Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-12 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 110. szám ÁRA: 1989. május 12., péntek 4,30 FORINT ÖSSZEROPPAN-E AZ AGRIA BÚTORGYÁR? Több esetben szabadságra kellett küldeni a munkásokat... (3. oldal) HA SEGÍT A VÁROSLAKÓ „Gyöngyösön eddig is az ötletekkel szaporították a pénzü­ket.” (3. oldal) MIÉRT TÉTLENKEDETT AZ IKV? „...nem a szél, nem is a vihar rongálta meg az antenná­kat...” (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 6, 8, 42, 60, 73 Folytatja munkáját az Országgyűlés Rendszeres párbeszédet az állam és a fiatalok között Tanácskozik a Tisztelt Ház (Fotó: Perl Márton) Az MSZMP-rfek szüksége van a műszaki értelmiségre is Fórum társadalmi, gazdasági helyzetünkről Milyen ma hazánk társadalmi, gazdasági helyzete? Milyen ha­tással van ez szűkebb hazánkra, az itt lakó emberekre? Mind­ezekről esett szó csütörtökön délután Egerben, a METESZ Heves Megyei Szervezete El­nökségének kibővített ülésén. Ezen részt vett Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnö­ke is. A fórumon Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizott­ságának első titkára beszélt ar­ról, hogy napjainkra hosszan tar­tó, felerősödött gazdasági, poli­tikai, erkölcsi válság alakult ki az országban, amely már az 1988- as májusi pártértekezlet előtt is létezett. A társadalomban feszí­tett állapot uralkodik. A politikai reformfolyamat erőteljes válto­zásokat hozott az intézmény- rendszerben. Kialakulnak a pártok, előjöttek az érdekkü­lönbségek. Ugyanakkor a gaz­daság területén ez a folyamat nem érződik, lényeges változás, áttörés nem tapasztalható. Az 1988-as év ugyan jól zárult, a ter­melés valamelyest növekedett, de mindez nem szerkezetátalakí­tásból, hanem a szigorú közgaz­dasági szabályozók kényszerű hatására következett be. A tava­lyi eredmények nem alapozták meg az 1989-es évet. Magas az adósságállomány az országban, szűk a gazdasági egységek moz­gástere. Kiss Sándor hangoztat­ta, hogy szükség van átfogó gaz­daságpolitikai elképzelésekre, mindenekelőtt a gazdaságos ter­melés feltételeinek gyors megte­remtésére. Szükség van arra is, hogy javuljon a költségvetési egyensúly. Nélkülözhetetlen az elmúlt tizenöt esztendő tudomá­nyos elemzése annak érdekében, hogy az elkövetkező időszakban ne követhessünk el olyan hibá­kat, amelyeket ma is cipelünk. Az ország nemzetközi megítélé­se a kibontakozás, a demokrácia kiszélesítésére kedvező, ám na­gyon fontos a politikai stabilitás annak érdekében, hogy a műkö­dötöké valóban beáramoljon Magyarországra. Megyénkről szólva kiemelte, hogy annyiban vagyunk kedve­zőbb gazdasági helyzetben, amennyiben kedvezőbb gazda­ságföldrajzi helyzetünk az orszá­gostól. Vannak élenjáró vállala­taink, és mezőgazdasági üzeme­ink is nagy szorgalommal tevé­kenykednek.-A politikai helyzet viszont az országoshoz hasonló. A hangulat romlott, miután el­húzódott a megyei pártértekezlet melletti döntés. Vannak váro­sok, területek közötti ellentétek, amelyek fontos, hogy mielőbb feloldódjanak. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZMP-nek szüksége van a munkásosztályra, nem kevésbé a műszaki, a közgazdász- és az ag­rárértelmiségre is. A fórumon felszólalók külö­nös tekintettel a műszaki fejlesz­tést és a műszaki értelmiséget nem támogató politikára utaltak. Szorgalmazták az oktatás, a vál­lalkozás, a fejlesztés nagyobb el­ismerését. Kiss Sándor az észre­vételekre utalva azt hangoztatta, hogy előrehaladásunk csakis az alkotó, az újító, az értéktöbbletet termelő munka biztosításával valósulhat meg. Csütörtökön délelőtt 9 órakor Jakab Róbertné elnökletével folytatta munkáját az Ország- gyűlés májusi ülésszaka. A Mi­nisztertanács nevében Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a Polgári Tör­vénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítási javaslatát, amely a PTK kamatrendelkezé­seinek megváltoztatását kezde­ményezi. Ez ügyben Hellner Ká­roly képviselő a Parlament tavaly novemberi ülésszakán emelt szót, s a kormány egyetértett az idejétmúlt rendelkezések felül­vizsgálatával. Új kamatfelsőhatár: 20 százalék A jelenleg érvényes szabályo­zás szerint a PTK 8 százalékban szabja meg az ügyleti és a kése­delmi kamat értékét. Kulcsár Kálmán rámutatott: az évi 8 szá­zalékos törvényes kamatérték a mai gazdasági körülmények kö­zött már nem reális. Évek óta meghaladja azt az árszínvonal emelkedésének üteme, a bankok által felvett vagy nyújtott hitelek kamatának mértéke. Az új szabályozás 20 százalé­kos kamatfelsőhatárt állapít meg, s a szerződő felek szabadsá­gát mindössze annyiban kívánja kötni, hogy a szerződő felek ettől fölfelé nem térhetnek el; lehető­ségük van azonban arra, hogy a törvényesnél alacsonyabb mér­tékű kamatban állapodjanak meg. Ugyanez vonatkozik a ké­sedelmi kamatra is. A törvényja­vaslat szerint pénztartozás ese­tén a késedelem időpontjától kezdődően a gazdálkodó szerve­zetek és a magánszemélyek egy­ségesen 20 százalék kamatot kö­telesek fizetni akkor, ha a tarto­zás egyébként kamatmentes. Ha pedig jogszabály vagy szerződés A képviselők többségének döntésére, egyértelmű nyomásá­ra engedett a kormány abból az elhatározásából, hogy levegye tíz ülésszak napirendjéről az iljúsági törvény végrehajtásáról szóló beszámolót. Már ez az „előcsatá- rozás” is jelezte, hogy vegyes ér­zelmű fogadtatásra talál Deák Gábor államtitkárnak, az Állami Iljúsági és Sporthivatal elnöké­nek előterjesztése, amely a maga módján magyarázattal is szolgált a napirendi „huzavonára”. El­hangzott, ugyanis, hogy: "...ab­szolút és relatív értelemben egya­ránt aggasztó mértékben romlott az ifjúság helyzete. A halmozó­dó, éleződő egymásba torlódó problémákra eddig nem születtek mega megfelelő kormányzati vá­laszok... Ez a kormány a múlt hi­báiért nem veszi vállára a felelős­séget...” * * * A mai helyzet elemzését azon­ban a képviselőkkel együtt el kel­lett végeznie az állami vezetés­nek. Harmadikként szólt hozzá a alapján kamat is jár, a kötelezett ennek évi 8 százalékos kamattal növelt összegét köteles megfizet­ni, tehát összesen 28 százalék megfizetésére köteles a késedel­mes teljesítő. Az Országgyűlés a törvény- módosító javaslatot vita nélkül, öt tartózkodás mellett elfogadta. * A napirendnek megfelelően ezután az Országgyűlés törvény- javaslatot tárgyalt meg az ország- gyűlési képviselők és a tanácsta­gok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról. A napirendnek megfelelően ezután a „Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusz emlé­kének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény” hatályon kí­vül helyezéséről szóló törvényja­vaslat tárgyalása következett. Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter kifejtette, hogy a ko­rábban elhangzott ezzel kapcso­latos interpellációra ő már vála­szolt, így további indoklás feles­leges, mindenki érzi a törvényja­vaslat jelentőségét. Határozat- hozatal következett: az Ország- gyűlés egyhangúlag hatályon kí­vül helyezte a Sztálin emlékét megörökítő törvényt. Magyarország — 131 országgal... Ezután az elnök bejelentette, hogy a következő napirendi pontról, az Elnöki Tanács 1985. július 1-je óta végzett munkájá­ról szóló beszámolót írásban megkapták a képviselők. A je­lentéshez Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni. S mivel hozzászólásra sem jelentkezett képviselő, határozathozatal kö­vetkezett: a beszámolót a képvi­selők két tartózkodás mellett tu­domásul vették. vitában Nagy József né, aki jól si­került szűzbeszédének, különö­sen annak a részével keltett fi­gyelmet, amelyben a fiatalok gyenge érdekképviseletéről, ■ az iljúsági szervezetek elaprózódá­sáról, illetve a kormány stagnáló ifjúságpolitikájáról beszélt. A ti­zenkettedik volt a vitázók között Barcsik János, akivel — mint a teremben megfigyelhető volt — azok hasonultak, akik ugyancsak a szívükön viselik a legfiatalabb korosztály nevelését, oktatását. * * * — Hogy én miként vélekedem az eddig elhangzottakról? — kérdez vissza Sebők József. — Igazuk van a felszólalóknak, mert gondoljuk meg: mit várhat majd el a társadalom a jövőben azoktól a fiataloktól, akikről ma nem tud megfelelően gondos­kodni. Csakhogy sok az általá­nosítás, az államtitkár is csupán egy „kívánságműsort” adott elő munkahelyekről, lakásigények­ről, pályakezdési támogatások­ról. Csupán arról nem volt szó, Az Elnöki Tanács írásos jelen­tése egyebek között arról ad tájé­koztatást, hogy az elmúlt három évben — a kormány kezdemé­nyezésére — a testület 108 törvény- erejű rendeletet alkotott. Szabá­lyozta egyebek mellett a veszte­ségesen gazdálkodók talpra állí­tásának, illetve felszámolásának rendjét, törvényerejű rendeletet bocsátottak ki a letéti jegyről, a kincstárjegyről, az állami népes­ség-nyilvántartásról, az államtit­kokról és a szolgálati titkokról, az 1990. évi népszámlálásról, a közkegyelem gyakorlásáról, a külföldre utazásról és az útlevél­ről. A jelentés ez utóbbival kap­csolatban megállapította, hogy indokolt lett volna e tárgyban törvényt alkotni, s elfogadja az ennek elmaradásával kapcsola­tos bírálatokat — állapítja meg a beszámoló. A továbbiakban kitér arra, hogy évente 15-20 százalékkal nőtt a magyar állampolgárság megadása, illetve megszüntetése iránti kérelmek száma. Az elmúlt három évben több mint 9 ezer hogy honnan vegyük, csoporto­sítsuk át erre a pénzt, a szükséges többmilliárd forintot. Ki kellene mondani végre, hogy például nincs Bős-Nagymaros, vagy Tengíz, s a felszabaduló összeg­ből tegyük rendbe az ifjúság szé­náját. Kócza Imre úgy hallgatta a vi­tát, mint kétgyermekes apa, s mint többszáz finomszerelvény- gyári fiatal gazdasági vezetője. Az utóbbiakkal kapcsolatban az érdekképviseletükről kérdezem. — Ütőképes, csaknem 400 fős tagság érvényesítette eddig a jogait, képviselte a fiatalokat a munkaszervezésben, a lakáse­losztáskor, a jutalmazáskor, a szociális segélyezés elbírálásá­nál. Most az új iljúsági szervező­dés lépett a helyébe, az ő társa­dalmi megbízottjuk képviseli a réteget, de most is ott a helyük a vezetői körben — mondja. — Ami a gyárat illeti, az átlagnál jobban, nem a teljesség szintjén, tudunk gondoskodni a fiatal szak­emberekről. Rendeztük a pálya­kezdők bérét, a felsőfokú vég­zettségűek alapja 6500 forintnál ilyen kérelmet bíráltak el, figye­lembe véve az emberiességi szempontokat, a családegyesíté­si törekvéseket, a helsinki záró­okmány szellemét és hazánk ér­dekeit. Honosítással és visszaho- nosítással 3786-an kaptak ma­gyar állampolgárságot, többsé­gében olyanok, akik a szomszé­dos szocialista országokból tele­pültek át hazánkba. A kérelem elutasítására csak ritkán került sor. Magyar állampolgárságuk megszüntetését csaknem ötezren kérték. A kérelmeket általában 3-4 hónap alatt elbírálták. Az Elnöki Tanács számos ál­lamigazgatási, területszervezési ügyben is döntött. A kormány kezdeményezésére három várost megyei várossá és 60 községet várossá nyilvánítottak. A jelentés szólt az egyéni ke­gyelem gyakorlásáról is. Az El­nöki Tanács a múlt évben tör­vényszerű rendelettel közke­gyelmet gyakorolt, a büntetett előélethez fűződő hátrányos kö­vetkezmények alól mentesültek mindazok, akiket az 1956-os kezdődik. Nyolclakásos garzon­ban kapnak átmenetileg helyet, két-háromszáz forintos lakbér­rel, amíg nagyobb lakáshoz nem jutnak. Építéshez, vásárláshoz 100-120 ezerforintos kölcsönnel támogatjuk őket... Való igaz, hogy országosan nyomasztó a helyzetük, éppen ezért helyileg kell előbbre lépni az esetükben, ha ez lehetséges. * * * Ilyen is ritkán volt: Árvái Lászlónénak az Országházba kézbesített levelet a „posta”. E sorok íróját bízták meg a futár- szolgálattal, érthető hát, hogy — miután nem volt titkos az üzenet — kíváncsi volt tartalmára. — Tuza Mária sok-sok egri nyugdíjassal együtt írta a levelet, hogy tegye szóvá panaszukat a közlekedési tárca vezetőinél. Az ügy — mint a Mátra Volán veze­tője, Füle István írta nekem — meghaladja a helybeliek erejét, ugyanis utazási tarifa-módosí­tásra vonatkozik. A városontúli hobbitelkekre, a nyugdíjasok pa­eseményekkel összefüggő rész­vételük miatt állam elleni, és az­zal összefüggésben más bűncse­lekmények miatt ítéltek el, s ed­dig még nem mentesültek. A közkegyelem 174 személyre nem terjedt ki, ezek közül 120 elítélt cselekménye olyannak bizo­nyult, hogy az eltelt hosszú időre és társadalompolitikai életünk­ben bekövetkezett változásokra figyelemmel ma már semmi nem indokolja, hogy tovább viseljék a joghátrányokat. Egyéni kegyel­met csak nagyon indokolt eset­ben gyakoroltak, 1800 kérelme­zőből 180-200-an részesültek így kegyelemben. A jelentés végül az Elnöki Ta­nács külpolitikai tevékenységé­vel foglalkozik. A testület annak szellemében végezte munkáját, hogy a világ mind külpolitikai, mind külgazdasági értelemben új korszakba lépett, amelyben nem egyszerűen a békés egymás mellett élés, hanem a konstruk­tív, kölcsönösen előnyös együtt­működés a cél. Az Elnöki Tanács határozata alapján 1987-ben Kamerunnal, 1988-ban Gabon- nal, ez év elején pedig a Koreai Köztársasággal létrejött diplo­máciai kapcsolattal együtt im­már 131 országgal és az Európai Közösséggel tart fenn Magyaror­szág nagykövetségi szintű diplo­máciai kapcsolatot. ifjúságpolitika is elégtelenre vizsgázott” Az iljúsági törvény végrehaj­tásának tapasztalatairól, a kor­mányzat eddigi és jövőbeni ifjú­ságpolitikai törekvéseiről Deák Gábor államtitkár, az Állami If­júsági és Sporthivatal elnöke szá­molt be. radicsomába, ugyanis Felnémet­től már magas összegért viszi ki őket a távolsági busz. Szeretnék hát, ha azzal a pár kilométerrel „hosszabb” lenne a bérletük... — Mi lett a levél, a kérés sorsa ? — Derzsi András miniszterrel beszéltem, aki továbbította, mert ez nemcsak egri felvetés immár, s ígéretet tett, hogy az illetékes osztályán utánajárnak, s várha­tóan rövidesen megérkezik a konkrét válasz... * * * S ha az előbb a válaszadásról ejtettem szót, vissza kell utalni az ülésteremben zajló vitára, amelyben tudósításom leadásáig csaknem húsz képviselő mondta el a véleményét. Lesz hát mire re­agálnia az államtitkárnak. Vé­lem, a helyzethez hasonló vegyes érzelmekkel válaszol majd, már csak azért is, mert elgondolkod­tató lehet: az ifjúságért, az érde­kükben kardoskodók között egy sem tartozott az úgynevezett 35 éven aluliak csoportjába...! Szilvás István (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti; Az ifjúságról — vegyes érzelmekkel... 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents