Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-22 / 94. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 94. szám ÁRA: 1989. április 22., szombat 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HITELES, ÚJ POLITIKÁVAL ÚJRA FELLENDÜLHET AZ ORSZÁG ÉLETE „Pozsgay Imre: ...tagolt — a pártban is belsőleg tagolt — politikai viszonyokat tudok csak elképzelni.” (3. oldal) MAGYARNAK MEGMARADNI „Egy más szintű Közép-Európa rajzolata” (4. oldal) SZESZÉLYES SZÉLBEN... SZERDÁN SZEDERKÉNYPUSZTÁN „...hiányzik legalább egy pedagógus házaspár, aki itt is lak­na... nincs, aki a fiatalokkal törődjön.” (5. oldal) „ADJATOK EGYMILLIÓT, DE NE FORINTBAN ÉS NE RUBELBEN» Arvydas Sabonis és a szépségkirálynők (10. oldal) Korszakos jelentőségűnek tekinthető Megkezdődött a KISZ XII. kongresszusa Pénteken több mint 800 kül­dött részvételével megkezdte munkáját a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség XII. kong­resszusa a Budapest Sportcsar­nokban. A KISZ 32 éves történetében korszakos jelentőségűnek tekint­hető tanácskozáson megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára, valamint az MSZMP Poli­tikai Bizottságának és a kor­mánynak több tagja. A kongresz- szusra elküldték képviselőiket a bolgár, a csehszlovák, a jugo­szláv, a kínai, a kubai, a laoszi, a lengyel, a mongol, az NDK-beli, a román és a vietnami testvér­szervezetek. Mellettük jelen vol­tak a belga, a dán, a finn, a fran­cia, a görög, az olasz, az osztrák, a spanyol, a norvég és a svéd ifjú­sági szövetségek képviselői. Ugyancsak részt vesz a kongresz- szus munkájában a DÍVSZ, a Nemzetközi Diákszövetség, a Szocialista Ifjúság Nemzetközi Szövetsége, az Európa Nemzeti Ifjúsági Tanácsok Bizottsága és a (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepség és koszorúzás Megemlékezés Lenin születésének 119. évfordulóján Tegnap a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bi­zottságán ünnepséget tartottak Vlagyimir lljics Lenin születésé­nek 119. évfordulója alkalmából. Az eseményen először az MSZMP Heves Megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatóságának kórusa adott műsort, majd Ka­posi Levente, a Népújság főszer­kesztője köszöntötte a megjelen­teket. Ezt követően dr. Szűcs László, az egri tanárképző főis­kola főigazgatója mondott ünne­pi beszédet. Bevezetőjében elmondta: na­gyon nehéz ma bármilyen politi­kai évfordulón beszédet monda­ni, hiszen már évek óta nem a fel­hőtlen ünnepnapok önfeledt és lelkesítő perceit éljük. A válság időszaka ez ma a szocialista világ több országában (benne a mi ha­zánkban is), a párt maradék ereje megfeszítésével azért küzd, hogy szét ne hulljon. Az ünnepekről szólva el­mondta: nem az ő szellemi hiá­nyosságának tudható be, hogy tudományosan megálmodott eszméi nem az elképzelései sze­rint alakultak. A szónok hangsúlyozta, hogy Lenin halálos ágyán is pontosan tudta, mire vezet a bürokratikus irányítás, a hatalommal való visz- szaélés, az egyoldalú központo­sítás, valamint a nemzeti türel­metlenség politikai programmá való emelése. Éppen az utolsó hetekben érzékelte, milyen tűr­hetetlen helyzet alakult ki a nem­zeti jogaik figyelembevételéért küzdő grúziai kommunisták kö­rében... Jól tudom — mondta befeje­zésül —, hogy a lenini tanítások terjesztése és magyarázása egyre nehezebb propagandistafeladat. Mégis vállalnunk kell a nehéz körülmények között formálódó, megújuló politikánk képvisele­tét. Nyitottaknak, toleránsaknak kell lennünk, hogy szembesül­hessünk az eltérő nézetekkel, és azokra a valóság feltétlen tiszte­lőiéként reagálhassunk. A beszéd után kitüntetések át­adására is sor került. Az évfordu­ló alkalmából az agitációs és pro­pagandamunkában végzett ki­emelkedő tevékenységükért a következők részesültek kitünte­tésben. (Az elismeréseket teg­nap délelőtt vették át Budapes­ten, az MSZMP Központi Bi­zottságának székházában.) Beje- (Folytatás a 2. oldalon) Koncz László átveszi a Szocialista Kultúráért kitüntetést (Fotó: Perl Márton) A testület megerősítette tisztségében Schmidt Rezső megyei tanácselnököt — Az összeférhetetlenségi bejelentést elvetették Rendkívüli ülést tartott Heves Megye Tanácsa A korábbi — március 31-i — testületi ülésen be­nyújtott tanácstagi indítvány kapcsán került sor Heves Megye Tanácsának tegnapi, rendkívüli ülé­sére. Mint ismeretes, dr. Jenes Pál tanácstag akkor összeférhetetlenségi és alkalmatlansági beadvány­nyal élt Schmidt Rezső elnök ellen, s az indítvány állításaiban a testület ügyrendi bizottsága meg­kezdte a vizsgálatot. A jelentés előterjesztésének határidejét április 21-ében határozták meg. En­nek értelmében ült össze pénteken délelőtt 10 órakor a megyei tanács, amely egyetértett abban, hogy — mivel a napirend az elnök személyével kapcsolatos — a vitát Maróti Sándor általános el­nökhelyettes vezesse. így ő köszöntötte a tanács­kozás munkájában résztvevő dr. Gál Zoltán bel­ügyminiszter-helyettest, valamint Kiss Sándort, az MSZMP megyei első titkárát. Ezt követően az ülés az ügyrendi bizottság jelentésével folytató­dott. Az ügyrendi bizottság jelentése A tanácskozás napirendjének egyhangú elfogadása után az el­nöklő Maróti Sándor felkérte dr. Hóka Józse/tanácstagot, az ügy­rendi bizottság elnökét, hogy te­gye meg jelentését. A vizsgálat vezetője elöljáróban ismertette dr. Jenes Pál korábbi szóbeli in­dítványát, miszerint a tanácsel­nök nem tud azonosulni a lakás­igényben szenvedő fiatalok sor­sával, mert többször cserélt la­kást. Álláspontja szerint ez a ta­nácstagsággal összeférhetetlen. Az indítványozó felvetette a to­vábbiakban, hogy a tanácselnök az 1986-ban történt választás óta sem változtatott a megyei pártbi­zottság első titkárának választási ajánlásában írt hiányosságain, így továbbra sem koncepciózus vezető, nem rendelkezik racio­nalitással, elaprózza magát, olyan dolgokkal foglalkozik, amelyek nem őt illetik. A tanács- elnöki pozícióban a társadalmi konszenzust csak az valósíthatja meg, aki kiváló politikai és diplo­máciai felkészültséggel és politi­kai intelligenciával rendelkezik. Véleménye szerint Schmidt Re­zső tanácselnök ezekkel az adottságokkal nem bír, kapcso­latát a társadalmi és állami szer­vekkel nem tartja megfelelőnek, kifogásolta a testületi ülések ve­zetési módszerét. Álláspontja szerint a tanácsi apparátus még ma sem fogadta be, és nem támo­gatja teljes mértékben. így az el­nök feladata ellátására nem al­kalmas. Az ügyrendi bizottság — je­lentette be a vizsgálat vezetője — az állításokat részletesen átte­kintette, elemezte, a vizsgálatot elvégezte, s megállapításait, ja­vaslatait ennek alapján a tanács elé terjeszti. Dr. Hóka József a továbbiakban kiemelte az össze­férhetetlenségi indítvánnyal kapcsolatban: Schmidt Rezső 1969-ben Salgótarjánból gyári­gazgatóként került Egerbe, ahol kétszoba-komfortos tanácsi bér­lakást kapott. 1972-ben teijesz- tett be kérelmet nagyobb szoba­számú lakáscserére, amelyet a la­kásügyi hatóság elfogadott, s a megyei tanácselnöki keretből ki­utalta a Grónay út 9. alatti há- romszoba-összkomfortos bérla­kást. Ezt 1981-ben a bérlő egy kisebb szobaszámú bérlakásra cserélte át, ennek alapterülete a korábbinál 15 négyzetméterrel kisebb. A megállapított 132 ezer forintos lakás-használatbavételi díjnak megfelelő összegből a ki­sebb lakásért 38 ezer forint térí­tési dijat fizetett be, a kézhez vett pénzből pedig 66 ezer forintot gyermekintézmény építésére vagy fenntartására a városi ta­nácsnak adományozott. A lakás­cserékkel kapcsolatban 1985- ben az MSZMP KB titkárságá­hoz bejelentés érkezett, amelyet az illetékesek megvizsgáltak, s azt állapították meg, hogy a cse­rék az érvényes lakásügyi jogsza­bályoknak megfelelően történ­tek. Az ügyrendi bizottsághoz szá­mos levél érkezett, amelyekben az íróik arra utaltak, hogy Schmidt Rezső bizonyos lakás­fűtési és -átalakítási munkála­tokra utasította a beruházási vál­lalat tervezőjét. A bizottság ren­delkezésére bocsátott iratokban — állapították meg — erre nézve feljegyzéseket nem találtak. Egy másik levél arra utalt, hogy Schmidt Rezső az Agria Bútor­gyártól leértékelt bútorokat vá­sárolt, az érintett azonban befi­zetési bizonylattal igazolta, hogy a megvett Ágatha típusú bútor fogyasztói ára a befizetett ösz- szeggel azonos. Egy másik levél­ben utalás történt arra, hogy az egri kórház műveseállomása a tanácselnök intézkedése miatt úgy épült meg, hogy a kórházi ágyak száma indokolatlanul csökkent. A vizsgálat megállapí­totta, hogy a kórház bővítésére anyagi fedezet nem volt, a ren­delkezésre álló pénz csupán arra volt elegendő, ahogy ténylege­sen meg is valósult az említett műveseállomás. Az ügyrendi bi­zottság a rendelkezésére álló le­hetőségeket maximálisan ki­használva — hangzott el —, mind dr. Jenes Pál tanácstag bejelenté­sét, mind a levélben közölteket az összeférhetetlenségre vonat­kozóan kivizsgálta, értékelte, s az alábbiakban foglalta össze: az in­dítványban és bejelentésekben foglaltak nem alkalmasak az ösz- szeférhetetlenség megállapításá­ra. • Az ügyrendi bizottság jelenté­séből kitűnt, hogy az alkalmat­lanságra vonatkozó indítványt egyértelműen mérni, értékelni, bizonyítani körültekintő vizsgá­lat alapján sem lehetett. Az in­formációk több vonatkozásban is egymásnak ellentmondóak voltak. Megállapítást nyert, hogy a meghallgatás során véleményt nyilvánítók elismerték vezetői erényeit, kiforrott vezetési stílu­sát, ugyanakkor egyesek túlsá­gosan határozottnak, mások túl­ságosan engedékenynek tartják. Egyesek kevésbé következetes­nek, mások túlzottan is direkt módon intézkedőnek. Egyesek felkészültségénél fogva biztos vezetőnek, mások éppen felké­szültségének hiányosságaira hi­vatkozással bizonytalan vezető­nek minősítették. Megállapította (Folytatás a 2. oldalon) Eger a főváros vendége Megnyílt a bemutatkozó kiállítás a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Vendégségbe illő ünneplőben menni — így tett a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házában tegnap délutántól be­mutatkozó Eger város is, valódi körképet adva szellemi és gazda­sági életéről. A tárlatot Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára nyi­totta meg. Elsőként hangsúlyozta, hogy megtiszteltetés egy városnak, a benne élő állampolgároknak, ha másokkal is megismertetheti mindennapjait, eredményeit, kultúráját. Külön öröm, hogy ezt az ország szívében, Budapesten teheti meg. Ezért üdvözölte őszinte tisztelettel a vendéglátó intézmény vezetőit, dolgozóit és a rendezvénysorozat megnyitá­sára érkezett minden vendéget. — Rólunk, egriekről azt mondják, hogy igazi lokálpatrió­ták vagyunk — folytatta beszé­dét. — Szeretjük városunkat, amelyről túlzás nélkül elmond­ható, hogy jelentős történelmi múltja, értékesek műemlékei, zamatosak borai: ezek a ténye­zők is hívogatóak, de mellettük gyógyvize, kellemes klímája és csábítóan szép környéke is évről évre mind több látogatót vonz, nem csupán hazai, de távoli tá­jakról is. Ezt követően hangsúlyozta, hogy az Egerben élő emberek igyekeznek jó házigazdái lenni a várost megtisztelő, kiemelkedő jelentőségű programoknak. Ez az igyekezet és segítő szándék volt tapasztalható a múlt év ok­tóberében Egerben megrende­zett, Leningrádot bemutató programsorozat idején is. Ki­emelte a barátság fontosságát, s a nemzeti önbecsülést, mint az egyenjogú kapcsolatokhoz, a mindkét felet gazdagító viszony­hoz lehetőséget adó alapot. Kife­jezte azt a reményét is, hogy ez a rendezvény hozzájárul ezen a te­rületen az előrelépéshez. Termé­szetesen szólt a kiállítás résztve­vőiről, a mai Eger arculatáról is, a vendégek figyelmébe ajánlva a tárlatot, illetve a rendezvénye­ket. Kosztyucsenko Nyikolaj Vla- gyimirovics, a ház igazgatója a rendezvényről szólva elmondta, hogy annak ötlete a viszonzás gondolatából született. Tavaly októberben ugyanis a megye- székhelyünkön a leningrádiak mutatkoztak be, s ezért hálából kapta most szűkebb pátriánk ezt a meghívást. Hangsúlyozta, hogy a magyar és szovjet szerve­zők számára egyaránt ünnepet jelent ez a programsorozat, mely magyar — szovjet barátsági na­pokká kerekedik, de gondolni kell a hétköznapokra is. Ennek megfelelően konkrét és kézzel­fogható hasznot is várnak a kap­csolatok jegyében szerveződő közel két héttől. Ennek elősegí­tésére vonták be a rendezvé­nyekbe a szovjet nagykövetség, a kereskedelmi kirendeltség és a konzulátus képviselőit, akik az egri találkozók részesei is lesz­nek. Eger népszerűsítését, jobb megismerését segítheti, hogy a jövő héten nemzetközi távközlé­si konferencia színhelye lesz a ház, s az ezen résztvevő szakem­berek is megismerkedhetnek a kiállított anyaggal. A patinás ház fölső szintjén megyénk kulturális értékeiből válogattak. Fridél Lajos roman­tikus, nosztalgikus tájképei a Bükk fölfutó útjairól mesélnek, s ezekhez jó ellenpontot adnak Király Róbert bronzból és már­ványból formált szobrai, értékes érmei. Az MMK fotóklubjának tagjai: Fejér István, Dolmányos László és Molnár István munkásportrékat, a város rejtett, szép részleteit, vagy a letűnőben lévő tanyavilágot kapták lencse­végre. Á tájegység folklórjából adnak ízelítőt a Dobó István Vármúzeum néprajzi gyűjtemé­nyének darabjai: gyöngyös főkö­tők, szőttesek, pruszlikok, kerá­miák. Az alsó teremben a Mátra- vidéki Fémművek, a Parádi Üveggyár, az Agria Bútorgyár, a Finomszerelvénygyár, a Sütő- és Édesipari Vállalat és az egri áfész vonultatja fel termékeit, s nem maradnak ki a sorból a világhírű és Egert leginkább népszerűsítő jó borok sem. dr. Hóka Jó­zsef m előterjeszti az ügyrendi bizottság jelentését (Fotó Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents