Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-02 / 128. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. június 2., péntek A TUDOMÁNY VILÁGA - A HÉTVÉGÉRE AJÁNLJUK 5. A fáradó izom Az természetes bioló­giai törvényszerűség, hogy aki megszületik, az egyszer meg is hal. Ez utóbbiról nem szívesen beszélünk, pedig tudomá­sul kell vennünk, akkor is ha fáj! Nem is oly régen még úgy vélték, hogy a ha­lál akkor következik be, amikor a szívműködés és a légzés megszűnik. Ám ez csak a klinikai halál, mert az ember szervei és szöve­tei még ezután is élnek egy ideig és megfelelő eljárá­sokkal a „halott” életre kelthető. Mai összeállítá­sunk az élet és a halál kér­déseiről szól, továbbá az élettan néhány más érde­kes dolgaiba igyekszik be­vezetni olvasóinkat Egy svéd atléta nemrégiben 3500 kilométert futott hét hét alatt. Teljesítményének célja nem pusztán rekorddöntés volt. Egyúttal kísérletül is szol­gált: milyen változások követ­keznek be az emberi izomzat- ban a fizikai teljesítőképesség határán ? A 46 éves férfi comb- izomzatából az orvosok a futás előtt, majd utána parányi min­tát vettek, és kielemezték, meny­nyire változott az izomsejtek aktivitása, nagysága. Azt tapasztalták, hogy a nagy igénybevétel következtében bi­zonyos fokú rongálódás követ­kezett be az izomzatban. Sok izomsejt elhalt, amelyeket az­tán a kötőszövet sejtjei helyette­sítettek. Egyes izomrosttípusok átalakultak olyanokká, ame­lyek kevesebb energiát használ­nak fel, és lassabban húzódnak össze. Az izomzat tehát nagy­mértékben alkalmazkodott is a megterheléshez. Ilyen fajta izomrost-átalakulásokat eddig csak állatoknál tapasztaltak. Az agyi központok végleges megszűnésekor — A kórházi felszerelés csökkenti a tévedés lehetőségeit A halál mezsgyéjén Mindenki tudja, hogy egyszer meg fog halni. A saját halálát azonban az emberek jó része mégis valamiféleképpen természetel­lenesnek érzi, szinte hitetlenkedve áll az elkerülhetetlen vég előtt. Még nem is olyan régen úgy vélték, hogy a halál akkor következik be, amikor a szívműködés és a légzés megszűnik (ez volt a halál megállapításának az alapja is). Az orvostudomány fejlődésével azonban kiderült, hogy ez még nem feltétlenül a vég. Az ember szervei és szövetei ugyanis a szívműködés és a légzés megszűnése után egy darabig még élnek, és a „halott” megfelelő eljárásokkal életre kelthető. Ezért manapság csak több szerv — mindenekelőtt az ideg- rendszer — működésének a megszűnését tekintik a halál biz­tos jelének. A halál bekövetkezéséről így ír egy professzor: „Amennyiben szívhangok gondos vizsgálattal sem hallhatók, reflexek nem válthatók ki, és légzésre utaló je­lek —például a légzőnyílások elé helyezett tükör elhomályosodása stb. — nem észlelhetők, a halál bekövetkezése megállapítható. Azokban az esetekben viszont, amelyekben az egyén még csak a klinikai vagy másként feltételes halál (tetszhalál) állapotában van, bizonyos életműködések még tapasztalhatók, sőt kedvező körülmények között megfelelő élesztési eljárásokkal az élet meg is menthető. ” Az idézetben szereplő „bizo­nyos életműködések” a központi idegrendszerre vonatkoznak. Ennek megfelelően a követke­zőkkel egészülhet ki a fenti meg­határozás: A biológiai halál mai tudásunk szerint az agyi közpon­tok élettani működésének végle­ges megszűnésekor következik be. Kétféle halálról van tehát szó. Van klinikai halál, más néven fel­tételes halál, és van biológiai, végleges halál. A kettő között időbeli és működésbeli eltérés van. Ez a szakasz az élet és a halál mezsgyéje. Hogy a mezsgye melyik olda­lán van a beteg, ritka esetekben nem is olyan könnyű eldönteni, különösen ha a halált kiváltó ese­mény nem kórházi körülmények között következett be. A kórházi felszerelés természetesen csök­kenti a tévedés lehetőségeit. A tetszhalál állapotában az egyén­nek nincsenek életjelenségei, anyagcseréje a minimumra csök­ken, de teljesen nem szűnt meg. Tapintással és hallgatózással szívműködést, légzést nem lehet észlelni, a bőr halvány, reflexek nem válthatók ki. Elektrokardi- ográfiai vizsgálattal azonban in­gerképzés és ingervezetés ilyen­kor is kimutatható. (Ez rendsze­rint csak kórházban áll rendelke­zésre.) Görcsállapotok, agyráz­kódás, nagyfokú vérvesztés, víz­be fulladás utolsó szakasza, áram­ütés, villámsújtás alkalmával for­dul elő. Sejtepító, illetve lebontó tevékenységet ingerel — Már 1953-ban Japánban leírták Elektromosság a csontokban A csont legfeltűnőbb tulaj­donsága rendkívüli teherbírása és szilárdsága. Csontműtétek al­kalmával a sebész a csontot fűré­szeli, fúija, csavarozza, szögeli és általában úgy bánik vele, mint az asztalos a fával. Az acél és a mű­anyagok ismerete előtt az ember a csontot éppen tartóssága miatt használta fel sokféle fegyver, szerszám és művészi tárgy készí­tésére. Az élő szervezetben vi­szont a csontnak egy másik ellen­tétes tulajdonsága, nagyfokú változékonysága vonja magára a figyelmet. Az élő csont szerkezete a rá ható terhelés nagysága szerint változik. Ezt a tulajdonságot 1892-ben írta le először Julius Wolff német anatómus. Mai mo­dern alakjában Wolff törvénye így fejezhető ki: a csont alkotóe­lemei a mozgás közben fellépő erők irányában épülnek át, és a csont tömege is aszerint nő vagy csökken, ahogy a nyomás nagy­sága változik. Más szavakkal a csont nemcsak alakját változtatja a mechnikai hatóerők függvé­nyében, hanem a súlyát is. Ter­mészetesen ez a változás hosszú, egy- vagy többéves folyamat, te­hát egyszeri hatásra nem alakul ki, csak nap mint nap jelentkező, hosszú időn át tartó hatások hoz­hatják létre. Sokáig fogós kérdés volt, hogy milyen inger irányítja a csont képződését, illetve felemésztő- dését pontosan ott, ahol szükség van rá. Vagy általánosságban fo­galmazva, honnan származik az a parancs, amely jelt ad a csont megváltoztatásának a műveleté­re. Ez a folyamat annál is megle­pőbb, mivel a csont nagyrészt ás­ványi sók szilárd kristályaiból áll. De éppen ez a tény veti fel a magyarázat lehetőségét. Sok kristály piezoelektromos, azaz nyomás, hajlítás vagy egyéb me­chanikai feszültség hatására elektromos feszültség keletkezik benne. Az ilyenfajta feszültségek valószínűleg nagy szerepet kap­nak a csont viselkedésének a ve­zérlésében. A csont piezoelekt­romos tulajdonságát 1953-ban a japán Yasanda valóban kimutat­ta, és 1956—57-ben hasonló megfigyelést tettek az USA-ban is. Természetesen ahhoz, hogy a csont megfelelő átrendeződéssel alkalmazkodjék a megváltozott külső hatásokhoz, az elektromos jeleknek valamiféle csontépítő, illetve lebontó sejttevékenységét kell ingerelniük. A csonton vég­zett elektromos mérések szerint a csont domború, tehát felszívódó része pozitív, a homorú, tehát épülő része negatív feszültséget mutat. A csontra vezetett áram­nak tehát a negatív póluson csontnövekedést, a pozitív pólu­son a felszívódást kell okoznia. A csont elektromos tulajdonságai­nak vizsgálata jő eredményekkel kecsegtető útra terelte a csont­élettani kutatást. Ennek az újsze­rű kutatási irányzatnak összes eredményei azonban csak hosz- szabb idő és rengeteg további kutatómunka után lesznek majd teljesen kiértékelhetők. Intelligens lélegeztető készülék A mesterséges intelligenciájú készülékek betörtek az orvos- technikába is. A legújabb nyu­gatnémet lélegeztető készülék önállóan ellenőrzi a mestersé­ges lélegeztetést, és fénnyel, hangjelzéssel riaszt, ha a beteg levegővel való ellátása többé nem optimális, például a cső­rendszerben lévő nyomás csök­ken, a percenként belélegzett levegő térfogata az előírtnál több vagy kevesebb, vagy egyéb zavar jelentkezik a készülék működésében. A mesterséges intelligencia növeli a beteg biz­tonságát, és ugyanakkor teher­mentesíti az ápolószemélyzetet. Program­börze Kiállítások, tárlatok Fridél Lajos grafikáinak az eg­ri oktatási igazgatóság, Patkós /o'zse/festményeinek a Vilati eg­ri gyára adott otthont. Mindkét tárlatot a Hevesi Szemle galériá­ja és a Megyei Művelődési Köz­pont szervezte. * Molnár József festőművész kiállítása az Egri If­júsági Ház galériájában látható naponta délután 2-től 6 óráig. Ugyanitt egy nemrégiben felava­tott játékgyűjteményt is megte­kinthetnek az idelátogatók. * Bimbó Zoltán kamaratárlata a Megyei Művelődési Központ II. emeleti 'előterében fogadja a vendégeket. Nyári muzsika A XI. Egri Ifjúsági Dalosün­nepet szombaton délután 6 órá­tól rendezi meg az MMK a me­gyeszékhelyen, a Dobó téren. Ezt követően az intézmény Egri Szimfonikus Zenekarának nyár­esti muzsikája hallható ugyanitt. A két műsorban felcsendülnek többek között Bárdos Lajos, Schumann, Kodály Zoltán, Ros­sini, Bizet és Fischer szerzemé­nyei. * Szupergála — néptánco­sok önálló műsora lesz szomba­ton délután 5 órától, a gyöngyösi Török Ignác Úttörőházban. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Az Egri Ifjúsági Ház Játszó­tér programsorozatának kereté­ben holnap délelőtt fél 11-től az apróbbakat tanítja táncolni Vá­gásiné Vajda Rózsa. »Holnap délelőtt 10 órától az egri 6-os számú általános iskola sportpá­lyáján, és délután fél 2-től az MMK-ban került sor „A 80 nap alatt a Föld körül” című, ifjúsági közösségek részére kiírt pályázat záró vetélkedőjére. A verseny ügyességi és szellemi részből áll. * Bereczky-diszkó kezdődik szombaton délután 6 órakor Egerben, a népkerti sörözőben. A rendezvényt Jackson-show, vidám jelenetsor és táncbemuta­tó tarkítja. Szenzációs képi világ — Film a prostituáltakról — Prizma-show Új filmek a mozikban Michael JacksomóX készített filmet Jerry Cramer. A világhírű popsztár zenéje, tánca elhomályosít minden mást. A történet, amire felfűzik Michael Jackson csodaklipjeit a következő: egy őrült kábító­szerrel akarja megmérgezni a gyerekeket. Michael és gyermek barátai felveszik a harcot az eszelőssel és bandájával. A produkció képi meg­oldása szenzációs, igazi audiovizuális csemege, amely sok nyugat-eu­rópai országot megelőzve került Magyarországra, s hét végétől az egri Vörös Csillag moziban is vetítik. Ugyanitt este, 16 éven fe­lülieknek ajánljuk a K2, Az éjszakai lányok, című magyar filmet, amelyet Dobray György rendezett. Miért?— teszi fel a kérdést Card Smyczek csehszlovák rendező leg­újabb alkotásában. Miért nem élték ki indulataikat a nekivadult ifjú szurkolók a meccsen? Miért vernek szét hazafelé mindent a vonaton? Miért erőszakolnak meg ártatlan lányokat? A döbbenetes hatású produkciót pénteken délután 3 és 5 órakor vetítik az egri Prizma mo­ziban. Ugyanitt vasárnap délután 3 és 5-kor játsszák A bűn szépségedmű színes, jugoszláv filmet. A falusi erkölcshöz szokott fiatalasszonyt egy gazdag rokon különleges álláshoz segíti: a nudista szigeten kell taka­rítani. Fokozatosan megszokja a meztelenség látványát, sőt amikor egy angol pár bevonja őt erotikus játékukba, nem tiltakozik... A hétvége időjárása Nyáriasan változékony idő várható a hét végén Heves megyében. Szombaton többször megnövekvő felhőzetből többfelé lehet számí­tani záporra, zivatarra. 5—7 órás napsütés, ha nem is összefüggően, ezen a napon is várható. Vasárnap valamivel több napsütés valószínű, de elszórtan záporok, zivatarok még mindig kialakulhatnak. Lokáli­san egy-egy hevesebb zápor alkalmával jelentős mennyiségű csapa­dék is lehullhat. A hajnali, kora reggeli órákra 12,17 fokig hűl le a le­vegő, napközben pedig a felhőzet mennyiségétől függően 22, 27 fo­kig melegszik fel a levegő. Kilátások a jövő hétre: a hét elején marad a meleg idő többórás napsütéssel, de záporok, zivatarok is várhatók. A hét közepétől át­menetileg néhány fokkal mérséklődik a meleg, de zápor, zivatar to­vábbra is bármelyik nap előfordulhat. Június további napjainak időjárásáról. Június 10-e után 5—6 na­pos melegebb időszakra lehet számítani, ekkor a 30 fokos hőmérsék­leti maximum sem kizárt. Az ezt követő 8—10 nap során mérsékel­tebb lesz a meleg, de 20 fok alatti maximális hőmérsékletek nem való- színűek. A hónap folyamán csaknem mindegyik nap kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadék június utolsó harmadá­ban valószínű. Túrák A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor Ter­mészetjáró Szakosztálya szombaton a Bükk csodálatos köveihez invitálja a túra­kedvelőket. A 17 kilométeres táv során Kovács István vezetésével a résztvevők felkeresik Bányahegy — Kiskőhát — Há­romkő — Tarkő — őserdő — Őrkő — Ka­tonasírok — Bélapátfalva állomásokat. Indulás 645-kor az egri autóbusz-állomás­ról. Ugyancsak ez a szakosztály vasárnap­ra a Mátrában hirdetett egy 16 kilométe­res túrát. Köröskényi Erzsébet kalau­zolásával a következő helyeket érintik majd a jelentkezők: Kisnána — Úsztató­őrház — Jóidő kútja — Papája tető — Györke tanya — Recsk. Találkozás 730- kor az egri Volán-pályaudvaron. Az országos kéktúra teljesítésére is je­lentkezhetnek a hosszú távok kedvelői, akik június 3-án és 4-én a Balaton-felvi- déket és Bakony térségét barangolják be. A túra vezetője Kékesi Tamásné lesz. A vonat az egri vasútállomásról hajnali 320 órakor indul. Az egri Rudnay-teremberí M. Kristóf Ágnes tóikópei Sokszínű és sokrétű világot örö­kít meg M. Kristóf Ágnes az egri Rudnay-teremben látható tájképe­in. A sok szm azt a gazdag, kiérlelt egyéniséget mutatja be, aki nem elégszik meg a mozgalmas, néhol már-már drámai pillanatokat is sej­tető helyszínnel, az élményt adó ter­mészet megunhatatlan, mert foly­ton változó szeletével, az itt és most naplószerűen rögzített állapota iz­gatja. Akár itthon lesi meg az apró falusi házakat, valahol a borsodi fal­vak egyikében, akár a finn erdők-ta- vak mentén jut arra a gondolatra, hogy innen is érdemes lenne haza- bujtatni-hazavinni azokat a sehol máshol nem található színegyütte­seket, amiket a tavak közötti erdő­ségek, az ott buján lombozódó fák állítanak a vándor elé. Meglepetés­ként, élményként is, hiszen a for­mák és színek mestere éppen hiva­tásánál fogva fogja fel gyorsan a je­lenségeket, azt a másságot, amivel hirtelen nőtt izgalmában alig tud be­telni. Hogy aztán egy újabb mozza­natban már le is tegye a vázlat­könyvbe, vagy átterelje az alkotás folyamatába. Romantikusan közeledik ez az érzékeny művészlélek, ez a művész asszony a leképezés óráihoz. A zsongítóan sokszínű, sokhajlatú tája belejátszatja a látványba a széles­szoknyás asszonyokat, akik éppen táncolnak, - vagy csak egyszerűen múlatják az időt egymás közt. Mint­ha ezek a lányok-asszonyok az egy­más társaságának örömét élnék át, felszabadulva a magány hosszas időzésétől, amikor a kikötői csóna­kot kellett elmerengve nézniük, vár­va arra, vagy azokra, akik még nem érkeztek meg. Mert itt, ezekben a kedves, hangulatos tájleírásokban, a sok szín olykor komorabb redőze- tében is ott van, munkál a művész, az emberi közösség jelenléte.

Next

/
Thumbnails
Contents