozással kapcsolatos kérdéseikre bővebb információval Eger 36/13-818 sz. telefonon állunk szíves rendelkezésükre. MÁTRA VOLÁN EGRI ÜZEMEGYSÉGE Nyári gombák I.

Next

/
Thumbnails
Contents