Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET---------------------------------------mmmmmmmm N ÉPÚJSÁG, 1989. május 2., kedd Május elsejét ünnepeltük Ernyők alatt is jóízű a halászlé a Szépasszony-völgyben (Folytatás az 1. oldalról) tatás a közeli Kút-völgyben volt, ahol csaknem ezren gyűltek ösz- sze a dolgozók közül, családtagjaikkal. Ott is rendeztek bográcsfőzőversenyt és sportbemutatókat. Hatvanban is benépesült a Népkert május elsején, sok mutatványossal, körhintással. A Magyar Demokrata Fórum városi szervezete és a Közművelődési Egyesület ugyanakkor sikeres, jól előkészített programot bonyolított le társaskirándulás formájában a nagykökényest iskola termeiben és kertjében, már ahogy az idő jóságos volt egy-egy rendezvényhez. Mint Moldvay Győző főmunkatársunk jelentette, mindenki talált kedvére való szórakozást, hasznos tevékenységet. A falusi gyerekek mese- és versmondásban vetélkedtek, az idősebbek — összejátszva a városbeliekkel — önként szerveződött focicsapatok tornáját bonyolították le, mások tollaslabda-versengésben tették próbára tudásukat, no meg kondíciójukat. Liszt-díjas énekművésznőnk, Faragó Laura — nótafaként — azokat gyűjtötte maga köré, akik népdalokat kívántak megtanulni. Boldogon a község központjában a lányos házak előtt májusfákat állítottak. Rövid ünnepi beszédében Varga Ferenc, az MSZMP községi titkára emlékezett meg a munkásság ünnepéről, majd sorra követték egymást a jól előkészített rendezvények. Nagy sikerrel lépett dobogóra például a hatvani Lenin Termelőszövetkezet hagyományőrző csoportja, a helyi iskola tornászai. Este bált rendeztek. Lengyelországban is majálison köszöntjük... ” A sportos öltözetű, fiatalos külsejű Adam Rozék lengyel tanár, aki időnként idegenvezetést is vállal. Május elsején délelőtt Sík- főkúton, csoportja körében találkoztunk vele. — Kolbusowából érkeztünk, az ottani bútorgyár dolgozóit kísértem el, mint idegenvezető. Ot napot töltünk ezen a szép vidéken. Most jöttünk Egerből. Mindenki tetszését megnyerték a szépen felújított műemlékek, nem kevésbé a megízlelt borok és ételek. Fél évtizeddel ezelőtt már átutazóban jártam erre, de csak rövid ideig. Most viszont több idő jut az ismerkedésre. — Önök hogyan ünnepük Lengyelországban május l-jit? — Azt hiszem, hasonlóképpen, mint itt Magyarországon, főleg vidám, zenés, dalos majálisokkal. Mi is nagyon szeretjük a családi összejöveteleket, a közös szórakozásokat. — Meddig maradnak nálunk? — öt napig, de ezalatt még Miskolcra is ellátogatunk. Nekem egyébként nagyon tetszik ez a vidék, s egy általán Magyarország, amerre csak eddig jártam. így, amikor csak tehetem, visszatérek. Egy hónap múlva várhatóan Ismét jövök, másik csoporttal. „ Össze kell fognunk, mert közelednek a választások... ” A Szociáldemokrata Párt egri csoportjának tagjai május 1-jén délután a Csuvas étteremben találkoztak — családtagjaikkal együtt — és beszélgetést folytattak. Hajdú Ákos konyhafőnök, a párt egri csoportjának tagja egyik szervezője volt a találkozónak. — Ez az első alkalom, hogy önállóan ünnepeljük május 1-jét. Én januárban léptem be, akkor kezdtük el a szervezést. Mindannyian várakozással tekintünk a párt tevékenysége elé, hiszen mi is a nemzeti megújulásért igyekszünk összpontosítani erőinket. Közelegnek a választások, s erre föl kell készülnünk. A délutáni találkozónkon tájékoztatást kaptunk a párt múlt heti országos értekezletéről, az ottani hangulatról, a vitákról. Tudósítás: Mentusz Károly Fotó: Gál Gábor Bhutto asszony és a katonák Két malomkő között Szinte nem múlik el nap, hogy — a baljós rendszerességgel ismétlődő afganisztáni harci jelentések, a mind elkeseredettebb ösz- szecsapások és városostromok kapcsán — ne esne szó Pakisztán állítólagos részvételéről a Kabul- ellenes küzdelemben. Iszlámábádból érkező szakértők irányítják a mudzsahed csoportok ténykedését — hallatszott már hosszú idő óta a vád, ami napjainkra újabb elemekkel bővült. Ma már azzal is vádolják Benazir Bhutto miniszterelnök asszony alig néhány hónappal ezelőtt alakult, Pakisztánban több mint egy évtized után ismét polgári politikusokból álló kormányzatát, hogy a fegyverszállítmányok folyamának fenntartása mellett hírszerzési és utánpótlási fronton is messzemenően segíti a Nadzsi- bullah-rendszer megdöntéséért harcolókat, sőt mind többször hallatszik az is, hogy pakisztáni egységek is részt vesznek az afgán területen dúló küzdelmekben. Washingtoni vizit Mivel az állításokat éppoly gyorsan követik a határozott hangú, egyértelmű cáfolatok, természetesen nehéz dolog az igazság kibogozása. Annyi azonban világosnak tűnik, hogy a pakisztáni vezetés számára (noha Ziaul Hak tábornok-elnök tavaly őszi, máig sem felderített hátterű repülőgép-szerencsétlensége, s a genfi megállapodások nyomában végrehajtott szovjet csapatkivonás nyomán gyökeresen új helyzet állt elő, változatlanul az egyik legkényesebb kérdés az Afganisztánnal szemben követendő politika. Úgy tűnik, ez a problémakör szerepel majd első helyen a június elejére tervezett washingtoni megbeszéléseken is: Bhutto asszony, aki 35 évével a világ legfiatalabb, s a muzulmán országok legelső női kormányfője, ekkor fog először tárgyalni a Fehér Ház legmagasabb rangú illetékeseivel, hatalomra kerülése óta. Az amerikai vizit már csak azért is kulcsfontosságúnak bizonyulhat, mert a korábbi szoros politikai és katonai együttműködés fenntartása, s nem utolsósorban a több milliárdos amerikai segélycsomag érvényben tartása sok szempontból befolyásolhatja az új iszlámábádi vezetés lépéseit — otthon is. Bhutto asszony ugyanis (noha az afgán kérdés, valamint a vele összefüggő menekültprobléma kétségtelenül a leglátványosabb nehézség) megannyi súlyos dilemmával találhatja szembe magát „hazai pályán” is. A hadsereg felső körei, a civil kormányzatot sok szakértő szerint továbbra is gyanakvó szemmel figyelő tábornokok nem akadályozták ugyan meg, hogy Ziaul Hak helyébe lépjen, de bizonyára fennállnak azok a kényes határvonalak, amelyeket a miniszterelnöknek nem lenne tanácsos átlépnie. Örök ellenfelek Ilyen természetesen a katonai költségvetés esetleges megkurtítása, s ilyen lehet az Indiával kialakított viszony. Bhutto és Ra- dzsiv Gandhi találkozói eddig kedvező légkörben folytak, de egyelőre nem hoztak áttörést. Más természetű, ám legalább eny- nyi nehézséget szülő probléma- forrás Bhutto számára a pakisztáni gazdaság. Ha nem nyúl(hat) a hadseregre fordított milliár- dokhoz, aligha lesz majd képes eleget tenni választási ígéreteinek. Ráadásul két örök ellenféllel is szembe kell néznie még: ezek a nemzetiségi-vallási ellentétekből fakadó, fájdalmasan sűrűn véres zavargásokba torkolló gyűlölködések, valamint a tartományok közötti, szintén törzsi, politikai ellentétekkel terhelt érdekütközések. Pakisztán történetében először fordult például elő, hogy nem az a párt alakíthatta meg a központi kormányt, amely a legnépesebb szövetségi államban többséget szerzett: Pandzsábban (a 108 milliós lakosság 56 százaléka él itt) az országos szinten ellenzéki szerepre kényszerült Iszlám Demokratikus Párt irányít, sejthető módon nem kevés kényelmetlenséget okozva a miniszterelnök asszonynak. Dilemmák és nehézségek Külső dilemmák és belső nehézségek között kell tehát új irányvonalat keresnie országa számára a fiatal politikusnőnek; nem csoda hát, hogy számos hír- magyarázó jellemzi helyzetét egy két malomkő közé került áldozatként. Egyelőre túl rövid idő telt el még ahhoz, hogy megjósolható legyen, merre fogja fordítani országa hajóját az új kormányos, aki nyilatkozataiban egyaránt fontosnak mondja a nagyhatalmakhoz fűződő viszonyjavítását, a szomszédos államokkal kialakítandó jó kapcsolatokat, a gazdasági megújulást és a katonák „laktanyákban tartását”, a társadalmi ellentétek enyhítését, s ugyanakkor a muzulmán hagyományok tiszteletben tartását. Nem lehet vitás: valamennyi célkitűzés fontos és szükséges lenne Pakisztán számára — kérdéses csupán, hogy egyfajta „kívánságlista” marad-e csupán, vagy pedig sikerül összefüggő, reális kormányzati programmá formálni... Madridi interjú Jorge Sem Magyarországról Magával ragadó és szenvedélyes politikai átalakulás időszakában van Magyarország — mondotta szombaton Madridba visszaérkezve Jorge Semprun spanyol kulturális miniszter. A világhírű író az MTI tudósítójának összegezte látogatásának tapasztalatait. — A magyarok igen eredeti utat járva demokratizálják az eddigi egypártrendszert. Ez bonyolult folyamat, ám egyúttal rávilágít egy kis nép életerejére. Gazdasági gondjaik nagyon nagyok, mindazonáltal bízhatunk abban, hogy a magyar demokrácia megleli azt az ösvényt, amelyen előrehaladva megszilárdulhat. Semprun kötetlennek és formaságoktól mentesnek nevezte budapesti megbeszéléseit Grósz Károllyal, az MSZMP főtitkárával, Pozsgay Imre államminiszterrel, a magyar filmesekkel, az írószövetség és a magyar Pen Klub képviselőivel. Utalt arra, hogy a jövő szempontjából fontosak voltak a magyar művelődési miniszterrel a kétoldalú kapcsolatok bővítéséről folytatott hivatalos tárgyalások. A múzeumi és zenei élet terén jelzett előrelépést, és utalt arra, hogy társadalmi és politikai témákat felölelő viták, találkozók szervezését is elhatározták. Rendkívül figyelemre méltóak Semprun szavai a másfél évtizeddel ezelőtti spanyolországi és a mai magyarországi folyamatok összehasonlításáról. — Valóban léteznek közös elemek — mondta —, hiszen mindkét esetben a korábbi tekintélyuralmi rendszer elvetéséről van szó. Logikus tehát, hogy vannak egybevethető jelenségek, mivel azonos a cél: a pluralizmus elérése. Van azonban meghatározó különbség, ami éles eltérést mutat az egykori Spanyolország és a mai Magyar- ország között: ez pedig az, hogy a gazdasági szerkezetet Hispániában nem kellett átalakítani. Tehát nálunk nem volt szükség a gazdasági modell radikális megváltoztatására. Emlékezetes, hogy már a Franco-diktatúra éveiben működni, fejlődni kezdett a piacgazdaság. Létrejöttek az első olyan gazdasági intézmények, amelyek maguk is feszítették a diktatúra kereteit. A magyarok helyzete ettől merőben eltér. Ók most a gazdasági modell gyökeres megújításán fáradoznak. Ebben az értelemben a spanyol példát nem hasznosíthatják — fejezte be Jorge Semprun. EGK: Keletre tekintve Amikor egy napon megíiják majd az Európai Közösség nemzetközi politikájának történetét, alighanem fontos helyet foglal majd el benne az, ami ezen a héten Luxembourgban történt: a Romániával folytatott tárgyalások felfüggesztése, a Lengyelországgal folyó tárgyalások meggyorsítására hozott döntés és a közösség kelet-európai politikájának összehangolásáról kidolgozott belső irányelvcsokor. Az eredeti menetrend szerint a tizenkét tagország külügyminisztereinek soros tanácskozásán csak az utóbbi szerepelt volna. Az a politikai aktualitás eredménye csupán, hogy a kialakított közös platform működését a diplomaták rögtön gyakorlati „példákkal” is illusztrálták. A peresztrojka megindulása, a kelet-európai változások kibontakozása óta az Európai Közösségek Bizottságának és több tagállam kormányának visszatérő gondja volt, hogy a Tizenket- tek nem alakítottak ki egységes irányelveket ezekkel a folyamatokkal kapcsolatban, továbbá azt illetően, hogy miként reagáljanak rájuk — külön-külön és együttesen is. Bár az alapvető megközelítést a nyugati politikai filozófia és érdekek kétségkívül meghatározták, láthatóan eltérő árnyalatok érvényesültek a fejlemények megítélésében és az egyes tagállamok cselekvésében. Az NSZK rendkívül dinamikus új kapcsolatépítése nem csak egyedülálló volt a maga nemében, de bizonyos aggodalmat is keltett más tagországokban. Egyrészt a konkurencia, másrészt a politikai dimenziók játszottak közre ebben. Nemcsak az államok között mutatkoznak eltérések, az üzleti körök vagy a bankok magatartása sem egységes. Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke például tavaly nyilvánosan felemelte szavát az ellen, hogy a tizenkét ország rendezetlen hitelnyújtási rohamot indítson, egymással versengjen a szocialista fővárosokban. Miközben Thatcher brit miniszterelnök hasonló fenntartásokat hangoztatott, a brit bankok éppen hatalmas kölcsönöket finanszíroztak a Szovjetuniónak. A Tizenkettek politikai együttműködésére, az álláspontok egyeztetésére kialakított mechanizmus és á közösség gazdasági döntésekre hivatott szervei között sem volt teljes az összhang a „keleti politikában”. Ennek a helyzetnek az orvoslására sürgetett a belga diplomácia már tavaly óta közös megközelítést. Ösztönzésére a Tizenkettek is magukévá tették ezt a célt a múlt októberben, a görög- országi Joanninában tartott kötetlen találkozón. Ennek eredménye a most Luxembourgban elfogadott belső irányelvcsokor. Erre volt rögtön példa, hogy hivatalosan felfüggesztették a Romániával folytatott, tavaly óta már tetszhalott tárgyalásokat, újabb figyelmeztetéssel párosítva. Ha Bukarest nem adja egyértelmű jelét annak, hogy változtat magatartásán az emberi jogok terén, akkor nemcsak a megbeszélések felújításáról nem lehet szó, hanem sor kerülhet újabb közösségi intézkedésekre is, szögezték le kemény hangú közleményben. Lengyelország viszont csillagos ötöst kapott a kormány és az ellenzék megállapodásáért. A közösség elhatározta, hogy a folyamatban levő tárgyalásokon olyan egyezmény aláírására törekszik majd, amely nemcsak politikai jelzést küld majd a lengyel reformok támogatásáról, de gazdaságilag is segítséget nyújt azokhoz — nevezetesen: megkönnyíti a lengyel áruk bejutását a Tizenkettek piacaira. Ennek az eszköze az úgynevezett „magyar formula” lehet. A tavaly szeptemberben hazánkkal aláírt megállapodás mindeddig a legmesszebbmenő egyezmény a közösség és egy szocialista ország között. Ebben arról van szó, hogy 1995- ig mind megszűnnek a mennyiségi korlátozások áruinkkal szemben a Tizenkettek piacán. Kérdés persze, hogy amennyiben a közösség igazán egyértelmű jelzést kíván küldeni, akkor célszerű-e Varsóval is 1995-ig halogatni a teljes liberalizálást — annak ellenére, hogy az egységes nagypiac megvalósítása már 1992 végére kitűzött cél a közösség számára. Ha viszont netán 1995-nél közelebbi határidőt jelölnének meg Lengyelország vonatkozásában, felmerül a kérdés, hogy az miként hatna a ma már megkötött egyezményekre. A kelet-nyugati kapcsolatok mai forradalmában alighanem örvendetes lenne, ha a tilalomfákat az eredetileg tervezett ütemnél gyorsabban bontogatnák a Nyugaton is. Egységes megközelítésben, persze. Baracs Dénes A magyar vagonban Emberéletben nem esett kár Robbanás a Pannónia expresszen Robbanás történt a múlt hét közepén a Berlin — Szófia között közlekedő Pannónia expressz magyar vagonjában a kelet-csehországi Lestina állomásnál — adta hírül szombati számában a Rudé Právo. A csehszlovák hírszolgálati iroda és a prágai lapok mindeddig nem tettek említést az ügyről, a CSKP lapja viszont most megírta, hogy a robbanás szerdán, a nemzetközi gyors magyar, harmadik vagonjában történt. Emberéletben nem esett kár, de a vasúti kocsit ki kellett venni a szerelvényből, és ezért az expressz mintegy kétszáz percet késett. A Rudé Právo híréből nem derül ki, hogy pokolgépes merénylet vagy baleset okozta-e a robbanást. ÜNNEPEL YES ALKALMAKRA (pl. anyák napja, ballagás, névnap ... stb.) KÜLDJÖN DÍSZTÁVIRATOT! Nemcsak figyelmesség, hanem szép ajándék is. Dísztáviratlapok széles kínálatával várjuk kedves Ügyfeleinket. Üdvözletét már az esedékesség előtt 15 nappal, H... jelzéssel feladhatja. (A H... jelzést ki kell egészíteni a kézbesítés napjával — mely napra kéri a távirat kézbesítését). Az esedékesség előtt legalább 2 nappal feladott dísztávirat szódíja 50 %-kal olcsóbb. Szegő Gábor
