Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-13 / 137. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. június 13., kedd KALEIDOSZKÓP A villámok természete A villám az egyik legérdekesebb meteorológiai jelenség. Sokan — nem alaptalanul — félnek tőle, mások gyönyörködnek szépségében. A tudomány viszont — érzelmek nélkül — kutatja fizikai tulajdonságait, s ennek során már eddig is több érdekes dolgot fedezett fel. Régi tapasztalat, hogy a villámokat bizonyos szeszélyesség jellemzi. Különös jelenségek tapasztalhatók például a villámok gyújtó hatásával kapcsolatban. Tudjuk, hogy a villámcsapás sok veszedelmes tűzesetnek az okozója. A történelem során tömérdek nevezetes épület, műemlék esett áldozatul villám okozta tűzvésznek, főleg a sziklaormokon épült várak és kastélyok közül. Történelmi tény, hogy a villám okozta tűzvészek a középkorban több erődítést és várost pusztítottak el, mint az ellenség. De — _és ez a meglepő! — nem minden villámcsapásnak van gyújtó hatása. Időnként előfordul, hogy a villámm nagyon köny- nyen égő anyagok közé sújt le — például egy puha fedésű falusi ház tetőszerkezetébe — és ezek az anyagok mégsem gyulladnak meg. Hová csap? Hasonlóan megmagyarázhatatlan az is, hogy hová üt be a villám. Az imént már utaltunk rá, hogy a villám igen gyakran csap bele a hegyormokon emelt épületekbe, és általában a földfelszínből magasra kiemelkedő tárgyakba, például antennatornyokba, felhőkarcolókba, gyárkéményekbe. Máskor azt tapasztaljuk, hogy vannak olyan villámok, amelyek nemhogy a kimagasló tárgyakat sújtanák, hanem éppen ellenkezőleg, több magas épület között valami mélyedésbe, például az udvar környezetébe vagy egy gödörbe ütnek bele. A földbe bevágódott dűlőutak mélyén járó ember tehát ugyanúgy ki van téve a villámcsapás veszélyének, mintha a szabad magas las to kon, például egy szikla- ormon tartózkodik. Amikor a villámhárítók egyre szélesebb körben elteijedtek, újabb meglepő tapasztalatokra tettünk szert a villámszeszélyességével kapcsolatban. Igen sok villám ugyan a villámhárítókba üt bele, és ilyenkor azok — legalább is, hajói vannak karbantartva — baj nélkül levezetik a villámot, védelmet nyújtva nemcsak az épületnek, hanem még a közvetlen szomszédságnak is. Időnként azonban előfordulnak olyan villámok,, amelyek nem a villámhárítókba ütnek bele, hanem a villámhárító közvetlen szomszédságába. A kutatások eredményeként fény derült a villám „szeszélyeire”: ma már meg tudjuk mondani, mi a magyarázata ennek a furcsa jelenségnek. Két fajta A villámokra vonatkozó meteorológiai ismeretek mennyisége évszázadunk első felében rohamosan megszaporodott. Azt már azelőtt is tudtuk, hogy a villámóriási villamos szikrakisülés, amelynek egyik sarka a zivatar- felhőben, a másik pedig a föld felszínén van. Kevéssé köztudott azonban, hogy kétféle villamos kisülés lehetséges: váltóáramú és egyenáramú. A váltóáramú kisülésben a pozitív töltésű részecskék felváltva rohannak a kisülés egyik sarka felől a másik felé és vissza, a negatív töltésűek pedig mindig az ellenkező irányban teszik ugyanezt. Az egyeneáramú kisüléskor viszont a pozitív részecskék mindig a negatív elektród felé haladnak, a negatív részecskék pedig az ellenkező irányban. Felmerülhet a kérdés, vajon a villám váltóáramú vagy egyenáramú kisülés-e? A múlt században még sokan azt gondolták,. hogy váltóáramú. Az elektromos műszertechnika fejlődése lehetővé tette olyan készülékek szerkesztését, amelyek megmutatják, hogy egy közelünkben végbemenő villamos kisülésben a töltések milyen irányban mozognak. Az eredmény minden megvizsgált villám esetében egyértelmű volt: a villám nem váltóáramú, hanem egyenáramú kisülés. Ez azt is jelenti, hogy a villám- csapás során a felhőkben levő elektród felől állandóan ugyanolyan töltésű részecskék száguldanak a földfelszín felé, onnan pedig állandóan az ellenkező előjelű részecskék rohannak a felhők felé. Itt azonban ismét kétféle lehetőség van: lehet, hogy a felhő felől pozitív részecskék haladnak a föld felé, és a föld felől tartanak a negatív részecskék a felhők felé, vagy fordítva. Eszerint a lecsapódó villám kétféle lehet. Közülük az első a pozitív, a második a negatív villám. Gyújtóhatás A pozitív villámokra az a jellemző, hogy olyan helyekre ütnek le, ahol a föld felszínén vagy a talajrétegekben a villamosságot jól vezető anyagok vannak. Például valósággal keresik a nedves helyeket, a patakmedreket, a mocsaras, ingoványos területeket. Vannak olyan kőzetek és talajfajták, amelyek jobban vezetik a villamos áramot, mint a többiek, ezek az úgynevezett villámfészkek, ahol a villámcsapások rendkívül gyakoriak. Ilyen helyre nem tanácsos házat építeni, vagy ipari üzemet telepíteni, annál is inkább, mert a pozitív villámok ellen a villámhárítók nem nyújtanak teljes védelmet. Szerencsére ezek a villámok nem okoznak az épületekben tüzet, mert a pozitív villámok kisülése kevéssé melegíti fel azokat az anyagokat, amelyeken áthalad. A negatív villámok nem egyetlen kisülésből állnak, hanem úgynevezett többszörös villámok: ugyanazon a helyen, ugyanazon a kisülési csatornán keresztül rendkívül gyors egymásutánban két-három, sőt sok esetben 10-20 kisülés megy végbe. Ezek a kisülések oly gyorsan követik egymást, hogy az emberi szem előtt egyetlen fényáradatban olvadnak össze. E tulajdonság súlyos következményekkel jár a villám gyújtó hatása szempontjából. Ha ugyanis a többszörös kisülés első tagja még nem is képes felgyújtani a gyúlékony anyagokat, az utána következő újabb gyors kisülések hőhatása fokozatosan összegeződik, és a tűz kitörése elkerülhetetlenné válik. Ezek a villámok kiemelkedő tárgyakat, vastornyokat, távvezetékek oszlopait sújtja. Ha épületet talál el, többnyire a villámhárítóba csap bele, ez védi meg a villamos távvezetékeken az áramszolgáltatást is. A villámok kártevő képessége nemcsak attól függ, hogy pozitív vagy negatív villámról van-e szó. Különbséget jelent az is, hogy a kisülési áram erőssége nem minden villámban egyforma, sőt tág határok között változik. Az átla-. gos villámokban húsz- és harmincezer amper az áramerősség, de kivételesen — magas építményeket érő villámcsapások alkalmával — még félmillió amperes áramerősség is előfordulhat. H. Zs. Jr Jó kereseti lehetőséggel- gépkezelőket szakmával, vagy középiskolai végzettséggel, programvezérlésű műanyagfeldolgozó gépekhez, ■ könnyű fizikai munkakörbe férfi és női betanított munkásokat. Jelentkezés: Fővárosi Műanyagipari Vállalat Rózsaszentmárton, Lenin u. 50. X ^ CSAK MOST! Utazzon a Mátra Volán Utazási Irodával Isztambulba június 24-29. 6 napos autóbuszos társasút. Részvételi díj: 2550 Ft+vízum+80 DM. Minden héten pénteken Bécsbe Részvételi díj: 931 Ft+25 ats. Szabadkára 720 Ft+1 üsd — Katowicére 898 Ft. Részletes felvilágosítás és jelentkezés MÁTRA VOLÁN Utazási Iroda Eger, Jókai u. 5. Telefon: 11-711, 13-220. jf Kárpátaljai pillanatok (MTl-fotó: Szabó Sándor felvételei)
