Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-24 / 95. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1989. április 24., hétfő „Az ifjúságnak szüksége van egy pártra. Hogy ez az MSZMP-e, azt döntsék el Önök” A KISZ jogutódja a DEMISZ lett A KISZ XII. kongresszusán megjelent Grtísz Károly, az MSZMP főtitkára valamint az MSZMP PB és a kormány több tagja (Folytatás az 1. oldalról) is. Ezért a programnak is változ­ni, gazdagodni kell. — A formálódó ifjúsági szö­vetség programjának támogatá­sa a pártmozgalmon belül is új munkastílust, együttműködési gyakorlatot igényel, a megválto­zott, minőségileg új viszonynak megfelelően. A politikai szövet­ség partneri viszony. Ezt hatá­roztuk el együtt azokkal, akik e kongresszust előkészítették. En­nek politikai, szervezeti és sze­mélyi feltételei most formálód­nak és alakulnak a Magyar Szo­cialista Munkáspártban is. A vitában többen megfogal­mazták, hogy a pártnak szüksége van az ifjúságra. Igazuk van! Ide tartozik azonban egy másik mondat is: az iijúságnak szüksé­ge van egy pártra. Hogy ez az MSZMP-e, azt döntsék el Önök. Az MSZMP ugyanakkor — hit­tel vallom — összes múltbeli és jelenbeli hibájával együtt olyan párt, amely képes az országot a jelenlegi válsághelyzetből kive­zetni, abból a válságból, amely­nek kialakulásában csak részben volt vétkes, de ez a vétek nem ki­csi. Grósz Károly ezután a párt és a szerveződő szövetség közötti új viszony jellemzőiről szólt, mondván: kezdjünk tiszta lap­pal, korrekt viszonyok alapján. — Milyen párttal lépnek Önök szövetségre? Az én felfo­gásom szerint a magyar szocia­lizmus építése során a Magyar Szocialista Munkáspárt élcsa­pat-párt annyiban, hogy a felsza­badulás után a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom leg­haladóbb értékeit egyesítve vált a magyar társadalom meghatá­rozó erejévé. Osztálypárt annyi­ban, amennyiben a munkásosz­tály nevében és érdekében vállalt elkötelezettséget, kötött hosszú távú szerződést az ország felépí­tésére. Néppárt annyiban, amennyiben minden olyan társa­dalmi réteg, csoport érdekeit igyekszik képviselni, amely a szocializmust tekinti hazánk jö­vőjének. Grósz Károlyt a fórumon kí­vül is fiatalok vették körül a szü­netben, s érdeklődéssel hallgat­ták a kérdéseikre adott válaszait. A beszélgetések során Grósz Károly elmondta: véleménye szerint megérett a helyzet a gaz­dasági rendkívüli állapot beveze­tésére, amely természetesen nem a demokratizálási folyamat lelas­sítását jelenti, hanem átmeneti­leg egy másfajta gazdasági dön­tési rendszert, amelyben döntési jogosítványt kell kapnia a mi­niszterelnöknek. Ugyancsak el­mondta, hogy létre kell hozni egy gazdasági minisztériumot, és szükség van egy költségvetési hi­vatalra is. A dokumentumok feletti vita lezárását követően a küldöttcso­portok illetve vezetőik konzultá­cióival folytatta munkáját a KISZ kongresszusa. A mintegy négyórás tanácskozásokon, fő­ként a küldöttcsoport-vezetők értekezletén — miként arról Nagy Imre beszámolt — sikerült az együttműködési szabályzat minden részletkérdésében kompromisszumot kötni. A ple­náris ülés este 9 órától folytató­dott, 804 küldött részvételével. A kongresszus ezen a késői órán döntött az új ifjúsági szövet­ség elnevezéséről. A szövetség új nevének 13 változata közül elő­zetesen négy; a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, a Balol­dali Ifjúsági Szervezetek Szövet­sége, a Magyar Demokratikus If­júsági Szövetség és a Magyar If­júszocialisták Őrszágos Szövet­sége kapta a legtöbb szavazatot. A kongresszus végül is három­fordulós szavazás után a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövet­ség nevet fogadta el 609, a két­harmados minősített többséget meghaladó szavazattal. A szer­vezet nevének rövidítése — amelyről ugyancsak szavazással döntött a plénum — DEMISZ lett. A küldöttek szombaton dön­töttek arról is, hogy az új szövet­ség nem fogadja el egyetlen párt irányítását sem — megszavazták a DEMISZ platformját. A KISZ XII. kongresszusának résztvevőiből megalakult új ifjú­sági szervezet, a Magyar De­mokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) első országos gyűlé­sén vasárnap elfogadta a jogelőd szervezet első titkárának előadói beszédét és abban értékelését az 1986-os kongresszus óta végzett munkáról. A Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség 32 évé­nek értékeléséről szóló beszá­molót viszont a DEMISZ nem fogadta el, mert úgy döntöttek, hogy e több mint három évtized történetének elemzését egy tudo­mányos bizottság dolgozza ki. A küldöttek a Budapest Sportcsar­nokban jóváhagyták a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság je­lentését. A KISZ 91 millió forin­tos pénzmaradványával kapcso­latban elhangzott, hogy azt köz­ponti szervezeteinél zárolták. Még a KISZ KB kérvényezte, hogy az összeget a most megala­kult új szervezet felállítására, a mozgalmi munka finanszírozá­sára fordíthassa. Erre a kor­mánytól még nem érkezett vá­lasz, a döntés májusra várható. A DEMISZ országos gyűlésé­nek plenáris ülése a kora délutáni órákban az országgyűlési képvise­lőkhöz címzett levél, a határozati javaslat, valamint a programtézi­sek elfogadásával folytatódott. Ezt követően a küldöttek elfo­gadták a KISZ XII. kongresszu­sának és a Magyar Demokrati­kus Ifjúsági Szövetség első orszá­gos gyűlésének együttes határo­zatát. A dokumentum kimondja a szervezet eddigi formában való megszűnését és a KISZ bázisán, annak jogutódaként, a létrejött szervezetek összefogásaként a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség megalakítását. A ha­tározat tartalmazza a szövetség alapító tagszervezeteire, az MSZMP és a szövetség viszo­nyára, a szövetségi tanács megbí­zatásaira, a szövetség vagyoná­nak kezelésére, az ifjúsági intéz­ményrendszer megváltoztatását szolgáló kezdeményezéseire és a második országos gyűlés össze­hívására vonatkozó kitételeket. Következő napirendként a je­lölőlistát ismertették a küldöt­tekkel. A listára az addigi egyet­len név, Nagy Imréé mellé a kül­döttek javaslatára Gönczi Jánosé is felkerült az elnöki poszt váro­mányosaként. A titkos szavazásban 794 kül­dött vett részt, valamennyi sza­vazat érvényes volt. A legtöb­ben, 552-en Nagy Imrére szavaz­tak, így ő lett a Magyar Demok­ratikus Ifjúsági Szövetség első el­nöke. DPL kontra HIT (Kiküldött tudósítónktól): Mikor ezeket a sorokat from javában folyik a KISZ XII., a DEMISZ I. kongresszusán a sokadik szünet. Persze a munka ilyenkor se vár, most vasár­nap kora délután éppen a küldöttcsoportok vezetői vitatkoznak a programtervezetről. Az érdeklődők ezt képernyőkön követhetik figyelemmel vagy ép­pen ebédelhetnek, sólet van füstölt tatjával. A He­ves megyei diákmozgalom, a Diák-Pedagógus Liga — az Országos Diákunió (ODÚ) Tagszervezete — tagjai ilyenkor is elfoglaltak, nekem éppen egy az If­júsági Magazinnak adott interjú után sikerült el­csípnem őket. Arról, hogy csatlakoznak-e a KISZ Heves megyei bizottsága tervezett jogutódjához, a Heves Megyei Ifjúsági Tanácshoz ÍHIT), Bogdán Evelyn, és Godó Tamás Gyöngyösről, Varjú Ferenc és Szabó László Egerből nyilatkozott. — Nem akarunk csatlakozni hozzájuk — mond­ták. — Nem látunk ugyanis garanciákat arra, hogy ugyanazok az emberek, akik megyénkben a KISZ-t vezették, most megfelelnének az új követelmé­nyeknek. Az országos KISZ értekezlet határozatait sem vitték véghez, s nem biztosították a jogköröket. Egyik korábbi vezetőjük például kijelentette ne­künk, hogy ne nagyon pattogjunk, mert meg is lehet bennünket szüntetni. Azt hisszük, hogy ők csak mindig annyit változnak, amennyit a külső körül­mények feltétlenül diktálnak. Ezzel együtt azonban törekszünk velük bizonyos fajta szövetségre, ami azt jelenti, hogy bizonyos kérdésekben kialakítha­tunk közös álláspontot. Sós Tamást szűkebb hazánk küldött csoportjá­nak vezetőjét a volt KISZ megyei első titkárát arról kérdeztem, milyen érzései vannak, hogy most egy- csapásra a DEMISZ Heves megyei elnöke lett. Ót sem volt könnyű nyakoncsípni, hiszen éppen csoportvezetői ülésről szaladt csoporttanácskozás­ra tájékoztatni a többieket mi is történt az elmúlt órákban. Röpke találkozásunkkor úgy vélte, hogy a KISZ betöltötte küldetését, s a politikai folyamatok részeként történtek a kongresszuson a változások. Ő maga egyébként sajnálja, hogy életkora miatt (35 éves) nem folytathatja ezt a munkát, de reméli, hogy máshol hasznosan szolgálhat majd. Egyelőre azonban még ő az első ember, s a DPL felvetette, kinek a bizalma alapján az? Sós Tamás erre azt válaszolta, hogy ő ugyanúgy képviselője a DEMISZ-nek, mint a többi kongresszusi küldött. Mivel a választások őt tették meg csoportvezető­nek, jogosultnak érzi a folytonosságot. Emellett magáénak érzi azokat a folyamatokat, amelyek az ő irányítása idején vezettek idáig a megyében. Jelen­legi pozíciójában nem sokáig marad, a DEMISZ megyei tanácskozása május végén dönt az új veze­tőkről, s a programról. Mióta a címet leírtam, másfél óra telt el, plenáris ülés azóta sincs. Kettő óráig, mindössze tíz percig volt ilyen, a kisközösségek maguk között alakítgat­ják az állásfoglalást. Kovács Attila Falurombolás Kurdisztán ban Úgy tűnik, az öbölmenti há­borúban tavaly augusztus óta tartó tűzszünetért a négymillió lelket számláló iraki kurd nem­zetiség fizeti a legnagyobb árat. Bagdad ugyan tagadta, de a helyszínen járt amerikai orvosok „minden kétséget kizáró bizo­nyítékokat” találtak arra, hogy az iraki hadsereg tavaly ősszel vegyi fegyverekkel támadt kur- dok lakta településekre, s emiatt 50 ezer kurd menekült Törökor­szágba. A kurdok most amiatt intéz­nek segélykiáltásokat a világhoz, hogy az iraki hatóságok egyes városaikat teljesen le akarják rombolni, az ott élő kurd nemze­tiségűeket az ország más vidékei­re akarják áttelepíteni. A kurdok szerint ez hozzátartozik Irak észak-keleti területének „geog­ráfiai” átalakításához, a száz éve lázongó kurdok miatt rendszere­sen jelentkező problémák „vég­ső megoldásához”. Kurd emigránsok értesülése szerint a mintegy 200 ezres lélek­számú Qal,at Dizah városának lakosságát 17 nappal előre fi­gyelmeztették, hogy pakoljanak össze, mert a hadsereg április 25- én lerombolja a várost. A kurdok egy része úgy gondolja, hogy a város lakosságát máshová fogják átköltöztetni, de sokan közülük attól félnek, hogy tömegesen de­portálni fogják őket a jordániai és a szaúd-arábiai határ mentén létesített táborokba. Ezekre a vi­dékekre már sok kurdot depor­táltak. Irak a hetvenes évek második felében kezdte el az iráni és a tö­rök határ mentén húzódó har­minc kilométeres biztonsági öve­zet kialakítását: a zónán belül fekvő kurd falvakat a hadsereg lerombolta, a lakosságot kitele­pítették, az erdőket és mezőgaz­dasági területeket felégették. A londoni The Economist úgy tud­ja, hogy a tűzszünet augusztusi életbelépése óta felgyorsult a biztonsági övezet kialakítása. Sőt, miután Kurdisztánt 1987 elején Szaddám Husszein elnök unokafivére — Ali Hasszán al- Medzsid — felügyelete alá he­lyezték, az iraki hadsereg a biz­tonsági övezet határán túlra is ki- teijesztette tevékenységét: fal­vak százait tűntette el a föld szí­néről. Becslések szerint Irak észek-keleti részén a kurd falvak háromnegyedét felszámolták. Legalább fél millió kurdot kitele­pítettek, és az ország más vidéke­iről arabokat költöztettek he­lyükre. Bagdad tagadja, hogy terveket szőne Kurdisztán „arabosításá- ra”, és a kurd lakosság kitelepíté­sére. Nyugati újságírók saját sze­mükkel láthatták Kurdisztánban a nagy területeién végrehajtott falurombolás bizonyítékait. Hi­vatalos iraki kísérőjük azt a ma­gyarázatot adta nekik, hogy a korábban ott élt kurd lakosságot nem pusztán biztonsági okokból (vagyis lázadások megelőzése végett) költöztették messzi váro­sokba, hanem azért, mert az ot­tani új lakótelepeken áram- és folyóvíz-szolgáltatásban, iskolai oktatásban és orvosi ellátásban részesülhetnek. A kurdok panaszai hallatán a kisebbségek sorsával törődő nyugati emberi jogi csoportok arra figyelmeztetnek, hogy a so­kat szenvedett kurd népre még sosem leselkedett olyan nagy ve­szély, mint most Irakban. A ki­sebbségi jogok védelmére ala­kult londoni szervezet hangoz­tatja, hogy az iraki kormány, minden jel szerint, szándékosan olyan helyzetet teremt, amely a kurd közösség teljes felszámolá­sával ér fel. Szűcs Gábor Gorbacsov párizsi útja Mihail Gorbacsov július 4-6. között hivatalos látogatást tesz Franciaországban — jelentették be szombaton Moszkvában. A szovjet vezető Francois Mitter­rand francia köztársasági elnök meghívásának tesz eleget. Mint ismeretes, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke idei utazá­si programjában már több ország szerepel. Május közepén Peking az úticél, a későbbiekben Gorba­csov Bonnt és Helsinkit is felke­resi, s e látogatások közé illesz­kedik a párizsi út is, amelynek időpontját most határozták meg. Gyászünnepség Pekingben Szombaton délelőtt tartották meg a kínai parlament épületé­ben a központi gyászünnepséget az egy héttel ezelőtt 73 éves ko­rában, szívroham következtében elhúnyt Hu Jao-pang, a KKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság volt főtitkára tiszteletére. A gyászünnepségen négyezer meghívott vett részt, köztük a Kínai Kommunista Párt és a köz­ponti kormány vezetői, élükön Teng Hsziao-pinggel, Csao Ce- janggal és Li Penggel. A gyászünnepségen, amelyről a kínai rádió és televízió helyszí­ni közvetítést adott, Jang Sang- kun, a Kínai Népköztársaság ál­lamfője elnökölt. A gyászbeszé­det Csao Ce-jang, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára mondta. Hang­súlyozta, hogy Hu Jao-pang hat évtizedes forradalmi tevékeny­sége során mindenkor a párt és a nép ügyének odaadó híve volt, s a párt és az állam vezetőjeként elévülhetetlen érdemeket szer­zett. A központi gyászünnepség után Hu Jao-pang holttestét a pekingi Papaosan temetőbe szál­lították és elhamvasztották. A hamvasztásnál jelen voltak az el­húnyt családtagjai és azok a párt­vezetők, akik elkísérték utolsó útjára Hu Jao-pangot. Kínai jelentés szerint a pekingi Tienanmen tértől a forradalom mártírjai részére fenntartott Pa­paosan temetőig vezető útvona­lon körülbelül egymillió ember sorakozott fel és vett búcsút a Kí­nai Kommunista Párt Központi Bizottságának volt főtitkárától. A pápa Kubába is tervez látogatást II. János Pál pápa valószínűleg 1991-ben ellátogat Kubába — je­lentette be szombaton Ortega Y Alamino havannai érsek. A kubai egyházi vezető mintegy félórás megbeszélést folytatott a katolikus egyházfővel, akinek átadta a kubai püspöki konferencia hivatalos meghívását. A látogatás időpontját később rögzítik. A Tanjug hírügynökség értesülése szerint, feltehetően szintén a pápai látogatás előkészítésével kapcsolatban, hamarosan a Vatinkán- ba utazik a Kubai KP KB egyházügyi osztályának vezetője is. Kuba egyébként a latin- és közép-amerikai térség egyetlen or­szága, ahová II. János Pál még nem látogatott el. Új, Európával kapcsolatos javaslatok Baker a csúcsról Amerikai vélemény szerint a májusi moszkvai külügyminisz­teri tárgyalásokon megállapod­nak a START-tárgyalások újra- felvételében, de nem tűznek még ki csúcstalálkozót. Erről beszélt szombati tv-nyilatkozatában Ja­mes Baker külügyminiszter. Baker május 10-11 -én talál­kozik Moszkvában szovjet kollé­gájával, Eduard Sevardnadzéval. Amerikai részről nem cél, hogy most új csúcstalálkozót tűzzenek ki — mondotta a miniszter, így ez nem is valószínű—jóllehet a kér­dés nyilván napirendre kerül. A miniszter azt mondotta, hogy (a Reagan-korszakhoz vi­szonyítva jelentős mértékű fo­lyamatosság jellemzi majd a Bush-kormány álláspontját a ha­dászati fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Nem kívánta megerősíteni a híreket, hogy a START-tárgyalásokat júniusban folytatnák, de annyit mondott: megállapodás várható, hogy mely idő-keretben újítják fel az ősz óta (a Bush-kormány kérésé­re) szünetelő genfi fórumot. Ba­ker szerint egyébként április vé­gére fejeződik be az amerikai kül- és katonapolitika felülvizs­gálata, így ezt követően, májusra alakulhat ki a START-tárgyalá- sokon képviselendő álláspont. A külügyminiszter elismerte, hogy viták alakultak ki a bonni kormánnyal a harcászati atom­fegyverek „korszerűsítésének” kérdésében. Nem kételkedik az NSZK hűségében a NATO-hoz, de Bonn álláspontja összefügg azzal is, hogy az NDK-val hatá­ros, ahol „nincs haladás a nyílt­ság, a pluralizmus felé”, mint Lengyel- és Magyarországon, hangoztatta. „Nagyon kemé­nyen” dolgozni fognak a szövet­ségesekkel azért, hogy a kérdést megoldják, s ne az álljon a NA­TO május végi jubileumi csúcs- találkozójának középpontjában, tette hozzá. Amerikai részről új, Európá­val kapcsolatos javaslatokra ké­szülnek a NATO-csúcson, min­tegy válaszul Mihail Gorbacsov jelszavára a közös európai ház­ról, mondotta. Az amerikai ter­vekbe Baker némi bepillantást engedett, amikor hangoztatta: véleményük szerint egy házban szabadon kell tudni járni egyik szobából a másikba. Csernobil után — sajtóértekezlet A csernobili atomerőmű körüli 30 kilométeres sugarú zárt öve­zeten belül már néhány falut felszabadítottak a tilalom alól, mivel a vizsgálatok nyomán kiderült, hogy a területet nem egyformán érte a robbanást követő radioaktív csapadék — jelentették be azon a sajtó- értekezleten, amelyet Kijevben rendeztek a hét végén. A találkozón Jevgenyij Kacsalovszkij, az ukrán minisztertanács elnökének első helyettese a kitelepítetteknek nyújtott segítségről szá­molt be. Mint elmondta, kétmilliárd rubelt fordítottak lakások és egyéb szükséges létesítmények építésére, segélyek kifizetésére. A zó­nából elköltöztetett családok számára 1986 végéig 7500 családi házat és 500 lakást építettek, Kijevben és Csernyigovban további 8500 la­kást bocsátottak rendelkezésükre, s azóta a zónahatáron kívül fel­épült az atomerőmű dolgozóinak új városa, Szlavutyics is. Mihail Umanyec, az atomerőmű igazgatója hangsúlyozta, hogy az állomás területén észlelhető sugárzás szintje nem haladja meg a kataszt­rófa előtti értéket. A negyedik blokk betonszarkofág alá temetett ma­radványainak állapotát műszerekkel állandó figyelemmel kísérik, a be­temetett nukleáris üzemanyagban láncreakció nem indulhat meg.

Next

/
Thumbnails
Contents