Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-30 / 152. szám

KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. június 30., péntek Aki sikerrel csatázott Bogumil és a másság Egy egészségvédő feltaláló Egerben Hivatalos neve Balogh Gyula, de országszerte a gyógyteás Bo- gumilként emlegetik. Azt mond­ják róla, nehéz ember, mert vál­lalja az ütközéseket, s nem ad fel egyetlen csatát sem. Lehet, hogy veszít, ám nem torpan meg, ha­nem újrakezdi, s folytatja mind­addig, amíg győz. Dunaújvárosi lakásában be­szélgetünk, s nem véletlenül idé­zi ifjúságát. — Minden bajom onnan adó­dott, hogy riadoztam a szürke­ségtől, nem viseltem el a bóloga- tójánosokat. Nyilvánvaló, hogy irritáltam őket, kilógtam a sor­ból. Ez azonban nem tört le, ha­nem erőt adott ahhoz, hogy a másságot hirdessem. Példaké­pemnek tartottam azokat a kö­zépkori szerzeteseket, akik fellá­zadtak az egyház dogmává me­revült tanításai ellen, s ha kellett, életüket is áldozták igazukért. Tulajdonképpen biológus akar­tam lenni, végül mégis úgy hatá­roztam, hogy az iparban próbá­lok szerencsét, így aztán az itteni vasműben tevékenykedtem. Mindaddig, amíg 1977-ben meg nem kínzott a gyógyíthatatlan­nak minősített vesekő. Ekkor rá­döbbentem, hogy segítenem kell magamon. Önmagát kezelte, s rájött, má­soknak is adhat mentőövet. — Kutattam, kísérleteztem, szakkönyveket tanulmányoz­tam, elsajátítva mostani hivatá­som valamennyi fortélyát. A be­tegek hálásak voltak, a hivatalos szervek — többek között az Egészségügyi Minisztérium — viszont haborogtak, kuruzsló- nak minősítettek. Perek sokasá­ga zúdult rám. Ezeken a bukta­tókon kizárólag hitem, meggyő­ződésem juttatott át. 1987-ben aztán megszületett a konszen­zus. Azóta nem háborgatnak, vagyis teljes lendülettel dolgoz­hatok. Termékeimet az általam alakított kisszövetkezet forgal­mazza. A részletekkel nem törő­döm, mert az új termékek megal­kotása izgat. Hamarosan kipró­bálhatják majd hajnövesztő sze­remet, amelynek hatása garan­tált, s használatától csodát re­mélhetnek az abszolút kopaszok is. A nem éppen fiatal nőknek ajánlom ránctalanító krémjei­met. A lagymatag férfiasság mi­att kesergőknek pedig italomat, amely egyértelmű potencianö­vekedést biztosít. Ezeket egyéb­ként bemutatom az egri nyilvá­nos riporton is, ahol készséggel válaszolok az epe-, a vesebete­gek, a túlsúlyosak, a magas vér­nyomástól szenvedők kérdései­re. Egyedül él, mert mindene a munka. Milliomos lehetne, de önzetlen mecénás, azaz százez­reket áldoz a sportra, a kultúrá­ra. Egyetlen hobbija az utazás: szenvedélyes világjáró, ám min­dig hazatér, mert ahhoz az or­szághoz kötődik, ahol ifjúból fel­nőtté érett, ahol bizonyíthatta felkészültségét, tehetséget. Megkapó ars poeticája ekként hangzik: „A mocsárból jöttem én, a szürke egerek alázatos hadából. Húzott lefelé a bűzös, ragacsos mocsár, a demagógia, de én nem hagytam magamat. Belekapasz­kodtam minden kis gyökérbe, ágba. Kitártam a Nap felé kaija- im, és elértem a Napot. Nem, nem hoztam le, nem gyömöszöl­tem zsákomba, csak félve, re­megve megcirógattam... és a Nap rám nevetett.” Pécsi István * Az Egri Egészség- és Környe­zetvédő Egyesület szervezésé­ben július 3-án délután fél 5-től — a megyei pártbizottság oktatá­si igazgatóságának földszinti nagytermében — fíogumillalké- szít nyilvános riportot Pécsi Ist­ván, a Hevesi Szemle felelős szerkesztője, az egyesület alel- nöke. A rendezvényre az ingyenes belépők 3-án délig igényelhetők az oktatási igazgatóság portáján (Egészségház u. 4. szám). Amerikai katonazenekar a Halászbástyán Első ízben sze­repel a Debre­cenben június 21-26. között megrendezésre kerülő VII. Nemzetközi Katonazeneka­ri Fesztiválon amerikai ze- zenkar. Buda­pestre érkezé­süket követően az Amerikai Egyesült Álla­mok Fegyveres Erői Európá­ban Állomáso­zó Szárazföldi Csapatainak Katonazeneka­ra nagysikerű hangversenyt adott június 21-én a Ha­lászbástyán. (MTI-fotó: Friedmann Endre) Árt-e a Dentocar? — Olcsóbb-e, ami drágább? — Nem lesz többé hálapénz? — Csúcsszezonok a rendelőkben — Bérezés és magánpraxis Fog-as problémák A felnőtt társadalomban igen kevesen vannak azon szerencsé­sek, akiknek nem, vagy csak rit­kán kell fogszakorvoshoz for­dulniuk. Fogászatra menni már önmagában kellemetlen dolog, kivált akkor, ha a testi fájdalmak mellett a páciens a pénztárcája apadását is kénytelen elszenved­ni. S ha így nézzük, manapság a kezelés egyre inkább „zsebbe vá­gó”. Igencsak meglepődtek pél­dául azok a betegek, akik április 17-e után keresték fel a szakren­delést. Merthogy tapasztalniuk kellett: a szolgáltatások megdrá­gultak. A fog-as problémákhoz tehát ez is hozzátartozik. Dr. Ecsédi Dénesi, az egri szakren­delés vezető főorvosát kérdeztük mindezek hátteréről, s természe­tesen szó esett az ellátás körül­ményeiről. A megelőzés rendszere Négy esztendővel ezelőtt a megyeszékhelyen — az országos terv részeként — komplex meg­előző programot szerveztek a legkisebbek számára. Ennek egyik lényeges eleme, hogy kö- zépsős óvodás kortól kezdődően úgynevezett felmenő rendszer­ben folyamatosan Dentocar tab­lettát kapnak a gyerekek. A flu­ortartalmú szer helyes dózisban adagolva meggátolja a fogszuva­sodást. Emellett a gyerekek fo­gazatát évente ellenőrzik a ren­delőintézet fogorvosai, és a szük­séges kezelést elvégzik. Hogy a megvalósítás nem probléma- mentes? Az elmúlt esztendőben az egyik tévés Ablak-adásban dr. Tóth Pál, a SOTE egyetem volt docense határozottan ellenezte a Dentocar adagolását, s a szén­hidrátmegvonás s a higiénés megelőzés mellett foglalt állást. E nyilatkozat érzékenyen érin­tette a közvéleményt, s a szülők közül néhányan aggódni kezd­tek.- Kétségtelen, hogy vannak más megoldások is, amelyeket külföldön alkalmaznak — tájé­koztat Ecsédi főorvos. — Neve­zetesen az ivóvíz vagy a só fluo­rozása, amely az egész lakosság fogvédelmét biztosítaná. Ám en­nek bevezetése drága külföldi adagológépek beszerzésétől függ. Sokan a hasonló összetevő­jű Elmex zselé alkalmazását is megfelelőnek tartják. Mi ezt már az országos program bevezetése előtt alkalmaztuk. A Dentocar kis dózisú, folyamatos adagolása még jobb eredményekhez vezet. A komplex program érinti Egér­ben az óvodásokat és általános iskolásokat. Emellett hat főállá­sú szakember foglalkozik a vá­rosban iskolafogászattal. Az el­múlt esztendőben a középiskolá­sok fogászati ellenőrzését is megkezdték. A továbbiakban így az egész gyermekpopuláció szűrése meg­oldható hosszabb távon. Egy zacskó műfogsor Minden nyilvános bejelentés nélkül változtak a protézisek, fogpótlások térítési díjai április 17-től. A dolgozókat körlevél­ben értesítette a Fogtechnikai Vállalat az áremelésről. A páci­ensek pedig vagy tudomásul vet­ték, vagy... Mint megtudtuk, a gyógyító­munka továbbra is ingyenes, s a szükséges anyagok termelői, s egyben fogyasztói árának ötven százalékát kell befizetni. (Kivé­telt képeznek ez alól a nemes­fémből, illetve porcelánból ké­szült fogművek.) Nyugdíjasok számára olcsóbb, ők ennek csak a felét térítik. S természetes in­gyenes mindez a közgyógyellátás kedvezményezettjeinek. Az ár­emelés mindenkit érzékenyen érint. A főorvos szerint mégis van ennek egy meglepő, de vég­ső soron pozitív (?) következmé­nye. Míg alig kellett fizetni a pro­tézisekért, megesett, hogy egy ráérős nyugdíjas nénike egész zacskó műfogsorral állított be a rendelőbe, mondván, különböző orvosoknál többet csináltatott, s mert sem egyiket, sem másikat nem tudta megszokni, mindig új­jal próbálkozott. A szakembe­rektől tehát gondosabb munkát is kívánhatnak a betegek, mivel a zsebükre megy. (Ma egy alsó­felső protézis 560 Ft-ba kerül, nyugdíjasoknak 280-ba.) A társadalombiztosításnak a ’90-es években várható reformja gyökeresen megváltoztathatja mind a betegek, mind az orvosok hozzáállását a problémához. A betegbiztosítás rendszere remél­hetően úgy alakul, hogy az or­vosnak érdeke lesz minél több pácienst minél jobban ellátni. Várhatóan fokozódik majd az orvosi munka igényessége, s há­lapénzre nem lesz szükség. Elöregedett eszközök Csak ki kell fogni egy csúcs- forgalmat a rendelőben, az em­ber személy szerint is megtapasz­talhatja, mi nehezíti meg az or­vosok mindennapjait. Bár az is­kolafogászat „leválasztása” Egerben enyhítette a gondokat, a téli és tavaszi hónapokban még mindig nagy a zsúfoltság a Tech­nika Háza földszintjén. A nyári hónapokban lecsökken a forga­lom. Ha sikerülne meggyőzni a betegeket, hogy ne csak szezon­ban járjanak fogorvoshoz! A fo­gászati munka színvonala a je­lenlegi szisztémában erőteljesen függ a fogtechnikai háttértől. Az ottani alkalmazottak szigorú normarendszerben dolgoznak. S a magasan tartott normák miatt gyakran nem tudnak kellően fi­gyelni a minőségre. Az egriek to­vábbi gondja, hogy a berendezé­sek lassan öregednek. Az után­pótlást Csehszlovákia biztosíta­ná, de már jó ideje nem szállíta­nak kellő mennyiségben. Idén két gép cseréjét tervez­ték, melyek — úgy néz ki — leg­közelebb Jugoszláviából érkez­nek. S végül ejtsünk néhány szót a szakorvosok bérezéséről. A fizi­kailag is megterhelő, magas szin­tű szaktudást igénylő hivatás hi­vatalosan nem tartozik a legjob­ban megfizetettek közé. Heti 36 órás rendelés „fedezete” egy kezdő fogorvosnál 5500 Ft, egy tízéves munkaviszonyban állóé 7000. A magánpraxis — ha így nézzük — szükséges bérkiegészí­tés. . — jámbor — Kezdeményező vállalkozás Helyi Televíziók Egyesülete A Fejér Megyei Cégbíróságon bejegyezték a Helyi Te­levíziók Egyesületét. Az önálló jogi személyként műkö­dő, 25 városi, helyi televíziót tömörítő társadalmi szerve­zet Dunaújváros szék hellyel, 3 évenként választott öttagú vezetőség irányításával tevékenykedik. Létrehozásával az alapítóknak az volt a célja, hogy megoldják a már csak­nem negyven településen működő, s mintegy kétmillió nézővel számoló helyi médiák kölcsönös szakmai segíté­sét, érdekvédelmét, s hogy lehetővé tegyék mind a szak­mai, mind az érdekvédelmi kérdésekben a közös fellé­pést. Egyebek között közös műsorok készítésére és fej­lesztésére vállalkoznak, közös kiadványokat akarnak megjelentetni. Tervezik például a helyi televíziózás mű­szaki kérdéseit összefoglaló kiadvány elkészítését. Meg­szervezik tagjaik érdekvédelmét s szükség esetén segélye­zését. Az egyesület alapítását a helyi televíziók országos ta­lálkozóján határozták el. Valamennyi helyi média még azért nem tagja az egyesületnek, mert a belépés feltétele, hogy a helyi tv önálló jogi személy legyen, márpedig a ká­beltévék egy része valamilyen intézmény kebelén belül működik. A Sterija Játékok (IV/2.) A szállodák zsúfolásig tömve, az utcákon élénk a forgalom, és minden teraszon vitatkozó, egy­mást meggyőzni akaró „színházi bennfentesek” csücsölnek, és isz- szák a nem magyar módra ké­szült feketekávét, vagy a csodá­latos (és méregdrága) fagylalt­költeményeket. Már a reggeli­nél, a hotelban kezdődik az éj­szakai vitáktól álmos résztvevők eszmefuttatása. Aki vállalkozik rá, reggelenként 10-től könyvis­mertetéseket hallgathat a viták­hoz előkészített színházi hallban, a színházépület kamaratermé­nek előterében. Közben, az épü­let hátsó részében, az irodákban és információs központokban a riporterek előkészítik a szemé­lyes beszélgetéseket. Sokan az utcákat járva készítenek „élő ri­portot”, vagy az előtérben, az épület lépcsőin és a foyerekben „kapják el a delikvenseket” és kényszerítik nyilatkozatra. A fesztiválrendezőségi irodá­ban, a főutca közepén, mely sé­tálóutca is egyben, a külföldi de­legáltakkal beszélgetnek és ké­szítik elő számukra a programo­kat,. és a tolmácsokat látják el hasznos tanácsokkal, valamint a számos megjelent ismertető könyvből és füzetből juttatnak a résztvevőknek. Készül a napi be­számoló újság is, a napra-, sőt percre kész riportokkal, vélemé­nyekkel, információkkal és is­mertetésekkel, a komoly meg tréfás sztorikkal. A délben kez­dődő viták élesek, sokszor sze- mélyeskedők, durva hangúak is némelykor, mint egyik-másik színdarab nyelvezete, melyet gyakran és sokan kifogásolnak. Néha nehézkesen, vontatottan, kényszeredetten csörgedezik a vita, a leginkább érdekeltek tar­tózkodnak a hozzászólástól. Az előre történt beharangozás alapján ugyanis köztudott, hogy az ez évi fesztivál színvonala gyengébb az eddigieknél, sőt ál­lítólag évek óta folyamatosan romlik, amióta a „jó” előadáso­kat Sarajevóba viszik, ide pedig a kevésbé jókat hozzák. Fel is me­rült, hogy kell-e ennyi fesztivál, de hát igaz ami igaz, mindegyik fesztiválnak megvan a maga ar­culata. A délelőtti viták többnyi­re kettőkor fejeződnek be. A dél­utáni órákban a riporterek ismét elkapják a résztvevőket és a kül­dötteket, és a tágabb nyilvános­ság elé tuszkolják őket. Közbe- közbe egy-egy városnézést is be­iktatnak a péterváradi erődítés­be, melynek kazamatáit éppen a napokban nyitották meg a nagy- közönség előtt. Vagy „szakmai” látogatás a Növi Sad-i akadémi­án, mely éppen mpst ünnepli 15 éves fennállását, és amelynek előadó tanárai között Peter Bro­ok és Jan Kott is szerepelt. Az akadémián színész- és rendező­képzés folyik, mind a színház, mind a film területére, beleértve a videót és a gyártási folyamato­kat is. Ezenkívül zeneakadémiai és képzőművészeti akadémiai képzés is folyik egy fedél alatt, ami lehetővé teszi, hogy az egyes szakágak besegítsenek egymás­nak és jótékonyan kiegészítsék egymás munkáját. A képzés szerb-horvát és magyar nyelven folyik. Igen sok vendégtanárt foglalkoztatnak, a helyi osztály- főnökökön kívül. A napközbeni programok között szerepel egy- egy fogadás is, például a Magyar Szó szerkesztőségében, vagy a nagy hatású fotókiállítás — me­lyen 12 nemzet fotósai állíthat­ták ki színházi témájú fotóikat — megtekintése, a nyertesek díjáta­dási ünnepségével egybekötve. Egy első dijat nyert Bánkuti András, különdijat nyert Katkó Tamás, a Szentivánéji álom elő­adásáról készült fotóival. Rajtuk kívül még hét magyar résztvevő­je volt a kiállításnak. Csak az a kár, hogy ezt a kiállítást a sport­csarnokban rendezték, távol a központtól. Kirándultunk ezenkívül nagy buszokkal a Fruska Gorára, ahol egy szakszervezeti üdülőben (a Vojvodináé) ízletes halászlével kínálták a „kimerült” résztvevő­ket, ugyanis a busztól az üdülőig gyalog kellett megtenni az utat (30 lépést). Külön program a küldöttek megvendégelése a Sanghaj étteremben, ahol a kínai konyha szerencsésen ötvöződik a helyi ízekkel, és a kedves és elő­zékeny felszolgálók már előre tudják, hogy ki mit fog rendelni, hiszen évek óta ott mindenki megfordul egyszer a fesztivál ideje alatt. Nem ennyire változatos, de nagyon kellemes hely a Szerb Nemzeti Színház étterme, ahol délelőtt 11-től este 7-ig lehet ebédet(!) kapni. Ugyancsak kö­telező találkahelynek számít a Magyar Színház ízlésesen beren­dezett pinceklubja, ahol főleg vacsorázni jó, mivel a minden délután zajló növendék-előadá­sok este 6 és 8 óra között bonyo­lódnak. A nagyszínházban az előadások fél kilenckor kezdőd­nek és általában éjfél előtt érnek véget. Az egyes együttesek előadás után kisebb banketten vesznek részt, és a szállodai pihenés után másnap indulnak haza. Sokan megvárják az eredményhirdetést is, bár a romló gazdasági körül­mények miatt — mint azt a ren­dezőbizottságtól megtudtuk — az együttesek is rövidebb időt töltenek a színhelyen, és a ban­ketteken is szerényebb körülmé­nyék között ünnepelnek, kivéve a záróbankettet, melyet a város polgármestere a nyertesek tiszte­letére rendez. A külföldről meg­hívottak száma is csappant, de mint az dicséretként elhangzott, kicsi, de lelkes csapat gyűlt egy­be. (folytatjuk) György Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents