Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-22 / 118. szám
2, NÉPÚJSÁG, 1989. május 22., hétfő Honfitársak találkoztak nosnak, amikor az egymás iránti tűrőképesség hiányát említette a mai gondjaink egyik okaként. Független, tagságának érdekeit teljességében biztosító mozgalom kíván lenni a szakszervezet — hangsúlyozta Szabó Béla, az ÉDOSZ megyei titkára. Beszélt a Heves megyében most kibontakozó önálló szövetség céljairól, melyek sorában szerepel, hogy az egyeztetést, a közös akciók indítását tartja fontosnak, természetesen a népfronttal együtt is. A hatvani Ballagó Katalin a programtervezet egyes részeit vetette elemzés alá. Elsősorban a mozgalomnak a környezetvédelmi, családjogi kérdésekben mutatott határozatlanságát, bátortalanságát helytelenítette. Síkra szállt amellett, hogy a HNF igenis legyen politizáló mozgalom, mégpedig önálló programmal. Érdekes modanivalóval töltötte ki nyolc percét a hevesi Gottschalk Róbert. Mint mondta: a tanácskozás megerősít abban, hogy vannak még tenni akaró emberek! Ezek után saját javaslatait terjesztette elő az új me1 gyei testület feladatairól. így arról, hogy meg kell válogatni, milyen teendőket végezzen — az eddigi csaknem minden helyett — a népfront. Szükséges tehát egy rövidtávú cselekvési terv is, ami a konkrétumokat tartalmazza. Kiállt a hivatali stílus és módszerek megszüntetése mellett, s leszögezte: a népfrontosoknak a napi politika vihart kavaró kérdéseiben is állást kell foglalniuk. Felvetette még, hogy a megyebizottság próbáljon anyagilag is függetlenné válni, mert ez elengedhetetlen az önállóságához. A DEMISZ megyei vezetője, Sós Tamás arról szólt, méltánytalanul szorul háttérbe ma az ifjúság, és nem vonják be kellően a népfront munkájába sem a fiatalokat. Szerinte az ifjúsági szövetségnek és a tömegmozgalomnak helyi sajátosságokra építve kell együttműködnie a jövőben, nem azt várni, mit mondanak felül. A Honfitársak — feszült figyelemmel Munkában a szavazatszedő bizottság (Folytatás az 1. oldalról) lasztó népfrontértekezletek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a mozgalomnak van társadalmi alapja, amelyre építeni lehet. Hangsúlyozta, hogy a pártirányítás és a formális közjogi szerep terheitől megszabadulva szerepet kell vállalni a közéleti cselekvésben és önállóságra kell törekedni. A mozgalom legyen a pártoktól független, de együttműködésre, társadalmi szövetségre törekvő saját arculatú társadalmi szervezet. Szükséges, hogy a népfront adjon lehetőséget mindazoknak, akik kötetlenül, párttagságuktól függetlenül, önként és önzetlenül kívánnak résztvenni szűkebb környezetük és a haza építésében. A vita Napjaink leggyakrabban hallott témáját hozta fel az első felszólaló, a hatvani Kisterenyei Ervin. Újságcikkek és dokumentumok felidézésével támasztotta alá tiltakozását a bős-nagymarosi beruházás ellen. Miközben tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy nemzetközi szervezetek szerint ez a világ 25 legveszélyesebb építménye közé tartozik, kifogásolta, hogy épp a HNF Országos Tanácsának környezetvédelmi bizottsága adta áldását a folytatásra. Javasolta, hogy a megyei népfrontbizottság jegyzőkönyvileg határolja el magát ettől a nép véleményével ellentétes állásponttól. A feldebrői Kelemen József arról szólt, hogy szerinte a mozgalomban elvi megújulás tapasztalható, gyakorlati nem. Ennek okaként említette, hogy az elmúlt időszakban a HNF az MSZMP „segédje” volt, s ezért hitelét vesztette a közvélemény előtt. Negatívumként mondta el, hogy a népfront ma is felülről szerveződik, nincs valódi önkormányzat. Szükségesnek tartotta azt is, hogy a HNF állítson jelölteket a következő választásokon, valamint azt, hogy legyen pártoktól független koordináló szerepe. Mikola Ferenc Abasár a jelentéshez fűzött észrevételeket. Kifogásolta, hogy a megújulás gyakorlati teendőit nem fogalmazták meg elég konkrétan az anyagban. Elmondta, hogy az elvek szépek, de szükség lenne garanciára is. — Én régi népfrontos vagyok — kezdte hozzászólását az egri Sándor András. Ezután felsorolta (1954-től kezdődően) milyen tisztségeket töltött be a mozgalomban. Elmondta, hogy a népfront eddig alkalmatlan volt feladatainak elvégzésére, mert nem határolta el magát a hatalomtól. Ennek ellenére szükség van erre a mozgalomra, de nem az úgynevezett sztálini típusú népfrontra. Szólt arról is, hogy Heves megyében az utóbbi két-három évtizedben számos gond nehezítette az ő népfrontos tevékenységét. Példaként említette a virágosítá- si akciót, amelyre rá se hederítettek... Vagy azt, hogy sokan hallani sem akartak az értelmiségi klubról. Ezután így folytatta: ha volt olyan, aki meg akarta menteni a népfrontot, akkor az itt áll maguk előtt. (Mivel a hozzászóló többszörösen meghaladta a megállapított 5-8 perces időkeretet, a küldöttek tapssal jelezték az idő múlását, ám az elnökség további két percet adott a gondolatok kifejtéséhez). Ekkor hangzott el az, hogy a népfrontnak a küzdőtér szerepét kell betöltenie, s a HNF legyen nagy nemzeti szövetség. Oláh János (Kisköre) hozzászólását azzal kezdte, hogy az intelligencia és az udvariasság megköveteli azt, hogy mindenki betartsa a kiszabott időt, s legyen tekintettel a többiekre. Elmondta, hogy rendkívül nagy szükség lenne a mozgalmi és a népképviseleti jelleg erősítésére. Elmondta azt is, hogy szerinte a népfront eddig sem csupán kiszolgáló volt, hiszen a mozgalomnak is elindítója volt annak a demokratikus átalakításnak, amely ma zajlik az országban. Szólt arról, hogy ma különösen fontos a társadalmi béke, a közmegegyezés, s ebben a népfrontnak óriási feladatai vannak. A szünetet követően dr. Hóka József vette át az ülés vezetését, majd szólította a következő hozzászólót: a szilvásváradi Koncz Lajost, ő azzal kezdte mondandóját, hogy ma a kívánságlista helyett reális elképzelések kellenek. Sajnos — állapította még — a kiadott jelentésben is bizonytalanság érezhető, s azt is kifogásolta, miért írták rá az anyagra hogy:”Belső használatra!” Nem igaz — mondta —, hogy az MSZMP kézi vezérlése alapján dolgozott a HNF és sokszor éppen a népfront vezetői kérték, hogy foglalkozzanak velük a különböző párthatározatok és állásfoglalások... Szorgalmazta a határozott programot, és hangsúlyozta a tömegkapcsolat és a községi munka fontosságát. Ezt követően dr. Mándi Barnabás,a HNF Országos Tanácsának tagja, az ügyvezető elnökség képviselője kért szót. Elmondta, hogy ő nem „felülről jött”, s nem akar olyan szerepben tetszelegni, hogy ő elmondja mit kell tenni. Szólt arról is, hogy jó, hogy nincs országos program, hiszen az országos értekezletig akarják kidolgozni azt. Addig utat,, irányt kdl kijelölni, ennek az útnak a jelzőoszlopai pedig a következők: függetlenség a pártoktól, nem zárva ki az együttműködést, önállóság, valamint emberközpontúság. Hangsúlyozta azt is, hogy a jövőben a HNF-ben nem tölthet be vezető tisztséget az, aki tagja valamely párt vezető testületének. Szólt arról is, hogy nem szabad a mozgalomnak politika- mentesnek lennie: a pártonkívü- liek is politizálni akarnak, s ebben a népfrontnak (amely a pártoktól eltérően nem a hatalomra tör, és nincsenek pártérdekek sem() nagy segítséget nyújthat. Végül felhívta a figyelmet a helyi tevékenység fontosságára és a sajátosságok szerepére. Kocsis István (Hatvan) arról beszélt, hogy a mozgalom az utóbbi időszakban lebénult, stagnált, hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy a jövőben a mozgalomban is jól működjön, a nyilvánosság, a demokrácia és szabadon áramoljon az információ. Elmondta, hogy a népfrontnak a nemzeti vitaasztal szerepét kell betöltenie, s elő kell segítenie a kiegyezést, a nemzeti megbékélést. A HNF-nek továbbá a nemzet lelkiismerete kell hogy legyen, s őrködnie kell az igazságosságon, a törvényességen és a morálon. Sajátos megközelítést nyújtott az Egercsehiből jött-Kürti János hozzászólása. Szólt a népfront- mozgalom történetéről, továbbá arról, hogyan végzi munkáját a községekben a HNF. Szerteágazójellegét kívánta bizonyítani — nem éppen nagy tetszést aratva —, amikor felsorolta szervezéseiket a közellátási fórumoktól a sütőtanfolyamig, a szemételhor- dástól a játszótér kialakításáig. Joggal jegyezték meg a szünetben a küldött-társak, a mozgalom egyik baja épp az, hogy túl sokat akar magára vállalni, olyasmiket, amik nem rá tartoznak. Megfontolásra érdemes gondolata volt viszont Kürti Jánépfrontnak a mostani társadalmi átalakulási folyamat élére kellett volna már állnia — hangoztatta véleményét Molnár István, a HNF Eger Városi Bizottságának titkára. Ehelyett sajnos, a kivárás taktikáját alkalmazta a mozgalom. Felvetette: az értekezlet javasolja a IX. kongresz- szusnak, hogy határozottan képviselje a reformot, váljon a nemzeti megegyezés formálójává. A gyöngyöshalászi Csengeri Árpád, az MDF képvsielője hozzászólásában ismét helytelenítette, hogy kevesen kerültek be a nép akaratából a delegáltak közé, illetve a korábbi „gazdaság- és embemyomontó” személyek élvezik most is a bizalmat. A Ki- szöv megyei titkára, dr. Kaszás Mária arról beszélt, ő büszkén vállalja a delegálást 8 ezer ember nevében. Szerinte nem a széthúzás, hanem az együttműködés irányába kell menni. Szót kért Juhász Lajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára is. Elmondta, a megyei párt-vb is foglalkozott a népfrontértekezlet előkészítésével. Az MSZMP csupán részese kíván lenni — akár, mint tagszervezet — a mozgalomnak. Fontosnak ítélte, hogy a népfront szakítson az egypárt rendszer idején kialakított módszerekkel, legyen önálló, teremtsen színteret a politizáláshoz a lakóterületeken. Az utolsó, 18. felszólaló dr. Komiéi Károly, a gyöngyösi népfrontbizottság most megválasztott elnöke volt. Rendkívül általánosnak nevezte a megyei programtervezetet, javasolta, hogy tekintsék azt ideiglenesnek, s dolgozzanak ki részletes feladattervet. Felvetette: a fejlődés irányául használt „szocialista” jelző helyett kerüljön be a „jóléti állam” megfogalmazás, ami a kellő ellátás megszervezése mellett jelentse az állampolgári kiszolgáltatottság megszűnését is. Szerinte az MSZMP jó irányba mozdult el, amikor állást foglalt a reformirányzat mellett. Ehhez kapcsolódva igényelte, hogy legyen végre tiszta képe hazánk lakosságának adósságállományunkról, s arról is, kik, mennyivel tartoznak országunknak! Ezentúl antiinflációs politikát követelt a kormánytól, s kérte, ennek a HNF folyamatosan adjon hangot. Szavazás testületekre, tisztségviselőkre Az előbbihez csatlakozott dr. Hóka József, amikor tolmácsolta a hatvani népfrontosok javaslatát: a megyebizottság tűzze zászlajára a tisztességesebb elosztás követelését is. Ezt követően átadta a szót Mészáros Albertnak, aki megtartotta vitaösszefoglalóját. A küldöttek ezután a dokumentumokat, a kiegészítéseket két ellenszavazattal és négy tartózkodás mellett elfogadták. A választás — bár meglehetősen hosszasan ment végbe az egyszerűsítő megoldások ellenére is — tulajdonképpen a várt eredménnyel zárult. Kettős jelölés után a HNF megyei bizottsága elnökének dr. Gáspárdy Józsefet, a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettesét választották meg. Alelnökök lettek: dr. Kaszás Mária, a Kiszöv megyei titkára, Miterli György, a gyöngyösi alsóvárosi templom esperesplébánosa és dr. Végh Miklós, a Heves Megyei Gyógyszertári Központ igazgatója. Titkári tisztre — egyetlen jelöltként- kapott bizalmat ismét Mészáros Albert, a helyettese Diószegi La- josné lett. Az öttagú pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke: Pusztai Lászlóné, titkára: dr. Hargitai Rezső. Az Országos Tanács tagjává választották Ballagó Katalint, Mészáros Albertet és Oláh Jánost. A küldöttek voksoltak még a megyei bizottságra, az elnökségre, valamint azokra, akik a kongresszuson képviselik majd megyénket. ' Tudósítás: Havas András Szalay Zoltán Fotó: Perl Márton Az új elnök Dr. Gáspárdy József a Heves Megyei Bíróság polgári elnökhelyettese. Csaknem két évtizede tevékeny résztvevője a népfrontmozgalomnak. Hevesen a helyi bizottság tagjaként dolgozott. Később Gyöngyösön a városi bizottság elnöki tisztére választották meg. Négy esztendeje látta el a megyei testület alelnöki funkcióját, emellett a családvédelmi tanács vezetőjeként is fontos feladatokat végzett el. Ő már a reform szellemében gondolkodik? Katonai gyűrű Peking körü[ A kínai néphadsereg egységei elérték Peking külvárosait és ott parancsra várnak — jelentette vasárnap a kínai központi rádió és a televízió. A Reuter brit hírügynökség szemtanúkra hivatkozó legfrissebbjelentése szerint katonai vonat gördült be a Tienánmen tér közelében levő pályaudvarra, a katonák azonban nem hagyták el a 13 vagonból álló szerelvényt. A vonat érkezésének hírére több száz tüntető torlaszolta el a Peking főterétől alig 1 kilométerre lévő pályaudvar fő kijáratát. A kínai főváros külső kerületeiből is katonai egységek jelenlétéről számoltak be hírügynökségek. Szemtanúk páncélosokat láttak Peking külvárosában. Az AP amerikai hírügynökség kínai forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy 60-70 ezer katona áll készen arra, hogy a parancsokat végrehajtsa. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a kínai hadsereg alakulatai gyűrűt vontak a kínai főváros köré, de sehol nem csaptak össze az eléjük vonuló tüntetőkkel. A szovjet hírügynökség beszámolója szerint a pekingi városi tanács képviselője az Új- Kína hírügynökségnek adott nyilatkozatában kifejtette: azért rendelték el a hadsereg felvonulását, mert a pekingi rendőri és közbiztonsági erők nem elegendőek arra, hogy érvényt szerezzenek a rendkívüli állapot bevezetéséről kiadott rendeletnek. Hangsúlyozta, hogy Pekingben az utóbbi napokban tovább erősödtek az anarchikus állapotok, amelyek komoly mértékben akadályozzák a munkát, a termelést, az oktatást és a főváros egész lakosságának életét. Ugyanakkor cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a katonák a diákok elnyomására érkeztek Pekingbe. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a katonákat a felsőoktatási intézmények közelében helyezzék el az oktatók, a diákok és a kiszolgáló személyzet normális tevékenységének a biztosítására, biztonságuk megvédésére. Ez azonban semmi esetre sem jelenti a katonai ellenőrzés bevezetését — mondta a városi hatóságok képviselőije. Szovjet-brit Diplomatákat utasítottak ki A Szovjetunióból kiutasítottak 11 brit diplomatát és újságírót, miután Londonban Nagy- Britannia elhagyására szólítottak fel szovjet diplomatákat és újságírókat. Az érintettek két hetet kaptak a távozásra a Szovjetunióból. Minderről Nagy-Britannia moszkvai nagykövete számolt be a Reuter brit hírügynökségnek. Közölte, hogy pénteken szovjet diplomatákat és újságírókat utasítottak ki Nagy-Britanniából, de az erről szóló döntést nem hozták nyilvánosságra. Szombaton a szovjet illetékesek közölték a brit nagykövettel, hogy a Szovjetunió elhagyására szólítanak fel 8 diplomatát és 3 újságírót. Londonban a külügyminisztérium szóvivője megerősítette a szovjet állampolgárok kiutasításáról szóló hírt. Azt állította, hogy az intézkedést azért hozták, mert az érintettek „státusukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet” fejtettek ki.
