Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-23 / 119. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 119. szám -1989. május 23., kedd ÁRA: 4,30 FORINT PIKLER GYULA EMLÉKEZETE Nagy visszhangul kelteit a Prohás/.ka Ottokár püspökkel folytatott vitája. (3. oldal) EDE CSAK ÍROGAT Kishonthv Edina: „Nincsenek a legjobb emlékeim a könyv- históriáröl." (4. oldal) A SZFINX MAI REJTÉLYE ... vegyszert fecskendeztek a monstrum mellkasrészébe. (5. oldal) NÍVÓDÍJAT KAPOTT A GYÖNGYÖSI VIDRÓCZKI ... ebben a sokszor nacionalizmussal gyanúsított és szétvert műfajban... (8. oldal) Horn Gyula külügyminiszter Egerben — Hol tart a magyar reform? — Hogyan vélekednek a magyar megújulásról keleten és nyugaton? — A mostani kormány rendkívül súlyos terheket örökölt — Miért kellett lemondatni Kádár Jánost? — Reformkörös fórum, közönségbosszantó közjátékkal „Az európaiság: a politikai és gazdasági vállalkozás szabadsága” Horn Gyula: A szocialista országokban ma rendkívül súlyos válság van (Fotó: Szántó György) Horn Gyula, frissiben kinevezett külügyminiszterünk Egerben tartott ankétot hétfőn délután az MSZMP Városi Bizottbeteglett: szem-, torok- és fejfájás, asztmatikus tünetek. De az iskolásoknál sincs másképp, tudom, a fiam is hiányzott... Mondják, itt előbb-utóbb mindenki göthös lesz, versenyt köhög a falu. Mi hát a megoldás? Lépten nyomon ordít a válasz: — Ne építsék magasabbra, vigyék el innen a pernyetárolót..! Bozsikné dr. Gál Ildikó, a GHV környezetvédelmi főtechnológusa: — Jogos a kérésük, de megságának és az Egri Reformkor meghívására. A dohánygyár kultúrtermében összegyűlt pártta- (Folytatás a 2. oldalon) oldhatatlan, mert újabb termőföldet .kellene kivonni a művelésből. Ezért építjük tovább a gátat, fásítu’nk, földelünk, öntözünk, hogy ne legyen annyi por. — Az ott élőknek ez nem vigasz! — Tudjuk, hogy borzalmas, de az időjárási viszontagságokat át kell vészelni. Miközben csupa por és hamu vagyunk... Szilvás István Tiltott gyümölcsök A törvénytisztelő szülő nem tehet mást. Választ a rendelkezésre álló oktatási intézmények között. Ez a választás azonban-évtizedek óta jóformán csak látszat. Legfeljebb figyelembe vehető az iskolaépület konfortossága, az oktatói munka ilyen vagy olyan erénye, a lakóhelyhez való közelség, esetleg valamelyik privilegizált szaktantárgy. Ez a választás csak olyan, mint amikor az ember a sok egyforma alma közül a számára legkívánatosabba harap. Körtéről, vagy másról már szó sem lehet! Tehát csak almák vannak, vagy voltak! Kisebbek, nagyobbak, édesebbek, savanyicásabbak, de almák. A jelenleg érvényben levő családjogi és oktatási törvény szerint — ugyanis — idézte a passzust beszélgetőpartnerem egy inteijú alkalmával — a szülő és az iskola köteles materialista és szocialista szellemben nevelni a gyermeket. Az illető, aki hivatására nézve történetesen lelkész, e gondolatnál aztán hosszasan elidőzött. Hogy is volt ez? Törvényszegő lennék, ha mondjuk az általam örökbefogadott gyermeket tizennégy éves kora után egyházi középiskolába küldöm? Jó, jó, mondhatnák sokan erre. Mára a gyakorlati élet számos területen meghadta a jelenleg még hatályos törvényeket. Nem kell soká várni, ez is változni fog. Lám, lám szó van a formálódó magániskolákról, s mint hírlik, a fővárosban megnyitja kapuit néhány korábban nagy hírű, gazdag mútlú egyházi oktatási intézmény. Csakhogy, mint mondják, kivétel erősíti a szabályt. Ezzel még semmit nem oldottunk meg. A választás lehetősége, egyelőre még igen kevesek privilégiuma, arról nem is szólva, hogy aki a másféle tartalmú oktatás mellett dönt, annak még vállalnia kell az ebből adódó ilyen-olyan hátrányokat. Be kell vallanunk, nálunk az iskoláknak, sőt már az óvodáknak évtizedek óta nivelláló szerepe volt. Nemzedékek kerültek ki egyforma szemléletű tudásanyaggal. Téveszméink, még hamis ismereteink is hasonlóak. „Nemtudásaink” hátrányát egyformán nyögjük. Azt is, hogy csak egy nyelvet tudunk, vagy egy nyelvet sem tudunk igazán jpl. Azt is, hogy csak nagyjából ismerjük saját történelmünket, irodalmunkat. A pluralizálódó kulturális életben rá kell döbbennünk: jelentős kortárs gondolkodók hagyatékát „hallgatták el előlünk”. S ez a nemtudás elbi- zonytalanít bennünket. Egyformaságaink nyomasztóak, a vitákban alig vannak érveink. Rengeteg a bepótolni való! Sürgető, hogy belássuk: a társadalom reformja az iskolapadokban kezdődik, kellene, hogy kezdődjön. S még mindig nem történik valami. Csak almát harapunk, pedig ízlene más is. Ám azok még tiltott gyümölcsök... Jámbor Ildikó Farkas József: „Mi már csak megadhatjuk magunkat..?” A ciprusi elnök hazánkban Georgiosz Vasziliut, a Ciprusi Köztársaság elnökét — aki Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására négynapos hivatalos látogatásra érkezett hazánkba — magyar vendéglátója hétfőn ünnepélyes keretek között fogadta a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A látogatás idején az Országház főbejáratát magyar és ciprusi lobogók díszítik. A téren felsorakozott a díszszázad, kürtök jelezték a magas rangú vendégek érkezését. Ä díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett, majd felhangzott a himnuszok elhangzása után Georgiosz Vasziliu az Elnöki Tanács elnökének kíséretében ellépett a díszsorfal előtt. A Ciprusi Köztársaság elnökét úttörők köszöntötték. Ezt követően Straub F. Brúnó üdvözölte a ciprusi hivatalos kíséret tagjait, Georgiosz Vasziliu pedig a magyar fogadóbizottság tagjait — az Elnöki Tanács és a különböző minisztériumok vezető képviselőit —, valamint a diplomáciai testület misszióvezetőit, katonai és légügyi attaséit. Az ünnepélyes fo- (Folytatás a 2. oldalon) Állást foglalt az SZMT elnöksége Nem adják át székházukat az APEH-nek Tegnap délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa kibővített elnöksége. A tanácskozáson nem kevesebbről esett szó, minthogy támogassák-e a gyöngyösoroszi Használt Akkumulátor Feldolgozó üzem építését, valamint, hogy válaszoljanak azokra a kezdeményezésekre, melyek javasolták az SZMT székházának átadását az APEH részére. A testület alapos vita után úgy döntött, hogy nem támogatja a HAF felépítését és működtetését, s ellene van az SZMT székház átadásának. Állásfoglalásukat és annak részletes indoklását egy későbbi lapszámunkban közöljük. A továbbiakban a szervezeti átalakulásról volt szó. A Szakszervezetek Megyei Szövetségének kialakítása érdekében az elnökség Czi- bik Márton SZMT titkár vezetésével egy öt fős bizottságot hozott létre, melynek az alapszabály-tervezet és a munkaprogram kidolgozása lesz a feladata. Az egri érsek látogatása megyénk vezetőinél Dr. Seregély István egri érsek — Csontos Barna helynök és Czakó István irodaigazgató kíséretében — tegnap délután látogatást tett a megyei tanács nosz- vaji továbbképző intézetében, ahol találkozott és kötetlen, jó légkörű eszmecsrét folytatott Kiss Sándorral, az MSZMP megyei első titkárával és Schmidt Rezső megyei tanácselnökkel. Ez a találkozó — állapították meg — folytatása annak a hagyományos beszélgetés-sorozatnak, amely immár évekre tekint visz- sza. A beszélgetésen megyénk vezetői — az országos helyzetképbe illesztve — tájékoztatást adtak szűkebb hazánk társadalmi és gazdasági életéről, az itt folyó beruházásokról. A továbbiakban pedig a közelmúltban lezajlott falugyűlésekről és a népfrontválasztásokról, amelyekben a papság aktívan vett részt, megnyilvánulásaival segítette a helyi közélet formálását. Ezzel kapcsolatban nyugtázták, hogy a papok több településen helyet kaptak a Hazafias Népfront bizottságaiban. Válaszul dr. Seregély István az egyház előtt álló feladatokról beszélt. Kiemelte, hogy az állam és az egyház viszonya tovább j avult, (Folytatás a 2. oldalon) A Mátra lankáinál, a holdbéli táj tőszomszédságában fuldoklik egy település. Visontán csikorognak a fogak, s immár nemcsak a hajszálrepedéseken is áthatoló portól, pernyétől, hanem a dühtől is. — A kocsmában meg se említsék ezt a helyzetet, mert ott már lincshangulat van — tanácsolja egy falubeli. Nem kell ehhez italboltba lépni, elég végighallgatni Farkas Józsefné tanácstagot, akire „rászabadultak” a Petőfi utcaiak, mondván: "nem teszel te semmit, akárcsak a tanácstitkár...!” Molnár Nándor vb-titkár remeg az idegességtől, a falut betakarta a bánya pora, az erőmű pernyéje, a szél két utcában leszaggatta a villanyvezetékeket. A közelükbe menni kész életveszély. — Vissza-visszatérő gond ez — mondja az utcákat járva (s jókorákat köhintve) —, ’86-ban is átéltünk már ilyet, meg később is számtalanszor. Most, hétfőre virradóra feltámadt a szél, az erőmű faluszéli „pemyekazettá- jából” ránk és részben Halmaj- ugrára borította a nappali felleget. Mentünk mi már mindenüvé ebben az ügyben, még a TV Hatvanhat műsorát is megjárta Kovács Istvánná tanácstag jóvoltából. A kérdéseire azóta sem jött válasz... Fogam között ropog a por, látni csak a szemüvegen át lehet. Fülembe a mikrószkópikus szemcsékkel együtt jutnak be az információk: 1986-87-ben a megengedett porszennyezettségnél 6,5-szer magasabb értéket mértek, most is 3-4-szeresét lehetne. A Petőfi utcai házban Farkas- né síija el magát: — Embermódra nem lehet itt élni...! Két hónapja sincs, hogy műtötték, s nyugalom helyett se vége, se hossza a takarításnak. Mint igazi pilóták:„oxigénmaszk” a repüléshez.. Saját porfelhőjében a Gagarin Hőerőmű (Fotó: Perl Márton) Nézzenek szét, egy órája töröl- gettem... — mutat körbe. Miközben az ágyazatlan heverő paplanjára ver, víg táncot jár a napsütötte porbalettkar. Az asztalon emlékül hagyom az ujjlenyomatom. Kormos tenyérrel belép a félj, s csak annyit tesz hozzá, hogy "enni sem lehet normálisan, mire a számhoz ér a falat, rajta a por ropog... ” A 20-as számú önkiszolgáló bolt hétfőn szabadnapos. A zárt ajtó mögött mégis ott serénykedik az egész személyzet, takarítanak. — Ha holnap nyitni akarok, s nem szeretnék beleesni a Köjál „karjaiba”, reggelre tisztaságnak kell lennie — tárja szét a karját Bence Józsefné üzletvezető. Aztán legyintve teszi hozzá. - A töltelékárut, a felvágottakat óránként moshatnánk, a pernye befurakodik a gitten át is... Talán nem véletlen, hogy szükség esetén az óvodások gézmaszkkal a szájukon „levegőz- nek”. A vezető óvónő, Kis Imré- né mondja: — A múlt hétfőn is porfelhőbe kerültünk, a hét közepére a csaknem negyven gyerekből 16-17-- en tudtak oviba jönni. A többi „Isa pur és chomuu vogymuk...” Visonta fuldoklik..! I