Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 153. szám ÁRA: 1989. július 1., szombat 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA BESZÉLGETÉS RAJ KI SÁNDORNÉVAL „A pártban megindult a »földcsuszamlás«”. (3. oldal) HOZZÁSZÓLÁS EGY VITÁHOZ A VITKOVICS-HÁZ SORSÁRÓL „S higgyék el, ez nem művészi tevékenység...” (3. oldal) CSAK A FŐIGAZGATÓNŐ SZÍVÜGYE? „Egyszerűen: nincs pénz.” (4. oldal) TARNASZENTMIKLÓSON JÓ IVÓVÍZÉRT KIÁLTANAK A dél-hevesi táj egyik utolsó bástyája sosem válik lakatlan­ná. (5. oldal) Országgyűlés: zárás négy nap után Megszavazták a honvédelmi törvény módosítását Négy nap után ért véget a nyári ülés­szak Budapestre érkezett az ausztrál miniszterelnök A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására be­nyújtott törvényjavaslat feletti szavazással folytatta munkáját pénteken reggel 9 órakor az Or­szággyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelen­tette, hogy a csütörtökön kiala­kult patthelyzet után a honvédel­mi bizottság ülésén sikerült kompromisszumos megoldást találni a polgári szolgálat időtar­tamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csü­törtökön már elfogadott módo­sításokra, így az utóbbiak ügyé­ben is újra kellett szavazni. Ezután a honvédelmi bizott­ság jelentése alapján először ar­ról szavaztak a képviselők, hogy a katonai szolgálat együttes idő­tartama ne haladja meg a 28 hó­napot. Az indítványt az Ország- gyűlés két ellenszavazattal és két tartózkodással fogadta el. Ez­után egy ellenszavazattal és ti­zenegy tartózkodással elfogad­ták azt, hogy a polgári szolgálat időtartama 28 hónap legyen. Egy másik módosító indítvány alapján arról döntöttek, hogy a törvény a tartalékos hadköteles katonai és polgári szolgálatának együttes időtartamát 28 hónap­ban határozza meg. Ezt az indít­ványt hét tartózkodással fogad­Ugyancsak megizzasztották csütörtökön és pénteken a kép­viselők Kárpáti Ferenc minisz­tert, és a honvédelmi bizottság tagjait, akik csak a harmadik ne­kifutásra tudták elfogadtatni az előtelj esztett törvénytervezet polgári szolgálatra vonatkozó ré­szét. A vezérezredes baj társnak ráadásul még azért is „fájhatott a feje”, mert az egyik képviselő — Borbély Sándor, Budapest 34. számú választókerület — nem vehetett részt az ülésszak, így a honvédelmi téma vitájában sem, ugyanis két hete behívták — tar­talékos szolgálatra. De legalább életközeiben ta­nulmányozhatja a parlamenti döntés hatását az „angyalbőrö­sök” között... * Az ülésszak utolsó napja az in­terpellációké. Mint tegnapi tu­dósításomban már utaltam rá, a képviselők nem válogatják meg a kérdéseiket, s nem egy alkalom­mal hangzik el részükről — s ve­lük egyetértésben az Országgyű­lés által fogalmazott kemény íté­let: — A miniszter úr válaszát nem tudom elfogadni... Korábban szóltam már róla, hogy képviselő csoportunk tagjai érdeklődéssel váiják, vajon mi­lyen választ kítp majd a művelő­dési minisztertől a Heves megyei pedagógusok katasztrofális bér­helyzete ügyében az interpelláló Sebők József. Az elmúlt üléssza­kon felszólaló Barcsik János is érintette már ezt az égető kér­dést. Ezt idézzük fel vele az in­terpellációk előtt: — Azt hiszem, egymástól füg­getlenül, mind a ketten fontos­nak tartjuk a dolgot. Képviselő társam, noha nem pedagógus, ták el. Végül arról a módosítás­ról szavaztak, amely a tartalékos katonai szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 helyett 10 hónapban állapítja meg, vala­mint a 24 hónapos fegyver nél­küli szolgálat letöltése után 6 he­lyett 4 hónapos tartalékos szol­gálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogadták el. Végül az Országgyűlés a hon­védelemről szóló 1976. évi 1. tör­vény módosítására benyújtott tör­vényjavaslatot 1 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadta. közel áll a nevelésben dolgozók­hoz, beszélgetéseik során érez­hető volt, a szivén viseli a sorsu­kat... Jómagam is évek óta fog­lalkozom a megye pedagógusai­nak anyagi gondjával, s úgy ér­zem, nem eredménytelenül. Szá­mos alkalommal fel is vetettem az úgynevezett „interkaláré” kérdését. Egyébként: amelyik megye ezt a problémát felkarol­ta, s a saját erejéből megoldotta, ott már nem jelent gondot. Saj­nos, megyénkben évek óta visz- sza-visszatérő téma ez annak el­lenére, hogy azóta jónéhány bér­kiegészítő szabályozás követke­zett be: a megyei tanács vezetése mintegy 37 millió forintot bocsá­tott a pedagógusok részére. A februári rendezés elosztási el vét a szakszervezet megóvta, s így a testület legutóbbi ülése úgy dön­tött, hogy újabb öt, illetve 6 mil­lióforintot adnak a megyei alap­ból. — Ön szerint milyen választ ad a miniszter? — Borítékolni tudnám a vála­szát: „...ezafelvetés reális,jogos, s a szeptemberi várható béreme­léskor ezt a helyzetet központi­lag figyelembe veszik, és ez az ősz- szeg már lent van a megyénél...” De majd meglátjuk... * Közben a délutáni órákban el­hangzott az interpelláció, álljon hát itt a rend kedvéért Glatz Fe­renc miniszter helyett Stark An- to/államtitkár válasza, amelynek lényege: „Az 1988 decemberi besorolás alapján a Heves me­gyei pedagógusok átlagbére 7343 forint volt, ez 300 forinttal valóban kevesebb, mint a többi tizennyolc megyéé, Budapesthez képest pedig 1300-zal. Időköz­ben sor került bizonyos kompen­Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg expozéját a Büntető Tör­vénykönyv módosításáról. Kifejtette: a honvédelmi tör­vényből adódó büntetőjogi fel­adat a most bevezetett polgári szolgálat elvégzésének büntető­jogi biztosítása. A polgári szol­gálat ellátását is büntetőjogi sza­bály védi, az a szabály, amelyet előterjesztettünk, és amcjy bün­tetni rendel mindenkit, aki ki kí­vánja magát vonni a polgári szol­gálat ellátása alól, illetőleg azo­zációkra, s a szeptemberi bérren­dezéskor a hevesiek 15,8 száza­lékos emelésre számíthatnak. A pénzügyi tárca jelenleg nem te­het többet...” Az államtitkár válaszát sem Sebők József képviselő, sem pe­dig az Országgyűlés nem fogadta el, ezért a T. Ház elnöke a kérdés vizsgálatát az illetékes szakbi­zottsághoz utalta. * Az ülésszak alatt kapta kézhez a GATE Gyöngyösi Kara szak- szervezeti bizottságának levelét Dobos Jőzsefné, akinek tolmá­csolásával kívánnak tiltakozni a lakáshitelek kamatának emelése ellen. „A kamatlábak visszame­nőleges emelése miatt, szinte ma még felmérhetetlen hatású csa­pás lenne...” — írják. — Egyetértek a tiltakozással — kommentálja a levelet a képvi­selőnő -, hiszen kritikus méretű­ek a fiatalok és a családalapítók terhei. Ha ez a téma az Ország- gyűlés elé kerül, a tiltakozásokat támogatom, és szót emelek az ér­dekükben. És az ellen is, hogy utólagos szerződésmódosításra kerüljön sor. Várom hát a válasz­tópolgárok további véleményét, hogy a személyes tiltakozásom­mal együtt eljuttathassam azokat a Parlament és a Kormány elnö­kéhez... * Ahogy közeledik az ülésszak befejezésének ideje, úgy esik egyre több szó a nyári pihenés­ről. Egy csésze kávé mellett ej­tünk szót a következő hetek programjáról Zsidei Istvánné- val, aki kevés szabadságot enge­délyez önmagának. Ebben ez elfoglaltságokkal té­kát, akik másokat ennek a szol­gálatnak a teljesítésében meg­akadályoznak. Ezt a gondolatot fogalmaztuk meg a benyújtott törvényjavas­latban. A büntetés tehát termé­szetesen azokat érinti, akik a tör­vényben megállapított kötele­zettségüket nem teljesítik. Mint­hogy a polgári szolgálattal szem­ben már semmifajta lelkiismereti kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciót ne teremtsünk az ilyen (Folytatás a 2. oldalon) li időszakban — annak ellenére, hogy óriási a leterheltségünk — nem engedhetem meg magam­nak, hogy elvonuljak pihenni. A megoldásra várd feladatok így is halmozódnak. A nyári program­ban egy-egy képviselői beszámo­ló, lakossági találkozó szerepel Mátraderecskén, Recsken, Párá­don, Mátraballán és Sírokban. Egyrészt a Recski Ércbánya helyzetéről kívánok tájékozta­tást adni, másrészt pedig — a té­mák ismeretében — a következő ülésszakokon sorra kerülő napi­rendek vitájához szeretnék ada­lékokat, helyi információkat gyűjteni. * Óhatatlan, hogy egy ilyen hosz- szú ülésszakon ne akadjon egy- egy üres órája a tudósítónak. Mi­után a Parlament épületének szépségeivel sohasem lehet be­telni, nem okoz fejtörést a szabad idő eltöltése. Hadd invitáljam meg a Kedves Olvasót ezúttal az átalakítás, felújítás alatt álló úgy­nevezett „alsóházi” ülésterembe, ahol Hinkelmann Tamás festő­művész keze nyomán már erede­ti pompájában díszük az „angya­los” koronázási címer, s a pulpi­tustól jobbra és balra pedig az Árpádok, az Anjouk, a Hunyadi­ak, a Jagellók, a Szapolyaiak és a Habsburgok címerei. Restaurál­ták továbbá Vajda Zsigmondiét festményét, a Ferencz József megkoszorúzása és a Habsbur­gok detronizálása című alkotá­sát. Az elképzelések szerint a kö­vetkező ülésszakon, szeptem­berben már újra ebben a gyönyö­rű környezetben foglalják majd el helyüket a képviselők, s a fele­lősségteljes munkájukat bemu­tató tudósító: Szilvás István Németh Miklósnak, a Minisz­tertanács elnökének meghívásá­ra pénteken reggel hivatalos lá­togatásra Budapestre érkezett Robert Hawke ausztrál minisz­terelnök. Útjára elkísérte felesé­ge, valamint tanácsadók és üzlet­emberek. Magyarországi látoga­tását megelőzően Robert Hawke Párizsban, Londonban, Was­hingtonban és Bonnban folyta­tott tárgyalásokat. A két ország zászlóival díszí­tett Ferihegyi repülőtéren fél tíz­kor landolt az ausztrál miniszter- elnök különrepülőgépe. A gép lépcsőjénél Németh Miklós és felesége üdvözölte Robert Haw- ke-ot és feleségét, majd úttörők virágcsokorral köszöntötték a Pénteken az első olyan alka­lom volt, hogy Heves Megye Ta­nácsa — a már korábban is ér­vényben lévő nyilvánosságnak megfelelően — különböző pár­tok és szervezetek képviselői je­lenlétében folytatta munkáját. A megjelenteket Schmidt Re­zső, a megyei tanács elnöke kö­szöntötte, s mindjárt az első na­pirendi ponttal kapcsolatban vi­ta bontakozott ki. Történt ugyanis, hogy dr. Jakab István, a megyei tanács vb-titkára a taná­csi szervek működésének törvé­nyességéről és hatósági munká­jukról tartott beszámolót. Nem éppen ehhez hozzátartozóan, volt olyan tanácstag, aki felvetet­te a Bart a Alajos országgyűlési képviselővel kapcsolatban a csü­törtöki számunkban is megje­lent, s a Magyar Demokrata Fó­rum Heves Megyei Egyeztető Tanácsa által írott levélben fog­laltakat. Végül is — érthetően — a testület e kérdésben nem fog­lalt állást, hiszen nem tartozik a hatáskörébe. Semmelweis Ignác születésé­nek 171. évfordulójára emlékez­tek tegnap délután megyénk egészségügyi dolgozói, Egerben a városi tanács dísztermében. Az egybegyűlteket — köztük Schmidt Rezső megyei tanácsel­nököt és a helyettesét Szokodi Ferencet — dr Kozma József me­gyei főorvos köszöntötte. Az ün­nepeltek Varró Emese szavalata után dr Bereczky János osztály- vezető főorvos szavait hallgatták meg, többek között azt, hogy ezen a napon nemcsak a legna­gyobb magyar orvosra emlékez­vendégeket. Robert Hawke és Németh Miklós ezután fogadta a felsorakozott díszszázad pa­rancsnokának jelentését, majd a katonai zenekar eljátszotta az ausztrál és a magyar himnuszt. A két miniszterelnök ezután ellé­pett a díszszázad előtt. A delegációk kölcsönös be­mutatása után Robert Hawke miniszterelnök és kísérete gép­kocsiba szállt és a Hősök terére hajtatott. Itt az ausztrál kormányfő ko­szorút helyezett el a Magyar Hő­sök emlékművén. Ezután az Országház delegá- ciós termében megkezdődtek a magyar-ausztrál tárgyalások. (MTI) A továbbiakban újabb beszá­moló hangzott el, Domoszlai László r. ezredes, a Heves Me­gyei Rendőr-főkapitányság veze­tőjének előadásában, aki terüle­tünk közrendjének és közbizton­ságának legfontosabb kérdéseit elemezte. Ezt követően dr. Ripka Kálmán, a Heves Megyei Bíróság elnöke adott tájékoztatást a jelen­lévőknek azokról a tapasztala­tokról, amelyek a bíróságok tevé­kenységével, a népi ülnökök mű­ködésével kapcsolatosak. Szó esett a tanácskozáson, Szthaura Lászlónak, a Miskolci Postaigazgatóság igazgatójának előterjesztésében arról, hogyan kívánják fejleszteni munkájukat megyénkben. Befejezésül különféle indítvá­nyokat, javaslatokat hallgattak meg a megye tanácstagjai, közöt­tük interpellációs kérdés hang­zott el Poroszló térségéből a tan­szersegélyek várható alakulásá­ról. A kérdésre dr. Kovács Já­nos, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője adott vá­laszt. nek, hanem valamennyi egész­ségügyi dolgozót köszöntik. A szónok felvillantotta Semmel­weis életútját, majd emlékezte­tett arra, hogy felfedezésekor nem a büszkeség volt az első ér-' zése, hanem a bűntudat, hogy sokakat ennek az ismeretnek a hiányában nem tudott megmen­teni. A megemlékező szavak után Schmidt Rezső nyújtotta át a szá­mos vendégnek a kitüntetései­ket. (Az ő névsorukat hétfői szá­munkban közöljük.) A Nemzetközi Vöröskereszt emlékérmét Magyar Istvánná vette át (Fotó: Gál Gábor) Parlamenti tudósítónk jelenti; A kérdezz-felelek napja... Közrendről, bíróságokról, postafejlesztésről Ülésezett Heves Megye Tanácsa Semmelweis-ünnepség Egerben

Next

/
Thumbnails
Contents