Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-06 / 80. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 80. szám ÁRA: 1989. április 6., csütörtök 4,30 FORINT KIÉ LEGYEN A BÉRLAKÁS? „Maguk negyvenen akarnak itt dönteni?!” (3. oldal) ALÁDÚCOLT REMÉNYEK „Miiyen jó, hogy az épületek nem öt perc alatt halnak meg...” (4. oldal) ÁLLATKÓRHÁZ A „VÁROS SZÉLÉN” „Nőtt az igény a plasztikai, az ivartalanítási műtétek iránt...” (5. oldal) ALAPÍTVÁNY A VIDRÓCZKI- NÉPTÁNCEGYÜTTESÉRT „...hogy többet tehessenek a folklór kincseinek ápolásáéi ” Április 18-ra összehívták a megyei pártbizottságot A végrehajtó bizottság körültekintő vizsgálatot és nyilvánosságot javasol a megyei tanácstagi indítvány kapcsán Tegnap Egerben, Kiss Sándor első titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottságának párt-végrehajtóbizottsága. A testület — amelynek munkájában részt vett Lakosi Kálmán, az MSZMP KB munkatársa is — három előterjesztést tárgyalt, majd észrevételeket vitatott meg. Jelentés hangzott el a megyei párt-vb egy korábbi határozata végrehajtásáról, amely a közérdekű bejelentések és panaszok intézéséről szól. Az elmúlt két évben — mint hangsúlyozták — a 944 eset közül a legtöbb lakásgondokat, az állami igazgatás területére tartozó panaszokat, kérelmeket és munkaügyeket érintett. A bizalomvesztés jele, hogy a panaszirodához fordulók száma csökkent. Ez is sürgeti a párt számára a korszerűbb ügykezelést, s ehhez az elintézés új keretét — társadalmi tiszteletdíjasok helyett apparátusi feladatként — határozták meg. A napirendről tájékoztatót hallgat meg a soron következő megyei pártbizottsági ülés. Vitában összegezte véleményét a végrehajtó bizottság a párt információs rendszere működésének Heves megyei tapasztalatairól, s kijelölte a további feladatokat. A résztvevők gondolatokat fűztek a platformszabadságról szóló vitaanyaghoz is. Megállapításra került, hogy a kezdeményezéssel egyetértenek, s kívánatosnak tartják annak érvényesülését a politikai munka gyakorlatában. Ugyanakkor szükségesnek tartotta a testület néhány elvi és gyakorlati kérdés részletesebb kimunkálását. Az ülés végén érintett témák között volt a recski ércvagyon hasznosításának szorgalmazása. A mielőbbi döntést segítendő a megyei pártbizottság hamarosan politikai állásfoglalást tesz közzé. Tájékoztatást kapott a testület arról a megyei tanácstagi indítványról is, amely összeférhetetlenséget és alkalmatlanságot jelentett be Schmidt Rezső megyei tanácselnökkel szemben. A végrehajtó bizottság fontosnak tartja a körültekintő és gyors vizsgálatot, s az ügyben a továbbiakban is a nyíltságot és a nyilvánosságot támogatja. A megyei pártbizottság legközelebbi ülését április 18-ra hívták össze, amelyen időszerű politikai kérdéseket vitatnak meg. Május elsejétől autópálya-használati díj Tanácskozott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága A Parlamentben szerdán ülést tartott az Országgyűlés közlekedési és építési bizottsága. A testület egyebek között a vasút-villamosítási program végrehajtásáról, valamint a kistelepülések úthálózatának fejlesztéséről tárgyalt. Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy a kormány a napokban határozott az autópálya-használati díj bevezetéséről. A május 1-jétől érvénybe lépő rendelkezés szerint az /., a II. ésma IV. negyedévre 700-700 forint, a nyári három hónapot felölelő III. negyedévre 800 forint lesz az autópályahasználati átalány. Az egész éves bérlet 1500 forintba kerül. Az ezzel kapcsolatos részletes információkat csütörtökön sajtótájékoztatón ismertetik. A miniszterhelyettes a továbbiakban az utak állapotát jellemezve elmondta, hogy bár évről. évre nő a forgalom, ezzel nem tart lépést az úthálózat korszerűsítése, s ezzel párhuzamosan egyre több a baleset. Ma már évente 1600-1800 ember hal meg az utakon. Az úthálózat erkölcsi-fizikai állapota az utóbbi tíz évben évente egy százalékkal romlott. Az előrejelzések szerint a következő években az érték- csökkenés 1,5-2 százalékra növekszik. A kényszerből elmaradt fejlesztések, valamint a nem megfelelő színvonalú karbantartás következtében 1986-os áron számolva mintegy 39 milliárd forintnyi veszteség keletkezik a közúti forgalomban. Pénzhiány miatt leállították a nagyobb fejlesztéseket, s új utak építése meg sem kezdődött. A tervezettnél lassabban halad az autópálya- és főútvonal-korszerűsítés, -építés. A közlekedés szempontjából hátrányos helyzetűnek tekinthető kistelepülések száma 269, azaz ennyi település nincs bekötve a közúthálózatba. Az új összekötő és bekötőutak fejlesztését 1986 óta pályázati rendszerben oldják meg, a szükséges összeget megosztva biztosítja a közlekedési tárca, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a helyi tanács. A gond azonban ott van, hogy éppen a leghátrányosabb térségek tanácsai, illetve gazdálkodó szervezetei még a rájuk eső egyharmados részt sem képesek kigazdái-, kodni. A vasút-villamosítási programmal kapcsolatban a miniszterhelyettes arról tájékoztatta a képviselőket, hogy 1989-90-ben mintegy 120 kilométernyi, 1991 - 95 között pedig 300-400 kilométernyi vasútvonalat villamosítanak. Jelenleg 1800 kilométer a villamosított szakaszok hossza, s a MÁV évente 400-500 millió forintot költ elektrifikálásra. Nagy Ervin válaszában kifejtette, hogy a közlekedési kormányzat koránt sincs megelégedve a hazai út- és vasúthelyzet- tel. A szakemberek tudják, hogy mit kellene tenni, de ehhez hiányzik a pénz. Megemlítette, hogy a Világbank az utak felújítására, karbantartására 25 millió dolláros hitelt nyújt Magyarországnak. A kölcsönt három év alatt lehet felhasználni. A bizottság tagjai végül elfogadták a tárca tájékoztatóját. Erősödni kell az állampolgárok szociális biztonságának Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága április 5-én, szerdán ülést tartott. A testület tájékoztatást kapott az elosztáspolitika megújulásáról. A tervezet abból indul ki, hogy a jövedelemszerzés meghatározója a jövőben is a munka lesz, de emellett a vegyes gazdaságnak megfelelően elismertek lesznek a tőkejövedelmek is. A piacgazdaság kiépülése együtt jár a jövedelmeknek, a javaknak a korábbinál nagyobb differenciálódásával. A piaci hatások érvényre jutása mellett az elosztási rendszert úgy kell korszerűsíteni, hogy az állampolgárok szociális biztonsága erősödjön. A megújuló elosztáspolitika azzal számol, hogy az alapellátások ingyenessége fennmarad, míg a kiegészítő szolgáltatások esetében a térítéses megoldás kerül előtérbe. A bérek központi szabályozását a bérezés gazdasági és önszabályozó rendszere váltja fel; a munkához való jog alap vető társadalompolitikai követelmény marad. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja az új elosztáspolitikai koncepció kidolgozásának meggyorsítását, a részkoncepciók mielőbbi összerendezését, és a tervezett változásokkal együttjáró társadalmi hatások feltárását. A testület tájékoztatót hallgatott meg a szociálpolitika és az egészségügy megújítását szolgáló előkészítő munkálatokról is. Megállapította: az egészségügy, de mindenekelőtt a szociálpolitika megoldatlan problémái mára politikai kérdésekké váltak. A javaslatokat a Szociális és Egészségügyi Minisztérium által fölkért szakértői bizottságok dolgozták ki, ”Útkeresés és szociális (Folytatás a 2. oldalon) Egerben, Gyöngyösön, Hevesen igen, Hatvanban nem — A megyeszékhelyen sikeres volt — Gondozásba adják a parkokat — Ősszel újabb egyhetes akció Ha március, akkor várostisztítás Megyénkben az elmúlt évekhez hasonlóan idén is az első tavaszi hónap, március volt a várostisztítási akciók ideje. Egerben, Gyöngyösön és Hevesen a városi tanácsok szervezésében, a helybeliek bevonásával általában sikerrel zajlott a „nagytakarítás”, Hatvanban viszont, okulva a korábbi tapasztalatokból — ugyanis nem volt eredmény — a város vezetősége nem kezdeményezte a programot, sőt ez évben nem is terveznek ilyet. A megyeszékhely városgondozási üzemének vezetője, Kovács Mihály elmondta, hogy a március elsején kezdődött akció során a főbb területek — A 25-ös főút átvezető szakasza, a hozzácsatlakozó utcák egy része és a Kertész út — sártalanítását befejezték, ezután a Csebokszári városrész következik. A plakátokon meghirdetett, lakossági segítséggel végzett, díjtalan lomtalanítás sikeresnek bizonyult, naponta négy-öt fordulót tettek a szemetet szállító tehergépkocsik. Ehhez persze, az is hozzátartozik, hogy kevesebb gond volt, mint régebben, mert a lakók többnyire a kellő időben rakták ki feleslegessé vált használati tárgyaikat az épületek elé. így szerencsére nem kellett egy későbbi időpontban újra felkeresni a gyűjtőhelyeket. Egyébként a parkok takarítása, a fűnyírás az időjárástól függően ebben az évben is folyamatos lesz, s azon utak tisztítására is sor kerül, amelyekre a városgondozási üzem az egri városi tanáccsal szerződést kötött. Gyöngyösön a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács szervezésében március tizedikétől április elsejéig tartott az esemény, ebből két nap volt a lomtalanítás, amelyre plakátokkal, a HNF körzeti megbízottjain keresztül és az Ingatlankezelő Vállalaton át értesített házmesterek segítségével hívták fel a lakosság figyelmét — tájékoztatott Szabó Béla, a gyöngyösi városi tanács műszaki osztályának vezetője. Az IKV és a városgondozási üzem felkészült a hulladék elszállítására, utóbbi a HNF városi bizottságának közreműködésével facsemetéket is biztosított. Az eredményeket április tizenötödikén ösz- szegzik. Az idei évre újabb tisztogatást nem terveznek. A közelmúltban egy új kezdeményezést is felvetett a gyöngyösi városi tanács. Eszerint kiadnák akár magán- vagy jogi személyek, akár kisszövetkezetek gondozásába a parkokat, közterületeket. A más városokban folytatott tapasztalatcsere után most minél szélesebb körben kívánják hirdetni ezt az új formát, s ha szükséges, bőséges tájékoztatással is szolgálnak. Hat hónapra, áprilistól októberig bérelhetők az egyes területek — erre már most fennáll a lehetőség. Hevesen március húszadikától egy héten át tartott az akció. Mint a városi tanácson kiderült, az elképzelések szerint már tizenötödikén megkezdődött volna, de sajnos nem tudták meghirdetni. A hevesiek aktív részvételével a hét közepén szállították el a legtöbb szemetet, ősszel újabb várostisztítás lesz, szintén egyhetes, s akkorra várható a nagyobb munka. Egy gondozott külsejű park a megyeszékhelyen... (Fotó: Gál Gábor) Vállalkozzunk! (?) Nem oly régen ismerősö- ; í met megkereste egy kisebb j j cég első számú vezetője, még- j i hozzá azzal a kérdéssel, hogy j | lenne-e kedve otthagyni ed- | i digi munkahelyét, s náluk el- í í helyezkedni. Barátom igen- j ; csak sokat gondolkozott a ! I dolgon, mert a felkínált állás j ; nagyon kecsegtető volt: érdé- j ; kés elfoglaltság, kötetlen ; munkaidő, emellett pedig — ami napjaink árait tekintve \ messze nem lényegtelen szempont — sok-sok pénz, < pontosabban jóval több, mint j amennyit addig keresett. S , . bár e „váltás” valóban szám- ! ' tálán előnnyel járt volna, a vá- \ \ lasz mindezek dacára is eluta- j sító volt. Elsősorban azért, j : mert ismerősöm — tanúbi- \ ! zonyságát adva ezzel józan j i ítélőképességének — úgy vé- j lekedett: abszolút nem ért ahhoz a területhez, amelyen j dolgoznia kellene, így aztán j túlzottan sok értelme nem \ lenne az ügynek. Ez az érv j azonban nem győzte meg az ajánlattevőt, ugyanis azt fej- ; tegette, hogy az csupán másodlagos szempont, ért-e va- ; laki valamihez vagy sem; a hangsúly inkább azon van, mer-e valaki vállalkozni. Manapság nem szabad megijedni semmitől — tette hozzá végül —, ma mindenbe bele kell fogni, hiszen idehaza is a vállalkozások korát éljük. Bevallom őszintén, utóbbi kijelentések egy részével egyáltalán nem értek egyet. Azt persze jómagam is vallom, hogy talán soha nem volt akkora szükség az emberek kezdeményezőkészségére, vállalkozószellemére, mint éppen jelen időszakban. Mert például az ő ötleteik, lendületük nélkül aligha mozdulhat ki gazdaságunk a holtpontról. Szükség van hát az effajta alapállásra, ebben nincs is hiba. A baj csupán az, hogy nem kevesen vallják azt, amit a fentebb említett illető, nevezetesen, hogy elég az elszántság, a többi — a szakértelem, a hozzáértés — nem számít. Ám akik azt hiszik, hogy mindez valóban lényegtelen, azok roppant nagyot tévednek, mert alap nélkül nem lehet házat építeni, s ha esetleg mégis sikerül felhúzni az épületet, az bizonnyal nem lesz hosszú életű. Mint azt bizonyára sokan tudják — néhányan saját tapasztalataik alapján, mások a történelemkönyvekből —, volt időszak hazánkban, amikor egyesek azt mondták az „aggályoskodóknak”, azoknak, akik nem érezték magukat képesnek egy-egy pozíció betöltésére, egy-egy feladat megoldására, hogy no, no, nem kell félni, nem vagy te i buta gyerek, majd beletanulsz, csak legyél lelkes, a < többi jön magától. Hogy mennyire jött, azt az idő bebizonyította. S ha már ‘ — sajnos — a saját kárunkon kellett tanulnunk, akkor lega- ■ lább tanulj uk meg jól a leckét, s mégegyszer ne kövessük el ugyanazt a baklövést. Mert meglehet, ismételt tévédé- ; sünkért még nagyobb árat kell fizetnünk. Vállalkozzunk hát, keressük az új utakat, de közben azt is tartsuk szem előtt, vajon mire, mennyire ; i vagyunk képesek... Sárhegyi István
