Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-10 / 83. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. április 10., hétfő POSTAFIÓK 23. 5. Üzen a szerkesztő Visszhang az olvasóktól Az egri városi tanács, a Városszépítő Egyesület és a Dobó István Várműzeum az anyagi lehetőségein belül mindent megtesz azért, hogy a vár és környéke kulturáltan várja az ide látogató turistákat. Ennek érdekében a Dózsa György téren, valamint a várban a környezetbe illő lámpákat helyeztek el. (MTI-foló: Szabó Sándor) Kisebb-nagyobb bosszúságok Tavaszi park(el)rendezés „Név és cím nélkül” jeligére Idézünk a levélből, hogy a gazdája ráismerjen, és ha ismét végiggondolja, amit leírt, bizonyára szégyellni fogja, hogy az ismeretlenségből lődöz valakire, az újságíróra, akit nem ismer, akinek a jóhiszeműségében nincs oka kételkedni: „A Népújság március 6-i száma foglalkozott a gyöngyöshalászi falugyűlés méltatásával, sajnos teljes felháborodást kiváltó cikkben. Mi, gyöngyöshalásziak csupán azt nehezményezzük, hogy egy újságíró, aki már itt volt, leült és ült mint a tuskó, senkihez sem szólva, — annál inkább beszélt a fő- agronómussal.’' Vádolja a falu vezetőit is egy sor cselekménynyel, amit mi mellőzünk, éppen az ön névtelensége miatt. Leszedi a keresztvizet másokról is, csalóknak és tolvajoknak bélyegezve azokat, akik valószínűleg az ellenpárton találhatók. Majd visz- szatér az újságíró magatartásának értékelésére: „Szerencsétlen egy újság, aki ilyeneket ír, hisz a valós helyzet teszi lehetetlenné, sőt felháborítóvá az egész újságcikket. Mindez elkerülhető lett volna, ha az újságíró mással is beszél, akkor a helyi lakosság el is mondta volna mindezt.” A levél szerint is többekkel beszélt munkatársunk. Hogy miért és hogyan gyűlöl, ítél egy faluban egyes személyeket; hogy kik, mit tartanak a felelős vezetők felől, valóban nem érdektelen megtudni. De hát az újságíró feladata jelen esetben az volt, hogy részt vegyen egy falugyűlésen, és éppen Gyöngyöshalászon, ahol évek óta ég a talaj, és a lappangó tűz nem oltható. Ha „tuskóként hallgatott”, az még nem jelenti azt, hogy nem figyelt, nem vette észre azt, amit észre kellett vennie: az állapotot, az indulatokat, a feszültségeket, amiknek a lejegyzésére odaküld- ték. Úgy gondoljuk, a megbékélés ideje nem köszöntött még be ebbe a közösségbe. De ha az indulatok gőgjét, gőzét hagyjuk kifújni és mindenki elmondhatja — lehetőség szerint objektiven — a maga álláspontját, csak elközeledik a megnyugvás korszaka Gyöngyöshalászon is. Még egy záradékot is ír: „Egyébként az újságcikket másutt is meg kívánjuk cáfolni a Népújság mellett.” Aláírás helyett pedig ez a kitétel áll: „Gyöngyöshalászi demokratikus érzelmű dolgozók nagy többsége, 2000 fő.” Egy levél napjainkból — mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy ez a március 14-én érkezett írás, és benne a nagy fortyogás a képviseletről — nem pusztán szólam. A lapnak vállalnia kell ezeket a kihívásokat, éppen a tisztulási folyamat elősegítése miatt. M. S. Már harmadik jelentkezése nyomatékolja, miszerint nekünk észre kellene már vennünk, hogy ön ott a széles rónaságon élve és elkerülve a mátrai hegyek közé óriási érzéseket takaríthat be. És ezt a betakarítást szavakban, verses formában képzeli el. Mi nem vagyunk meggyőződve arról, hogy ezek az érzelmi kitörések, lendületbejövések különösebb hasznára válnának a magyar irodalomnak. Az örök nőről írt sorai gyengécskék, bár hatott ránk az a csodás véletlen, miszerint ön két alkalommal kapott beutalót a Mátrába és mindkét alkalommal önt ugyanabban a szobában helyezték el. De hát az elcsodálkozás és az irodalom, mint olyan, nem kapcsolódnak közvetlenül. Azért nem árt egy újabb verséből négy sort ideiktatni: „Aranyra vágyunk, / És üres a markunk. / Régen elfeledtük, / Hogy mit is akartunk.” A vágyott felejtés használ. Nem a régi vezetés bűne... A Népújságban, valamint más országos napilapban, továbbá a televízió Ablak című műsorában is foglalkoztak az 1967-ben átadott és 1988-ban felrobbantott egri uszodával. Az egyik újságcikkben Szabó Sándornak, az egri városi tanács elnökhelyettesének tulajdonította a cikkíró a következő mondatot: „... a régi vezetés bűne, azt tőlük kellene számonkérni”, mármint azt, hogy miért kellett az épületet életveszélyessé nyilvánítani, illetve lerobbantani. Tiltakozom, mint „régi vezető”, hiszen 1957- től 1971-ig a tanács vb-titkára voltam. Felháborodásomat eljuttattam az elnökhelyetteshez is, aki közölte, hogy ez a kijelentés nem tőle származik, s a helyreigazítás ügyében már megtette a szükséges intézkedést. A fedett uszoda és más nagy beruházások előkészítése és végrehajtása, annak minden mozzanata 1967-ben még a megyei tanács tervosztályának hatáskörébe tartozott, ahhoz az egri testületnek semmi köze sem volt. E témához tartozik még — a történelmi hűség kedvéért, — hogy a Heves Megyei Tanács tervosztályának akkori vezetése akkor is beosztottjaiként, alárendeltjeiként kezelte a városi tanács tisztségviselőit, amikor már volt beruházási hatásköre a helyi tanácsnak is. Kénytelen vagyok leírni azt is, hogy az elfuserált beruházásokért nem mi, hanem a Heves Megyei Tanács tervosztályának akkori vezetője kitüntetéseket kapott, köztük a Pro Ag- ria emlékérmet is. S bár ez az írás nem a Népújságban jelent meg, mégis — a város sportszerető lakossága pontos tájékoztatása érdekében — e hasábokon keresztül utasítom vissza a rágalmakat, az Egri Lu- ca-szék című cikkben foglaltakat. dr. Rózsa Sándor az Egri Városi Tanács nyugalmazott vb-titkára Jogi abc Az életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonkénti szolgáltatására köteles. A másik fél a megállapodástól függően — rendszerint halála esetére — bizonyos tulajdont vagy hagyatékot juttat annak, aki vele életjáradéki szerződést kötött. Idős emberek számára, akik még el tudják látni magukat, de alacsony nyugdíjuk miatt jövedelemkiegészítésre szorulnak, ez nagyszerű megoldás. Ezért akinek saját háza, saját tulajdonú lakása vagy nyaralója van, bízvást választhatja a pluszpénz szerzésének ezt a módját. De jó tudni, hogy tanácsi bérlakásra életjáradéki szerződést nem lehet kötni. Tanácsi bérlakásra kötött szerződés esetén együtt kell Mi lesz a bérlakásokkal? Lapunk április 6-i, csütörtöki számában Homa János tollából közöltünk egy írást Kié legyen a bérlakás? címmel. Több aláírással érkezett levél szerkesztőségünk olvasószolgálatához az egri Alkotmány és a Marx Károly utcából. Ebből idézünk most: „Több mint egy éve húzódik a döntés, hogy az állami bérlakásokat kik és hol vásárolhatják meg. Mi, belvárosi bérlők ezt a huzavonát sérelmesnek érezzük, s ennek hangot is adtunk azon a bizonyos ülésen. Méljék fel, hogy a belvárosban kik laknak. Úgy tudjuk, hogy az itt élők ötven százaléka nyugdíjas, de az aktívak sem a pénzesebbek köréből valók. Ha esetleg van is egy-két vezető beosztású is közöttünk, az is csak azt mutatja, hogy saját, kertes, többemeletes családi házra nekik sem telt. De azt is megnézhetnék és felmérhetnék az illetékesek, hogy hány ember kényszerült állami bérlakásba, mert annak idején az ő illetve a szülei otthonát állámosí- tották, amit azóta mások megvettek. Egy évvel ezelőtt felcsillant a remény; értesítést kaptunk az ingatlankezelő vállalattól, hogy meg kívánjuk-e vásárolni a bérleményünket? Erre mindannyian gyorsan válaszoltunk, hogy igen, nagv örömmel, mert így legalább valamiért eltartási szerződést köthetünk, vagy esetleg unokáinknak tudunlc örökül hagyni egy lakást. Mert mi lesz az olcsóbb? Újabb öregek házát építeni, vagy az, ha a sajátunkért gondoz bennünket valaki? Igaz, az amit a cikkben leírt az újságíró, hiszen mi is a felhívásra eladtuk értékesebb dolgainkat, hogy a vásárlást nyélbe üthessük. De ha sokáig kell várnunk a pozitív döntésre, s közben az árakat felemelik, mi kedvezőtlenebb helyzetbe kerülünk, mint azok, akik már korábban megvették bérleményüket. Mi is szeretnénk ugyanolyan jogokat élvezni, mint ami másokat megilletett. Reméljük, hogy április 27-i, számunkra kedvező döntést nem akadályozza majd meg a jó magyar irigység.” laknia a gondozónak és a gondozást (tartást) élvezőnek, tehát mindjárt az indulásnál nem lehet olyan kikötést tenni, hogy a gondoskodó havonta bizonyos pénzösszeget fizet, és nem lakik a jogosulttal egy lakásban. Ezt csak a saját tulajdonú ingatlan terhére lehet megtenni. Más kérdés, hogy ha az eltartott és eltartó nem fér meg békésen egymással, és köztük az eltartás természetbeni formája lehetetlenné válik, akkor maga a bíróság változtatja át a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé. Az életjáradéki szerződést is be kell nyújtani jóváhagyás végett a jogosult lakóhelye szerint illetékes tanács igazgatási szervéhez. Ha a szerződés ellenszolgáltatásaként az életjáradékot élvező ingatlanának átszállását jeKápolnán, a buszmegállónál van, illetve volt egy körülbelül 50-60 négyzetméter nagyságú kis park, amit még a faluegyesítés előtt telepített be a tanács rózsával és különböző évelő dísznövényekkel. Szemet gyönyörködtető volt, de később egyre kevesebb gondot fordítottak rá. Nemrégen megjelentek a tanács parkgondozói, és a növényeket tövestől kiirtották, a barbár kezek a bontakozó szir.... hanem a jót is írják meg a kereskedelemben dolgozókról. Nemrégen kellemes meglepetés ért az egri Juventus Áruházban. Barátnőmmel vásárolni szerettünk volna, s felpróbáltunk egykét szoknyát, majd hat óra körül távoztunk az üzletből. Csak este vettem észre, hogy a reklám- szatyrot elvesztettem, illetve gondoltam, hogy a Juventus Áruház próbafülkéjében hagytam. Másnap reggel már a lakásunkon csörgött a telefon, az üzlölték meg, csatolni kell a szerződéshez az eltartó tulajdonszerzési korlátozás alóli mentességét, vagy az erre szóló felmentést tanúsító határozatot is. Manapság gyakran találkozunk a felelősségbiztosítás fogalmával. Ez azt jelenti, hogy a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a biztosítottat mentesíteni olyan kár megtérítése alól, amelyért a jogszabály szerint a biztosított felelős. A cél nemcsak a biztosított mentesítése, hanem az is, hogy a biztosítás révén a károsult kára a károkozó fizetésképtelensége esetén is megtérüljön, éspedig lehetőleg zökkenőmentesen. Valamennyi Magyarországon közlekedő gépjármű jogszabálynál fogva felelősségbiztosítás alá esik. (Kötelező biztosítás.) A mókát letarolták. Ezek után már nem kell e területet ápolni, majd fű és dudva nő a virágok helyére.... A híres kápolnai Kossuth- parkban van egy kis emléktábla, illetve csak a helye, mert nemrégen a szélvihar leszakította, a parkőrök elvitték, s azóta sem került vissza. Hová lett? Juhász János Kápolna létből hívtak, s mondták, hogy átvehetem holmimat (tankönyvek, számológép, szemüveg, iskolai ellenőrző volt a tasakban). Még azt is közölték velem, hogy még az este próbáltak hívni, de nem vettük fel a kagylót. Ezúton köszönöm meg a bolt kollektívájának a figyelmességet és a fáradozást. Sz. Bernadett 8. oszt. tanuló Eger technikai fejlődés valószínűvé teszi, hogy a kötelező felelősség- biztosítás ki fog terjedni bizonyos termékek gyártóira is. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti ki. A károsult csak a biztosítottat perelheti, és nem a biztosítót. A biztosító fizetési kötelezettsége a felelősségbiztosítási szerződést vele megkötöttél szemben akkor is bekövetkezik, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta. Ebben az esetben a biztosítónak megtérítési igénye lesz az általa kifizetett összegre. Magyarán, ha a kárt az előbbiek szerint okozó nem állja a saját zsebéből, a biztosító be is perelheti azért, hogy az általa kifizetett ösz- szeg neki visszatérüljön. Lapunk cikkére Válaszol az illetékes Fejük felől a tetőt... — ez volt annak az írásnak a címe, amit lapunk nemrégi számában közöltünk. Kocsis Ferencné, a Csebok- szári Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke a cikkre a következőket válaszolta: „A kezelésünkben lévő 15 lakóépület közül 14 lapos tetős. Az említett épület 1977-ben készült el, a legfelső szinten lévő 18 lakásnál rá két évre jelentkezett először beázás. Ezt az akkori vezetőség jelezte a beruházási vállalatnak, sajnos a beázás okát a többszöri javítgatás ellenére sem tudták megszüntetni. Bíróságra került ezután a sor, amelynek végén a kivitelezőt a Legfelsőbb Bíróság kötelezte az épület teljes tetőcseréjére. A szigetelést 1983-ban lecserélték, s két évig minden rendben volt. Aztán 1981-től fokozatosan egyre több lakás ázott be, ezeket újra jelentettük a beruházási vállalatnak, amely a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalattal, mint a kivitelezővel, többször javíttatta a tetőt. A kárt szenvedett lakások tulajdonosait kártalanították. Végére járva az áldatlan állapotnak, múlt év tavaszán elhatároztuk, hogy a szigetelést teljesen felújítjuk. A munkát a Hatvani Generálcoop Kisszövetkezet vállalta, s múlt év decemberében be is fejezte, s minderre öt év garanciát adtak. Azóta hozzánk egyetlen panasz sem érkezett. Mészáros Béla lakásának beázásáról az újságírónőtől értesültünk telefonon. Ez azért volt meglepő, mert ebben az időszakban egyetlen csepp csapadék sem volt. Ennek ellenére azonnal küldtük a Generálcoop szakembereit, akik a feltételezett helyre újabb szigetelőréteget rögzítettek. Ha a cikkben szereplő háznál ennek ellenére jelentkezne beázás, ebben az esetben az ÉMÁSZ-tól kéijük a sziréna körüli részek felülvizsgálatát, amely azonban csak a már megjavított szigetelés felbontása után végezhető el. Bízunk abban, hogy újabb beázás nem jelentkezik, s elkerülhetjük a nem kis költséggel járó szigetelés felbontását, illetve újrarögzítését. Az életjáradéki szerződésről Ne csak a rosszat... KÖZÜLETEK ÉS MAGÁNSZEMÉLYEK! Felajánljuk az alábbi szabadkapacitásunkat, illetve gépparkunkat: 1. FÖLDMUNKÁK VÉGZÉSE: kotrógépekkel, dózerekkel, szkréperekkel, tömörítőgépekkel, árokásó gépekkel, kompresszorokkal 2. KISMÉLYSÉGŰ KUTAK FÚRÁSA 3. SZÁLLÍTÁS: billenős gépkocsikkal, fixes gépkocsikkal, KÓR önrakodós gépkocsikkal, csőszállító és billenős pótkocsival 4. GÉPEK BÉRBEADÁSA Tájékozódás és igénybejelentés: ÉKÖVIZIG V. sz. Szakaszmérnökség, Eger, Szövetkezet u. 3. Telefon: 12-364, Szabó Elemér.
