Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-02 / 128. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. június 2., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. A Miskolci Akadémiai Bizottság pályázati felhívása 1989-re A MAB Észak-Magyarország megyei tanácsai vállalatai és a MAB támogatásával a régióban folyó tudományos tevékenység hatéko­nyabbá tételére az idén is számos témakörből hirdet pályázatot. Az Állam- és Jogtudományi Szakbizottság részéről a MAB támogatásával a következő té­mákban: A bíráskodás mint el­lenőrző funkció, Jogtörténeti kutatás eredménye, melyet a pá­lyázó Észak-Magyarországon végzett. A bűnmegelőzés lehető­ségei, feladatai, szüksége és kor­látái B.A.Z. megyében valamint Személyiségvédelem. A GATE Kompolti Kutató Intézetének tá­mogatásával pályázni lehet A jogrendszer továbbfejlesztésé­nek fő irányai, a vállalkozói kedv serkentése céljából kedvezőtlen adottságú területeken. A Bányá­szati Szakbizottság részéről a Borsodi Szénbányák Vállalat tá- mogatásávalkét pályázatot írtak ki. Az egyik: a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat készlet- és anyag­gazdálkodásának rácionalizálási lehetőségei. A másik: a BSZV Központi Üzemében az új, IFE- sziták alkalmazásának árbevételi elemzése. Az egészségügyi szak- bizottság részéről meghirdetett pályázatok témái, melyeket Bor­sod, Heves és Nógrád megye ta­nácsai támogatnak: A diagnosz­tika, a therápia, és a gondozás aktuális problémái. Az egészség­ügy gazdaságossága, az egész­ségügy reformja. A borsodi Mát- ra-Nyugatbükki, illetve Ipolyvi- déki Erdő és Fafeldolgoozó Gaz­daságok, a Bükki Nemzeti Park támogatásával az Erdészeti Szakbizottság a következő té­mákban várja a pályázatokat. A fa komplex hasznosítása. Erdő­vel borított és nyílt területek ökológiai viszonyainak összeha­sonlítása. A tölgypusztulás fo­lyamata és hatása az Északi-Kö­zéphegységben. A Kohászati Szakbizottság az LKM támoga­tásával hat pályázatot hirdet. A témák: minőségi karbonacélok és ötvözött minőségek gyártási szortimentjének bővítése a zárt rendszerű folyamatos öntés to­vábbfejlesztésével. Nagyméretű kovácsolt tengelyek alapanyagá­nak előállítása 17-53 tonnás ön­tecsek hibamentes gyártásának megoldásával az LKM kombi­nált acélművében. Haefield acé­lok alakítástechnológiájának korszerűsítése, az alakítási para­méterek javítása útján. Brugger- féle törőerőmérés honosítása a betétben edzhető acélok szívós­sági tulajdonságainak minősíté­sére. Nagy szilárdságú trezor- és reaktoralapanyagok gyártás- technológiájának továbbfejlesz­tése. Nihard I. jelű kopásálló vas­öntvény gazdaságos előállításá­nak megvalósítása a tőkés be­szerzésű SOREL vas kiváltásá­val. Az ózdi kohászati üzemek támogatásával négy témában le­het pályázni: Szovjet pellet és BÉM zsugon'tvány optimális arányának megállapítása, az óz­di nagyolvasztók elegyében. A mikroötvözők hatása tíz acél tu­lajdonságaira. Nemesacél hen­gerlés feltételeinek vizsgálata, a folytatólagos hengersorokon. Vizsgálat az ÓKÜ SM kemence­parkjának kiváltására, modem acélgyártási eljárással. A Bor- sodimpex Külkereskedelmi Kft támogatásával a közgazdaságtu­dományi szakbizottságkét témá­ban hirdeti meg tudományos pá­lyázatát: Termelő vegyes vállala­tok létrehozásának lehetőségei és feltételei az észak-magyaror­szági régióban, különös tekintet­tel a külföldi működő tőke bevo­nására. Nem rubel elszámolású exportképes terméke exportle­hetőségei, a termékek kifejlesz­tésének és gyártásának feltételei Észak-Magyarországon. Az ICP Észak-magyarországi Innováci­ós Centrum Rt. támogatásával: A hazai jogszabályi rendszer ha­tása az innovációval foglalkozó szervezetek működésére az el­múlt öt év tükrében napjainkig. Az innovációs parkok szerepe egyes nemzetgazdaságok kibon­takozásában. A BVK támogatá­sával: Termékszintű fedezetek közgazdasági értékelése vertiká­lis termékszerkezeteknél. BVK tervezési rendszerének tovább­fejlesztése. A GATE Kompolti Kutató Intézetének támogatásá­val: A nem nagyüzemi földhasz­nosítás ösztönző közgazdasági feltételrendszerének elemei a kedvezőtlen adottságú hegy- és dombvidéki területeken. A Nóg­rád Megyéi Tanács támogatásá­val: A tanácsi irányítási és gaz­dálkodási rendszer korszerűsíté­sének iránya, módjai. A parciális területek hasznosítása, különös tekintettel az erdősítésre Nógrád megyében. Az MTA Regionális Kutatások Központja támogatá­sával: Új szerkezeti formák meg­jelenésének időbeli, területi ala­kulása, közgazdasági feltételei és korlátái. Ipari-ipari, ipari-mező­gazdasági, áruszállítási és ko­operációs kapcsolatok B.A.Z. megyében. A miskolci városi ta­nács támogatásával hat témában hirdet pályázatot a közgazdaság- tudományi szakbizottság. A gaz­dasági szerkezetátalakítás reális lehetőségei a város jelenlegi inf- rasturkturális rendszerét figye­lembe véve. Miskolc idegenfor­galmi helyzete országos és nem­zetközi versenyképessége, a to­vábbfejlesztés lehetséges irányai, különös tekintettel a műemléki és természeti értékekre. Az okta­tás szerkezete — különös tekin­tettel a szakmunkásképzésre — és a gazdálkodó szervek, a vállal­kozások igényeinek összehason­lító elemzése, a várható változá­sok irányai. A „hátrányos hely­zetű” rétegek kialakulását meg­határozó tényezők. A tanácsi tu­lajdon és kezelői jog összefüggé­sei, a vagyon hatékonyabb mű­ködtetésének lehetőségei. A kommunális szolgáltató vállala­tok gazdálkodásának függősége a tanácsi gazdaságoktól, a fel­adatellátás hatékonyságának ja­vítása érdekében szükséges sza­bályozó módosítások területei, lehetőségei. A mezőgazdasági szakbizottság a GATE Kompolti Kutató Intézetének támogatásá­val pályázatot ír ki, melynek té­mája: Uj mezőgazdasági munka- szervezetek, üzemformák és mű­velési módok bevezetésének le­hetőségei az északi táj hegyes­dombos vidékein. A Heves Me­gyei Tanács támogatásával: A juhtartás gazdaságos fejlesztési lehetőségei Heves megyében. Kalászos gabona termelésfej­lesztési lehetőségei Heves megye mezőgazdasági termelőüzemei­ben. A Nógrád megyei tanács tá­mogatásával: A sörárpa ter­mesztés fejlesztési és söripari alapanyaggá való feldolgozásá­nak lehetőségei Nógrád megye mezőgazdasági nagyüzemeinek. A Nógrád Megyei Teszöv támo­gatásával: Nógrád megye terme­lőszövetkezeteinek integrációs lehetőségei az állattenyésztési termékek feldolgozásában. A társadalomtudományi szakbi­zottság részéről a Heves Megyei Tanács támogatásával az alábbi témákban lehet pályázni: Heves megye művelődés- szociológiai vizsgálata, különös tekintettel a közművelődés hosszútávú fej­lesztési irányaira. Heves megye lakossága egészségi állapota te­rületi differenciáltságának és az ezt befolyásoló tényezők vizsgá­lata. Az időskorúakról történő szociális gondoskodás bővítési lehetőségei. A MAB támogatá­sával: Az idegen nyelvek tanítá­sának új módszerei és technoló­giái. Differenciált személyiség- fejlesztő programok a nevelés fo­lyamatában. Az észak-magyar­országi németség múltja és jele­ne. A magyar tanácsköztársaság helyi hatalmi és politikai szerve­zeteinek kiépülése. A Nógrád megyei tanács támogatásával: Társulati iskolák Nógrád megyé­ben. Népfőiskolák, népfőiskolái mozgalom Nógrád megyében. Tudósok, politikusok, vállalko­zók a XIX.-XX. századi Nógrád- ban. Nógrád megye egyesületei­nek története az egyesületek ki­alakulásának feltételrendszere Nógrád megyében. Nemzetiségi, történeti, néprajzi kutatások Nógrád megyében. Az 1945 utá­ni pártviszonyok tükröződése a megyei sajtóban. A koalíciós évek pártjai Nógrádban. Polgá­rosodás és urbanizálódás Nóg­rád megyében. Megyei kereske­dők a városiasodás folyamatá­ban. Társadalmi-kulturális fej­lesztések elméleti, módszertani kérdései. Az intézmények auto­nóm fejlesztésének tartalmi és szervezeti kérdései. Hagyomány- őrzés és átörökítés. A vegyészeti szakbizottság a Tiszai Kőolaji­pari Vállalat támogatásával a következő témában írt ki pályá­zatot: A nagy tisztaságú izobuti- lén felhasználása és termelésé­nek helyzete a világpiacon. Az Észak-Magyarországi Vegyimű­vek támogatásával: Biológiailag tisztított vegyipari szennyvizek utóoxidációs tóban történő ke­zelésének hatása a szennyvizekre és a környezetre. Több célú hul­ladékégető tervezése, meglévő szennyvízégető rendszer átalakí­tásával. A Borsodi Vegyi Kombi­nát támogatásával: Klór- és só­savüzemi szennyvizekben lévő Hg-vegyületek kinyerése, fém Hg-á alakítása és újrafelhaszná­lásra alkalmassá tétele. A sóié szűrési iszap Hg-tartalmának ki­nyerése, gazdaságos technológia alkalmazásával. A pályázatok benyújtásának határideje 1989. október 31. A feltételekről a Mis­kolci Akadémiai Bizottságon (Miskolc, Szabadság-tér 3. 3530) lehet bővebben érdeklődni. Széchenyi István Ösztöndíj Alapítvány Fél év alatt megháromszo­rozta 10 millió forint plusz 100 ezer dolláros eredeti alaptőkéjét a Széchenyi Ist­ván Ösztöndíj Alapítvány — a kormány támogatása mel­lett vállalatok, intézmények és magánszemélyek adomá­nyaiból. Az alaptőkét kezelő pénzintézet, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. például ötmillió forintot adományozott — tájékoztat­ta dr. Habuda Judit, az ala­pítvány titkára az MTI mun­katársát. Az alapítványt egy évvel ezelőtt a KISZ KB hozta lét­re a Minisztertanács és a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia támogatásával. Célja a legújabb műszaki, gazdasá­gi, agrár- és természettudo­mányi eredmények tanulmá­nyozása, megismertetése, hazai elterjesztése és alkal­mazása. Az alapítvány ösz­töndíjára olyan, az elméleti és/vagy gyakorlati munká­ban kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó fiatal szakem­berek pályázhatnak, akik­nek tevékenységét elősegíti, ha külföldön végezhetnek kutatómunkát. Heves, Nagyréde, Mátraballa, Gyöngyös- solymos példája A szaktudás és a szak­munkások megbecsülése Meglehetősen ismert az az arab közmondás, mely szerint: „Tanulni annyi, mint ár ellen úszni, s mihelyt abbahagyja az ember, azonnal visszacsúszik.” A történelem nem emésztette fel az iménti bölcses­séget, mert napjainkban, a technika korszakában még jobban iga­zolta jogosultságát. Érvényes ez jelenleg is a szakmunkástól a szak­mérnökig, tanárig, orvosig bezárólag. A gyakokrlati élet, a terme­lés szükségszerűen követelte és követeli meg, hogy a megfelelő em­bert a megfelelő helyre! A közelmúltban összehasonlí­tó felmérést és értékelést végez­tem több mezőgazdasági üzem­ben a növénytermesztő gépész szakmunkásképző és traktorve­zetői betanított munkásképzés­sel kapcsolatban. Szabad legyen •hangsúlyozni, hogy a véleményt, értékelést zömében, és főleg a műszaki főágazatvezetőktől gé­pészmérnököktől kértem neve­zett dolgozókkal kapcsolatban. Több üzemben, például a hevesi Rákóczi, a mátraballai Új Ba­rázda, a gyöngyössolymosi Mát­ra téeszben már csak a növény- termesztő gépész szakmunká­sokra tartanak igényt, illetve már ilyen végzettségű fiatal szakem­berekkel oldják meg a nemze­dékváltást, utánpótlást. Itt erősí­teném meg ismételten azt, hogy „a megfelelő embert a megfelelő helyre” elmélet szükségszerűen igazolva van. Az említett, és még több nagyüzem „kinőtte” már a gyorstanfolyamon, viszonylag rövid idő alatt szerzett tudású emberek szükségszerűségét. Csak érdekességként emlí­tem, hogy például az egyik me­zőgazdasági üzemben az új első számú vezető „csodálkozott” azon, hogy a vetőgép beállítását nem a mezőgazdász végzi, ha­nem önállóan azt a növényter­mesztő gépész szakmunkás hajt­ja végre. Ismételten utalnék a szakmai tudás szükségszerűsé­gének megfelelő helyen való al­kalmazására. A több nagyüzem­ben végzett vizsgálatok közül a gyöngyössolymosi Mátra Ter­melőszövetkezet esetét és mód­szereit említeném meg, ahol mindent megtesznek azért, hogy már a pályaválasztás is helyes irányban történjen. Érdekvédel­mi oldaláról megteremtették az anyagi ösztönzőket, hogy a ta­nulmányi munka minél sikere­sebb legyen. A kötelező gyakor­lati foglalkozásaikat a tanulók az üzemükben töltik, ahol már a szakmai „szelekció” folyamato­san kezdetét veszi. Mire végez­nek, már többé-kevésbé ismerik őket a vezető szakemberek, hogy érdeklődésüknek és képessége­iknek megfelelő szakterületen foglalkoztassák őket. A beisko­láztatás döntése után társadalmi ösztöndíjra kötnek szerződést a tanulókkal, amely ösztönző. Az 1987-ben végzett növény- termesztő gépész szakmunkások átlagkeresete 1988-ban a követ­kezők szerint alakult. Éves átlag­ban havi bruttó kereset: annál a dolgozónál, aki az állattenyész­tésben dolgozott 6.500, de haaz év végi jutalmat is átlagoljuk, ak­kor 8.600 forint. Másik dolgozó­nál, aki a növénytermesztésben dolgozott 5.600, az év végi juta­lommal pedig 7.300 forint. A té­nyek önmagukért beszélnek, ha azt vizsgáljuk, hogy a végzett szakmunkások valamennyien megmaradtak a téeszben. Meg­találták anyagi számításaikat és az ipar nem „szippantotta el” őket. 1969-től napjainkig 10 szakmunkásuk végzett, mint nö­vénytermesztő gépész és egy fő, mint mezőgazdasági gépszerelő. Valamennyien szakmájukban dolgoznak, az üzem igényeinek megfelelően képezték magukat, tovább is maradtak a téeszben, illetve dolgoznak a továbbkép­zési szakosításuknak megfelelő­en. Jelenléeg is 3 tanulójuk van Pétervásárán a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben, akik rövidesen végeznek. A leírtakon túl folytattam szakmai megbeszélést Maka László termelési főmérnökkel, Marczin Zsolt műszaki főágazat- vezetóvel és nem utolsósorban Hunyadi Jánosné személyzeti előadóval. Nevezettek egymás­tól függetlenül szinte ugyanazt mondták a 'szakoktatással és szakmunkásokkal kapcsolatban. Elégedettek a pétervásári intézet szakoktatási rendszerével, mód­szereivel, illetve az ott végzett szakmunkásokkal. A végzettek megtalálták és megtalálják he­lyüket a termelésben érdekeltsé­geiknek és képességeiknek meg­felelően. Beváltak, és meg is ma­radtak. A szövetkezet vezetősé­ge is megtesz mindent, hogy anyagi számításaikat a végzett munka alapján megtalálják. A több millió forint értékű gépeket nem is lehet rábízni, csak megfe­lelően képzett szakemberekre. Nem ismételni akarok, már le­írtam, de szabad legyen még egy­szer hangsúlyozni, hogy azokban az üzemekben, lásd: Gyöngyös- solymos, Heves, Mátraballa, Nagyréde, ahol a szaktudásra, il­letve a korszerű ismeretekkel rendelkező szakmunkásokra igényt tartanak, anyagilag érde­keltté teszik a több és jobbb ter­melésben, a végzett és tovább­képzett szakmunkásokat meg­becsülik. Meg is lehet tartani őket, nem „szippantja” el az ipar olyan könnyen, mert ott sem in­gyen osztogatják a munkabére­ket. Bódi László mezőgazdasági szakmérnök-tanár, továbbképzési felügyelő Megkérdeztük: Mi lett a tisztasági turdo sorsa/ Köztudott, hogy az egriek kö­rében sokáig közkedvelt tisztasá­gi fürdő 1985-ben bezárta kapu­it. Nos, az eltelt három esztendő­ben nemcsak a. SZOT-szálló épült fel, hanem a tisztasági für­dőt is felújították, átalakították, s most újra a látogatók rendelke­zésére áll. — Mit ígérnek a vendégek­nek? — erről kérdeztük *Pető Bélát, a SZOT-szálló igazgató­ját. — Szeretnénk, ha régi törzs­vendégeink ismét visszaszokná­nak hozzánk. Ezt azért is hang­súlyozom, mert elterjedt az a tév­hit, hogy a tisztasági fürdőt is csak beutaltak használhatják. Ez nem így van, négy komplett fel­újított kádfürdő, gyógymeden­ce, szauna, szolárium áll a fizető­vendégek rendelkezésére. Min­dennap 8-tól 16 óráig, szomba­ton pedig 7-től 13 óráig van nyit­va a létesítmény. Újdonság, hogy orvosi szolgáltatásokat is nyúj­tunk:« panaszokat kérésre reu- matológus orvosolja, s a diagnó­zis alapján a gyógymasszázst, fi­zikoterápiás kezélést, tangentort (víz alatti masszázst) is bárki igénybe veheti. Emellett van fod­rász és kozmetika is. — A fő kérdés, azt hiszem, hogy mindez mennyibe kerül. Tehát emelkedtek-e az árak ? — Természetesen, a három év előttinél többet kell fizetni, de a díjtételek nem térnek el a más hasonló szolgáltató intézménye­kétől. (ji) Az új létesítmény (MTI—fotó: Kerekes Tamás) Megkezdték a fagyasztott húsok betározását az új létesítménybe Bővült az albert- inai hűtőház A Pest Megyei Hűtőipari Közös Vállalat albertirsai üzemé­nek tárolókapacitását az eddigi tízezer tonnáról tizenhá­romezer tonnára bővítették. A saját beruházással készült létesítményben május közepétől exportra szánt félsertése­ket, marhahúst, illetve gyümölcsöt tárolnak

Next

/
Thumbnails
Contents