Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-18 / 115. szám
daruval, ranoaovai 4v~aaa N ÉPÚJSÁG, 1989. május 18., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. Sorstársak „Beszélni nehéz” Receptsarok Sós sütemények Sörkifli Hozzávalók: fél kg liszt, 6 dkg margarin vagy zsír, 2 dkg élesztő, só, köménymag, 3—4 dl langyos tej. Az élesztőt fél dl langyos tejben 2 kockacukorral felfuttatjuk, amíg az élesztő a tej tetejére feljön. Hozzáadjuk a liszthez és egy kávéskanálnyi sóval és annyi langyos tejjel, amennyi szükséges, rétestésztát gyúrunk, jól kidolgozzuk. Négy cipót formálunk, ezeket kerekre kinyújtjuk, és megkenjük a 6 dkg vajjal. Mindegyiket 8 cikkbe vágjuk, kívülről befelé haladva felsodorjuk, kifliket formálunk, sütőlemezre helyezzük, sós köménymaggal megszórjuk, és meleg helyiségben 2 óráig pihentetjük. Jó forró sütőben 10—15 percig pirosra sütjük. Sós keksz Hozzávalók: 25 dkg liszt, 8 dkg vaj vagy margarin, 2 tojás- sárgája, késhegyni szódabikarbóna, 1 dl tejföl, só. A megadott anyagokból félkemény tésztát készítünk, 3 mm vékonyságúra kinyújtjuk, cakkos szélű kekszvágóval kiszaggatjuk, vagy derelyemetszővel négyszögeket vágunk. Tetejét tojással megkenjük, sós köménymaggal meghintjük, és világos rózsaszínűre sütjük. Burgonyapogácsa Hozzávalók: negyed kg főtt, áttört burgonya, negyed kg vaj vagy margarin, negyed kg liszt, 1 egész tojás, só. Ha a burgonya kihűlt, a vajjal, liszttel és tojással összegyúrjuk, megsózzuk és kétszer egymás után vékonyra kinyújtjuk, háromszorosan összehajtva. A tésztát hideg helyen 3—4 órát pihentetjük. Azután úgy járunk el vele, mint a többi pogácsával, és forró sütőben sütjük. Melegen jó. Sajtos rúd Egy htján 25 éve annak, hogy nyelvtudományi konferenciát rendeztek Egerben. Ezt követően jelentősen megélénkült ha- zánban a nyelvművelés. Az egri konferencián részt vett a Ka- zinczy-díjat alapító Péchy Blanka színésznő is. Tőle származik a következő megállapítás: „Beszélni nehéz! A magam bőrén tanultam meg, milyen irgalmatlanul nehéz.” A legtöbb ember nem gondolkodik el azon, hogyan is tanult meg beszélni. Olyan nekünk az anyanyelvűnk, mint a levegő — természetes, hogy van. Legföljebb akkor kapjuk fel a fejünket, ha a környezetünkben valaki feltűnően beszél, furcsán ejti közös nyelvünk beszédhangjait. Lehet, hogy tájszólása, de az is lehet, hogy valamilyen beszédhibája vonja magára figyelmünket. Kodály Zoltán mondta egyszer, hogy „a magyar kiejtést is tanulni kell, még született magyarnak is.” Óvónők és általános iskolai tanárok a megmondhatói annak, mennyire nem velünk született adottság a természetes, szép beszéd, a pontos nyelvhasználat; mennyire sokakat érintő komoly probléma a felnövekvő generációknál ennek ellenkezője: a beszédhiba! Murayné Szy Éva, aki hosszú évek óta foglalkozik beszédhibásokkal erről így vélekedik: „Napjainkban egyre több az iskolába lépő megkésett beszéd- fejlődésű, beszédhibás gyermek. Ezen csak preventív, szakszerű beszédneveléssel lehet hatékonyan segíteni. Az idejében nem kezelt beszédhibára másodlagos tünetként olvasási, írási, nyelvtani, helyesírási zavar épülhet.” Hazánkban napjainkra már kialakult a beszédhibásokat segítő, beszédzavaraikat javító logopédiai központok hálózata, az a rendszer, amely a lelki és ideg- rendszeri funkciók, továbbá az anatómiai elváltozások okozta beszédzavarok korrekciójával foglalkozik. Nyelvi képzésre persze nem csupán a beszédzavarokkal küszködőknek van szükségük, hanem mindenkinek, akinek legfőbb munkaeszköze a nyelv (pedagógusok, színészek, bemondók, népművelők, közéleti emberek stb.). A megfelelő kartikuláció kialakítása mellett a személyiség nevelésének legközvetlenebb eszköze a nyelvi képzés. A beszéd kialakulásáról szólva említésre érdemes az a legújabb kutatási eredmény, mely első hallásra elég meghökkentően hangzik. Azt vizsgálták és igazolták kísérletekkel, hogy az ember a beszédet nem a megszületése után, hanem már a magzatvízben elkezdi tanulni. „A fejlődő magzat nem csak passzívan befogadja és elraktározza az anyai beszéd jellegzetességeit, hanem mintegy „gyakorolja” is azokat a mozgásokat, amelyek a korai újszülött korban a hangadáshoz szükségesek.” (Truby) Beszédfejlődési zavarok az úgynevezett élettani beszédhibák. Ezek a normális fejlődés olykor előforduló velejárói, ugyanis az ép fejlődés határain belül nagy egyéni fejlődésbeli különbségek lehetnek. Ez függhet belső okoktól (családi, alkati) és külső környezeti hatásoktól. Tapasztalati tény, hogy a fiúk általában lassabban érnek. Náluk gyakoribb a megkésett beszédfejlődés. Ha egy gyermek másfél éves koráig nem beszél, „fiziológiás” némaságról van szó nála. Ha hároméves koráig sem kezd el beszélni, akkor súlyosan retardált a gyermek. A beszédhibákat Fischer Sándor, aki bemondók és színészek százait tanította szép kiejtésre, három csoportba sorolja: a hangadás, a beszédhangok és a beszédfolyamat hibái. A beszédhibások hanghibái például a pö- szeség és a raccsolás. A hadarás és a szótagismételgető dadogás, a „pattogó” beszéd (a szótagok rövid ejtése), a „leppegés” (a szótagok elnyújtott hangoztatása) meg az orrhangzósság viszont magának a beszédfolyamatnak a hibája. Legelterjedtebb hazánkban a pöszeség. Az általános pö- szeséget körülbelül egy év alatt, a csak egy-két hangra kiterjedő enyhébb beszédzavart pedig fél év alatt javítani tudja a logopédiai kezelés. A beszédfejlesztés, -javítás persze csak akkor eredményes, ha a szülők együtt működnek a logopédussal és a gyerek pedagógusaival. Türelem kell a kiváráshoz — a beszédhibás és a vele foglalkozó személy részéről egyaránt. Biztatásul álljon itt Montágh Imre intelme: „Ismernünk kell anyanyelvűnket. Föl kell tárnunk beszédfogyatékosságainkat. Tudomásul kell vennünk, hogy lehetőségeink korlátozottak. Ne a meglévő hibák keserítsenek, hanem az elért apró eredmények lelkesítsenek. ” Ilosvai Ferenc Rövidített névjegyünk: a monogram A divatban ismét reneszánszát éli a monogram. Ezért is mutatjuk be ezt a szép formátumú ábécét, amelyet az egyszerű, de annál mutatósabb keresztszemes öltéssel hímezhetünk ruhára, blúzra, kézitáskára, oldaltarisznyára, gyermekholmikra, tornazsákra stb. Ám a teljes ábécé ki varrásával érdekes falikép, subatechnikával gyerekágy elé kis lábszőnyeg, vagy az ágyra párna lehet belőle. Kisebb munkához vá- szonkongrét és perié hímzőfonalat válasszunk, faliképhez, szőnyeghez inkább műszálas szőnyegkongrét és vastagabb fonaíat. Készülhet egy színnel is, de vidámabb a hatás, ha a betűk színeit váltogatjuk. A pszichológus válaszol A test a lélek tükre Aki tartósan negatív lelkiállapotba kerül, akit súlyos pszichés terhelés ér, aki gyakori stresszhelyzetben él, annál e testi változások erősebek és állandósulhatnak. így alakul ki fokozatosan a pszichoszomatikus betegségek (a pszihé=lelki és szoma=test görög szavakból). Ezek szervi elváltozással is járó, valódi testi betegségek, melyekben lelki tényezőknek is döntő szerepe van. (A neurózisban a testi panaszok szervi elváltozásától nem kell tartani.) A pszichoszomatikus betegség kialakulását elősegíti egyfelől bizonyos szerv vagy szerv- rendszer veleszületett vagy a korai életévekben szerzett (egy ideig rejtve maradó) szervi gyengesége, sérülékenysége. Ehhez járulnak aktuális fizikai káros hatások, például túltáplálkozás, dohányzás, ivás, mozgásszegény életmód stb. E kettőből alapozódik meg a betegségre való testi fogékonyság. Nézzük meg most a másik oldalt! A leendő betegeket sajátos személyiségfejlődésjeWemzi. Ennek lényeges mozzanata az énkép alakulása, amelyben a pszichés testhatárok fellazultak, kialakulatlanok, az egész testkép bizonytalan, negatív élményekkel terhes. Jellemző még rá, hogy az érzelmeket, indulatokat felszínesen éli át és hiányosan dolgozza fel. Emiatt a keletkező indulatok a külső viselkedésben, vagy rövidre zárt úton, közvetlenül a testi működésekben (vérkeringés, izomtónus, hormonok stb.) „sülnek ki”. Ezt a személyiségfejlődést a kora gyermekkori nevelés: a nem megfelelő anya-gyermek kommunikáció, a csecsemő szükségleteinek hiányos vagy messze túlméretezett kielégítése, a gépies, hűvös bánásmód alapozza meg. Emiatt nem alakul ki a kisgyermek stabil énképe, sem az úgynevezett feszültség elhárító lelki mechanizmus, illetve a teste negatív élmények forrásaként rögződik benne. így megmarad a hajlam, hogy minden későbbi negatív élmény a testi jelenséggel fejeződik ki, nem ritkán a tudat megkerülésével. A sajátos személyiségalakulás persze csak alap, aktuális kiváltó ok nélkül nem fejlődne ki betegség. A tűrőképességet meghaladó tartós stresszhatás, például nehéz feladatok, hajszoltság, meg- oldhatlan problémák, súlyos belső konfliktusok, veszteségek, hiányos kapcsolatok okozzák azt a fokozatosan felgyülemlő nagy feszültséget, ami — belső feldolgozás és külső levezetés híján — teljes energiájával (a hypo- thalamus-hypophysis-mellékve- se rendszer közvetítésével) a testi folyamatokat zavarja meg. Ha mindez együtt van, kialakul a betegség. A magas vérnyomás, a szívizominfarktus, az asztma, a nyombélfekély, egyes bőrbetegségek, és még sorolhatnánk. Az idegrendszer szabályozása alól — tehát a lelkiállapotnak olykor negatív hatása alól — egyik szervünk sem képes kivonni magát. Tapasztalatok szerint nemcsak a szerv gyengesége, hanem a személyiség-sajátosságok, sőt maga a probléma is meghatározhatja a betegséget. Például az aktív, lendületes, irányító szerepre törekvő, önmagukat hajszoló emberek, ha túl sok feladat hárul rájuk, vagy pedig túl erős agresz- szív indulatok rekednek bennük, az erős, úgynevezett szimpatikus idegrendszeri hatás miatt hajlamosabbak szívérrendszeri elváltozásokra. A mindent magukba fojtó, gyenge, dependens személyeknél, ha függőségi igényüket nem tudják kielégíteni, vagy ha kapcsolati konfliktusba kerülnek, tartós, úgynevezett paraszimpatikus hatás és emésztőrendszeri elváltozások, fekélybetegség alakulhat ki. Dr. Ignácz Piroska Hozzávalók: 14 dkg liszt, 14 dkg margarin, 14 dkg főtt, áttört burgonya, 14 dkg parmezán vagy ementáli sajt, só. Úgy dolgozzuk ki, mint a burgonyapogácsát, csak egy órai pihentetés elegendő. Vékonyra kinyújtjuk, és derelyemetszővel ujjnyi széles csíkokra vágjuk, tepsibe téve, tojással megkenjük, és reszelt sajttal meghintjük. Pirosra sütjük. Ugyanebből a tésztából készíthetünk sajtos lapocskákat is. Lisztezett deszkán a lehető legvékonyabbra nyújtsuk ki a tésztát, vágjunk belőle ferde négyszögeket, tetejét tojással kenjük meg, és sajttal vagy sós köménymaggal szórjuk meg. Süssük világos rózsaszínűre. Tejfölös pogácsa Hozzávalók: fél kg liszt, 15 dkg margarin vagy 10 dkg zsír, 2 dkg élesztő, 2 dl tejföl, só, 1 tojássárgája, langyos tej. Az élesztőt langyos tejben 2 dkg cukorral felfuttatjuk, a lisztet a zsírral jól elmorzsoljuk, hozzáadjuk a tojássárgát, élesztőt, tejfölt, sót és a szükséges langyos tejet. Jól kidolgozzuk félkemény rétestésztának. Két órát pihentetjük, majd 1 cm vastagra ki- -i nyújtva apró pogácsákat szagga- ) tünk Tetejét tojással megken) jük, vigyázva, hogy az oldalára J le ne csurogjon, és jó tűméi ^ sütjük. Öltözék és alkalom Házasságot kötni farmerben, kockás ingben, kötényruhában is lehet. Ezek mindenesetre olcsóbbak a kölcsönzőből vett vagy csináltatott ruhakölteményeknél. A középpontban az ifjú pár van, mégis illendő, ha ők is tiszteletben tartják az eseményt, s öltözékükkel is hangsúlyozzák annak ünnepi voltát. 1. Kétrészes selyemruha, csipkével kombinálva. Alatta a ruha felső része japán szabású, csipkebetéttel. A kabát mély karöltős, aszimmetrikusan megköthető. 2. Menyasszonynak való az aszimmetrikus szabású tunikás — ami levehető — ruhavastag, jó tartásu selyemből. Az egyenes vonalú szoknya elöl lekerekített. 3. Nagyon mutatós esküvői ruha, vékony zsorzsettből, csipkével kombinálva. 4. Romantikus ruha organzá- ból, dúsan ráncolt szoknyával és levehető, hímzett pelerinnel. A pelerin alatt a ruha felső része hímzett, rövid japánujjal. y.^ . . ^ A csuklásról Nem mindennapos tünet, mégis említést kell tenni róla, hiszen nemcsak szubjektív tekintetben, de a környezethez viszonyítva is kellemetlen, ha ráz bennünket a csuklás, amely a rekeszizom akaratlan összehúzódása, görcse. Ilyenkor hirtelen levegőt szív be, ez a hangszalagokat összerántja, ami jellegzetes hangadással jár. Rendszeres vizsgálatot ez ritkán igényel, viszont a tartós, 48 óránál hosz- szabb ideig tartó rekeszizomgörcs mögött más szervi elváltozásokat kell keresni. Ilyenek lehetnek a következők: idegrendszeri zavarok, mellkasi szervi betegségek (tüdőgyulladás, rekeszsérv, szívizom-elfajulás, koszorú- ér-elmeszesedés, nyelőcsősérülés), hasűri betegségek (gyomorfekély, epehólyag-gyulladás, esetleg elzáródás), de nem hagyhatók figyelmen kívül a lelki tényezők, és az alkoholizmus sem. Csecsemőknél szintén nem ritka, hogy szopás után huzamosabb ideig csuklanak. A tejjel ugyanis sok levegőt nyelnek, ez feszíti a gyomrot, ami a rekeszizom izgalmához vezet. A jól ismert büfiztetéssel megszüntethetjük a jelenséget, de sokszor a csecsemő felsírásával magától is megszűnik. Nem szabad viszont figyelmen kívül hagyni a csuklást akkor, ha több órán keresztül tart, mert e mögött súlyos betegség lappanghat. Enyhe, időszakosan jelentkező csuklás megszüntetésére különböző házi módszerek is beválnak. Például a fülünket befogjuk ivás közben, citromot nyalogatunk, egy-egy teáskanál cukrot szárazon lenyelünk, lélegzetünket visszatartjuk kifeszített testhelyzetben, és közben hasprést alkalmazunk. Felnőtteknél kedvező hatású lehet, ha enyhe nyugtatót vesznek be. Végezetül szeretnék utalni arra, hogy a makacs, hosszadalmas csuklás esetén — amely zavarhatja a mindennapi munkát és az éjszakai alvást — már orvosi beavatkozásra van szükség.
