Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

4._____________ KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. május 2., kedd

„Van honnan szökni...”

1988. február 8.

Kovács Andor és Nagy Sándorné

(VI/1)

Sokáig Magyarország szemérmes cinkosként figyelte a Romániában történteket. Internacionalizmus, látszatbarátság mögé bújva hallgatott arról, mi történik honfitársainkkal odaát. A helyzet viszont olyan tragikussá vált, hogy menekülők ezrei kérnek bebocsátást hazánkba, s már nem lehet nem tudomásul venni a szomszédunkban mindennapos embertelenséget.

Több mint egy éve tart a korábbiaknál is nagyobb kivándorlási hullám. Magyarország nem tehet mást, mint hogy teljesíti kötelességét, befogadja a Romániából érkezőket, s lehetőségei szerint segít is rajtuk. Igaz, az alapproblémát nem sikerül megoldani, főleg akkor, ha még szövetségi rendszerünk prominens képviselője is Lenin-renddel ismeri el Ceausescu tevékenységét. Marad tehát a szökés Magyarországra, ahol — mi tudjuk a legjobban — szintén nem fenékig tejfel az élet. Ráadásul vannak, akik otthonukat, családjukat hagyják maguk mögött, s a gyö- kértelenség érzését nem tudják feledni soha.

Elmondhatjuk tehát közösen: van honnan szökni, de nincs hova... Utunk során erre kerestünk választ.

*

Debrecen. Az alföldi cívisvárosban nyüzsög a hétköznapi utca, baktatnak az emberek. Az erdélyi menekültek egyik „főhadiszállása” a hajdú-bihari megye- székhely, tudniillik az összes érkező 25 százaléka itt kapja meg az első segítséget az új élet kezdéséhez. Ez a számadat még többet jelent akkor, ha tudjuk, hogy a budapesti információs központ foglalkozik az összes Romániából érkező felével. A „maradék” fele tehát Debrecenben teszi meg az első lépéseket. Fürkésszük is a szemünkkel az utcát: vajon kik lehetnek ők? Sokáig tart, amíg rádöbbenünk, hogy az egyetlen ismertetőjelük a hatalmas műanyag szatyor, tele ruhával. Egyébként sem öltözékükkel, sem arcvonásaikkal nem rínak ki közülünk, ezzel is igazolva sok bizonytalankodónak: tényleg

egyformák vagyunk, még ha a politika erőszakosan mesterséges határvonalat húzott is közénk.

1988. február 8-án egy fiatalember kopogtatott be a debreceni római katolikus Szent Anna- plébániára, s segítséget kért, mivel nem akart visszatérni Romániába. A feljegyzések szerint ő volt itt az első menekült. Azóta

közel ötezren fordultak meg ezen a parókián, s senki sem távozott közülük üres kézzel. Tímár Mihálynak, az akkori plébánosnak az volt az álláspontja, hogy azok közül, akik hivatalos útlevéllel jöttek, s még nem járt le a külföldi tartózkodási engedélyük, minél több áttelepülni szándékozót rábeszélni arra: térjen vissza. Úgy érezte, kötelessége elmondania, hogy hazánkban sem rózsás a helyzet, s ha otthon megvan a viszonylagos anyagi biztonsága, próbálja meg mégis folytatni. Kétszázharminckilenc esetben hatott ez a tanács, főleg olyanok körében, akik közeli hozzátartozóikat hagyták el.

Mára a helyzet sokat változott, hiszen szinte alig akadnak már olyanok, akik útiokmánnyal a zsebükben nézhetnek a román határőr szemébe. A többség sárban kúszva, ágaktól csapdosva ér Magyarországra, úgyhogy amíg az első magyar nyelvű feliratot nem látja meg, nem is tudja, mely szakaszán tart éppen az útnak. Ha pedig egyszer sikerül, nincs az az ember, akinek joga lenne azt mondani neki: menj vissza oda, ahol, ha ezek után találkoznak veled, megnyomorítanak vagy megölnek.

A Szent Anna szeretettel foglalkozik az ittmaradókkal. Ezt a hagyományt folytatja a jelenlegi plébános, Kovács Andor és segítőtársa, Nagy Sándorné adminisztrátor. Naponta százan — százötvenen fordulnak meg náluk, s ötszáz forintnál kevesebbet még senki sem kapott. Mintegy hárommillió forint értékű ruhát osztottak szét eddig. A bekopogtatótói nem kérdezik, milyen felekezetű, hívő-e egyáltalán. Ebben az esetben ez nem fontos. Főként külföldi segélyből táplálkoznak, de sok hívük is adakozik, akad idős férfi, aki minden nyugdijából ezer forintot küld nekik erre a célra. A pénzre égető szükség van, hiszen előfordulnak rendkívüli, tragikus esetek is, amikor azonnali beavatkozásra van szükség. Mesélik, hogy van egy fiatalember, akit kétszer kaptak el szökés közben. Harmadszor is megpróbálta úgy, hogy mozgó tehervonat vagonjai közé ugrott fel, s eközben elvesztette az egyik lábát. Ezen az áron sikerült... Most az ő műlábára is gyűjtenek...

A folyosón jelenleg is ruhákat válogatnak néhányan. Egyiküket megszólítom, de a húsz év körüli fiúnak nem nagyon akarózik velem beszélnie. Mondja, vannak rossz tapasztalatai, úgy tudja, kérdőre vonták ottmaradt rokonait, amiért ő valahol nyilatkozott. A fotósra is rádörren: ne fényképezd a feleségem arcát!

Szó nélkül vesszük tudomásul, kicsit röstelljük is magunkat. Elballagunk, a bejáratnál debreceni cigányasszonyokba ütközünk, akik szintén a ruhákra fenik a fogukat, de nekik ebből nem jár. És persze másoknak sem, akik nem bizonyíthatóan menekültek. Tudniillik aki az, s a magyar határőrök „elkapják”, azonnal az őrsre kerül, s megkapja az ideiglenes tartózkodási engedélyt. Erre az adatai mellé azt is rávezetik mindenütt, hogy kitől és milyen segélyt kapott. Hiszen természetesen több helyre is elmehet a rászoruló. Mi is követjük az útvonalat, fülünkben Kovács Andor szavaival: az állami szervezetek később reagáltak ebben az esetben, mint az egyház...

Kovács Attila

Frissen érkezettek a ruhahegyek között

(Fotó:

Gál Gábor)

Készül az 1848-as vértanúk emlékműve Sarkadon

Az 1848-as szabadság- harc bukása után az elfogott tábornokokat szállítók egyik csoportja útban Arad felé Sarkadon állomásozott néhány napig. E történelmi tény emlékére döntött Sarkad Város Tanácsa, a Hazafias Népfronttal és a Város- szépítők Egyesületével karöltve, hogy emlékművet állítanak. Mla- donyiczky Béla Békéscsabán élő szobrász és . éremművész elkészítette az emlékmű terveit és makettjét, amit a város központjában a lakosság is szemügyre vehet. Az emlékmű helyének kijelölését egy bizottság végzi, amit majd a lakosság döntése alapján véglegesítenek. A tervek szerint október 6-án avatják fel a kőből és bronzból készült — eredetiben csaknem 3 méter magas - emlékművet.

Képünkön: az emlékmű makettje

(MTI-fotó: B. Fazekas László)

Országos irodalmi palvazat

szövetkezeti tagok és dolgozók részére

A Szővosz, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, a Heves Megyei Mészöv, a Könyvértékesítő Vállalat, a Népújság szerkesztősége, a Szövetkezet szerkesztősége, a Heves és Vidéke Takarék- szövetkezet, a Hatvan és Vikéke Takarékszövetkezet, az Egri Áfész és a Gyöngyszöv Áfész

IRODALMI PÁLYÁZATOT

hirdet az 1989-es évben az iskolaszövetkezetek, áfészek, takarékszövetkezetek, lakásszövetkezetek tagjai és dolgozói részére általános-, középiskolai és felnőtt kategóriában.

Az irodalmi pályázat két témakörben kerül meghirdetésre:

a. ) Kötött téma\ Tagok és a szövetkezet viszonya. (Lehet pályázni például szövetkezeti élmények feldolgozásával a tagok és a szövetkezetek kapcsolatával, a reformpolitika-szövetkezés témakörben, stb.)

b. ) Szabadon választott téma. A megírandó művek műfaja: vers és kispróza. A pályázaton eddig nem publikált, máshol be nem nyújtott művekkel lehet pályázni, amelyek valóságunk közérdekű és időszerű kérdéseivel foglalkoznak és a szövetkezeti tagsági kapcsolatok eredményeit és lehetőségeit mutatják be irodalmi eszközökkel.

A szervező bizottság javasolja az iskolaszövetkezeteknek, hogy május hónapban rendezzék meg iskolaszövetkezeti saját irodalmi pályázatukat és a legjohb pályaműveket küldjék el az Országos Irodalmi Pályázat Szervező Bizottsága címére.

A jeligés pályázatokat gépelve vagy jól olvashatóan kézzel írva kérjük beküldeni, pályázatonként két példányban a Mészöv Szövetkezetpolitikai Osztálya címére (Eger, Maczky Valér u. 2.) 1989. szeptember 20-ig.

Egy külön lezárt borítékba mellékeljék a jelige feloldását. A borítékra kérjük ráírni, hogy a pályázóáltalános, középiskolai vagy felnőtt kategóriában kíván résztvenni. Egy pályázó több pályamunkát is beküldhet.

Pályadijak:

Általános iskolaszövetkezeti kategória:

Vers: I. helyezett 1.000.- Ft

II. helyezett 800.- Ft III. helyezett 600.- Ft

2.400.- Ft

Kispróza:

I. helyezett 1.000.- Ft

II. helyezett 800.- Ft III. helyezett 600.- Ft

2.400.- Ft

Középiskolai kategória:

Vers:

I. helyezett 1.200.- Ft

II. helyezett 1.000.- Ft

III. helyezett 800.- Ft

3.000.- Ft

Kispróza:

I. helyezett 1.200.- Ft

II. helyezett 1.000.- Ft

III. helyezett 800.- Ft

3.000.- Ft

Felnőtt kategória:

Vers:

I. helyezett 2.500.- Ft II. helyezett 2.000.- Ft III. helyezett 1.500.- Ft

6.000.- Ft

Kispróza:

I. helyezett 2.500.- Ft II. helyezett 2.000.- Ft III. helyezett 1.500.- Ft

6.000.- Ft

A pályázat fődíját 6.000.- Ft értékben a Gyöngyszöv Áfész adja annak a pályázónak, aki a reformpolitikának a szövetkezésre való hatását, a szövetkezeti reformpolitika eredményeit a legszínvonalasabban ábrázolja.

A Szövetkezet című lap szerkesztősége 3.000.- Ft különdijat ad a szövetkezeti mozgalmat legjobban ábrázoló műnek, ezenkívül a legjobb szövetkezeti témájú pályamunkát leközli.

A Népújság az általános-, középiskolai és felnőtt kategória vers- és prózai pályázat első három helyezettjének a munkáit leközli.

Az eredményhirdetésre 1989. november 23- án kerül sor a VIII. Heves megyei iskolaszövetkezeti könyvnapok megyei megnyitóján.

Eger, 1989. április hó

SzőVOSZ Heves Megyei Mészöv Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó . Könyvértékesítő Vállalat Heves és Vidéke Takarékszövetkezet Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet

Egri Áfész Gyöngyszöv Áfész Népújság szerkesztősége Szövetkezet szerkesztősége

ÁLLÁSAJÁNLATAI:

PANORÁMA SZÁLLODA ÉS VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT: Eger, Bajcsy Tömbbelső.

Felvételre keres számviteli csoportvezetőt, mérlegképes könyvelői vagy számviteli főiskolai végzettséggel. Jelenkezni lehet a fenti címen a számviteli osztály vezetőjénél.

EVILL: Eger, Trinitárius u. 1.

Felvesz egri munkahelyre lakatos-hegesztő szakmunkást, változó vidéki munkahelyre villanyszerelő segédmunkást és munkagépkezelőt.

ORSZÁGOS ÉRC- ÉS ÁSVÁNYBÁNYÁK

KUTATÓ ÉS TERMELŐ MÜVEI: Eger, Kertész u. 128. Felvesz felnémeti Őrlő üzemébe bérszámfejtőt, villanyszerelőt, TMK lakatost, dózervezetőt, lakatost. Jelentkezni lehet az üzem vezetőjénél. (Eger, Tárkányi út).

HEVES MEGYEI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT:

Eger, Faiskola u. 5.

Alkalmaz középfokú közgazdasági és TB. szaktanfolyami végzettséggel rendelkező TB. ügyintéző-bérszámfejtőt. MÉLYÉPÍTŐ ÉS VÁROSGONDOZÁSI ÜZEM:

Eger, Bródy S. u. 4.

Felvételre keres felsőfokú végzettséggel és szakirányú tanfo-' lyammal rendelkező energetikust, jogtanácsost, nehézgépszerelő és gépjárműszerelő szakmunkást, női parkmunkást, valamint kaszálni tudó parkgondozót.

ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET: Hatvan, Dózsa u. 6.

Felvételre keres mérlegképes könyvelői (ipari) végzettséggel rendelkező belső ellenőrt, faipari technikumi végzettséggel asztalos részlegvezetőt, valamint asztalos szakmunkásokat. KAEV 4. SZ. GYÁRA: Gyöngyös Karácsondi u. 15. Alkalmaz vízvezeték és központi fűtésszerelőt, valamint öntvénytisztítókat.

SZOT ÜDÜLŐ: Mátrafüred.

Felvesz gépírni tudó érettségizett adminisztrátort, konyhamészárost, gyakorlattal rendelkező szakácsot, konyhai dolgozót, udvari segédmunkást, kőművest (részmunkaidős, nyugdíjas is lehet). Jelentkezni lehet az üdülő vezetőjénél. GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ PATTINKA ÜZEME:

Gyöngyös, Vöröshadsereg u. 2.

Felvételt hirdet sütőipari szak- és betanított munkások részére, három műszakos munkarendbe.

m HFVFS MFKYFI

I SZOLGÁLTATÓ IRODA

I 3301 EGER. KLAPKA U. 9. • 36/13-149