Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-15 / 139. szám

aaruvai, raKoaovai N ÉPÚJSÁG, 1989. június 15., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. I Receptsarok Csirke­falatok Bográcsban főtt tyűk Hozzávalók 6 személyre: 1 db kisebb tyűk, 10 dkg sárgarépa, 10 dkg petrezselyemgyökér, 1 fej vö­röshagyma, 1 csomó póréhagyma, 2 gerezd fokhagyma, fél zellergu­mó, fél fej karalábé, 15 dkg kelká­poszta, 1 csomó petrezselyem zöldje, 0,1 dkg egész bors, kevés köménymag, fél babérlevél, leves­tészta, só. A megtisztított tyűkról a fejet, a nyakat, a lábakat levágjuk, és a bogrács fenekére helyezzük az aprólékot. A két combcsontot ösz- szekötjük zsineggel, hogy kisebb helyet foglaljon el a főzőedény­ben. A hússal egyidejűleg helyez-’ zük a bográcsba a megtisztított, de egészben hagyott sárgarépát, pet­rezselyemgyökeret, póréhagymát, a vöröshagymát, zellert, karalábét, fokhagymát és kelkáposztát. Önt­sünk rá annyi hideg vizet, amennyi az egészet ellepi, és fűszerezzük kevés köménymaggal, néhány szem egész borssal, fél babérlevél­lel, petrezselyem zöldjével és só­val. Lassú forralással addig főz­zük, míg a hús meg nem puhul. Amikor a tyúk megfőtt, kiemeljük a léből, és a húsát lefejtjük a cson­tokról. Levébe tésztabetétet fő­zünk, és a színhúst visszarakva a lébe, tálaljuk. Csirke alufóliában Hozzávalók 6 személyre: 3 db kisebb csirke, 15 dkg füstölt sza­lonna, 10 dkg vaj, 8 dkg vörös­hagyma, 25 dkg paradicsom, 20 dkg zöldpaprika, 1 dkg törött bors, 12 dkg ementáli sajt, só. A megtisztított, megmosott csirkéket kétfelé vágjuk és meg­sózzuk. Egy tepsi aljára alufóliát fektetünk, és ráhelyezzük a sóval bedörzsölt csirkedarabokat. A saj­tot és a vékony szeletekre vágott szalonnát, majd a karikára vágott vöröshagymát a hús fölé helyez­zük. Az így elkészített húst meglo­csoljuk olvasztott vajjal és fóliával légmentesen lezárva sütőbe he­lyezzük. Félórai sütés után felnyit­juk a fóliát, a húst saját levével meglocsoljuk és ismét visszahe­lyezzük a forró sütőbe. Amikor a hús kellően megpirult, gombás rizskörettel vagy burgonyapürével tálaljuk. Csirke zöldborsóval Hozzávalók 6 személyre: 1 db nagyobb csirke, 10 dkg libazsír, 80 dkg friss zöldborsó, 3 dl tejföl, 1 csomó petrezselyem zöldje, 0,5 dkg törött bors, 6 dkg liszt, 5 dl csont- vagy húslé, só. A megtisztított, feldarabolt csirkehúst forró libazsírban kevés ideig fedő alatt sütjük, majd ki­emelve a zsírból, a tűzhely szélére helyezzük. A visszamaradt zsira­dékban heves tűzön néhány pőréig forgatjuk a zöldborsót, és hozzá­adjuk a húst. Megsózzuk, megbor­sozzuk, és apróra vágott petrezse­lyem zöldjével megszóljuk. Hús­vagy csontlével felöntjük annyira, hogy a húst ellepje, és lassú tűzön fedő alatt pároljuk. Mikor a hús megpuhult, a lisztből és tejfölből sűrítményt készítünk, és hozzáad­juk a zöldborsós húshoz. Néhány percig még forraljuk, és galuska­körítéssel tálaljuk. Burgonyás csirke Hozzávalók 6 személyre: 1,5 kg-os csirke, 5 dl hús- vagy csont­ié, 1 kg burgonya, 3 dl tejföl, 10 dkg zsír, 15 dkg gomba, 1 csomó petrezselyem zöldje, 0,3 dkg törött bors, kávéskanálnyi ételízesítő fű­szer, só. A megtisztított csirkét feldara­boljuk. Mélyebb tűzálló edényt zsírral kikenünk, és belerakjuk a meghámozott, felkarikázott, nyers burgonya felét. Megsózzuk, meg­locsoljuk egy kevés olvasztott zsír­ral és tejföllel. Erre rakjuk a felda­rabolt csirkét. Ráhintjük a vékony cikkekre vágott gombát, az apróra vágott petrezselyem zöldjét, meg­sózzuk, meghintjük ételízesítő fű­szerrel, megborsozzuk, ismét meglocsoljuk olvasztott zsírral és tejföllel, és a maradék burgonya­karikákkal lefedjük. A burgonya­takarót meglocsoljuk a maradék olvasztott zsírral, a tejföllel, és alá­öntjük a levest. Sütőben közepes tűzön fedő alatt vagy alufóliával takarva egy órán keresztül párol­juk. Ha a hús megpuhult, eltávolít­juk róla a fedőt, tetejét pirosra süt­jük és tálaljuk. A pszichológus véleménye Erőviszonyok a párkapcsolatokban Az aszimmetrikus kapcsolat olyan emberi kapcsolatforma, amelyben szembetűnő különbség, elfogadott alá- és fölérendeltség van a résztvevők között, például szülő-gyermek, főnök-beosztott viszony. A többi páros kapcsolat a szimmetrikus jelzőt kapta. Ezek a kapcsolatok formailag egyenran­gúak: a testvérek, a házastársak, az egyforma beosztású dolgozók, a barátok hivatalosan azonos jogok­kal rendelkeznek; tartalmilag azonban ez nem így van. A jogilag egyenrangú kapcsola­toknak a valóságban eltérő erővi­szonyait a következők alakítják: a résztvevők testi-lelki tulajdonsá­gainak különbségei, például a testi erő, ügyesség, bátorság és okosság magasabb pozíciót ad a rangsor­ban gyereknek és felnőttnek egya­ránt; a házasságban még ma is rej­tett hatalmat kölcsönöz az egyik félnek a hozott vagyon vagy a ma­gasabb kereset. Csoportos hely­zetben feltétlenül erősíti a résztve­vő „rangját” az, hogy mennyire gazdag emberi kapcsolatokkal rendelkezik. Két ember közül „gyengébbé” válik az, akinek ép­pen valami problémája van, főleg ha panaszkodik, és segítséget kér a másiktól, míg a segítségnyújtás al­kalmilag megnöveli a másik „ere­jét”. Barátságban és szerelmi kap­csolatban is megfigyelhető, hogy a társakban — olykor azonos, más­kor eltérő mértékben — megvan a hatalmi szándék, az uralkodási vágy, az igyekezet arra, hogy meg­szabja közös teendőiket és kap­csolatuk milyenségét („ki viseli a kalapot?”). A másik a vetélkedés: ki a szebb, jobb, értékesebb, „ki a különb?” Az igazi egyenrangúság ellen ható erő az is, ha különböző mértékben ragaszkodnak egymás­hoz a pár tagjai. Ezek a két ember közt megjele­nő, az egyén természetéből és bel­ső igényéből fakadó, de kettejük által alakított és érzelmi viszonyuk által színezett erők mozgalmassá teszik a páros kapcsolatokat, és néha pozitív, néha negatív irányba fejlesztik azokat. Léteznek kapcsolatok, ame­lyekben ezek az egyéni önmegva­lósító törekvések békésen megfér­nek egymás mellett, kiegészítik egymást. Egy hagyományos felfo­gású feleség eltűri, netán el is vár­ja, hogy az erős férfi vezesse és védje őt. A nő — mondjuk — a gyermeknevelésben, a férfi pedig az ezermesterkedésben vív ki ma­gának elismerést, és így tovább. A baj akkor van, ha egyszerre mind­két fél uralkodni vágyik („két du­dás egy csárdában”), vagy ugyan­abban a dologban vetélkednek (mondjuk az autóvezetésben), és ha úgy fogják fel — helytelenül, de meglehetősen gyakran —, hogy a párjuk sikere egyben az ő kudar­cukat is jelenti. A pozitív megoldás az lehet, ha az éppen alulmaradó fél összesze­di magát, és megpróbál jobban vagy más területen teljesíteni. Ezt a pszichológia kompenzációnak nevezi, amely értékes teljesítmé­nyekhez, a személyiség és a kap­csolat továbbfejlődéséhez vezető pozitív jelenség. Sajnos, gyakran előfordul, hogy ez a kompenzálás nem kívánatos területen vagy módon megy vég­be. Például a férfi, ha más módon nem tudja elismertetni, verekedés­sel mutatja ki erőfölényét, vagy az ivásba menekül. A nő, ha nőiessé­gét a házasságban elnyomottnak érzi, külső kapcsolatban próbálja ezt pótolni, vagy pedig ő is férfias külsőségekre törekszik: kiabálni vagy inni kezd. Rengeteg házasságot tesz tönk­re az értelmetlen vetélkedés, és a másik fölötti uralkodni vágyás! Ezek a mechanizmusok napjaink­ban egyre szaporodnak és erősöd­nek, mivel felborultak a régi érté­kek, kialakulatlanok a férfi-női szerepmegosztások, és a nőkben egy társadalmi úton gerjesztett egyenrangúsítási (igazából: ural­kodási) törekvés buzog, miközben a férfiak nem akarják átengedni a hatalmat. Konfliktusmentes kapcsolat nincs, de megférhet egymás mel­lett az erő és a gyengédség, a férfi­asság és a nőiesség—ha úgy fogjuk fel, hogy ezek csak ellentétei, nem pedig ellenségei egymásnak, és csak egymást kiegészítve alkotnak egy nagyszerű egészet. Dr. Ignácz Piroska Mindig közöttünk élnek Harc a molyok ellen Minden családban közismer­tek és közutálatnak örvendenek a ruhamolyok, amelyek lakása­inkban, szekrényeinkben és tá­rolóhelyiségeinkben komoly ká­rokat okoznak. Rendszertanilag a lepkék csa­ládjába tartoznak. Főleg azok a fajok ismeretesek, amelyek anyag- és készletkártevők. A Föld minden országában megta­lálhatók. Hazánkban mintegy 40 molyfajta ismeretes. A nőstény a legkülönbözőbb textilanyagokra, gyapjúra, szőr­mére, kitömött állatokra rakja le egyesével petéit, majd utána ha­marosan elpusztul. A ruhamoly hímek nélkül is jól szaporodik. A hőmérséklettől függően a lárvák körülbelül két hét alatt kelnek ki, és rögtön hozzálátnak, hogy toli­ból, szőrből, szövetből úgyneve­zett lakócsövet készítsenek ma­guknak. Helyváltoztatás közben ezt mindig magukon cipelik. Rá­gószervük különösen fejlett, a legkülönfélébb akadályokon ké­pesek magukat átrágni. Teljes fejlettségük elérése után a lakó- csövön belül bebábozódnak, ki­kelés után pedig azonnal megin­dul a szaporodásuk. Elterjedt az a téves hiedelem, hogy a molyok tavasszal és ősszel csak a szabadból hatolhatnak be a lakásba. A valódi házimolyok azonban mindig is a lakásban él­nek, és gyakran nagy tömegben fészkelik be magukat a ruhás- szekrénybe, a kárpitozott búto­rokba, az öreg szőrmékbe. Védekezésre leginkább olyan anyagok alkalmasak, amelyek benzolgőzöket, illetve illatanya­gokat tartalmaznak, amelyek a lepkék számára ártalmasak. Napjainkban több hatékony szer áll rendelkezésre, többségük háztartási és illatszerboltokban beszerezhető. Elsőként talán a naftalint kell megemlíteni. Igen erős szagú kátrányszármazék, gőzének rovarölő hatása van. Perforált falú zacskóba helyez­zük, és úgy akasszuk a ruhás- szekrénybe. Ezenkívül még jó hatású a Molytox aerosol, a Polyver-M molyirtó lap, és a Globot nevű szer, amely tabletta és kristályos formában is kapha­tó. Az említetteken kívül hasz­nálható még a Chemotox aero- szolos rovarirtó, mely igen gyors hatású. A vegyipar termékein kívül a természet is rendelkezik néhány növényfajtával, amelyeket a molylepkék nem kedvelnek. Ilyen a szürkés levelű és kék virá­gú, igen illatos levendula. A nö­vény olaja több gyógyszer és il­latszer alkotórésze, virága pedig ritka szövésű zacskóba téve és a szekrénybe akasztva hatásos a molyok ellen. Ezenkívül ajánl­ható a kicsi, halványkék virágú, kerti és cserepes díszcseije, a roz­maring. Erős illatáról és piros vagy rózsaszínű virágáról lehet felismerni a kakukkfüvet, amelynek illóolajában timol és mentol van, s mindenképpen kedvezőtlenül hat a rovarok szervezetére. Orvosunk válaszol Családunk egyik kedvenc ele­dele a sárgarépa. Nyersen és főz­ve is nagyon szívesen esszük. Sok-sok jó tulajdonságáról is­mert ez a zöldségféle, de hallot­tam olyat is már, hogy rendszeres fogyasztása károsítja a májat, sárgaságot okoz. Én ezt nem akarom elhinni — írja levelében Horváth Lászlónéegri olvasónk. A sárgarépát valamikor sok­kal jobban megbecsülték, mint napjainkban. Régebben jelentős gyógyerőt tulajdonítottak neki, s nem butaságokat teijesztettek róla. Fogyasztása kedvezően be­folyásolja a gyomor, valamint a bélrendszer működését, s ezáltal a szervezet ellenállóképessége is jelentősen növekszik. Manapság olyat is hallani róla, hogy csak a kanári madárnak való, mert szé­pen tud fütyülni tőle. A táplálko­zással foglalkozó kutatók azon­ban bebizonyították, hogy szá­mos értékes anyagot rejt magá­ban. Kiderült róla, hogy valósá­gos vitaminraktár. Az emberi szervezet számára az A-vitamin éppen olyan nélkülözhetetlen, mint a C, hiszen hiánya esetén a fiatal szervezet működése meg­áll, de megvéd a fertőző betegsé­gektől is. Ha A-vitamin nincs kellő mennyiségben a szerveze­tünkben, akkor bőrünk és nyál­kahártyánk sejtjei között héza­gok keletkeznek, és ezeken ke­resztül a felületen lévő baktériu­mok mélyebb szövetterületre jutnak, hurutot, gennyesedést okoznak. így nem egy rekedtség­nek, hörghurutnak, pattanásnak sokszor az A-vitamin hiánya az oka. Nyáron és ősszel könnyű dolgunk van, mert számos, karó­imban gazdag anyag áll rendel­kezésünkre. De télen, tavasz ele­jén nagyobb nehézségbe ütközik szükségletünk kielégítése. Sze­rencsére itt van a sárgarépa. Tíz dekában annyi karotin van — • amit a májban lévő enzim alakít át A-vitaminná —, amely fedezi napi szükségletünket. Még nagy előnye, hogy könnyen tárolható, anélkül, hogy vitaminkincséből veszítene. Nyersen is beilleszt­hetjük étrendünkbe, s így azokat a vitaminokat és enzimeket is hasznosítjuk, amelyek főzés vagy sütés hatására többé-kevés- bé elpusztulnak. A répában ugyanis nemcsak karotin van, hanem B2-, B,- és C-vitamin. A sárgarépa olaja fokozza a nyál­kahártya vérbőségét. A csecse­mők táplálásánál is jól használ­ható a sárgarépa. Nyersen vagy főzve, ételként vagy italként ad­hatjuk nekik. A gyermek és a közlekedés A gépkocsik egyre emelkedő száma, az idegenforgalom és a tranzitforgalom növekedése nemcsak a főváros, a nagy- és ki­sebb vidéki városok közlekedési biztonságát nehezítik, hanem a legkisebb községek, települések helyi és átmenő forgalmát is ve­szélyeztetik. Ezt igazolják a na­ponta előforduló közlekedési balesetek, amelyeknek a lege­sendőbb és legvédtelenebb szen­vedő alanyai a gyermekek. Min­den szülő kötelessége, hogy né­hány alapvető szabályra kioktas­sa, megtanítsa gyermekét. Ha lehet, hét éven aluli gyere­ket ne engedjünk egyedül közle­kedni, távol kell tartani őket a forgalmas helyektől. Meg kell győződni róla, hogy biztonságos helyen, felnőtt felügyelete alatt játszanak-e. Már kicsi kortól rá kell szok­tatni arra, — például garázskijá­ratoknál, kocsiparkoló helyen, zsúfolt utak vagy utcák járdá­in, tehát forgalmas helyen ne játsszanak. Figyelmeztessük őket, hogy sohase kapaszkodjanak gépko­csira vagy más mozgó járműre, mert ez nagyon veszélyes. Ellenőriztessük, hogy a gyere­kek látása, hallása tökéletes-e, ezt szakorvosok könnyen megál­lapítják. A gyereknek lehetőleg vízhatlan esőkabátot, pelerint vásároljunk az esős időszakra, és ne engedjük, hogy esernyővel egyedül közlekedjenek, mert ez látásukat korlátozza. Ha a szemben lévő járdán, vagy az úttest másik oldalán va­gyunk, ne hívjuk gyermekeinket magunkhoz, mi menjünk át hoz­zá. Az autóba való be- és kiszállás az úttestnek azon a felén történ­jen, ahol a gyerek vár, vagy ahova megy. Szoktassuk hozzá a gyerme­ket, hogy idejében induljon az is­kolába, ne kelljen futva érkeznie, mert ilyenkor könnyen válik fi­gyelmetlenné. Tanítsuk meg a gyermeket ar­ra is, hogy — ha van — mindig a járdán közeledik-e, mégpedig az úttesttől legtávolabb eső felén. Szoktassuk rá, hogy mielőtt az úttestre lép, a járda szélén álljon meg, figyelje meg körültekintő­en, nem közeledik-e valamilyen jármű. Az úttesten egyenes irányban menjen át, mivel ez a legrövidebb út, és így könnyebb észrevenni mindkét irányból a járműveket. Ha az úttesten zebra van, szokja meg, hogy csakis ott menjen át, de itt is figyeljen, és nézzen körül. Tanítsuk meg gyermekeinket a forgalomirányító lámpák je­lentésére, és arra, hogy a jelzése­ket tartsa tiszteletben. Szoktassuk a gyermeket arra, hogy — különösen a vidéki járda nélküli utakon — a forgalommal szemben haladjon. Véssük eszébe, hogy ha leszáll a buszról, villamosról, nézzen körül, mielőtt az úton áthalad. Gondoljunk szüntelenül arra, hogy a gyerekek mindig többet tanulnak abból, amit látnak, mint abból, amit mondunk ne­kik. Ezért mutassunk példát, ta­núsítsunk mi is fegyelmet, és ne vonszoljuk magunkkal a tilosba! Győződjünk meg róla, hogy a gyerek eléggé nyugodt és ki­egyensúlyozott-e, figyelemmel tudja-e kísérni a forgalmat, ké­pes-e helyes magatartást tanúsí­tani. Családi ruhatár — üdüléskor Az egyik legkellemesebb ese­mény a család életében, ha tagjai együtt üdülhetnek. Gyakran okoz gondot, ki mit vigyen ma­gával a bőröndben. Legfonto­sabb, hogy sok holmit nem érde­mes cipelni, mert rendszerint a felét sem vesszük fel. Egymással variálható, kevés, de szükséges ruhadarabok kerüljenek a táská­ba. Például: 1. A tizenéves lánynak fehér vászonból bermudanadrág, tű­zéssel díszített ingblúz; virágos kartonból hosszú nadrág és há- tulgombolós, buggyos ujjú se­lyemblúz; valamint pamutdzsör- zéből ujjatlan, kivágott trikó és miniszoknya. A rajz azt illuszt­rálja, hogy mennyi lehetőség adódik a csereberére, ha, minden darabot egy másikkal variálunk. 2. A kisfiúnak — mivel hama­rabb piszkolja — kell néhány pa­muttrikó, és célszerű egy bermu­danadrág is. Praktikus vinni sortnadrágot, de szükséges (hű­vös, szeles, esős időre) egy véko­nyabb anorák, éppúgy, mint egy gumicsizma, amihez jól illik egy begyűrhető kertésznadrág. Egy­két zefi'r ing se maradjon ki a ru­határból. 3. Anyuka is a cserélhető hol­mikat válogassa össze. Szoknya­mellény összeállítás, blúz-nad­rág együttes jó lehetőség a válto­zatos öltözködésre. Néhány tri­kó és azért egy alkalmi ruha se maradjon le. 4. A papa rendszerint két öl­tözékben szeret lenni: fürdőnad­rágban vagy tréningruhában. Azért például egy könnyű, szür­ke nadrág, sötétkék blézerrel, vékony garbóval nemcsak spor­tos, de elegáns „kimenő” ruhája is lehet. O is viselhet magával bermudanadrágot trikóval, pó­lóval, és ki ne maradjon a kem­pingnadrág, meg a sportos ing sem.

Next

/
Thumbnails
Contents