Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-27 / 149. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 149. szám 1989. június 27., kedd ÁRA: 4,30 FORINT MAGYARORSZÁGRÓL VAGY ROSSZAT, VAGY SEMMIT Lipcsei levél (2. oldal) HAT-NYOLC MILLIÓ DOLLÁR KELLENE A pénzügyminiszter-helyettes társaságában (3. oldal) EGY KÖNYVTÁR, AMELY ZAVARJA A KILÁTÁST? Tarnamérai huzavona (4. oldal) KÖZLEKEDÜNK Egész oldalas összeállításunk (5. oldal) Az MSZMP elnökségének nemzetközi sajtókonferenciája Az elnök: első az egyenlők között — „Nem az a kérdés, hogy honnan jövünk, hanem hová megyünk” — Valóságos és tartalmas kompromisszum jött létre Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács hétfői ülésén elfogadta a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvénytervezeteket. A Minisztertanács határozatot hozott az 1949 — 53 között rendőrhatósági őrizetben fogva tartott személyek munkaviszonyának és társadalombiztosításának rendezéséről. A kormány úgy döntött, hogy a társadalmi szervekkel történő állami egyeztetés kiszélesítésére, új egyeztetési mechanizmus intézményes megteremtésére van szükség. A Minisztertanács elfogadta a munkavédelemről szóló törvény elveit. A kormány áttekintette a Budapest — Bécs Világkiállítás előkészítési munkálatait, a szükséges beruházásokat, és határozott az 1992. évi Sevillai Világkiállításon történő részvételről. A Minisztertanács határozatot hozott az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetésével kapcsolatos szervezeti intézkedésekről. A kormány elfogadta saját és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság II. félévi munkatervét. A Minisztertanács megvitatta az Országos. Árhivatal tanulmányát a piacgazdaság verseny- és árszabályozásáról. (MTI) Egységesebben keltünk fel, mint ahogy leültünk, a tennivalók meghatározásában alapvetően közös álláspontra jutottunk — summázta Nyers Rezső, az MSZMP újonnan megválasztott elnöke a Központi Bizottság hét végén megtartott kétnapos üléséről szerzett "benyomásait hétfőn azon a nemzetközi sajtókonferencián, amelyen a párt elnökségének tagjai a tanácskozással kapcsolatos kérdéseket vártak az újságíróktól. Major László, a párt szóvivője röviden utalt arra, hogy szenvedélyes vita zajlott le a testület ülésén, amely végül is közelebb vitt a különböző áramlatok egységéhez, hogy megerősödve készüljenek az MSZMP októberi kongresszusára. Hangsúlyozta: ennek érdekében szervezeti-személyi kérdésekről is döntött a KB, majd bemutatta a jelenlévőknek az MSZMP újonnan megalakított elnökségének tagjait. Ezután Nyers Rezső rövid nyilatkozatot tett. Kijelentette: jelentős, mélyreható vita után egyöntetű állásponttal fejeződött be a testület ülése, amelyet a nézetek és az álláspontok szembesülése jellemzett. Leszögezte: az MSZMP külpolitikai irányvonala változatlan, azonban epolitika kifejtésére nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani. A belpolitika irányzatát illetően nem fordulatról folyt a vita, a testület abban határozott, hogy egyértelműbben, következetesebben, nagyobb hatással igyekszik érvényesíteni belpolitikai törekvéseit, s ennek érdekében a vezetés „csúcsán ” nagyobb koordináltságot, a párt tagságával pedig szervezetileg szélesebb, tartalmasabb érintkezést kíván megvalósítani. E célt szolgálja, hogy a Politikai Bizottság helyett nagyobb létszámú Politikai Intéző Bizottságot, a vezetés koordináltságának fokozására pedig 4 tagú elnökséget hoztak létre. Ez utóbbi összetételénél a KB tekintettel volt arra, hogy tagjai képesek-e az alapvető politikai kérdésekben megfelelő egységben dolgozni. A párt vezetése és tevékenysége így szorosabban a reformpolitika, a gazdasági, politikai, ideológiai reformok megvalósítása felé halad, jelezve, hogy az MSZMP a gyakorlatban is reformpárt kíván lenni, s ebben a szellemben készül az október 7-ére kitűzött kongresszusára. „Nemcsak csoportkép vagyunk, hanem bizakodva mondhatom, hogy politikai egységet kifejező négy sze- (Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése A népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott Straub F. Brúnó elnök tájékoztatta a testületet a június 5 — 8. között Kenan Evren államfő meghívására a Török Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértéssel tudomásul vette. A tárgyalásokon áttekintették az államközi gazdasági, kereskedelmi, kulturális és tudományos, valamint az idegenforgalmi kapcsolatokat, fejlesztésük lehetőségeit. Az együttműködést elősegítik a két nép között évszázadok óta meglévő kapcsolatok. Mindkét ország kölcsönösen érdekelt a nemzetközi stabilitásban, mindenekelőtt az európai együttműködés és biztonság erősítésében. Sok a hasonlóság a két ország helyzetében a megoldandó feladatok tekintetében, mivel mindkét ország az európai fejlett országok szintjéhez való felzárkózásra törekszik. Egyetértés volt abban is, hogy a magas szintű találkozók hasznosan szolgálják a kapcsolatok fejlődését, és megteremtik a szélesebb körű együttműködéshez a szükséges politikai feltételeket. A testület a szövetkezetekről szóló törvény módosítására figyelemmel kiegészítette az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú törvényerejű rendeletet. Az új szabályozás szélesebb körbe helyezi a tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatát, ami a jövőben kiteljed a részjegy jegyzésén túl félrészjegy jegyzésére, szövetkezeti üzletrész és részjegy juttatására is. A szövetkezeti üzletrész átruházhatóvá és örököl- hetővé válik. ' Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott az egyházi állások betöltéséhez szükséges hozzájárulásról, és az Állami Egyházügyi Hivatal, valamint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetéséről. „ A társadalmi pluralizmus igé— nyei szükségessé teszik az állami egyházpolitika, ezen belül az állami egyházi igazgatási tevékenység felülvizsgálatát, és megváltozott körülményekkel összhangot teremtő szervezeti és tartalmi reformot. A módosítás értelmében az egyes egyházi állások betöltésére vonatkozó állami hozzájárulás gyakorlása zömében megszűnj, és csupán szűk körben olyan egyházi tisztségekre korlátozódik, amelyeknél a kinevezés nem magyar joghatóság alá tartozó szervhez tartozik. Ezekben az esetekben az egyházi vezető tisztségek betöltése az illetékes külföldi szervvel való különmeg- állapodás alapján történik. A Minisztertanács felhatalmazást nyert arra, hogy az egyházak, felekezetek, vallási közösségek működésével, a vallás gyakorlásával összefüggő állami feladatok ellátásának szervezeti kérdéseit meghatározza. A sportigazgatást egyre inkább az alulról építkező szervezeti struktúra, s a növekvő autonómián alapuló önigazgatási tevékenység kell jellemezze. A feladatok többségét a jövőben a sportági szakszövetségeknek, ezek szövetségeinek, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak kell betölteni. A megmaradó feladatok nem igénylik az ifjúsági és sporthivatal tevékenységét. Ä sportigazgatás jövőbeni szervezeti kereteit a Minisztertanács határozza meg. Az Elnöki Tanács határozott nagykövetség létrehozásáról a Ciprusi Köztársaság fővárosában. A testület államtitkárokat, nagykövetet nevezett ki és mentett fel, valamint bírák megválasztásáról, felmentéséről határozott, és kegyelmi ügyekben döntött. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Deák Gábor államtitkárt e tisztsége alól — érdemei elismerése mellett — 1989. július 1-jei hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Knopp András művelődési minisztériumi államtitkárt e tisztségéből 1989. június 30-i hatállyal felmentette. Á Népköztársaság Elnöki Tanácsa Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkárt e tisztsége alól — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — 1989. június 30-i hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanács dr. Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól — érdemei elismerése mellett — 1989. július 1-jei hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1989. július 1-jei hatállyal dr. Kunos Péten pénzügyminisztériumi államtitkárrá, Pusztai Ferencet művelődési minisztériumi államtitkárrá, Pál Lászlót, valamint dr. Szabó Imrét — a Hő- és Rendszertechnikai Intézet igazgatóját — ipari minisztériumi államtitkárrá kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Györke Józsefet rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezte. Adókkal és kamatokkal terhelt a gazdálkodásuk — Valódi érdekképviseletet a Parlamentben is Kongresszusra készülnek az ipari szövetkezetek Megyei aktíva Egerben Az MSZMP januári, megyei értekezletének politikai programjában megfogalmazták, hogy a különböző termelő közösségek képviselőinek részvételével gazdaságpolitikai aktívákat rendeznek. Ilyenre került már sor a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a dolgozóknak, hétfőn pedig Egerben az MSZMP Heves Megyei Bizottsága, illetve a Kiszöv szervezésében az ipari szövetkezetek vezetőinek részvételével. Bevezető előadásában Köveskúti Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az OKISZ elnöke arról szólt, hogy a mező- gazdasági, a fogyasztási, illetve az ipari szövetkezetek a nemzeti jövedelem 25 százalékát állítják elő. Tehát nagy erőt képviselnek a magyar gazdaságban, ezért fontos, hogy a jövőben a kormány még inkább támaszkodjon tevékenységükre. Rámutatott, hogy tavaly az ipari szövetkezetek 26 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetés javára. Köszönetét mondott a megyénkben levő ipari szövetkezetek kollektíváinak, amelyek az országoshoz képest erőteljesebben fokozták teljesítményüket és növelték tőkés exportjukat. A továbbiakban szólt az átalakulási, illetve a módosított szövetkezeti törvény jelentőségéről, kiemelve ez utóbbi szerepét abban, hogy olyan lehetőségeket tartalmaz, melyek révén az ipari szövetkezetek nem kerülnek hátrányos helyzetbe. Az átalakulásukról egyébként még ebben az esztendőben az önkormányzati testületeknek kell dönteniük. A továbbiakban kitért arra is, hogy kongresszusra készülnek az ipari szövetkezetek. Ezt az előzetes terveknek megfelelően a jövő év februárjában tartják Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Aláhúzta: fontos, hogy a kongresszus állást foglaljon a valódi érdekképviseletről. Szeretnék, ha megfelelő képviseletet kapnának a választásokat követően az új összetételű Parlamentben is. Végezetül kitért az MSZMP Központi Bizottságának június 23 — 24-i ülésére is. Rámutatott: ha az MSZMP azt akarja, hogy az ország kormányzó pártja maradhasson, akkor összefogással kell erősíteni sorait és vezetését annak érdekében, hogy az ország ebből a nehéz helyzetből mielőbb kilábalhasson. A bevezető előadás után aktív, hasznos javaslatokat, észrevételeket tevő vitára került sor. Felszólalt Kulcsár Viktor, az egri Universal Szervizipari Szövetkezet elnöke, Czuczai Lajos, az Egri Háziipari Szövetkezet elnöke, Forgács Károly, az egri ÉpüKöveskűti Lajos, az OKISZ elnöke bevezető előadását tartja letkarbantartó Szövetkezet elnöke, Ungvári Imre, az Észak-Heves Megyei Építő- és Karbantartó Ipari Szövetkezet elnöke, dr. Kaszás Mária, a Kiszöv titkára, dr. Galgóczi Ottóné, a Kékes Ipari Szövetkezet elnöke, dr. Lassányi Ferenc, a Rekord Közmű- és Mélyépítő-ipari Szövetkezet elnöke, Juhász János, az Integrál Kisszövetkezet elnöke. Felvetették a szövetkezeteket sújtó adó- és kamatterheket, és azt szorgalmazták, hogy a mozgalomnak fel kell lépnie fejlődése érdekében ezek kivédésére. Kiemelték, hogy az érdekképviseleti munkában minden szervezetnek, illetve feladatnak legyen felelőse. Szóvá tették, hogy szükség van a szövetkezeti vezetők hasznos tapasztalatainak közös felhasználására, hasznosítására. Rámutattak, hogy a szövetkezeti mozgalom eszköz, amely képes a rugalmas, a változó körülményekhez igazodó gazdálkodásra. Nem hallgatták el a könnyűipar gondjait, ellentmondásait és az önálló exportjog megszerzésének lehetőségét. Áz MSZMP Heves Megyei Bizottsága nevében Kürtösi Károly titkár méltatta szűkebb hazánk ipari szövetkezeteinek tevékenységét. Rámutatott, hogy bár igyekeznek alkalmazkodni a változó közgazdasági feltételekhez, tevékenységüket mégis sok feszültség, ellentmondás kíséri. Szorgalmuk és odaadásuk azonban példamutató. Felhívta a fi-, gyeimet arra, hogy az MSZMP a más politikai szervezetekkel közösen arra törekszik, hogy segítse a gazdasági egységeket munkájuk során. Hangoztatta, hogy a párt októberi 14-i kongresszusán fontos, hogy olyan program szülessen, amelynek megvalósítása hozzájárul országunk boldogulásához, felemelkedéséhez. A megyei aktíva Polonkai Lászlónak, a Kiszöv elnökének zárszavával ért véget. Mentusz Károly A hallgatóság: megyénk ipari szövetkezeteinek vezetői (Fotó: Szántó György) Elet formálta Parlament A hazai belpolitikai események felgyorsulását jelzi, hogy hol vannak már azok az idők — ki ne emlékezne rájuk —, amikor a Parlament a negyedévekre előre meghatározott, szigorú napirendek szerint végezte a munkáját. A tavaszi ülésszakokon már általában nyilvánvalóvá vált, hogy ha leesik az első hó, vele együtt „megérkezik” az elmaradhatatlan költségvetési vita is. Reformálódó korunk óriási fordulatot vett ebben a korábbi monotóniában is, hiszen ha csak azt vesszük, hogy ebben a hónapban immár másodszor „koptatták” névtáblával ellátott padjaikat a képviselők, s mint az igazi kisdiákok, nem győznek készülni a mindennapi élet leckéiből. Az órák lefolyása ma már kiszámíthatatlan, a parlamenti „tanmenetet” ugyanis az állandó lépéstartást sürgető történések formálják. Mi sem példaerejűbb bizonyíték erre, mint az elmúlt napokban született döntés: az Országgyűlésben bizonyos kérdésekben nem alkotnak törvényt addig, amíg az Ellenzéki Kerékasztal, az MSZMP, valamint a különböző szervezetek és mozgalmak alkotta tárgyalócsoport képviselői között nem jön létre előzetes politikai megállapodás, ennek értelmében módosult hát a mostani ülésszak napirendje. Amint az előzetes jelek — a képviselőcsoportok, a parlamenti bizottságok ülésein elhangzott vélemények — sejtetik, a T. Ház a módosítások után sem marad „izgalmak” nélkül. Élénk vitára adhat okot az elmúlt évi költségvetési elszámolás, amely ugyancsak próbára teszi majd a pénzügyi tárca, illetve a kormány vezetőit. Ha egyáltalán megmarad irántuk a képviselők bizalma, amely a tavalyi gazdálkodási „eredmények” láttán és hallatán erősen megingott. Nem véletlenül fogalmazott úgy például megyénk egyik vitázó képviselője a helyi csoportülésen az államháztartási reform koncepciójáról és az idei feladatokról, hogy: „...a cím nem takarja a feladatokat, a tervezetben nincsenek igazi döntéspontok...” Osztják ezt a nézetet mások is, hiszen — mint tartják — a gazdasági „bukfenc” adatai és érvei vissza-visszatérően ismétlődnek immár esztendők óta, a kilábalásnak alig vannak látható jelei. Megkockáztatható az a megállapítás is, hogy a kormány — minden erőfeszítése ellenére — nem tudja megvalósítani a támogatások leépítésének programját, ezért kérdés: vajon a tervezett 40 milliárdos csökkentésből mennyi valósul meg, s az elegendő lesz- e az újabb erőgyűjtéshez, lépésekhez? A néhány hónapja új felállásban működő kormány most egyedül csak a T. Ház „jóindulatában” — mondhatjuk úgy is —, mentőövében bízik a zárszámadáskor. Igaz, abban is van elgondolkodtató, amit Békési László pénzügyminiszter mondott mindezek kapcsán: „Következetességet, keménységet, határozottságot várni egy olyan kormánytól, amelyet nem támogat a nép, a Parlament és az uralkodó párt — nem lehet.” A gordiuszi csomót azonban mégiscsak meg kell oldani... Szilvás István
