Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-27 / 98. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. április 27, csütörtök KÖZLEKEDÉS Sí:??----------_------------Ö N DÖNT: iszik vagy vezet! Lüktető életritmusunk szinte megköveteli, hogy naponta ve- \ zessünk gépjárművet. Ugyan- y akkor gyakran találkozunk az í alkohol csábításával is. Névna- *?. pok, születésnapok, összejöve- f telek elképzelhetetlenek a kedves, erőszakos kínálás nélkül. Gyakran kerülünk nehéz döntés elé: utasítsuk vissza a kínálást, vagy mondjunk le a vezetésről, esetleg merjük vállalni az ittas vezetés kockázatát. Sokan hajlamosak, hogy pillanatnyilag a legkönnyebb megoldást választják: elfogadják a kínálást, mert nem akarnak hangulatrontók lenni, ugyanakkor nem mondanak le a vezetésről sem. Helyette megpróbálják meggyőzni magukat: az ittas vezetés nem is olyan veszélyes. Milyen módon kerülhetjük el az ittas vezetést? A vezetés előtti alkoholfogyasztás ismerősök, barátok társaságában történik leggyakrabban. A járművezetőket általában nem segítik abban, hogy elkerüljék az italozást, sőt erőszakosan kínálják az italt, kigúnyolják azt, aki nem iszik. Hogyan védhetjük meg magunkat az erőszakos kínálók ellen? Ha a vezetés mellett döntünk, megérkezésünkkor azonnal közöljük a házigazdával és a társaság többi tagjával. Ragaszkodjunk hozzá, hogy nem iszunk szeszes italt, és vállaljuk az ezzel járó esetleges feszültségeket. Ne akarjunk mindig megfelelni a társaság elvárásainak. Az igazi egyéniség nem sodródik a társasággal, és egy idő után éppen ezzel vívja ki a többiek tiszteletét. Jelezzük egyértelműen a társaságnak, hogy még vezetni akarunk, és ezért nem ihatunk. Ha a szóbeli közlés nem elegendő, állítsuk fejre a poharat, vagy dobjuk az indítókulcsot a pohárba. Még egy jó tanács! Még mielőtt elindulunk, gondoljuk meg, érdemes-e saját gépjárművünkkel olyan helyre menni, ahol várhatóan szeszes itallal fognak kínálni. Válasz- szűk inkább a tömegközlekedést, vagy hívjunk taxit. Ha mégis a vezetés mellett döntöttünk, gondoljunk arra is, milyen módon fogunk visszajutni? Ha alkoholt fogyasztottunk, akkor visszaútra inkább taxit hívjunk, vagy a tömegközlekedést vegyük igénybe. Gyalog is megpróbálhatunk visszajutni, egy kiadós séta általában igen egészséges! Egyre több családban a férj és feleség egyaránt rendelkezik jogosítvánnyal. Ha együtt mennek vendégségbe, állapodjanak meg az elindulás előtt, melyikük fog visszafelé a volán mögé ülni, és ő legyen az önmegtartóztató. Csak annál legyen az indítókulcs és a jogosítvány, aki vezetni fog. Végezetül: mielőtt a poharat a szánkhoz emelnénk, gondoljunk arra, mi ér többet: — a nyugodt vezetés, a gyors, kényelmes hazajutás, vagy — egy-két pohár szeszes ital és ennek lehetséges következményei: szorongás az ellenőrzéstől, szondázás, vérvétel, bírság, jogosítványelvonás, és még egy sor megalázó kellemetlenség. Még szerencse, ha nem keveredünk balesetbe! Ne feledjük: a vezetés előtti alkoholfogyasztás nem férfiasság, a felnőttség kifejezője, hanem a gyengeségé, a felelőtlenségé. Zavaró fények Sötétbe hajló utazásaink során gyakran tapasztalhatjuk, hogy milyen sok autóstársunk kocsijának eleve rossz, vagy ’’csupán” rosszul beállított a világítása. Szabályrendeletben rögzített tétel: minden autós tartalékizzó-készletet köteles magával vinnie, rövid vagy hosszabb távú utazásra egyaránt. Az idevágó szakkönyvek a fényszóróégők évenkénti cseréjét ajánlják. Alapvetően azért, mert használat közben az izzó szála veszít fényerejéből, s ez a körülmény látásunkat, az út és a környezet biztonságos áttekintését kedvezőtlenül befolyásolja esti vezetéskor. Megdöbbentő, hogy a mai, korszerű autók körül is esti közlekedéskor milyen sok zavaró fénnyel találkozunk. A szembe- vagy a mögöttünk jövő jármű rosszul beállított lámpája egyaránt elvakít bennünket. A megviselt állapotú fényszóróbetét foncsoija eleve rosszul vetíti a fényt, s ezért az ilyen betétet feltétlenül ki kell cserélni. A fényszóróbetét pontatlan helyzete azonban állítással is korrigálható. Van egy lényeges dolog, amire a szakkönyvek, s a kezelési utasítások nem tanítják meg az autósokat. Ez pedig az égő behelyezése a fényszóróbetétbe. Nos, ehhez szeretnénk most segítséget nyújtani, alapvetően azért, hogy mind kevesebb autós és motoros közlekedjen útjainkon rosszul világító lámpákkal. A fényszóróégő tányérjához szerkesztették a fényszóróbetét nyílásait, amibe az égőt kell helyezni. Az égő tányérján lévő kis kidudoro- dást a fényszóróbetéten lévő kis nyílásba kell helyezni. így az égő szálai központosán — a fókuszban — helyezkednek el a fényszóróbetétben. Ha egy vékonyabb papírlapot (géppapírt) a lámpa elé tartunk, bekapcsolt világításkor a fény a papíron keresztül kirajzolódik. Bekapcsolt tompított fénynél a papíron keresztül egy vízszintes és a középponttól enyhén lefelé ívelő vonallal határolt világító mezőt találunk. A fényszóróbetét egyértelműen szerelhető. Arra gondolunk elsősorban, hogy ha a fényszóróbetét jól van beállítva, s az égőt is szakszerűen cseréltük, helyzete később sem változik meg, tehát továbbra is megfelelően világít. A biztonság kedvéért természetesen a fényszóró ’’jóságát” is érdemes időnként ellenőriztetni. Kitűnő lehetőséget találunk erre — speciális fényszóró-beálh'tó készülékek és szakemberek közreműködésével — az autószervizekben, így mindenekelőtt az Autóklub közlekedésbiztonsági szakműhelyeiben. Két keréken — az országos döntőn Békéscsabán volt a Kerékpáros-iskola Kupa és az Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa versenysorozat országos döntője. Megyénket az a nyolc fiatal képviselte a négynégy fős csapatversenyben, akik a megyei döntőn a legjobb helyezéseket érték el. Kerékpáros kategóriában: Antal Stella Füzesabony, 2. Sz. Általános Iskola, Maka Ildikó Gyöngyös, 7-es Számú Általános Iskola, Tősér László, Hevesi Körzeti Általános Iskola, Kele István Lőrinci, 2-es Számú Általános Iskola tanulója. Az országos versenyen a 19 megyéből és a fővárosból összesen 160 fiatal versengett a legjobb helyezésekért. Mindkét kategóriában rendkívül szoros verseny alakult ki. Heves megye kerékpároscsapata 11. helyezést, míg segédmotor-kerékpáros csapata 8. helyezést ért el. A megyék közötti összesített (abszolút) pontversenyben Heves megye a 9. helyezést érte el. Egyéni legjobb versenyzőknek Heves megyéből Antal Stella, Tősér László és Maka Zsolt bizonyult. A megyei csapatot Káló József r. főhadnagy, azMKBT munkatársa készítette fel az országos versenyre. A változékonyság hónapja: A tavaszi időjárás változékonysága és az útviszonyokra gyakorolt hatása közvetett módon befolyásolja a közlekedő embert. (Gyorsan változó körülmények, lassúbb emberi alkalmazkodás.) Tudományosan megállapított tény, hogy minden negyedik ember érzékeny az időjárásra. A frontok hatásai kedélyingadozást, érzelmi és indulati hullámzást, nemritkán szervi tüneteket is okoznak. A melegfront-érzékenyeknél a serkentési folyamatok erősödnek, növekszik az ingerlékenység, türelmetlenség, feszültebbé válik az idegrendszer, és merevebbé, keményebbé a mozdulatok. A hidegfront-érzékenyeknél a gátlási folyamatok erősödnek. Fáradékonyság, bágyadtság, álmosság, levertségjelent- kezik, könnyebben lépnek fel görcsös fájdalmak és szívpanaszok. Meg kell említeni a vegyes érzékenységűeket is, akik mindkét fronthatásra érzékenyek, ezért az említett panaszok valamelyikével számolhatnak. A várható meteorológiai frontokra a tömegkommunikációs eszközök felhívják a figyelmet, így lehetőség van arra, hogy aki érzékenységének tudatában van, felkészüljön a következményekre. A fronthatás leküzdésének fontos eszköze az önfegyelem. Aki nem képes indulatait féken tartani, nem alkalmas járművezetésre. Számításba kell vennünk mások frontérzékenységét is. A fokozott elővigyázatosság ezért ajánlatos azoknál is, akik maguk nem érzékenyek, mert közlekedési partnereik részéről váratlan megnyilvánulások, cselekedetek fordulhatnak elő. A tavaszi fáradtság okaként általában a vitaminhiányt említik. Kétségtelen, hogy ez is közrejátszik, ám az emberek életmódja is, amely télen megváltozik: keveset mozognak, sokat tartózkodnak zárt helyiségben. A vitaminszükséglet biztosításán kívül a kedvezőtlen körülmények megváltoztatásához több mozgásra van szükségünk. Éjszaka csökkentett sebességgel haladjunk. (Kivéve az autópályát.) Éjszaka relatíve 2,5-szer több baleset keletkezik. Tompított fényszóróra váltás előtt előbb a sebességet csökkentjük. Számtalan baleset oka a helytelen sorrend. Tompított fényszóróval közlekedve olyan sebességgel szabad haladnunk, hogy féktávolságunk ne legyen nagyobb a belátható út hosszánál. Jól beállított tompított fényszórónál ez a sebesség nem lehet több 40 km/ óránál. Feladatlap 1. Hideg vagy meleg levegő beáramlásának időszakában mi a teendő? a) Azonnal gyógyszert íratni b) Ennek nincs jelentősége c) Óvatos vezetés, körültekintőbb sebességmegválasztás 2. Melyek a tavaszi fáradtságot kiváltó főbb okok? a) Vitaminhiány b) Mozgáshiány c) Mindkettő 3. Szükséges-e a közlekedésben az egymáshoz való alkalmazkodás? a) Nem, mert a KRESZ szabályai minden esetre előírják teendőinket b) Nem alkalmazkodni, hanem közlekedni kell c) Igen, mert ezzel sok kellemetlenség és baleset elkerülhető 4. Jól beállúott tompított fényszóróval milyen sebesség mellett tudja megállítani járművét váratlan akadály esetén egy átlagos reflexű vezető? a) 60 km/ó b) 50 km/ó c) Max. 40 km/ó 5. Hogyan kell a csomagokat gépkocsiban elhelyezni? a) Nincs jelentősége b) Úgy, hogy az utasok és a csomagok a gépkocsit egyenletesen terheljék c) A gépkocsi bal oldalát terheljük, mert ott az úttest felülete alig lejt 6. Zárt rakfelületű gépjárművön lánghegesztéshez szükséges oxigént és éghető gázt tartalmazó paladiókat együtt szállítanak. Ez: a) Szabálytalan b) Szabályos, de ekkor már nem szabad olajos, zsíros vagy gyúlékony anyagot is a gázpalackokkal együtt szállítani c) Szabályos, de erre külön tűzoltóhatósági engedély szükséges 7. Nem veszélyes anyagokkal telt hordókat hány sorban lehet egymáson tárolni? a) Egy sorban b) Két sorban c) Három sorban 8. Mikor értelmezi helyesen a segélynyújtási kötelezettséget? a) Értesíti a mentőket, rendőrséget b) Az elakadásjelző háromszög kirakása után elsősegélyben részesíti a sérültet c) A súlyos sérültet kocsijában orvoshoz szállítja Hasznos tudnivalók kerékpárosok részére A modern közlekedési eszközök csak akkor segítenek bennünket, ha a jól megismert közlekedési szabályokat minden körülmények között megtartjuk: ha minden közlekedő számíthat a másik ugyancsak szabályos magatartására, ha a közlekedés résztvevői kölcsönösen előzékenyek és türelmesek egymással szemben, végül, ha a mindig szükséges figyelemmel és elővigyázatossággal úgy közlekedünk, hogy eközben vigyázunk mind a magunk, mind mások biztonságára, egymást nem zavarjuk és nem akadályozzuk. Kerékpárral csak akkor — és csak az — vehet részt a közúti közlekedésben, aki a kerékpározás készségét valóban megszerezte, aki képes már biztonságosan egyensúlyozni, célratörően haladni, járművét egyenesen tartani, hatékonyan fékezni, magabiztosan irányt változtatni (kanyarodni) és jól megtanulta a közlekedési szabályokat. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy: — főútvonalon csak az kerékpározhat, aki a 12. életévét betöltötte — és akinek a kerékpárja üzemképes, illetve üzembiztos. Magatartás a forgalomban Aki a kerékpárral az úttest széléről elindul vagy az útra ráhajt, köteles elsőbbséget adni az úton közlekedő más járműnek és gyalogosnak. Meg kell várni az elinduláshoz alkalmas és biztonságos pillanatot, irányjelzést kell adni, és csak azután lehet bekapcsolódni a forgalomba. Ha az úton kerékpárút van, akkor azon kell közlekedni. Ahol kerékpárút nincs, a leállósávon kell haladni. Ha se kerékpárút, se leállósáv nincs, szorosan az úttest jobb szélén szabad kerékpározni. Amikor a leállósávon vagy az úttest szélén (esetleg a járdán) kell haladni, csak egymás mögött, egy sorban szabad kerékpározni. Kerékpárúton, ha a forgalmi viszonyok megengedik, nem tilos az egymás melletti kerékpározás sem. Az úttest közepe felé beljebb, a belső sávban csak akkor lehet haladni — a legszükségesebb rövid távolságon —, amikor valaki balra akar kanyarodni vagy meg akar fordulni. Mielőtt azonban valaki ezt tenné, fel kell mérnie a mögöttes forgalmat, mivel őket nem lehet akadályozni és saját magát sem veszélyeztetni. Irányjel- zést kell adni, és csak azután sorolhat beljebb. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy olyan úton, ahol három, egymástól elkülönített úttest van, kerékpárral — szabály szerint — csak a középső vagy a jobb szélső úttesten lehet közlekedni. Tanácsos ilyen helyen inkább a szélső úttesten kerékpározni. A haladási sebességet mindig úgy kell megválasztani, hogy a kerékpározás biztonságos legyen. Ez azt jelenti, hogy a kerékpár ne imbolyog- jon, a vezető biztosan üljön a nyeregben. Kanyarodáskor mindig csökkenteni kell a sebességet, számításba kell venni, hogy milyen az út felülete (nedves,jeges stb., akkor jobban csúszik), a fék hatása elegendő-e arra, hogy ha kell, meg lehessen állni. Lejtőn lefelé haladva nem szabad, hogy a gép „elszaladjon”, mert annyira felgyorsul, hogy szükség esetén képtelenség megáUítani. A kerékpáros előtt haladó járműveket mindig olyan távolságból szabad követni, hogy akkor is meg tudjon állni, ha előtte hirtelen fékeznek. Nem szabad „ráragadni” az előtte haladó gépjárműre, rákapaszkodni pedig sohasem szabad, ez közvetlen életveszélyt jelent. Amikor irányt kell változtatni, előbb hátra kell tekinteni — de közben biztosan és mindkét kézzel fogni a kormányt —, majd előre is, és meg kell győződni arról, hogy nincs-e már olyan közel egy másik jármű, amelyiket kanyarodással akadályozná, saját magát pedig veszélyeztetné. Ezután egyik kar oldalirányú kinyújtásával irányjelzést kell adni, közben a másik kézzel erősen tartani kell a kormányt és csökkenteni a sebességet. A kanyarodást haladéktalanul és határozottan kell végrehajtani. Az úttestre való rákanyarodáskor ugyancsak szorosan a jobb szélen kell maradni. Ha a 12. életévét betöltött gyermek lakott területen kívüli főútvonalon kerékpározik, nem szabad megfeledkezni arról, hogy balra kanyarodni vagy megfordulni csak a következő módon szabad: — változatlanul szorosan az úttest jobb szélén kell maradni, és a kereszteződéshez érve a kerékpárról leszáll- va, gyalogosan a gépet tolva kell átmenni az úttesten, és csak akkor, ha a forgalmi körülmények azt lehetővé teszik. Ha a közelben kijelölt gyalogos-átkelőhely van, akkor csak azon lehet átmenni a másik oldalra, — megfordulni ugyanígy kell, de ekkor nem kell feltétlenül útkereszteződésig menni. Lakott területen kívüli főútvonalon a gépjárművek nagy sebességgel haladnak. Ha akár szemből, akár hátulról gépjármű közeledik, meg kell várni, amíg elhalad, és csak azután szabad kanyarodni, vagy megfordulni — gyalogosan —, a kerékpárt tolva. Soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy tilos: — főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni, — elengedett kormánnyal kerékpározni, — kerékpárhoz oldalkocsit, utánfutót vagy egyéb vontatványt kapcsolni, — kerékpárt más járművel, illetve állattal vontatni, — a kerékpárról oldalra kinyúló tárgyat szállítani, — a kerékpáron előre vagy hátra egy méternél hosszabb tárgyat szállítani, — olyan tárgyat szállítani, amely a kerékpározásban akadályozna, vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztetné, — kerékpárral állatot vontatni, — kerékpáron — általában — személyt szállítani. (Erre csak 18. életévét betöltött kerékpárosnak van lehetősége. E célra kialakított külön ülésen legfeljebb egy 10 éven aluli gyermeket szállíthat.) Arról sem szabad megfeledkezni, hogy kerékpározni tanulni csak forgalomtól elzárt helyen lehet. Közúton csak az kerékpározzon, aki már megszerezte a szükséges készséget, és jól ismeri a szabályokat. A kerékpárt fel kell szerelni: — legalább 6x12 cm-es táblával, amit az első kerék bal oldalán kell elhelyezni, név és lakcím feltüntetésével, — két, egymástól függetlenül működtethető hatásos fékberendezéssel, — csengővel, — egy első lámpával, amelyik csak fehér fényt adhat, — egy hátsó lámpával, amelyik csak piros fényt adhat, és sötétben 150 méterről észlelhető, — ugyancsak hátul egy piros fényvisszaverővel, ami 150 méterről észlelhető. Nem kötelező — de megengedett —, hogy a kerékpárra oldalt, valamint mindkét hajtópedálra elölről és hátulról látható, borostyánsárga fényvisszaverő legyen felszerelve. A leírtakkal csak néhány jó tanácsot kívántunk adni a kerékpárral történő biztonságos közlekedéshez. Bízunk abban, hogy a szabályok betartásával, kellő odafigyeléssel a jövőben kevesebb személysérüléssel járó közlekedési baleset fog bekövetkezni megyénkben, mint az elmúlt években. Felhívás Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, a Magyar Autóklub, a Magyar Természet- barat-szövetségés az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács a túrakerékpározással foglalkozó egyesületek, klubok, sportegyesületi és természetjáró-szakosztályok, csoportok, iskolák, diák- sportkörök, nevelőotthonok, természetjáró közösségek számára az egészséges életmód elterjesztése, a kerékpárosok közlekedésbiztonságának javítása érdekében pályázatot hirdet. Az elnyerhető pályadijak: 30 000 Ft, 25 000 Ft, 20 000 Ft, 2x15 000 Ft, 10 000 Ft készpénztámogatás, amely összegeket a nyertes kollektívák a túrakerékpározással kapcsolatos célok, feladatok érdekében használhatnak fel. Pályázati feltételek: 1. / A pályázatra történő jelentkezést az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács címere (1903 Budapest, Pf. 314/ 15.) írásban kell benyújtani, legkésőbb 1989. október 16-ig. 2. / A kitűzött pályadíjakat az e célra alakított zsűri osztja ki a pályázaton résztvevő közösségek 1989. január 1-je és 1989. december 10-e között végzett munkájának, tevékenységének értékelése alapján. 3. / A pályázóknak 1989. december 15-ig az OKBT-titkárság címére írásban meg kell küldeniük tevékenységük részletes ismertetőjét. Az ismertetésnek tartalmaznia kell: — a pályázó klub (stb.) nevét, címét, ügyintéző nevét, valamint létszámhelyzetét az 1989. január 1-jei és 1989. december 10-i állapotnak megfelelően,, — az olyan turanapok pontos idejét, útvonalát es hosszát km-ben, amely alkalmakkor saját vagy külső szervezésben legalább 3 fő, a közösséghez tartozó személy részt vett. (Az útvonal hosszát egyénenként összevonni nem lehet.) — az olyan, közlekedésbiztonságot szolgáló rendezvények (oktatások, elméleti, gyakorlati vetélkedők) tételes időpont és hely szerinti felsorolását (a részvételi létszámot is közölve), ahol szervezőként vagy résztvevőként jelen voltak, — nyilatkozatot arról, hogy a tagok valamelyike okozott-e balesetet, ha igen, akkor hol, mikor, milyen jellegűt (csak anyagi károst, vagy személyi sérüléssel járót, könnyű, súlyos, halálos kim. stb.). — a területileg illetékes közlekedés- biztonsági tanács nyilatkozatát arról, hogy velük a pályázó klub milyen munkakapcsolatban van. Az ismertetőhöz napló, fénykép és más dokumentum csatolható. (Ézeket a zsűri az értékelés után visszaküldi). 4. / A pályázat eredményhirdetése 1990. február hónapban lesz.
