Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-20 / 117. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. május 20., szombat ____________ N ÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9.- - T" Élet a sivatagban? NIMES: Bemutatják a Matra francia vállalat új, M—25-ös sportkocsijának prototípusát. A 190 lóerős, ötsebességű turbómotor öt másodpercen belül gyorsítja fel az autót 100 km/óra sebesség­re. A karosszériát szénepoxidből és rácsos szerkezetű alumíniumból álb'tották össze (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Tudományos kishírek Földgömbünkön szinte kö­rös-körül, az Egyenlítőtől észak­ra és délre futó Ráktérítő és Bak­térítő mentén alakult ki széles sávban a Föld legszárazabb ég­hajlata. Ezek'az úgynevezett zo- nális sivatagok. Gyilkos tájak. A forró sivatagok évi középhőmér­séklete 20 C-fok felett van. En­nek az éghajlati területnek a pe­remén, Szomáliában van a Föld legforróbb pontja: Lugh Ferrari­éi, ahol az évi középhőmérséklet 31,1 C-fok. Az abszolút hőmér­sékleti maximumok is rendkívü­liek. Gyakori itt az 50 C-fok fe­letti hőség. A zonális sivatagok­ban mérik a világrekord melege­ket (Tripolitól délre el-Aziziá- ban 58 C-fokot, Mexikóban San Luis Potosiban 57,8 C-fokot). A sötét színű, napnak kitett sziklák még ennél is jobban felmelegsze­nek. Jellemző a csapadékhiány is: az évi csapadék mennyisége 250 milliméter alatt van (az Al­földünkön 600—800 millimé­ter), de például az Atacama-si- vatag egyes vidékein több mint száz éve nem esett eső. A két-három hónapig tartó ta­vaszi esőzés időszakában szinte kivirágzik a homokos terület. De hamarosan beköszönt az aszályos forró nyár. A növényzet egy része, az úgynevezett efeme­rek úgy alkalmazkodtak a száraz­sághoz, hogy tenyészidejűk a legkedvezőbb időszakra esik. Ezek vagy teljesen elpusztulnak, és csak ellenálló magjaik vészelik át a szárazságot, meg a telet, vagy a föld feletti részük ugyan meg­semmisül, de ők maguk gyökér­törzsek és hagymák formájában kivárják a kedvezőbb időt. A sivatagban élő növények egy másik részének nagy terüle­teket behálózó vagy a mély talaj­rétegekbe lenyúló, erősen fejlett gyökérrendszere van, s így a nyá­ri időszakban is elegendő ned­vességhez jut. Kemény tövisekké vagy pikkelyekké alakult levele­ik pedig — sőt vannak levéltelen növények is — a párolgás ütemét csökkentik. Ezeknek az úgyne- zett xerofita növényeknek az éle­te az aszályos nyárban sem sza­kad meg: valódi sivatagi növé­nyek. A sivatagi növényvilág teszi lehetővé, hogy a félig kötött vagy futóhomokos területeket az álla­tok is benépesítik, hiszen a növé­nyi részek képezik az állatok nél­külözhetetlen táplálékát. Érthe­tő, hogy a sivatagban élő állatok legtöbbje növényevő, ezek közül a zöm a rovarok közé tartozik: gyászbogarak, cserebogarak, hangyák, legyek, lepkék és hár- tyásszámyúak. Vöröseitolódás mérése Az amerikai Smithsonian csil­lagászati obszervatórium kuta­tóinak jelentősen sikerült növel­niük a színképvonalak a Föld ne­hézségei erőterében bekövetke­ző vöröseltolódásának mérési pontosságát. Mint a korábbi ha­sonló kísérletek során, most is nagyon stabil adásfrekvenciájú hidrogénmézert juttattak csak­nem függőleges pályán mintegy tízezer kilométeres magasságba. A kutatók nagyon pontosan megmérték a mézersugárzásban jelentkező frekvenciaeltolódást, és ezen a módon 0,007 százalé­kos pontossággal igazolták az Einstein általános relativitásel­méletében megjósolt értékeket. Fűtéstávkapcsolás Délnyugat-Angliában a brit rádiónak (BBC) mind a négy csatornáján továbbítható olyan sajátos jelnek a kisugárzását rendszeresítették, amellyel pél­dául bekapcsoltatható az egye­dül álló, magatehetetlen öregek lakásának legalább egy szobájá­ban a hőtárolós kályha. Ezáltal a hidegre különösen érzékeny idős emberek megmenekülhetnek at­tól, hogy túlságosan lehűljenek. Azt, hogy a külső hőmérséklet mikor teszi szükségessé a kály­hák be-, illetőleg kikapcsolódá­sát, a helyi villamostársaság jelzi az ország áramszolgáltató köz­pontjának, s az kéri fel a BBC közép-angliai droitwichi adóál­lomását a jel kibocsátására. A rá- dió-távkapcsoló fogja, parányi tárában rögzíti, s annak megfele­lően kapcsolja be, illetőleg ki a fűtőkészükékeket. Tervezik, hogy ezt a rendszert egész Nagy- Britanniára kiterjesztik. A ruha teszi? Az ír idegenforgalom kong­resszusáról adott tudósításában az Irish Times beszámolt arról, hogy a számos fontos megbeszé­lés között elhangzott Miss Noel Clery, az ír Intézet tudós kutató­jának háborgó felszólalása az ut­calányok ügyében. Aki szerint „azok a hölgyek olyan jól öltö­zöttek, hogy a klienseik összeté­vesztik őket intézetünk külföldi hallgatóival.” Amiből is, a hiányos informá­ció okán, két dologra következ­tethetünk. 1. A belföldi hallga­tók az elméleti tárgyakból erő­sebbek, mint idegen társnőik, hi­szen elhiszik, hogy nem a ruha teszi az embert. 2. „Azok a höl­gyek” nem az intézet ösztöndíjá­ból egészítik ki a ruhatárukat. Háziasszonyok pártja Pártalakulások idejét éljük, de úgy látszik, ezt másutt is elmond­hatják. Rómában például a kö­zelmúltban zajlott az a tanácsko­zás, amelynek végén a küldöttek titkos szavazással úgy határoz­tak, hogy itt az ideje megalakíta­ni a Háziasszonyok Pártját. A mintegy 150 ezres háziasszony­szövetség ugyanis elégedetlen tagjai társadalmi megbecsülésé­vel, nagyobb anyagi elismerést kíván a családi lét pillérének mondott , ,háziasszony-külde-, tés” teljesítéséhez. Ám ha to­vábbra is süket fülekre talál a kö­vetelés, az 1992-es választások jó alkalmat kínálnak arra, hogy a háziasszonyok párttá szerveződ­ve, a parlamentbe juttassák kép­viselőiket, és ott vívják ki mellő­zött jogukat — idézi a La Re- pubblica Federica Rossi Gaspar- rini asszonyt, a szövetség elnö­két. A dolog komoly voltát bizo­nyítja, hogy a Keresztényde­mokrata Párt máris az egyik je­lentős nőpolitikusát menesztette a majdani konkurenciához, amelynek fenyegetésében mind­össze annyi a bizonyosság, hogy 1992-ben választások lesznek Olaszországban. Képünkön: Kínában, a Takla-Makán sivatag homokját a Nankingi Egyetem tudósai komplex vizsgálatnak vetik alá. Olajbányászati és turisztikai központ építését tervezik e területen. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Mindennapi nyelvünk Tisztesség ne essék szólván...! Meg kéne szívlelni! Volt idő, amikor az illendősé­get sértő durva, csúf, csúnya, gusztustalan, ízléstelen, mocs­kos; illetlen és goromba, toroncos és írdgdrszókimondás előtt, vagy után mentegetőzésül elhangzott a tisztesség ne essék, tisztösséggel legyen mondva, tisztességgel, il­lendően szólván mentegetődzés. A deákos, a latinos műveltsé- gűek a nemzedékről nemzedék­re hagyományozódó latin nyelvű állandósult kifejezésekkel hívták fel a beszélőtárs figyelmét arra, hogy egy-egy durva, mocskoló­dó és trágár szó kimondásával nem kívánják az illendőséget sérteni. Az illemtudásról is bi­zonykodó kifejezések között a leggyakoribbak voltak: salva ve­nia, sit venia verbo, veniam, peto; engedelemmel szólva, bocsánat a kifejezésért, elnézést a csúnya szóért stb. Nehéz a csúnyát kimondani régi szólásunk arról tanúskodik, hogy a nyelvi érintkezés etikája, a nyelvhasználati illendőség és viselkedés tompítani igyekezett a szabadszájúság és Ízléstelenség, az alattomos öncélú trágárkodás ízlésbeli érzékenységünket is sértő hatását. Ennek érdekében nemcsak a szóbeli közlésben je­lentkező illetlenségek és ízléste­lenségek kimondásáért kértek engedelmet, hanem az írásban jelentkező „illetlen” szóformá­kért is. Bizonyíték erre Gyön­gyös város régi jegyzőkönyvében olvasható szövegrészlet: „A Sá­torhegy allyában kifolyó kút va­gyon, másként (salvis auribus: engedelem a fülsértő szóért) fin­gó kútnak neveztetik” (1718). Nem is oly régen még általá­ban követendő gyakorlatnak ítélték Veres Péter felfogását: „A trágárság, a szemérmetlen szó nem nyomdaképes "(Nagyvi­lág, 1968.1.124.). Ki is nyilvání­tották, hogy a nyomdafestéket nem tűrő nyelvhasználati formá­kat elítélik. Még napjainkban is a nyelvi illem megcsúfolásának tartják a trágárkodást akkor, amikor ilyen megfogalmazásban adnak véleményt ezzel kapcso­latban: „A vendégek edzője nyomdafestéket nem tűrő han­gon (és szavakkal) juttatta kife­jezésre ellenvéleményét” (Nép­újság, 1989. ápr. 19.). Ma még valóban elég gyakran emlegetjük a nyomdafestéket nem tűrő minősítő szókapcsola­tot, de már egyre ritkábban talál­kozhatunk azzal a gyakorlattal, hogy kipontozzuk, hárompon­tozzuk az altest szerepeltetésével és az anyagcsere végtermékeivel való közhelyszerű „csúnya sza­vakat”. Az elhallgatás, a szó­csonkítás, a körülírás, a félbe­szakítás már azt jelzi, hogy az ön­célú, sumákoló trágárkodás el­kerülésének szándéka lassan erőre kap. Ezt bizonyítja az a gyakorlat, hogy kiiktatjuk a trágár szavakat, mondatokat, s helyettük semle­ges, vagy ha úgy tetszik szépítő, enyhítő és közömbösítő formáit mondjuk annak a nemi élet köré­ből vett igének felhasználása he­lyett, amely ma még a legkárté­konyabb nyelvszegényítő szóalak mai nyelvhasználatunkban. íme a példatár: kibajszint, elbaltáz, kibazilikáz, lebaltáz, elszabtuk, el van csellózva stb. Sajnos a szinkronizált filmek magyar szövegeiben elszaporod­tak a jó ízlést és a nyelvi érzé­kenységet is sértő durva, mocs­kos kiszólások, pedig nincs sajá­tos külön mondanivalójuk, s azt sem tudjuk, hogy az eredeti szö­vegben milyen szó szerepel, s an­nak csak az ízléstelen durva ma­gyar megfelelő lenne az egyenér- tékese. S végül a cifrázó károm­kodás mitha erejét veszítette vol­na, de kíméletlenül és gátlás nél­kül sértegetjük egymást zaftos trágárságok közepette, és ezt még az sem menti, hogy „bár gyalázzuk egymást kíméletlenül, demokratikusan tesszük azt hát­rányos megkülönböztetés nél­kül” (Élet és Irodalom, 1987. febr. 6.). De miért és meddig? Dr. Bakos József Móricz Zsigmond írta 1940- ben a Kelet Népe című folyóirat­ban a rejtvény soraiban megfejt­hető intelmet. VÍZSZINTES: 1. Az intelem első része (zárt betűk: L, I). 7. Száll ... magosán, magosán ... (népdal). 12. Szombathely része. 13. Az idézetben használt kétta­gú felszólítás változata. 15. He­gyes szerszám. 16 ___Ami; Mau­p assant hőse. 17. Fedő alatt pu­hít. 18. Testes darab! 19. Nemez. 21. ... Vid; vitéz Zrínyi Szigeti veszedelem című eposzában. 22. Tenger — német térképeken. 25. Közép-olaszországi városka (Stia). 27. Nincs tapasztalata. 30. Német égtáj (Osten). 33. Tőrvívó-világbajnok az 50-es években (Christian). 34. Géza páratlan! 35. Olasz filmszínész­nő (Giovanna). 38. Rév. 39. Grimm ismert meséje, Humper­dinck írt belőle operát. 44. A hidrogén, kálium és oxigén vegy- jele. 45. Vele megy. 46. Belül foj­tó! 47. Morva város. 51. A végén lévő. 53. Tetőfedő anyag. 54. Északi iparváros lakója. 55. Sej, a ... réten; népdal a Mátrai ké­pek című Kodály-műből. 57. Oly fordított! 59. Lamartine verse. 60. Amíg. 62. Pusztít. 64. Kiej­tett betű. 65. Levegőért kapko­dó. 66. Hagyd abba! 67. Nagy etetés. FÜGGŐLEGES: 1. Az olimpia csúcsszerve. 2. Alkotó­rész. 3. Hosszú, ujjatlan köpeny­forma ruha. 4. Ady álneve. 5. Ja­pán politikus, 1960—64-ig mi­niszterelnök (Hayato, 1899— 1965). 6. 1081 méter magas csúcs a Batlavai-tó közelében, Jugoszláviában. 7. Állami bevé­tel. 8. Sav „teszi” a bőrrel. 9. To­va. 10. Elmaradt. 11. Svéd apró­pénz. 14. Erdei nimfa a görög mitológiában. 18. Vadvédelmi terület Tanzániában (Selous). 20. Burgonyából hagymás zsírral készült étel. 23. Egyesült Tiszti­iskola. 24. Az idézet második, befejező része (zárt betűk: F, Z, N, M, K). 26.Tanonc. 2&. Kór­ház Budapest központjában. 29. észak-amerikai indián törzs. 31. Valamely tudományág szávait tartalmazó gyűjtemény. 32. Az orrához. 36. Könnyű, jelentékte­len olaszul (Lievo). 37. Iskolai rövidítése. 40. Daloló. 41. Lord ...; Jozeph Conrad regénye. 42. Könnyelmű, csak az élvezetek­nek élő. 43. Stílus, régies szóval. 48. A sugárzás elnyelt dózisának mértékegysége. 49. Az égitestek helyzetét meghatározó szög. 50. Férfinév. 52. A Cseh Filharmo­nikus Zenekar legendás hírű karmestere (Vaclav, 1883— 1961). 53. Bosszúálló sárkánykí­gyó a görög mitológiában. 56. Román férfinév. 58. Spulni. 59. Művészi meztelenségábrázolás. 61. Lóth és Schütz művésznők személyneve. 63. Kerek szám. 65. Felelős kiadó rövidítése. 66. Azonos magánhangzók. ZÁBÓ GYULA Beküldendő: vízszintes 1., és függőleges 24. A megfejtéseket május 24-ig' küldjék el. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Könyvek olyan ol­vasóknak, akiknek több az eszük, mint a pénzük.” A helyes megfejtők közül a következők nyertek könyvet: Id. Kálmán La^ jós (Heves), Darab Károly (Ró- zsaszentmárton), Oravecz József (Visonta), Tarjányi Gábor (Eger) és Karanyicz László (Eger). Gratulálunk! Új Matra sportkocsi Franciaországban

Next

/
Thumbnails
Contents