Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-10 / 83. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. április 10., hétfő POSTAFIÓK 23. 5. Üzen a szerkesztő Visszhang az olvasóktól Az egri városi tanács, a Városszépítő Egyesület és a Dobó István Várműzeum az anyagi le­hetőségein belül mindent megtesz azért, hogy a vár és környéke kulturáltan várja az ide lá­togató turistákat. Ennek érdekében a Dózsa György téren, valamint a várban a környezet­be illő lámpákat helyeztek el. (MTI-foló: Szabó Sándor) Kisebb-nagyobb bosszúságok Tavaszi park(el)rendezés „Név és cím nélkül” jeligére Idézünk a levélből, hogy a gazdája ráismerjen, és ha ismét végiggondolja, amit leírt, bizo­nyára szégyellni fogja, hogy az is­meretlenségből lődöz valakire, az újságíróra, akit nem ismer, akinek a jóhiszeműségében nincs oka kételkedni: „A Népúj­ság március 6-i száma foglalko­zott a gyöngyöshalászi falugyű­lés méltatásával, sajnos teljes fel­háborodást kiváltó cikkben. Mi, gyöngyöshalásziak csupán azt nehezményezzük, hogy egy új­ságíró, aki már itt volt, leült és ült mint a tuskó, senkihez sem szól­va, — annál inkább beszélt a fő- agronómussal.’' Vádolja a falu vezetőit is egy sor cselekmény­nyel, amit mi mellőzünk, éppen az ön névtelensége miatt. Lesze­di a keresztvizet másokról is, csa­lóknak és tolvajoknak bélyegez­ve azokat, akik valószínűleg az ellenpárton találhatók. Majd visz- szatér az újságíró magatartásá­nak értékelésére: „Szerencsétlen egy újság, aki ilyeneket ír, hisz a valós helyzet teszi lehetetlenné, sőt felháborítóvá az egész újság­cikket. Mindez elkerülhető lett volna, ha az újságíró mással is beszél, akkor a helyi lakosság el is mondta volna mindezt.” A levél szerint is többekkel beszélt munkatársunk. Hogy mi­ért és hogyan gyűlöl, ítél egy fa­luban egyes személyeket; hogy kik, mit tartanak a felelős veze­tők felől, valóban nem érdekte­len megtudni. De hát az újságíró feladata jelen esetben az volt, hogy részt vegyen egy falugyűlé­sen, és éppen Gyöngyöshalá­szon, ahol évek óta ég a talaj, és a lappangó tűz nem oltható. Ha „tuskóként hallgatott”, az még nem jelenti azt, hogy nem figyelt, nem vette észre azt, amit észre kellett vennie: az állapotot, az in­dulatokat, a feszültségeket, amiknek a lejegyzésére odaküld- ték. Úgy gondoljuk, a megbéké­lés ideje nem köszöntött még be ebbe a közösségbe. De ha az in­dulatok gőgjét, gőzét hagyjuk ki­fújni és mindenki elmondhatja — lehetőség szerint objektiven — a maga álláspontját, csak elközele­dik a megnyugvás korszaka Gyöngyöshalászon is. Még egy záradékot is ír: „Egyébként az újságcikket másutt is meg kíván­juk cáfolni a Népújság mellett.” Aláírás helyett pedig ez a kitétel áll: „Gyöngyöshalászi demokra­tikus érzelmű dolgozók nagy többsége, 2000 fő.” Egy levél napjainkból — mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy ez a március 14-én érkezett írás, és benne a nagy fortyogás a képviseletről — nem pusztán szólam. A lapnak vállalnia kell ezeket a kihívásokat, éppen a tisztulási folyamat elősegítése miatt. M. S. Már harmadik jelentkezése nyomatékolja, miszerint nekünk észre kellene már vennünk, hogy ön ott a széles rónaságon élve és elkerülve a mátrai hegyek közé óriási érzéseket takaríthat be. És ezt a betakarítást szavakban, verses formában képzeli el. Mi nem vagyunk meggyőződve ar­ról, hogy ezek az érzelmi kitöré­sek, lendületbejövések különö­sebb hasznára válnának a ma­gyar irodalomnak. Az örök nő­ről írt sorai gyengécskék, bár ha­tott ránk az a csodás véletlen, mi­szerint ön két alkalommal kapott beutalót a Mátrába és mindkét alkalommal önt ugyanabban a szobában helyezték el. De hát az elcsodálkozás és az irodalom, mint olyan, nem kapcsolódnak közvetlenül. Azért nem árt egy újabb verséből négy sort ideik­tatni: „Aranyra vágyunk, / És üres a markunk. / Régen elfeled­tük, / Hogy mit is akartunk.” A vágyott felejtés használ. Nem a régi vezetés bűne... A Népújságban, valamint más országos napilapban, továbbá a televízió Ablak című műsorában is foglalkoztak az 1967-ben át­adott és 1988-ban felrobbantott egri uszodával. Az egyik újság­cikkben Szabó Sándornak, az egri városi tanács elnökhelyette­sének tulajdonította a cikkíró a következő mondatot: „... a régi vezetés bűne, azt tőlük kellene számonkérni”, mármint azt, hogy miért kellett az épületet életveszélyessé nyilvánítani, il­letve lerobbantani. Tiltakozom, mint „régi vezető”, hiszen 1957- től 1971-ig a tanács vb-titkára voltam. Felháborodásomat el­juttattam az elnökhelyetteshez is, aki közölte, hogy ez a kijelen­tés nem tőle származik, s a hely­reigazítás ügyében már megtette a szükséges intézkedést. A fedett uszoda és más nagy beruházások előkészítése és vég­rehajtása, annak minden mozza­nata 1967-ben még a megyei ta­nács tervosztályának hatásköré­be tartozott, ahhoz az egri testü­letnek semmi köze sem volt. E témához tartozik még — a törté­nelmi hűség kedvéért, — hogy a Heves Megyei Tanács tervosztá­lyának akkori vezetése akkor is beosztottjaiként, alárendeltjei­ként kezelte a városi tanács tiszt­ségviselőit, amikor már volt be­ruházási hatásköre a helyi ta­nácsnak is. Kénytelen vagyok le­írni azt is, hogy az elfuserált be­ruházásokért nem mi, hanem a Heves Megyei Tanács tervosztá­lyának akkori vezetője kitünte­téseket kapott, köztük a Pro Ag- ria emlékérmet is. S bár ez az írás nem a Népúj­ságban jelent meg, mégis — a vá­ros sportszerető lakossága pon­tos tájékoztatása érdekében — e hasábokon keresztül utasítom vissza a rágalmakat, az Egri Lu- ca-szék című cikkben foglalta­kat. dr. Rózsa Sándor az Egri Városi Tanács nyugalmazott vb-titkára Jogi abc Az életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatáro­zott pénzösszeg vagy termény­mennyiség időszakonkénti szol­gáltatására köteles. A másik fél a megállapodástól függően — rendszerint halála esetére — bi­zonyos tulajdont vagy hagyaté­kot juttat annak, aki vele életjá­radéki szerződést kötött. Idős emberek számára, akik még el tudják látni magukat, de alacsony nyugdíjuk miatt jöve­delemkiegészítésre szorulnak, ez nagyszerű megoldás. Ezért aki­nek saját háza, saját tulajdonú lakása vagy nyaralója van, bíz­vást választhatja a pluszpénz szerzésének ezt a módját. De jó tudni, hogy tanácsi bérlakásra életjáradéki szerződést nem le­het kötni. Tanácsi bérlakásra kö­tött szerződés esetén együtt kell Mi lesz a bérlakásokkal? Lapunk április 6-i, csütörtöki számában Homa János tollából közöltünk egy írást Kié legyen a bérlakás? címmel. Több aláírás­sal érkezett levél szerkesztősé­günk olvasószolgálatához az egri Alkotmány és a Marx Károly ut­cából. Ebből idézünk most: „Több mint egy éve húzódik a döntés, hogy az állami bérlaká­sokat kik és hol vásárolhatják meg. Mi, belvárosi bérlők ezt a huzavonát sérelmesnek érezzük, s ennek hangot is adtunk azon a bizonyos ülésen. Méljék fel, hogy a belvárosban kik laknak. Úgy tudjuk, hogy az itt élők öt­ven százaléka nyugdíjas, de az aktívak sem a pénzesebbek kö­réből valók. Ha esetleg van is egy-két vezető beosztású is kö­zöttünk, az is csak azt mutatja, hogy saját, kertes, többemeletes családi házra nekik sem telt. De azt is megnézhetnék és felmér­hetnék az illetékesek, hogy hány ember kényszerült állami bérla­kásba, mert annak idején az ő il­letve a szülei otthonát állámosí- tották, amit azóta mások meg­vettek. Egy évvel ezelőtt felcsillant a remény; értesítést kaptunk az in­gatlankezelő vállalattól, hogy meg kívánjuk-e vásárolni a bér­leményünket? Erre mindannyi­an gyorsan válaszoltunk, hogy igen, nagv örömmel, mert így leg­alább valamiért eltartási szerző­dést köthetünk, vagy esetleg unokáinknak tudunlc örökül hagyni egy lakást. Mert mi lesz az olcsóbb? Újabb öregek házát építeni, vagy az, ha a sajátunkért gondoz bennünket valaki? Igaz, az amit a cikkben leírt az újságí­ró, hiszen mi is a felhívásra elad­tuk értékesebb dolgainkat, hogy a vásárlást nyélbe üthessük. De ha sokáig kell várnunk a pozitív döntésre, s közben az árakat fel­emelik, mi kedvezőtlenebb helyzetbe kerülünk, mint azok, akik már korábban megvették bérleményüket. Mi is szeretnénk ugyanolyan jogokat élvezni, mint ami másokat megilletett. Reméljük, hogy április 27-i, szá­munkra kedvező döntést nem akadályozza majd meg a jó ma­gyar irigység.” laknia a gondozónak és a gondo­zást (tartást) élvezőnek, tehát mindjárt az indulásnál nem lehet olyan kikötést tenni, hogy a gon­doskodó havonta bizonyos pénz­összeget fizet, és nem lakik a jo­gosulttal egy lakásban. Ezt csak a saját tulajdonú ingatlan terhére lehet megtenni. Más kérdés, hogy ha az eltar­tott és eltartó nem fér meg béké­sen egymással, és köztük az el­tartás természetbeni formája le­hetetlenné válik, akkor maga a bíróság változtatja át a tartási szerződést életjáradéki szerző­déssé. Az életjáradéki szerződést is be kell nyújtani jóváhagyás vé­gett a jogosult lakóhelye szerint illetékes tanács igazgatási szervé­hez. Ha a szerződés ellenszol­gáltatásaként az életjáradékot él­vező ingatlanának átszállását je­Kápolnán, a buszmegállónál van, illetve volt egy körülbelül 50-60 négyzetméter nagyságú kis park, amit még a faluegyesí­tés előtt telepített be a tanács ró­zsával és különböző évelő dísz­növényekkel. Szemet gyönyörködtető volt, de később egyre kevesebb gondot fordítottak rá. Nemrégen megje­lentek a tanács parkgondozói, és a növényeket tövestől kiirtották, a barbár kezek a bontakozó szir­.... hanem a jót is írják meg a ke­reskedelemben dolgozókról. Nemrégen kellemes meglepetés ért az egri Juventus Áruházban. Barátnőmmel vásárolni szeret­tünk volna, s felpróbáltunk egy­két szoknyát, majd hat óra körül távoztunk az üzletből. Csak este vettem észre, hogy a reklám- szatyrot elvesztettem, illetve gondoltam, hogy a Juventus Áruház próbafülkéjében hagy­tam. Másnap reggel már a laká­sunkon csörgött a telefon, az üz­lölték meg, csatolni kell a szerző­déshez az eltartó tulajdonszerzé­si korlátozás alóli mentességét, vagy az erre szóló felmentést ta­núsító határozatot is. Manapság gyakran találko­zunk a felelősségbiztosítás fogal­mával. Ez azt jelenti, hogy a fele­lősségbiztosítási szerződés alap­ján a biztosító köteles a biztosí­tottat mentesíteni olyan kár meg­térítése alól, amelyért a jogsza­bály szerint a biztosított felelős. A cél nemcsak a biztosított men­tesítése, hanem az is, hogy a biz­tosítás révén a károsult kára a károkozó fizetésképtelensége esetén is megtérüljön, éspedig lehetőleg zökkenőmentesen. Valamennyi Magyarországon közlekedő gépjármű jogszabály­nál fogva felelősségbiztosítás alá esik. (Kötelező biztosítás.) A mókát letarolták. Ezek után már nem kell e területet ápolni, majd fű és dudva nő a virágok helyé­re.... A híres kápolnai Kossuth- parkban van egy kis emléktábla, illetve csak a helye, mert nemré­gen a szélvihar leszakította, a parkőrök elvitték, s azóta sem került vissza. Hová lett? Juhász János Kápolna létből hívtak, s mondták, hogy átvehetem holmimat (tanköny­vek, számológép, szemüveg, is­kolai ellenőrző volt a tasakban). Még azt is közölték velem, hogy még az este próbáltak hívni, de nem vettük fel a kagylót. Ezúton köszönöm meg a bolt kollektívá­jának a figyelmességet és a fára­dozást. Sz. Bernadett 8. oszt. tanuló Eger technikai fejlődés valószínűvé teszi, hogy a kötelező felelősség- biztosítás ki fog terjedni bizo­nyos termékek gyártóira is. A biztosító a megállapított kártérí­tési összeget csak a károsultnak fizetheti ki. A károsult csak a biz­tosítottat perelheti, és nem a biz­tosítót. A biztosító fizetési köte­lezettsége a felelősségbiztosítási szerződést vele megkötöttél szemben akkor is bekövetkezik, ha a kárt a biztosított szándéko­san vagy súlyos gondatlanságból okozta. Ebben az esetben a biz­tosítónak megtérítési igénye lesz az általa kifizetett összegre. Ma­gyarán, ha a kárt az előbbiek sze­rint okozó nem állja a saját zsebé­ből, a biztosító be is perelheti azért, hogy az általa kifizetett ösz- szeg neki visszatérüljön. Lapunk cikkére Válaszol az illetékes Fejük felől a tetőt... — ez volt annak az írásnak a címe, amit la­punk nemrégi számában közöl­tünk. Kocsis Ferencné, a Csebok- szári Lakásfenntartó Szövetke­zet elnöke a cikkre a következő­ket válaszolta: „A kezelésünk­ben lévő 15 lakóépület közül 14 lapos tetős. Az említett épület 1977-ben készült el, a legfelső szinten lévő 18 lakásnál rá két évre jelentkezett először beázás. Ezt az akkori vezetőség jelezte a beruházási vállalatnak, sajnos a beázás okát a többszöri javítga­tás ellenére sem tudták megszün­tetni. Bíróságra került ezután a sor, amelynek végén a kivitelezőt a Legfelsőbb Bíróság kötelezte az épület teljes tetőcseréjére. A szigetelést 1983-ban lecserélték, s két évig minden rendben volt. Aztán 1981-től fokozatosan egy­re több lakás ázott be, ezeket újra jelentettük a beruházási vállalat­nak, amely a Heves Megyei Álla­mi Építőipari Vállalattal, mint a kivitelezővel, többször javíttatta a tetőt. A kárt szenvedett laká­sok tulajdonosait kártalanítot­ták. Végére járva az áldatlan ál­lapotnak, múlt év tavaszán elha­tároztuk, hogy a szigetelést telje­sen felújítjuk. A munkát a Hat­vani Generálcoop Kisszövetke­zet vállalta, s múlt év decemberé­ben be is fejezte, s minderre öt év garanciát adtak. Azóta hozzánk egyetlen panasz sem érkezett. Mészáros Béla lakásának beázá­sáról az újságírónőtől értesül­tünk telefonon. Ez azért volt meglepő, mert ebben az időszak­ban egyetlen csepp csapadék sem volt. Ennek ellenére azonnal küldtük a Generálcoop szakem­bereit, akik a feltételezett helyre újabb szigetelőréteget rögzítet­tek. Ha a cikkben szereplő ház­nál ennek ellenére jelentkezne beázás, ebben az esetben az ÉMÁSZ-tól kéijük a sziréna kö­rüli részek felülvizsgálatát, amely azonban csak a már meg­javított szigetelés felbontása után végezhető el. Bízunk ab­ban, hogy újabb beázás nem je­lentkezik, s elkerülhetjük a nem kis költséggel járó szigetelés fel­bontását, illetve újrarögzítését. Az életjáradéki szerződésről Ne csak a rosszat... KÖZÜLETEK ÉS MAGÁNSZEMÉLYEK! Felajánljuk az alábbi szabadkapacitásunkat, illetve gépparkunkat: 1. FÖLDMUNKÁK VÉGZÉSE: kotrógépekkel, dózerekkel, szkréperekkel, tömörítőgépekkel, árokásó gépekkel, kompresszorokkal 2. KISMÉLYSÉGŰ KUTAK FÚRÁSA 3. SZÁLLÍTÁS: billenős gépkocsikkal, fixes gépkocsikkal, KÓR önrakodós gépkocsikkal, csőszállító és billenős pótkocsival 4. GÉPEK BÉRBEADÁSA Tájékozódás és igénybejelentés: ÉKÖVIZIG V. sz. Szakaszmérnökség, Eger, Szövetkezet u. 3. Telefon: 12-364, Szabó Elemér.

Next

/
Thumbnails
Contents