Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-30 / 152. szám
KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. június 30., péntek Aki sikerrel csatázott Bogumil és a másság Egy egészségvédő feltaláló Egerben Hivatalos neve Balogh Gyula, de országszerte a gyógyteás Bo- gumilként emlegetik. Azt mondják róla, nehéz ember, mert vállalja az ütközéseket, s nem ad fel egyetlen csatát sem. Lehet, hogy veszít, ám nem torpan meg, hanem újrakezdi, s folytatja mindaddig, amíg győz. Dunaújvárosi lakásában beszélgetünk, s nem véletlenül idézi ifjúságát. — Minden bajom onnan adódott, hogy riadoztam a szürkeségtől, nem viseltem el a bóloga- tójánosokat. Nyilvánvaló, hogy irritáltam őket, kilógtam a sorból. Ez azonban nem tört le, hanem erőt adott ahhoz, hogy a másságot hirdessem. Példaképemnek tartottam azokat a középkori szerzeteseket, akik fellázadtak az egyház dogmává merevült tanításai ellen, s ha kellett, életüket is áldozták igazukért. Tulajdonképpen biológus akartam lenni, végül mégis úgy határoztam, hogy az iparban próbálok szerencsét, így aztán az itteni vasműben tevékenykedtem. Mindaddig, amíg 1977-ben meg nem kínzott a gyógyíthatatlannak minősített vesekő. Ekkor rádöbbentem, hogy segítenem kell magamon. Önmagát kezelte, s rájött, másoknak is adhat mentőövet. — Kutattam, kísérleteztem, szakkönyveket tanulmányoztam, elsajátítva mostani hivatásom valamennyi fortélyát. A betegek hálásak voltak, a hivatalos szervek — többek között az Egészségügyi Minisztérium — viszont haborogtak, kuruzsló- nak minősítettek. Perek sokasága zúdult rám. Ezeken a buktatókon kizárólag hitem, meggyőződésem juttatott át. 1987-ben aztán megszületett a konszenzus. Azóta nem háborgatnak, vagyis teljes lendülettel dolgozhatok. Termékeimet az általam alakított kisszövetkezet forgalmazza. A részletekkel nem törődöm, mert az új termékek megalkotása izgat. Hamarosan kipróbálhatják majd hajnövesztő szeremet, amelynek hatása garantált, s használatától csodát remélhetnek az abszolút kopaszok is. A nem éppen fiatal nőknek ajánlom ránctalanító krémjeimet. A lagymatag férfiasság miatt kesergőknek pedig italomat, amely egyértelmű potencianövekedést biztosít. Ezeket egyébként bemutatom az egri nyilvános riporton is, ahol készséggel válaszolok az epe-, a vesebetegek, a túlsúlyosak, a magas vérnyomástól szenvedők kérdéseire. Egyedül él, mert mindene a munka. Milliomos lehetne, de önzetlen mecénás, azaz százezreket áldoz a sportra, a kultúrára. Egyetlen hobbija az utazás: szenvedélyes világjáró, ám mindig hazatér, mert ahhoz az országhoz kötődik, ahol ifjúból felnőtté érett, ahol bizonyíthatta felkészültségét, tehetséget. Megkapó ars poeticája ekként hangzik: „A mocsárból jöttem én, a szürke egerek alázatos hadából. Húzott lefelé a bűzös, ragacsos mocsár, a demagógia, de én nem hagytam magamat. Belekapaszkodtam minden kis gyökérbe, ágba. Kitártam a Nap felé kaija- im, és elértem a Napot. Nem, nem hoztam le, nem gyömöszöltem zsákomba, csak félve, remegve megcirógattam... és a Nap rám nevetett.” Pécsi István * Az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében július 3-án délután fél 5-től — a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának földszinti nagytermében — fíogumillalké- szít nyilvános riportot Pécsi István, a Hevesi Szemle felelős szerkesztője, az egyesület alel- nöke. A rendezvényre az ingyenes belépők 3-án délig igényelhetők az oktatási igazgatóság portáján (Egészségház u. 4. szám). Amerikai katonazenekar a Halászbástyán Első ízben szerepel a Debrecenben június 21-26. között megrendezésre kerülő VII. Nemzetközi Katonazenekari Fesztiválon amerikai ze- zenkar. Budapestre érkezésüket követően az Amerikai Egyesült Államok Fegyveres Erői Európában Állomásozó Szárazföldi Csapatainak Katonazenekara nagysikerű hangversenyt adott június 21-én a Halászbástyán. (MTI-fotó: Friedmann Endre) Árt-e a Dentocar? — Olcsóbb-e, ami drágább? — Nem lesz többé hálapénz? — Csúcsszezonok a rendelőkben — Bérezés és magánpraxis Fog-as problémák A felnőtt társadalomban igen kevesen vannak azon szerencsések, akiknek nem, vagy csak ritkán kell fogszakorvoshoz fordulniuk. Fogászatra menni már önmagában kellemetlen dolog, kivált akkor, ha a testi fájdalmak mellett a páciens a pénztárcája apadását is kénytelen elszenvedni. S ha így nézzük, manapság a kezelés egyre inkább „zsebbe vágó”. Igencsak meglepődtek például azok a betegek, akik április 17-e után keresték fel a szakrendelést. Merthogy tapasztalniuk kellett: a szolgáltatások megdrágultak. A fog-as problémákhoz tehát ez is hozzátartozik. Dr. Ecsédi Dénesi, az egri szakrendelés vezető főorvosát kérdeztük mindezek hátteréről, s természetesen szó esett az ellátás körülményeiről. A megelőzés rendszere Négy esztendővel ezelőtt a megyeszékhelyen — az országos terv részeként — komplex megelőző programot szerveztek a legkisebbek számára. Ennek egyik lényeges eleme, hogy kö- zépsős óvodás kortól kezdődően úgynevezett felmenő rendszerben folyamatosan Dentocar tablettát kapnak a gyerekek. A fluortartalmú szer helyes dózisban adagolva meggátolja a fogszuvasodást. Emellett a gyerekek fogazatát évente ellenőrzik a rendelőintézet fogorvosai, és a szükséges kezelést elvégzik. Hogy a megvalósítás nem probléma- mentes? Az elmúlt esztendőben az egyik tévés Ablak-adásban dr. Tóth Pál, a SOTE egyetem volt docense határozottan ellenezte a Dentocar adagolását, s a szénhidrátmegvonás s a higiénés megelőzés mellett foglalt állást. E nyilatkozat érzékenyen érintette a közvéleményt, s a szülők közül néhányan aggódni kezdtek.- Kétségtelen, hogy vannak más megoldások is, amelyeket külföldön alkalmaznak — tájékoztat Ecsédi főorvos. — Nevezetesen az ivóvíz vagy a só fluorozása, amely az egész lakosság fogvédelmét biztosítaná. Ám ennek bevezetése drága külföldi adagológépek beszerzésétől függ. Sokan a hasonló összetevőjű Elmex zselé alkalmazását is megfelelőnek tartják. Mi ezt már az országos program bevezetése előtt alkalmaztuk. A Dentocar kis dózisú, folyamatos adagolása még jobb eredményekhez vezet. A komplex program érinti Egérben az óvodásokat és általános iskolásokat. Emellett hat főállású szakember foglalkozik a városban iskolafogászattal. Az elmúlt esztendőben a középiskolások fogászati ellenőrzését is megkezdték. A továbbiakban így az egész gyermekpopuláció szűrése megoldható hosszabb távon. Egy zacskó műfogsor Minden nyilvános bejelentés nélkül változtak a protézisek, fogpótlások térítési díjai április 17-től. A dolgozókat körlevélben értesítette a Fogtechnikai Vállalat az áremelésről. A páciensek pedig vagy tudomásul vették, vagy... Mint megtudtuk, a gyógyítómunka továbbra is ingyenes, s a szükséges anyagok termelői, s egyben fogyasztói árának ötven százalékát kell befizetni. (Kivételt képeznek ez alól a nemesfémből, illetve porcelánból készült fogművek.) Nyugdíjasok számára olcsóbb, ők ennek csak a felét térítik. S természetes ingyenes mindez a közgyógyellátás kedvezményezettjeinek. Az áremelés mindenkit érzékenyen érint. A főorvos szerint mégis van ennek egy meglepő, de végső soron pozitív (?) következménye. Míg alig kellett fizetni a protézisekért, megesett, hogy egy ráérős nyugdíjas nénike egész zacskó műfogsorral állított be a rendelőbe, mondván, különböző orvosoknál többet csináltatott, s mert sem egyiket, sem másikat nem tudta megszokni, mindig újjal próbálkozott. A szakemberektől tehát gondosabb munkát is kívánhatnak a betegek, mivel a zsebükre megy. (Ma egy alsófelső protézis 560 Ft-ba kerül, nyugdíjasoknak 280-ba.) A társadalombiztosításnak a ’90-es években várható reformja gyökeresen megváltoztathatja mind a betegek, mind az orvosok hozzáállását a problémához. A betegbiztosítás rendszere remélhetően úgy alakul, hogy az orvosnak érdeke lesz minél több pácienst minél jobban ellátni. Várhatóan fokozódik majd az orvosi munka igényessége, s hálapénzre nem lesz szükség. Elöregedett eszközök Csak ki kell fogni egy csúcs- forgalmat a rendelőben, az ember személy szerint is megtapasztalhatja, mi nehezíti meg az orvosok mindennapjait. Bár az iskolafogászat „leválasztása” Egerben enyhítette a gondokat, a téli és tavaszi hónapokban még mindig nagy a zsúfoltság a Technika Háza földszintjén. A nyári hónapokban lecsökken a forgalom. Ha sikerülne meggyőzni a betegeket, hogy ne csak szezonban járjanak fogorvoshoz! A fogászati munka színvonala a jelenlegi szisztémában erőteljesen függ a fogtechnikai háttértől. Az ottani alkalmazottak szigorú normarendszerben dolgoznak. S a magasan tartott normák miatt gyakran nem tudnak kellően figyelni a minőségre. Az egriek további gondja, hogy a berendezések lassan öregednek. Az utánpótlást Csehszlovákia biztosítaná, de már jó ideje nem szállítanak kellő mennyiségben. Idén két gép cseréjét tervezték, melyek — úgy néz ki — legközelebb Jugoszláviából érkeznek. S végül ejtsünk néhány szót a szakorvosok bérezéséről. A fizikailag is megterhelő, magas szintű szaktudást igénylő hivatás hivatalosan nem tartozik a legjobban megfizetettek közé. Heti 36 órás rendelés „fedezete” egy kezdő fogorvosnál 5500 Ft, egy tízéves munkaviszonyban állóé 7000. A magánpraxis — ha így nézzük — szükséges bérkiegészítés. . — jámbor — Kezdeményező vállalkozás Helyi Televíziók Egyesülete A Fejér Megyei Cégbíróságon bejegyezték a Helyi Televíziók Egyesületét. Az önálló jogi személyként működő, 25 városi, helyi televíziót tömörítő társadalmi szervezet Dunaújváros szék hellyel, 3 évenként választott öttagú vezetőség irányításával tevékenykedik. Létrehozásával az alapítóknak az volt a célja, hogy megoldják a már csaknem negyven településen működő, s mintegy kétmillió nézővel számoló helyi médiák kölcsönös szakmai segítését, érdekvédelmét, s hogy lehetővé tegyék mind a szakmai, mind az érdekvédelmi kérdésekben a közös fellépést. Egyebek között közös műsorok készítésére és fejlesztésére vállalkoznak, közös kiadványokat akarnak megjelentetni. Tervezik például a helyi televíziózás műszaki kérdéseit összefoglaló kiadvány elkészítését. Megszervezik tagjaik érdekvédelmét s szükség esetén segélyezését. Az egyesület alapítását a helyi televíziók országos találkozóján határozták el. Valamennyi helyi média még azért nem tagja az egyesületnek, mert a belépés feltétele, hogy a helyi tv önálló jogi személy legyen, márpedig a kábeltévék egy része valamilyen intézmény kebelén belül működik. A Sterija Játékok (IV/2.) A szállodák zsúfolásig tömve, az utcákon élénk a forgalom, és minden teraszon vitatkozó, egymást meggyőzni akaró „színházi bennfentesek” csücsölnek, és isz- szák a nem magyar módra készült feketekávét, vagy a csodálatos (és méregdrága) fagylaltkölteményeket. Már a reggelinél, a hotelban kezdődik az éjszakai vitáktól álmos résztvevők eszmefuttatása. Aki vállalkozik rá, reggelenként 10-től könyvismertetéseket hallgathat a vitákhoz előkészített színházi hallban, a színházépület kamaratermének előterében. Közben, az épület hátsó részében, az irodákban és információs központokban a riporterek előkészítik a személyes beszélgetéseket. Sokan az utcákat járva készítenek „élő riportot”, vagy az előtérben, az épület lépcsőin és a foyerekben „kapják el a delikvenseket” és kényszerítik nyilatkozatra. A fesztiválrendezőségi irodában, a főutca közepén, mely sétálóutca is egyben, a külföldi delegáltakkal beszélgetnek és készítik elő számukra a programokat,. és a tolmácsokat látják el hasznos tanácsokkal, valamint a számos megjelent ismertető könyvből és füzetből juttatnak a résztvevőknek. Készül a napi beszámoló újság is, a napra-, sőt percre kész riportokkal, véleményekkel, információkkal és ismertetésekkel, a komoly meg tréfás sztorikkal. A délben kezdődő viták élesek, sokszor sze- mélyeskedők, durva hangúak is némelykor, mint egyik-másik színdarab nyelvezete, melyet gyakran és sokan kifogásolnak. Néha nehézkesen, vontatottan, kényszeredetten csörgedezik a vita, a leginkább érdekeltek tartózkodnak a hozzászólástól. Az előre történt beharangozás alapján ugyanis köztudott, hogy az ez évi fesztivál színvonala gyengébb az eddigieknél, sőt állítólag évek óta folyamatosan romlik, amióta a „jó” előadásokat Sarajevóba viszik, ide pedig a kevésbé jókat hozzák. Fel is merült, hogy kell-e ennyi fesztivál, de hát igaz ami igaz, mindegyik fesztiválnak megvan a maga arculata. A délelőtti viták többnyire kettőkor fejeződnek be. A délutáni órákban a riporterek ismét elkapják a résztvevőket és a küldötteket, és a tágabb nyilvánosság elé tuszkolják őket. Közbe- közbe egy-egy városnézést is beiktatnak a péterváradi erődítésbe, melynek kazamatáit éppen a napokban nyitották meg a nagy- közönség előtt. Vagy „szakmai” látogatás a Növi Sad-i akadémián, mely éppen mpst ünnepli 15 éves fennállását, és amelynek előadó tanárai között Peter Brook és Jan Kott is szerepelt. Az akadémián színész- és rendezőképzés folyik, mind a színház, mind a film területére, beleértve a videót és a gyártási folyamatokat is. Ezenkívül zeneakadémiai és képzőművészeti akadémiai képzés is folyik egy fedél alatt, ami lehetővé teszi, hogy az egyes szakágak besegítsenek egymásnak és jótékonyan kiegészítsék egymás munkáját. A képzés szerb-horvát és magyar nyelven folyik. Igen sok vendégtanárt foglalkoztatnak, a helyi osztály- főnökökön kívül. A napközbeni programok között szerepel egy- egy fogadás is, például a Magyar Szó szerkesztőségében, vagy a nagy hatású fotókiállítás — melyen 12 nemzet fotósai állíthatták ki színházi témájú fotóikat — megtekintése, a nyertesek díjátadási ünnepségével egybekötve. Egy első dijat nyert Bánkuti András, különdijat nyert Katkó Tamás, a Szentivánéji álom előadásáról készült fotóival. Rajtuk kívül még hét magyar résztvevője volt a kiállításnak. Csak az a kár, hogy ezt a kiállítást a sportcsarnokban rendezték, távol a központtól. Kirándultunk ezenkívül nagy buszokkal a Fruska Gorára, ahol egy szakszervezeti üdülőben (a Vojvodináé) ízletes halászlével kínálták a „kimerült” résztvevőket, ugyanis a busztól az üdülőig gyalog kellett megtenni az utat (30 lépést). Külön program a küldöttek megvendégelése a Sanghaj étteremben, ahol a kínai konyha szerencsésen ötvöződik a helyi ízekkel, és a kedves és előzékeny felszolgálók már előre tudják, hogy ki mit fog rendelni, hiszen évek óta ott mindenki megfordul egyszer a fesztivál ideje alatt. Nem ennyire változatos, de nagyon kellemes hely a Szerb Nemzeti Színház étterme, ahol délelőtt 11-től este 7-ig lehet ebédet(!) kapni. Ugyancsak kötelező találkahelynek számít a Magyar Színház ízlésesen berendezett pinceklubja, ahol főleg vacsorázni jó, mivel a minden délután zajló növendék-előadások este 6 és 8 óra között bonyolódnak. A nagyszínházban az előadások fél kilenckor kezdődnek és általában éjfél előtt érnek véget. Az egyes együttesek előadás után kisebb banketten vesznek részt, és a szállodai pihenés után másnap indulnak haza. Sokan megvárják az eredményhirdetést is, bár a romló gazdasági körülmények miatt — mint azt a rendezőbizottságtól megtudtuk — az együttesek is rövidebb időt töltenek a színhelyen, és a banketteken is szerényebb körülményék között ünnepelnek, kivéve a záróbankettet, melyet a város polgármestere a nyertesek tiszteletére rendez. A külföldről meghívottak száma is csappant, de mint az dicséretként elhangzott, kicsi, de lelkes csapat gyűlt egybe. (folytatjuk) György Ágnes
