Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-20 / 143. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 143. szám ÁRA: 1989. Június 20., kedd 4,30 FORINT A VILÁGOS BESZÉD IDEJE Nagy Imre temetése — román, csehszlovák és szovjet szemüvegen át. (2. oldal) HASTA LA VISTA, NAGYKÖVET ÚR...! „Apám pétervásári iskolaigazgatóként a rendszeres Önképzésre nevelt...” (3. oldal) REFLEXIÓK EGY VITÁHOZ... .....hogyan lehetne egy városi művelődési központ felett m egszüntetni a kézi vezérlést...’Y-í. oldal) BŰNÖSNEK VALLOTTA MAGÁT POTVORSZKI JÓZSEF Bűnjelként „...a tanács elnöke az egyik gyermek baltával lyukasra zúzott koponyacsontdarabját mutatta fel...” (8. oldal) Nyers Rezső részt vesz a Szocialista Inter- nacionalé kongresszusán Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter hétfőn MSZMP-küldöttség élén Stockholmba utazott. Az MSZMP képviselője megfigyelőként részt vesz a Szocialista Interna- cionalé fennállásának 100. évfordulója alkalmából sorra kerülő jubileumi kongresszuson. ’’...durva beavatkozás a magyar belügyekbe” Interjú Horn Gyula külügyminiszterrel Horn Gyula külügyminiszter hétfőn interjút adott a Magyar Rádió Első kézből című műsora két szerkesztő riporterének. Havas Henriknek és Forró Tamásnak. Kastélyok, kúriák, tájházak Örökségeink védelméről Értékmentés elsőrangúan — ez a gyöngyöspa- A pusztulófélben levő kastélyok egyike a parádtai templom sasvári Károlyi (Fotó: Koncz János) — A Scinteia című román pártlap közleménye alapján Bukarestben a Külügyminisztériumba kérették hazánk nagykövetét, Szűcs Pált és átnyújtották neki a román kormánynak a magyar kormányhoz intézett hivatalos tiltakozását amiatt, hogy — román megfogalmazás szerint — Nagy Imre és társainak június 16-i temetésén szocialistaellenes, románellenes, nacionalista, revansiSta megnyilvánulásokra került sor. Válaszolt-e már a magyar kormány a román nyilatkozatra? — Nem válaszoltunk és egyelőre nem is készülünk válasszal — mondta Horn Gyula. — Meg kell mondanom, hogy bennünket is meglepett a jegyzék átadása, illetve annak a szövege. Tudniillik gyászszertartáson vagy előtte * mi nem tapasztaltunk olyan kirohanásokat vagy olyan kitételeket, amelyeket a jegyzék tartalmaz, hiszen semmiféle románellenes vagy soviniszta és egyéb megnyilvánulásokra nem került sor. Hozzá szeretném tenni, hogy megítélésem szerint a gyászszertartás nem csupán méltóságteljes volt, hanem mértéktartó is egy-két beszédtől eltekintve. Gondolok a Hősök terén elhangzott utolsó beszédre, amely ellentétes volt az egész szertartással. Ez azonban egyéni vélemény volt. Visszatérve a román jegyzékre, áttanulmányozva a szöveget nekem az az érzésem, hogy ez előre megszerkesztett anyag volt, mert hiszen figyelmen kívül hagyta mindazt, ami valójában történt június 16- án. Szervezzen George Bush elnök amerikai-nyugat-európai- japán gazdasági támogatást, hogy a reformjait megvalósító Magyarország és Lengyelország ne zuhanjon gazdasági katasztrófába. Ezt javasolta nyilatkozatában Zbigniew Brzezinski. Carter elnök egykori nemzet- biztonsági tanácsadója, akinek véleményét a Szovjetunióról és Kelet-Európáról a Bush-kor- mány is kikéri, a CNN-hálózat- nak nyilatkozott. Véleménye szerint az amerikai politika szempontjából ma Kelet-Euró— A diplomáciában számít az, hogy mi hangzott el és mi nem, vagy csak az a fontos, hogy ők mit állítanak, mert az a szó, hogy Románia vagy Erdély, el sem hangzott. — A diplomáciában is feltétlenül számítanak a tények, tehát azoktól nem függetlenítheti magát senki sem. Ugyanakkor ahogy a két ország viszonya alakul az utóbbi években, hónapokban, ez a hangnem, vagy ez a tartalom, amely függetleníti magát a tényéktől nem szokatlan. — Figyelembe vesszük mi a magyar belpolitikában, hogy Románia miként reagál nekik esetleg furcsának tetsző megnyilvánulásokra? — Mi minden szocialista ország reagálására, illetve véleményére odafigyelünk, számunkra létkérdés, hogy elsősorban a szomszédokkal jó viszonyunk legyen. Ugyanakkor mindaz, ami ma nálunk történik, s ami június 16-án is történt, a nagy fontosságú napon, az magyar ügy, amit a legtöbb országban nagyon méltányolnak. Az viszont nem jó, hogy egyes szomszédaink kiragadnak egy-egy szélsőséges megnyilatkozást, például azokat a szovjetellenes kirohanásokat, amelyek egy-egy személy részéről elhangzottak, mert nem ezek jellemezték a megemlékezést. — Ön azt mondta, hogy nem reagáltak, s várhatóan nem is fognak. Mi ennek az értelme, miért nem utasítja vissza keményen és határozottan a magyar Külügyminisztérium a románok nyilatkozatát? Nem lenne ez diplo(Folytatás a 2. oldalon) pában vannak a legnagyobb lehetőségek. Bush elnök júliusi varsói és budapesti útja „feltehetően történelmi jelentőségű lesz” hangoztatta, ezért Bushnak néhány kulcsfontosságú javaslatot kellene látogatásai alkalmából előterjesztenie. így — a fenti, rövid távú gazdasági támogatás mellett — azt, hogy tűzzék a júliusi, párizsi tőkés csúcstalálkozó napirendjére Nyugat- és Kelet- Európa hosszú távú gazdasági és politikai viszonyát, Kelet-Euró- pa Nyugat Európával való újra- integrálódásának kérdését. Elkeserítő, ha veszni látjuk történelmi múltunk értékeit, melyekben az évszázadok során felhalmozódott szellemi kincsek testesülnek meg. A hajdani mesteremberek míves kezemunkáját őrző utcák, középületek, kastélyok megóvása sok pénzt igényel, aminek manapság nem vagyunk bőviben. Az anyagiak mellett azonban éppoly fontos, hogy tiszteletben tartsuk örökségeinket, és gonddal, figyelemmel ápoljuk őket. A jog eszközei csupán mankót jelenthetnek e tevékenységben, de mindenképpen szükség van rájuk, hiszen csökkenthetik a hanyagság, felelőtlenség okozta károkat. Jelenleg az építésügyi törvénynek mindössze két paragrafusa szól a műemlékvédelemről, s ez nem tekinthető igazi szabályozásnak. A szakemberek szerint önálló törvényre volna szükség, mely körülbástyázná a területet. Szűkebb pátriánkban különösen sok feladatot kell megoldani, hiszen 420 körül van a védett épületek, szobrok, szoborcsoportok, rommaradványok száma. Ott László megyei főépítészt, és Bárdos Lászlóné, főelőadót, a megyei műemléki albizottság titkárát a a legaktuálisabb munkákról, gondokról kérdeztem. Ezúttal nem az olyan több évtizedes vállalkozások, mint az egri belváros rekonstrukciója és a várban folyó építkezéVihart kavart — s a szél azóta sem látszik csendesülni — annak idején az MSZMP Központi Bizottságának az a kezdeményezése, hogy a párttagok a munkahelyi politizálás színterét helyezzék át a lakóterületekre, nyerjék meg az ott élőket az országgyűlési képviselői és a helyi tanácstagi választások előtt. Az aggodalom akkori oka: többen azt hitték, hogy ezzel a munkahelyi pártalapszervezetek felbomlanak, úgymond kötelező lesz a gyár, az üzem falain kívül hangot adni véleményüknek. Részben ez a bizonytalanság, illetve a kételyek tisztázása volt a célja annak, hogy az MSZMP sek kerültek az elemzés középpontjába, inkább a kevésbé ismert értékekről szóltak. A kastélyok és középületek megóvására 1981-ben indítottak országos programot, ez azonban nem hozott igazi eredményt, mivel nem állt és manapság egyre kevésbé áll rendelkezésre elegendő pénz. A megyében 16 kastélyt, 15 vidéki kúriát számláltak, s ehhez jönnek még Eger palotái. Ezeknek egy része bele sem fért a tervbe, jórészt azért, mert annak idején megoldottnak látszott a hasznosításuk, vagy mert még nem számítottak védettnek. A pályázatok azonban a nyolc évvel ezelőtti állapotot tükrözték, azóta újabb kastélyok kívánkoznak a sorba, így például a vörösmajori, melynek védelem alá helyezéséhez gyűjtik a dokumentumokat. Ha az eljárás hosz- szasan húzódik, azalatt sajnos, pusztul a megmentésre méltó érték, ráadásul minél később kezdődnek a munkálatok, annál drágábbak lesznek. A megyei programban a hatvani Grassalkovich kastély volt a legnagyobb feladat, melyet három lépésben kívántak rendbehozni. Eredetileg 50 milliót irányoztak erre elő, ám kevésnek bizonyult. A nyugati szárny, mely két éve készült el, 30 millióba került, a főépület tetőszerkezetének kivitelezése pedig, ami jelenleg folyik 50 millióra beHeves Megyei Bizottsága, Juhász Lajos megyei titkár vezetésével tegnap délután vitafórumot rendezett a munkahelyi pártbizottságok titkárainak részvételével. Arról: hogyan lehetne ezt az idegenkedést minél hatékonyabban feloldani, s egyáltalán: ki kell-e vonulni a munkahelyekről, vagy egészen másról van szó? Mint kiderült, tényleg többen félreértették a „kivonulást” — s sokan úgy reagáltak a változásra, hogy ők inkább visszaadják a tagkönyvüket, semmint hogy az „utcán agitáljanak”. Ezzel szemben, a tegnap elhangzott gondolatok alapján ítélve arról van szó, csülhető. Most folyik az erdőtelki Buttler és a tarnamérai Al- másy helyreállítása, számos hozzájuk hasonló építészeti remek azonban romlásnak indult, ahogy például a parádsasvári. A műemlékvédők leginkább csak annyit tehetnek, hogy jegyzékbe veszik ezeket, s ajánlják idegen- forgalmi célra, vagy megvásárlásra gazdag külföldieknek. Egy ilyen kelt el a közelmúltban Egercsehiben, mégpedig hazaiak, egy kisszövetkezet vette meg. Hasonlóan figyelemre tartanak számot a népi építészet darabjai is, ezeknek azonban szerencséjük, hogy a helyi tanácsok gondoskodása és anyagi áldozata biztosíthatja jövőjüket. A települések kérhetik az Országos Műemléki Felügyelőség támogatását, amely hozzájárul a felújítás és karbantartás költségeihez. Ez 5 és 30 ezer forint közötti összeget jelent, és csak kisebb problémák megoldására elég. Az idei évben nyolc ilyen házat helyeztek védelem alá, ezeket nem skanzennek szánják, hanem saját helyükön, az eredeti, korhű állapot rekonstruálására törekednek. Néhány példa:tavaly készült el a markazi és a boldogi tájház, az idén pedig két másik gyarapította a sort, a poroszlói és a kisnánai. Folyik a gyöngyössoly- mosi vízimalom és molnárház, valamint egy egerszalóki népi épület felújítása. hogy a párttagoknak — munkavagy lakóhelyen egyaránt — több figyelmet kell fordítani a körülöttük zajló eseményekre, s ha szükség van arra, hogy a lakóhelyük problémáiba is beleszóljanak, akkor igenis emeljék fel a hangjukat, mondják el a véleményüket. Több, jó kezdeményezés is elindult már ezzel kapcsolatban, többek között az egri városi párt- bizottságról és községi alapszervezetektől. Ezeket — s a bevált módszereket — nem szégyen egymástól ellesni, hasznosítani, akár egy olyan tapasztalatcserén is, mint a tegnapi volt — hangzott el a fórumon. Svindli Hiába, mi magyarok egy kissé még mindig afféle „csodára váró” nemzet vagyunk.... A politikai „hitviták” árnyékában egyre többen akadnak olyanok, akik meglovagolják a nyakon ragadott sikert, és hallatlan világszenzációnak kürtölik be ötleteiket, tanulmányaikat. Az ilyen arcélek pedig ismertek már fordulatos gazdaságtörténelmünkben. A két háború között úgy nevezték jó né- metes kifejezéssel ezeket, hogy „svindlerek”. Afféle megélhetési forma volt ez akkoriban is. Úgy tűnik, sajnos napjainkban is bedőlünk egyes „világraszóló” ötletnek. Az ütemes tapsolok tömegét pedig azok alkotják, akik keblük fölött tüntetőén különböző méretű történelmi címereket viselnek. Nagyon nincs ez így rendjén pedig! Mire gondolunk? Arra, hogy bár létezik a beharangozott csodálatos Bánfi-haj- szesz, de nem szűnt meg a kopaszság még határainkon belül sem. Igaz?... Aztán: valamelyik dunántúli laptársunkban olvasom, hogy egy kisszövetkezet, amely csodálatosan képzett üzemmérnökökből áll, már a vége felé tart annak a kutatásnak, amelyek a krétai feliratok megfejtésére irányulnak... Na de kérem, több évszázada igen felkészült nyelvészek, tudósok küzdenek ezekkel a szövegekkel, s nem sikerült mind a mai napig totális megfejtésük: Nos, ami több nemzet kiművelt emberfőjének nem megy, az megy egy magyar dunántúli üzemmérnöknek. Megy, mert kampánya van manapság nálunk az effajta „elnyomott”, sokáig visszafogott tudósoknak. A napjainkban agyonszidott „hatalom” nem engedte idejekorán zseniális képességük kamatoztatását. Volt ilyen valóban. De eny- nyi.... A szívükön történelmi szimbólumunkat viselők széles tömege most a mindenható „piacgazdaság” csodás tisztaságú elveit hirdeti. Igen ám, de elfeledkeznek arról, hogy eddig nálunk sajnos, csak az ocsú tüntetheti fel magát búzaként a piacgazdaság jóvoltából. És a svindler sikert arat, míg a nagy történelmi hangzavarban ismét a valódi érték süllyed egyre mélyebbre. Ennek igazságát így is mondhatnánk: fecseg a felszín, hallgat a mély... Nem sajnáljuk a sikert attól, aki azt keze vagy feje munkájával éri el. De vitatjuk és bíráljuk a nagy kampánnyal beharangozott világmegváltók ötleteit, javaslatait, „barbatrükkjeit”, mert pont azoktól kaparintják meg ismét a teret, akik valóban a történelmi viharok miatt furcsa módon mindig kimaradtak a „bőség kosarából”. Talán csak annyi a vétkük, hogy nem „állnak be” egyik kórusba sem, bízva még mindig a történelem igazi értékeket felszínre hozó erejében, s ez által egy korszak gyermekeinek, a svindlereknek tündöklésében és bukásában. Soós Tamás Brzezinski véleménye: Ma Kelet-Európábán vannak a legnagyobb lehetőségek Vita a munkahelyi és a lakóterületi párttevékenységről Hol politizáljon az MSZMP-iag?
