Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-24 / 95. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. április 24., hétfő „Az ifjúságnak szüksége van egy pártra. Hogy ez az MSZMP-e, azt döntsék el Önök” A KISZ jogutódja a DEMISZ lett A KISZ XII. kongresszusán megjelent Grtísz Károly, az MSZMP főtitkára valamint az MSZMP PB és a kormány több tagja (Folytatás az 1. oldalról) is. Ezért a programnak is változni, gazdagodni kell. — A formálódó ifjúsági szövetség programjának támogatása a pártmozgalmon belül is új munkastílust, együttműködési gyakorlatot igényel, a megváltozott, minőségileg új viszonynak megfelelően. A politikai szövetség partneri viszony. Ezt határoztuk el együtt azokkal, akik e kongresszust előkészítették. Ennek politikai, szervezeti és személyi feltételei most formálódnak és alakulnak a Magyar Szocialista Munkáspártban is. A vitában többen megfogalmazták, hogy a pártnak szüksége van az ifjúságra. Igazuk van! Ide tartozik azonban egy másik mondat is: az iijúságnak szüksége van egy pártra. Hogy ez az MSZMP-e, azt döntsék el Önök. Az MSZMP ugyanakkor — hittel vallom — összes múltbeli és jelenbeli hibájával együtt olyan párt, amely képes az országot a jelenlegi válsághelyzetből kivezetni, abból a válságból, amelynek kialakulásában csak részben volt vétkes, de ez a vétek nem kicsi. Grósz Károly ezután a párt és a szerveződő szövetség közötti új viszony jellemzőiről szólt, mondván: kezdjünk tiszta lappal, korrekt viszonyok alapján. — Milyen párttal lépnek Önök szövetségre? Az én felfogásom szerint a magyar szocializmus építése során a Magyar Szocialista Munkáspárt élcsapat-párt annyiban, hogy a felszabadulás után a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom leghaladóbb értékeit egyesítve vált a magyar társadalom meghatározó erejévé. Osztálypárt annyiban, amennyiben a munkásosztály nevében és érdekében vállalt elkötelezettséget, kötött hosszú távú szerződést az ország felépítésére. Néppárt annyiban, amennyiben minden olyan társadalmi réteg, csoport érdekeit igyekszik képviselni, amely a szocializmust tekinti hazánk jövőjének. Grósz Károlyt a fórumon kívül is fiatalok vették körül a szünetben, s érdeklődéssel hallgatták a kérdéseikre adott válaszait. A beszélgetések során Grósz Károly elmondta: véleménye szerint megérett a helyzet a gazdasági rendkívüli állapot bevezetésére, amely természetesen nem a demokratizálási folyamat lelassítását jelenti, hanem átmenetileg egy másfajta gazdasági döntési rendszert, amelyben döntési jogosítványt kell kapnia a miniszterelnöknek. Ugyancsak elmondta, hogy létre kell hozni egy gazdasági minisztériumot, és szükség van egy költségvetési hivatalra is. A dokumentumok feletti vita lezárását követően a küldöttcsoportok illetve vezetőik konzultációival folytatta munkáját a KISZ kongresszusa. A mintegy négyórás tanácskozásokon, főként a küldöttcsoport-vezetők értekezletén — miként arról Nagy Imre beszámolt — sikerült az együttműködési szabályzat minden részletkérdésében kompromisszumot kötni. A plenáris ülés este 9 órától folytatódott, 804 küldött részvételével. A kongresszus ezen a késői órán döntött az új ifjúsági szövetség elnevezéséről. A szövetség új nevének 13 változata közül előzetesen négy; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Baloldali Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a Magyar Ifjúszocialisták Őrszágos Szövetsége kapta a legtöbb szavazatot. A kongresszus végül is háromfordulós szavazás után a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség nevet fogadta el 609, a kétharmados minősített többséget meghaladó szavazattal. A szervezet nevének rövidítése — amelyről ugyancsak szavazással döntött a plénum — DEMISZ lett. A küldöttek szombaton döntöttek arról is, hogy az új szövetség nem fogadja el egyetlen párt irányítását sem — megszavazták a DEMISZ platformját. A KISZ XII. kongresszusának résztvevőiből megalakult új ifjúsági szervezet, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) első országos gyűlésén vasárnap elfogadta a jogelőd szervezet első titkárának előadói beszédét és abban értékelését az 1986-os kongresszus óta végzett munkáról. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 32 évének értékeléséről szóló beszámolót viszont a DEMISZ nem fogadta el, mert úgy döntöttek, hogy e több mint három évtized történetének elemzését egy tudományos bizottság dolgozza ki. A küldöttek a Budapest Sportcsarnokban jóváhagyták a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését. A KISZ 91 millió forintos pénzmaradványával kapcsolatban elhangzott, hogy azt központi szervezeteinél zárolták. Még a KISZ KB kérvényezte, hogy az összeget a most megalakult új szervezet felállítására, a mozgalmi munka finanszírozására fordíthassa. Erre a kormánytól még nem érkezett válasz, a döntés májusra várható. A DEMISZ országos gyűlésének plenáris ülése a kora délutáni órákban az országgyűlési képviselőkhöz címzett levél, a határozati javaslat, valamint a programtézisek elfogadásával folytatódott. Ezt követően a küldöttek elfogadták a KISZ XII. kongresszusának és a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség első országos gyűlésének együttes határozatát. A dokumentum kimondja a szervezet eddigi formában való megszűnését és a KISZ bázisán, annak jogutódaként, a létrejött szervezetek összefogásaként a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség megalakítását. A határozat tartalmazza a szövetség alapító tagszervezeteire, az MSZMP és a szövetség viszonyára, a szövetségi tanács megbízatásaira, a szövetség vagyonának kezelésére, az ifjúsági intézményrendszer megváltoztatását szolgáló kezdeményezéseire és a második országos gyűlés összehívására vonatkozó kitételeket. Következő napirendként a jelölőlistát ismertették a küldöttekkel. A listára az addigi egyetlen név, Nagy Imréé mellé a küldöttek javaslatára Gönczi Jánosé is felkerült az elnöki poszt várományosaként. A titkos szavazásban 794 küldött vett részt, valamennyi szavazat érvényes volt. A legtöbben, 552-en Nagy Imrére szavaztak, így ő lett a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség első elnöke. DPL kontra HIT (Kiküldött tudósítónktól): Mikor ezeket a sorokat from javában folyik a KISZ XII., a DEMISZ I. kongresszusán a sokadik szünet. Persze a munka ilyenkor se vár, most vasárnap kora délután éppen a küldöttcsoportok vezetői vitatkoznak a programtervezetről. Az érdeklődők ezt képernyőkön követhetik figyelemmel vagy éppen ebédelhetnek, sólet van füstölt tatjával. A Heves megyei diákmozgalom, a Diák-Pedagógus Liga — az Országos Diákunió (ODÚ) Tagszervezete — tagjai ilyenkor is elfoglaltak, nekem éppen egy az Ifjúsági Magazinnak adott interjú után sikerült elcsípnem őket. Arról, hogy csatlakoznak-e a KISZ Heves megyei bizottsága tervezett jogutódjához, a Heves Megyei Ifjúsági Tanácshoz ÍHIT), Bogdán Evelyn, és Godó Tamás Gyöngyösről, Varjú Ferenc és Szabó László Egerből nyilatkozott. — Nem akarunk csatlakozni hozzájuk — mondták. — Nem látunk ugyanis garanciákat arra, hogy ugyanazok az emberek, akik megyénkben a KISZ-t vezették, most megfelelnének az új követelményeknek. Az országos KISZ értekezlet határozatait sem vitték véghez, s nem biztosították a jogköröket. Egyik korábbi vezetőjük például kijelentette nekünk, hogy ne nagyon pattogjunk, mert meg is lehet bennünket szüntetni. Azt hisszük, hogy ők csak mindig annyit változnak, amennyit a külső körülmények feltétlenül diktálnak. Ezzel együtt azonban törekszünk velük bizonyos fajta szövetségre, ami azt jelenti, hogy bizonyos kérdésekben kialakíthatunk közös álláspontot. Sós Tamást szűkebb hazánk küldött csoportjának vezetőjét a volt KISZ megyei első titkárát arról kérdeztem, milyen érzései vannak, hogy most egy- csapásra a DEMISZ Heves megyei elnöke lett. Ót sem volt könnyű nyakoncsípni, hiszen éppen csoportvezetői ülésről szaladt csoporttanácskozásra tájékoztatni a többieket mi is történt az elmúlt órákban. Röpke találkozásunkkor úgy vélte, hogy a KISZ betöltötte küldetését, s a politikai folyamatok részeként történtek a kongresszuson a változások. Ő maga egyébként sajnálja, hogy életkora miatt (35 éves) nem folytathatja ezt a munkát, de reméli, hogy máshol hasznosan szolgálhat majd. Egyelőre azonban még ő az első ember, s a DPL felvetette, kinek a bizalma alapján az? Sós Tamás erre azt válaszolta, hogy ő ugyanúgy képviselője a DEMISZ-nek, mint a többi kongresszusi küldött. Mivel a választások őt tették meg csoportvezetőnek, jogosultnak érzi a folytonosságot. Emellett magáénak érzi azokat a folyamatokat, amelyek az ő irányítása idején vezettek idáig a megyében. Jelenlegi pozíciójában nem sokáig marad, a DEMISZ megyei tanácskozása május végén dönt az új vezetőkről, s a programról. Mióta a címet leírtam, másfél óra telt el, plenáris ülés azóta sincs. Kettő óráig, mindössze tíz percig volt ilyen, a kisközösségek maguk között alakítgatják az állásfoglalást. Kovács Attila Falurombolás Kurdisztán ban Úgy tűnik, az öbölmenti háborúban tavaly augusztus óta tartó tűzszünetért a négymillió lelket számláló iraki kurd nemzetiség fizeti a legnagyobb árat. Bagdad ugyan tagadta, de a helyszínen járt amerikai orvosok „minden kétséget kizáró bizonyítékokat” találtak arra, hogy az iraki hadsereg tavaly ősszel vegyi fegyverekkel támadt kur- dok lakta településekre, s emiatt 50 ezer kurd menekült Törökországba. A kurdok most amiatt intéznek segélykiáltásokat a világhoz, hogy az iraki hatóságok egyes városaikat teljesen le akarják rombolni, az ott élő kurd nemzetiségűeket az ország más vidékeire akarják áttelepíteni. A kurdok szerint ez hozzátartozik Irak észak-keleti területének „geográfiai” átalakításához, a száz éve lázongó kurdok miatt rendszeresen jelentkező problémák „végső megoldásához”. Kurd emigránsok értesülése szerint a mintegy 200 ezres lélekszámú Qal,at Dizah városának lakosságát 17 nappal előre figyelmeztették, hogy pakoljanak össze, mert a hadsereg április 25- én lerombolja a várost. A kurdok egy része úgy gondolja, hogy a város lakosságát máshová fogják átköltöztetni, de sokan közülük attól félnek, hogy tömegesen deportálni fogják őket a jordániai és a szaúd-arábiai határ mentén létesített táborokba. Ezekre a vidékekre már sok kurdot deportáltak. Irak a hetvenes évek második felében kezdte el az iráni és a török határ mentén húzódó harminc kilométeres biztonsági övezet kialakítását: a zónán belül fekvő kurd falvakat a hadsereg lerombolta, a lakosságot kitelepítették, az erdőket és mezőgazdasági területeket felégették. A londoni The Economist úgy tudja, hogy a tűzszünet augusztusi életbelépése óta felgyorsult a biztonsági övezet kialakítása. Sőt, miután Kurdisztánt 1987 elején Szaddám Husszein elnök unokafivére — Ali Hasszán al- Medzsid — felügyelete alá helyezték, az iraki hadsereg a biztonsági övezet határán túlra is ki- teijesztette tevékenységét: falvak százait tűntette el a föld színéről. Becslések szerint Irak észek-keleti részén a kurd falvak háromnegyedét felszámolták. Legalább fél millió kurdot kitelepítettek, és az ország más vidékeiről arabokat költöztettek helyükre. Bagdad tagadja, hogy terveket szőne Kurdisztán „arabosításá- ra”, és a kurd lakosság kitelepítésére. Nyugati újságírók saját szemükkel láthatták Kurdisztánban a nagy területeién végrehajtott falurombolás bizonyítékait. Hivatalos iraki kísérőjük azt a magyarázatot adta nekik, hogy a korábban ott élt kurd lakosságot nem pusztán biztonsági okokból (vagyis lázadások megelőzése végett) költöztették messzi városokba, hanem azért, mert az ottani új lakótelepeken áram- és folyóvíz-szolgáltatásban, iskolai oktatásban és orvosi ellátásban részesülhetnek. A kurdok panaszai hallatán a kisebbségek sorsával törődő nyugati emberi jogi csoportok arra figyelmeztetnek, hogy a sokat szenvedett kurd népre még sosem leselkedett olyan nagy veszély, mint most Irakban. A kisebbségi jogok védelmére alakult londoni szervezet hangoztatja, hogy az iraki kormány, minden jel szerint, szándékosan olyan helyzetet teremt, amely a kurd közösség teljes felszámolásával ér fel. Szűcs Gábor Gorbacsov párizsi útja Mihail Gorbacsov július 4-6. között hivatalos látogatást tesz Franciaországban — jelentették be szombaton Moszkvában. A szovjet vezető Francois Mitterrand francia köztársasági elnök meghívásának tesz eleget. Mint ismeretes, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke idei utazási programjában már több ország szerepel. Május közepén Peking az úticél, a későbbiekben Gorbacsov Bonnt és Helsinkit is felkeresi, s e látogatások közé illeszkedik a párizsi út is, amelynek időpontját most határozták meg. Gyászünnepség Pekingben Szombaton délelőtt tartották meg a kínai parlament épületében a központi gyászünnepséget az egy héttel ezelőtt 73 éves korában, szívroham következtében elhúnyt Hu Jao-pang, a KKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság volt főtitkára tiszteletére. A gyászünnepségen négyezer meghívott vett részt, köztük a Kínai Kommunista Párt és a központi kormány vezetői, élükön Teng Hsziao-pinggel, Csao Ce- janggal és Li Penggel. A gyászünnepségen, amelyről a kínai rádió és televízió helyszíni közvetítést adott, Jang Sang- kun, a Kínai Népköztársaság államfője elnökölt. A gyászbeszédet Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára mondta. Hangsúlyozta, hogy Hu Jao-pang hat évtizedes forradalmi tevékenysége során mindenkor a párt és a nép ügyének odaadó híve volt, s a párt és az állam vezetőjeként elévülhetetlen érdemeket szerzett. A központi gyászünnepség után Hu Jao-pang holttestét a pekingi Papaosan temetőbe szállították és elhamvasztották. A hamvasztásnál jelen voltak az elhúnyt családtagjai és azok a pártvezetők, akik elkísérték utolsó útjára Hu Jao-pangot. Kínai jelentés szerint a pekingi Tienanmen tértől a forradalom mártírjai részére fenntartott Papaosan temetőig vezető útvonalon körülbelül egymillió ember sorakozott fel és vett búcsút a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának volt főtitkárától. A pápa Kubába is tervez látogatást II. János Pál pápa valószínűleg 1991-ben ellátogat Kubába — jelentette be szombaton Ortega Y Alamino havannai érsek. A kubai egyházi vezető mintegy félórás megbeszélést folytatott a katolikus egyházfővel, akinek átadta a kubai püspöki konferencia hivatalos meghívását. A látogatás időpontját később rögzítik. A Tanjug hírügynökség értesülése szerint, feltehetően szintén a pápai látogatás előkészítésével kapcsolatban, hamarosan a Vatinkán- ba utazik a Kubai KP KB egyházügyi osztályának vezetője is. Kuba egyébként a latin- és közép-amerikai térség egyetlen országa, ahová II. János Pál még nem látogatott el. Új, Európával kapcsolatos javaslatok Baker a csúcsról Amerikai vélemény szerint a májusi moszkvai külügyminiszteri tárgyalásokon megállapodnak a START-tárgyalások újra- felvételében, de nem tűznek még ki csúcstalálkozót. Erről beszélt szombati tv-nyilatkozatában James Baker külügyminiszter. Baker május 10-11 -én találkozik Moszkvában szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzéval. Amerikai részről nem cél, hogy most új csúcstalálkozót tűzzenek ki — mondotta a miniszter, így ez nem is valószínű—jóllehet a kérdés nyilván napirendre kerül. A miniszter azt mondotta, hogy (a Reagan-korszakhoz viszonyítva jelentős mértékű folyamatosság jellemzi majd a Bush-kormány álláspontját a hadászati fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Nem kívánta megerősíteni a híreket, hogy a START-tárgyalásokat júniusban folytatnák, de annyit mondott: megállapodás várható, hogy mely idő-keretben újítják fel az ősz óta (a Bush-kormány kérésére) szünetelő genfi fórumot. Baker szerint egyébként április végére fejeződik be az amerikai kül- és katonapolitika felülvizsgálata, így ezt követően, májusra alakulhat ki a START-tárgyalá- sokon képviselendő álláspont. A külügyminiszter elismerte, hogy viták alakultak ki a bonni kormánnyal a harcászati atomfegyverek „korszerűsítésének” kérdésében. Nem kételkedik az NSZK hűségében a NATO-hoz, de Bonn álláspontja összefügg azzal is, hogy az NDK-val határos, ahol „nincs haladás a nyíltság, a pluralizmus felé”, mint Lengyel- és Magyarországon, hangoztatta. „Nagyon keményen” dolgozni fognak a szövetségesekkel azért, hogy a kérdést megoldják, s ne az álljon a NATO május végi jubileumi csúcs- találkozójának középpontjában, tette hozzá. Amerikai részről új, Európával kapcsolatos javaslatokra készülnek a NATO-csúcson, mintegy válaszul Mihail Gorbacsov jelszavára a közös európai házról, mondotta. Az amerikai tervekbe Baker némi bepillantást engedett, amikor hangoztatta: véleményük szerint egy házban szabadon kell tudni járni egyik szobából a másikba. Csernobil után — sajtóértekezlet A csernobili atomerőmű körüli 30 kilométeres sugarú zárt övezeten belül már néhány falut felszabadítottak a tilalom alól, mivel a vizsgálatok nyomán kiderült, hogy a területet nem egyformán érte a robbanást követő radioaktív csapadék — jelentették be azon a sajtó- értekezleten, amelyet Kijevben rendeztek a hét végén. A találkozón Jevgenyij Kacsalovszkij, az ukrán minisztertanács elnökének első helyettese a kitelepítetteknek nyújtott segítségről számolt be. Mint elmondta, kétmilliárd rubelt fordítottak lakások és egyéb szükséges létesítmények építésére, segélyek kifizetésére. A zónából elköltöztetett családok számára 1986 végéig 7500 családi házat és 500 lakást építettek, Kijevben és Csernyigovban további 8500 lakást bocsátottak rendelkezésükre, s azóta a zónahatáron kívül felépült az atomerőmű dolgozóinak új városa, Szlavutyics is. Mihail Umanyec, az atomerőmű igazgatója hangsúlyozta, hogy az állomás területén észlelhető sugárzás szintje nem haladja meg a katasztrófa előtti értéket. A negyedik blokk betonszarkofág alá temetett maradványainak állapotát műszerekkel állandó figyelemmel kísérik, a betemetett nukleáris üzemanyagban láncreakció nem indulhat meg.
