Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-04 / 103. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 103. szám ÁRA: 1989. május 4., csütörtök 4,30 FORINT G YORSUSTA Az április havi lottó tárgynyeremény-sorsolásáról (2. oldal) NÉPFRONT: HALÁL VAGY MEGÚJULÁS? „...végre meghatározhatjuk a mozgalom szerepét a mai politikai viszonyok között” (3. oldal) NÉZETEK, VITÁK „Nem kifejezetten kóborlovagként járt Gyöngyösoroszi- ban” (4. oldal) HALOTT CSECSEMŐ FELSŐTÁRKÁNY HATÁRÁBAN Nejlonszatyorban találta a gombázó férfi (8. oldal) „Reformpártinak hisszük magunkat, s úgy is kívánunk cselekedni” Kommunista aktíva Gyöngyösön Szerda délután a gyöngyösi főiskolán olyan kommunista aktívára került sor, amely fontos mérföldkövet jelent az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottsága számára. A testület s nemrég megválasztott vezetői eddig végzett munkájukról s terveikről számoltak be a párttagság képviselői előtt, a nyilvános megméretés céljából. Természetes módon sok ellentétes, ellentmondásos nézet is megfogalmazódott, de végső soron a megjelent több száz résztvevő bizalmáról biztosította a törekvéseket. Van annyi hely, ahány gyerek, de... Aggályok a továbbtanulás előtt Folyik az építkezés, hogy új tantermekkel gazdagodjon az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola is (Fotó: Gál Gábor) Elsőként Rajki Sándornéelső titkár köszöntötte a résztvevőket, közöttük Kiss Sándort, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkárát. Majd hangsúlyozta, hogy a jelenlegi zűrzavarból valamilyen új minőségnek kell megszületnie. Ezt követően az ország helyzetéről beszélt, abból kiindulva, hogy a sztálini modell kimerítette tartalékait, súlyos válság alakult ki. Csak az átfogó, mély és radikális reform segíthet. Ebben a gazdaság átformálása éppúgy benne van, mint az erős, parlamentnek felelős kormány megalkotása. Leszögezte, hogy az egypárt- rendszer iránt megrendült a bizalom. Az MSZMP-nek reformpárttá kell átalakulnia, amely lemond kiváltságairól. Ezután rátért a gyöngyösi pártbizottság munkájára, mint elmondta, a viták során reformelkötelezett, önmagát kritikusan vizsgáló testület alakult ki. Beszámolt a tevékenységről, az apparátus radikális csökkentéséről, s arról, hogy minden esztendőben pártértekezletet hívnak össze, hogy megerősítse vagy felcserélje a választott vezetést. A korábbinál több vállalás sem volt elég ahhoz, hogy a tagság felsorakozzon a testület mögé. Felsorolta a megtett lépéseket, leszögezve, hogy lényeges szerepe van a nyilvánosságnak: akár tévednek, akár nem, mindenképpen a közösség előtt történjék ez. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy szeretnének városi hetilapot indítani, szorgalmazzák városi televízió létrehozását. Ezt követően dr. Patócs László, a pártbizottság titkára következett, aki leszögezte: az a szervezet, amelyik változtatni akar, maga is változzon. Kifejtette, hogy több kezdeményezés van már arra, hogy a munkahelyekről a lakóhelyekre kerüljenek a pártszervezetek. Nincs helye a késlekedésnek, cselekedni kell. Aláhúzta a platformszabadság szerepét, egy demokratikus modell kialakításának fontosságát. Még ebben az esztendőben szorgalmazza a testület a kongresz- szus összehívását, egy előzetesen megvitatott program alapján. Tóth István, a pártbizottság másik titkára gazdaságpolitikai kérdésekről szólt. Mint elmondta, a hagyományos módszerek tovább nem alkalmazhatóak, nem válhatnak a munkahelyek munkaidőben a pártharcok színhelyévé, a párthatáskör nem vonatkozhat a gazdasági vezetőkre. A pártfunkciókat társadalmasí- tani kell. Elmondta, hogy a környéken romló a gazdasági helyzet, központi és helyi problémák miatt. Ebben a szabályozók kérdése éppen úgy benne van, mint a piac figyelmen kívül hagyása. A pártbizottság számba vette a legfontosabb gazdasági feszültségpontokat. Hangsúlyosan merült fel a környezetvédelem kérdése, különösen a HAF-üzem- mel kapcsolatban. Mindenképpen figyelemmel kell kísérni a foglalkoztatást, hogy a munkanélküli-segély csak végső megoldás legyen. Dr. Dráviczki Imre ideológiai kérdésekről beszélt. Visszatekintett azokra az évekre, amikor hazánkban fölmerült az újjászületés és a reform gondolata, majd leszögezte: 1988 májusa óta az MSZMP vajúdik, de nem tudja megszülni az átmenethez szükséges reformokat. Nagy a feszültség, s elsősorban önmagától kell félteni ezt a pártot. Közös erővel szükséges megtalálni a jelenből a jövőbe vezető utat. Ezzel kapcsolatban elmondta: a reformköröket alkalmasnak látja arra, hogy platformmá csiszolják a reformnézeteket, s egyben segítsenek a többségi véleménnyé válásukban. Az nem igaz, hogy az MSZMP már reformpárt, ez a kijelentés nem dialektikus. Ezután következtek a különböző felszólalások. Markó Sándor úgy fogalmazott, hogy jobb szerette volna, ha a párttagok beszélnek előbb, s erre válaszolnak a pártbizottság képviselői. Ezt követően konkrét javaslatokat fogalmazott meg, hogy ne „hatalmi bársonyszékből” politizáljanak az MSZMP vezetői, s kifejtette elégedetlenségét a főtitkár megnyilatkozásaival kapcsolatban. Nagy István az agrárszféra gondjairól beszélt, s leszögezte: a hatalom újrafelosztásáért vívott harcban a föld művelői is hallatják majd szavukat. Hiesz György az alakuló gyöngyösi reformkor szervezői nevében szólt, mondván, hogy a szűk pártérdekeken szeretnének túlemelkedni. Hangsúlyozta: a jelenlegi vezetésnek ki kell cserélődnie, a divatos szólamok mögé senkinek sem szabad bújni. Kifejezte elégedetlenségét a Népújsággal szemben is. Hozzászólt még Bugarszki András, Soós Sándor, Koncz László, Ács István, Nagy Károly, Varga József is. Kiss Sándor, a megyei pártbizottság első titkára kifejezte, hogy hasznosnak tartja azt, ha szélesebb fórum előtt kér megerősítést a pártbizottság. Beszélt arról a munkáról, amely a megyei párt- bizottságban folyik az előrelépés érdekében. A vita összegzéseként Rajki Sándomé elmondta, hogy a gyöngyösi pártbizottság reformpártinak hiszi magát, s így is akar cselekedni. Örül, hogy szimpátia, egyetértés fogadja a kezdetben botladozó politikai lépéseket, amelyekből egy arculat bontakozik ki. A demográfiai csúcs az idén érte el a 14 éveseket, ebben az évben 600-zal többen végeznek az általánosban, mint tavaly. Emiatt aggódnak a pedagógusok, a szülők és a diákok is: vajon mindenkinek jut-e hely a középfokú oktatási intézményekben. Dr. Kovács Jánost, a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjét arról kérdeztük, milyenek a továbbtanulók esélyei. — A pillanatnyi helyzetet tudom csak vázolni — mondta —, ugyanis azok, akiket az első megjelölt helyre nem vettek fel, most várják a döntést a második iskolából. Május 9-ig érkeznek meg hozzánk az elutasítottak jelentkezési lapjai, akkor látjuk majd, hányán maradtak, akiknek másik lehetőséget kell ajánlanunk. A fellebbezéseket május 20-ig kapjuk meg, ezek elbírálása után, vagyis a jövő hónap elején rajzolódik ki az egyértelmű kép. A művelődési osztály hipotézise szerint minden nyolcadikost fel tudnak venni a középfokú intézmények valamelyikébe, hiszen 5321 gyerekre 5441 hely jut. Az épülő új tantermek képesek befogadni a megnövekedett gyereksereget, de nem mindenki kerülhet oda, ahová szeretné. A feszültséget az okozza, hogy a népszerűbb pályákra sokkal többen akarnak bejutni, mint ahányat fogadni tudnak. Különösen a szakközépiskolákba pályáznának sokan, így aki két ilyet jelölt meg, az akár 4,3-es, jónak mondható tanulmányi eredménynyel is a helyhiány miatt elutasítottak közé kerülhet. Néhány* adat a túljelentkezések jellemzésére: Egerben külkereskedelmi ügyintézőnek 125 diák ment volna, de csak 36-ot vehetnek fel. A vendéglátóipari tagozatra 312- ből 108-an juthatnak be, a Neumann János Közgazdasági Szak- középiskola és Gimnázium számítástechnikai osztályaiba pedig 174-ből 72-en. Különösen sokan választották a mátrafüredi erdészeti szakközépiskolát: ösz- szesen 178-an, szemben a 36-os tervezett létszámmal. Igen jó eredmény kellett ahhoz is, hogy a végzősök az óvónői, az egészség- ügyi,szakközép jövendő elsősei legyenek. Más kérdés, hogy Ünnepi termelési tanácskozást tartottak szerdán délelőtt, az Egri Dohánygyárban. Dr. Do- mán László igazgató beszédében visszatekintett az elmúlt év eredményeire. Hangoztatta, hogy 1988-ban eredményes esztendőt zártak, amit bizonyít a 125 millió forintos eredmény és a dinamikus fejlesztés. Ebben nagy része volt az exporttevékenységnek is, és több mint 18 százalékkal növekedtek az átlag- keresetek. Szólt az idei évindítás tapasztalatairól is. Mindezt nehezítette a forint leértékelése, a licenc áremelés, amelyet fogyasztói áremelkedésnek kellett követni. Mindezek ellenére az esztendő eddig eltelt időszakában az anyaggazdálkodásban jelentős megtakarítást értek el. A becsületesen dolgozóknak a vállalatnál van perspektívája. Nagy László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője felszólalásában rámutatott, hogy a dolgozók gazdái az Egri Dohánygyárnak, amit bizonyít a rend és tiszezekbcn a keresett szakmákban hányán tudnak majd elhelyezkedni négy év múlva. Az osztály- vezető szerint hajlamosak a gyerekek, hogy csak a pályák napfényes oldalát nézzék: hogy az erdész élete romantikus, hogy vonzó a fehér köpeny, netán azt, hogy a vendéglátósok jól keresnek. Évek múlva aztán méltán mondhatják: jó, hogy kiképezték őket, de miért nem kapnak állást? Megyénkben a nyolcadikat végzetteket 70 középiskolai osztály várja, és 2641 szakmunkástanulói hely. A gimnáziumokban jövő szeptemberre még vannak üres padok, hiszen oda csak azoknak érdemes menni, akik mindenképpen egyetemre, főiskolára akarnak felvételizni. Egy szimpla érettségi bizonyítvánnyal nem sok munkalehetőséget találnak, s ezen csak keveset segített a gyakorlati fakultációk bevezetése. A szakmunkásképzők kínálata a lányok számára jóval szű- kebb, ami abból adódik, hogy megyénkben kevés a könnyűipar. A palettát igyekeznek színesíteni, főleg a mezőgazdaság területén: dohányfeldolgozónak, dísznövénykertésznek várják a gyengébb nem ifjú képviselőit. A fiúk azokat a szakmákat taság. A vállalatnál intenzív a gyártmányfejlesztés, a korszerű minőségellenőrzés. További eredményes munkára búzdította a kollaktívát. Ezután az ÉDOSZ elnöksége, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerő oklevelét nyújtotta át dr. Domán László igazgatónak. Kiváló munkáért kitüntetésben részesült Kiss Ferencné gépkezelő, Szarvas Györgyné munkairányító, Szilvási Imre elektroműszerész és Zalai Kálmán kazánházi csoportvezető. Oklevél a Mechatronikának Ünnepi közgyűlést tartott szerdán délután Gyöngyösön, a Mechatronika Műszaki-fejlesztő Kisszövetkezet. Ezen szó esett a múlt évi eredménnyekről. 1988- ban 35,5 millió forint volt az árbevételük, 30 százalékkal több a tervezettől. Nyereségük pedig meghaladta az ötmillió forintot. A tavalyi esztendő emlékezetes marad a kisszövetkezetnél, hiszen az országos középtávú kutarészesítik előnyben, amiket a kisiparban is hasznosítani tudnak, így például nem szívesen mennek gépi forgácsolónak, hiszen ezzel a bizonyítvánnyal csak a gyárakban, üzemekben boldogulnak. Nagy lecke az is, hogy mindenkit lakóhelyén, vagy annak közelében helyezzenek el. — Nem lehet, hogy a megyeszékhelyen például először az egri diákokat ültessük le, aztán következhetnek a többiek — mondja dr. Kovács János. Van tehát annyi pad, ahány végzős diák, mégsem teljesülhet valamennyiük kívánsága, hogy azt tanuljon, amit szeretne. Az a vélemény nem nyugtat meg teljesen, hogy a 14 éveseknek még úgy sincs önálló és stabil elképzelésük, ezért fogékonyak a pályamódosításra. Azt is megértem, hogy a tanácsiak nem tudnak egyedi személyiségekben gondolkodni, bár a szociális és humánus szempontokat azért figyelembe veszik a fellebbezések elbírálásánál. A pillanatkép nem lehet teljes, a szakemberek és a diákok is a hónap végén tudnak többet, hiszen akkor konkrét számokkal is megválaszolható majd a kérdés: minden továbbtanulni vágyónak megnyugtatóan rendeződött-e a sorsa... tási-fejlesztési programhoz kapcsolódva lezártak egy jelentős szakaszt, eredményekkel. Munkájukat elismerve elnyerték az ipari miniszter oklevelét, amelyet dr. Kaszás Mária, a Kiszöv titkára nyújtott át. Kiváló munkáért kitüntetésben részesült Kruppa László fejlesztőmérnök. Kitüntetett abasáriak Bensőséges ünnepségen adták át a gyöngyösi városgondozási üzem oktatási központjában az abasári költségvetési üzem dolgozóinak a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezete, valamint a belügyminiszter által adományozott oklevelet, amelyet eredményes munkájukkal érdemeltek ki. Kiváló munkáért elismerésben részesült Dobronka László üzemigazgató és Szalóki Józsefné, aki a közel jövőben veszi át ezt a kitüntetést. Kiváló dolgozó lett Kiss Dénes, Kiss László, Fehér Ferenc. Igazgatói dicséretet kapott Bernáth József és Molnár Gyula. Elvonás Olyan elegáns dolog ez az „elvonási mechanizmus”. Az állam biztat. A vállalatokat arra, hogy önállóbban gazdálkodjanak, hogy alapítsanak kft-ket, részvénytársaságokat. A kisembereket is buzdítja. Legyenek bátrabbak, vállalkozzanak merészebben. S miközben egyik kezével lezseren a vállukat veregeti, a másikkal ugyanilyen laza mozdulattal fölözi le a sápot. Most lényegtelen, hogy ennek közben milyen hangzatos nevet ad, nyereségadónak, illetéknek vagy eszközlekötési járuléknak hívja. Könnyen megy ez az egész. Allambácsi gondol egyet, és tizenhárom százalékkal megemeli a társadalombiztosítást. Az állampolgár is gondol egyet: ho- hó, akkor majd lesz nekem korszerűbb orvosi ellátásom, képzettebbb orvosom, netán magasabb nyugdijam. Lesz neki... Hát persze... Lesz neki vadonatúj gyógyszerár-rendelet, kilométeres sorok a pénztárnál, agyonstrapált emberek a pulton innen és túl. Az ötletek tárháza ezzel még korántsem ürült ki. Adóznak a kisiparosok? Bírják, sőt, bírják még jobban is. Nosza, lökjük fel a vállalkozási nyereségadót ötven százalékra, és magyarázzuk meg nekik, hogy ez így helyes (Majd el is hiszik...). Aztán szépen sorban bezárják ajtajukat a lakatosok, lehúzzák a rolót a cipészek. A jól menő karosszériás, autószerelő, fröcs- csöntő meg behúzza a nyakát, magába fojtja a dühét, és legfeljebb kevesebb számlát osztogat majd az ügyfelének. Az is jobban jár — papír nélkül „áfátlan” a végösszeg. A vidéki bácsika mindebből nem sokat ért. Azt viszont tudja, hogy neki is be kellett állnia ebbe a hosszú sorba, ő is megtanulta azt a kacifántos kifejezést, hogy „személyi jövedelemadó” — tőle is vonnak már, ej, micsoda igazságtalanság a keveset is tovább kurtítani. Először megpróbál valami kiutat találni, szerződik a téesszel sertéshizlalásra. Aztán megvonják a táptól az állami támogatást, minek következtében ezek az árak megemelkednek, a felvásárlási ár viszont keményen tartja magát, ugyanolyan alacsony, mint öt évvel ezelőtt volt, és a bácsi egyszercsak fogja magát, elege lesz az egészből, és felbontja a szerződést. Ehhez legalább joga van. Lassan már jelentkeznek nálunk az elvonás tünetei. Idegesek vagyunk, ingerlékenyek, egyre kedvetlenebbek és egyre dühösebbek. Akadozunk egy feneketlen zsákba. S kezdjük nagyon unni, hogy nem látjuk az alját... Doros Judit Árvízhelyzet a Hernádon Az Észak-Magyarországon ismét megeredt eső tovább rontott a napok óta tartó árvízhelyzeten. A Hernád vízszintje Hidasnémetinél 24 óra alatt 40, Gesztelynél pedig 50 centiméterrel emelkedett. A folyón eddig mért legmagasabb vízállást már 40 centiméterre megközelítette az árhullám. Az esőzés a Hernád mentén nehezítette a védekezők munkáját, mert a gátakon márcsak gyalogosan lehet közlekedni, a töltések mentén az altalaj felázott. Vállalataink elismerése Oklevél a dohánygyárnak
