Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-21 / 93. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. április 21., péntek A TUDOMÁNY VILÁGA A HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Az utóbbi két évtizedben a csillagászat óriási fejlődésen ment keresztül, amely példátlan az emberi ismeretek eddigi történetében. Sokan azt vallják, hogy ez a fejlődés egyenértékű a Galileit és korát követő három évszázad haladásával. Az ipari kutatás és tervezés eredményei megnyitották az utat az óriástávcsövek hatásfokának növelése előtt. A számítógépek pedig forradalmasították a csillagászati számítási eljárásokat. Mostani összeállításunk az asztrológia néhány érdekes eredményébe nyújt betekintést olvasóinknak. „Megcsapolt” napenergia Energiaéhes korunkban a világ minden táján sokan és sokat foglalkoznak a napenergia gazdaságos felhasználásával. A legkülönfélébb elképzelések közül is figyelemre méltó az amerikai Peter Glaser űrerőmű terve. Elgondolása szerint egy mesterséges hold két óriási, egyenként 25 négyzetkilométeres napcella- számnyal a Föld körül keringve követné a Napot. Keringés közben a napcellák 5000—15000 megawatt energiát állítanak elő. Trója és Kréta romjainál találtak kvarclencséket — Galilei, Kepler, Newton műszerei — Hatmilliárd fényévig növelték az ember láthatárát távcsövek világa Képünkön: 2,2 méteres tükör készítése korszerű módszerekkel, olyan üvegféleségből, amely hőhatásra gyakorlatilag nem növekszik. A tükör súlya 3 tonna. Hátoldalán 68 ponton — egymástól egyenlő távolságra támasztják alá A távcső — a csillagászat fejlődése szempontjából oly fontos találmány — ma is nélkülözhetetlen a világegyetem megismerésében. A többi, később kifejlődött módszer, a rádiócsillagászat, a színképelemzés stb. jól kiegészítik a távcsöves megfigyeléseket. Tulajdonképpen nem tudjuk, ki fedezte fel a távcsövet. Tény, hogy a 17. század elején, pontosan 1608 októberében ketten is kértek szabadalmat Hollandiában az általuk készített távcsőre, de még el sem dőlt a vita a prioritásról, amikor egy harmadik rivális is jelentkezett, aki azt állította, hogy ő már 1607-ben készített távcsövet. S mivel ő volt a mikroszkóp egyik feltalálója, elképzelhető, hogy valóban — véletlenül — felfedezte nemcsak a mikroszkóp, hanem a messzelá- tó elvét is. De ezeknek a kísérleteknek már a régmúltban is voltak előzményei, hiszen az ókori Trója és a krétai palota romjainál is találtak tízszeres nagyítású kvarclencsét. A három holland távcsőnek híre ment Európában, és 1609- ben Galilei is tudomást szerzett róluk. Maga is készített erre távcsöveket, és a legjobbat be is mutatta Velence város tanácsának. Kétségtelen, hogy ő volt az, aki felismerte a távcső igazi jelentőségét, az ő kezében vált az univerzumot kutató eszközzé. A távcsővel és Galileivel kezdődött az a korszak, amely az emberiség figyelmét a tények világa, a valóság felé fordította. Ő fedezte fel a Hold hegyeit és krátereit, a napfoltokat, a Nap tengelyforgását, a Vénusz fényváltozásait, a Jupiter négy holdját. A lencsés távcsövek elméletét Kepler, a bolygómozgások törvényeinek megalkotója fejlesztette tovább, s 1611-ben megjelent könyvében kifejtette a lencsék elméletét. Csakhamar kiütköztek a lencsék hibái, elsősorban a kromatikus vagy színi hiba, amely onnan ered, hogy a különböző színű fénysugaraik gyújtópontja nem azonos. Isaac Newton, az általános tömegvonzás felfedezője, bár évtizedekig foglalkozott optikával, nem tudott a lencsék hibáján javítani, ezért áttért a tükrök készítésére. A tükrös távcső vagy reflektor összehasonlíthatatlan előnye a lencsékkel szemben, hogy nem bocsátja magán keresztül, tehát nem töri meg a fénysugarakat, csupán egy pontba gyűjti azokat, így sem színező, sem fénygyengítő hatás nem jelentkezik. Newton 1672-ben mutatta be első, csillagászati célokra is alkalmas tükrös távcsövét az angol tudóstársaságnak. (Ez idő tájt készült el hazánkban is az első tükrös távcső, Kéry Ferenc, a nagyszombati egyetem fizikatanára készítette.) Ám a tükröknek is vannak hibái: a látómező széle felé a kép eltorzul, és a súlyos fémkorong a legkisebb hőmérséklet-változásra is érzékenyen reagál, csiszolásuk, kezelésük nehézkes. Ezért a lencsés távcsövek készítése iparrá fejlődött, s Németországban a 19. század elején elkészítették az első korszerű, ma is használható lencsés műszert. E század végén az óriáslencsék egész sorát gyártották: Oroszországnak 76 ernes, majd a franciáknak 83 cm-es lencséjük lett, míg Amerikának egy 102 cm-es átmérőjű. És ezzel eljutottak a lehetőségek felső hataráig: az ennél nagyobb lencsék túl sok fényt elnyelnek. A 20. században javítottak a tükrös távcsöveken is. Műszermonstrumok készültek, amelyek 6 milliárd fényévig növelték az ember láthatárát. Ellenőrzés csillagászati atlasszal Hogyan fedezik fel az üstökösöket? Mi lesz 50 év múlva a Földön? Karambolveszély a műholdak között Több mint 3000 űreszközt indítottak útnak 1957 óta. Java részük időközben üzemképtelenné vált vagy megsemmisült, de az aktív mesterséges holdakon kívül jelenleg több ezer roncsdarab is Föld körüli pályán kering. Ez utóbbiak veszélyeztethetik a jövőben a pályára állítandó műholdakat, űrhajókat és űrállomásokat. Amerikai szakértők szerint nagyobb összeütközésre már 10— 20 éven belül számíthatunk, a mesterséges holdak további szaporodásával pedig 50 esztendő múlva a Földet roncsdarabok övezete veszi majd körül, 500- 1200 kilométeres magasságban. Az ütközésveszély mérséklése végett elsősorban azt javasolják, hogy csökkentsék a műholdak számát. Arról is gondoskodni kell, hogy az üzemképtelenné váltakat a légkör sűrűbb rétegeibe térítsék. Odaérve ugyanis elégnek. Azt is meg kell akadályozni, hogy a mesterséges holdakon véletlen robbanás történjék, hiszen egy ilyen esemény szaporítaná a roncsdarabok számát. Bizonyára kevesen tudják, hogy számos híres üstököst amatőrök fedeztek fel, ehhez ugyanis egyáltalán nincs szükség különlegesen nagy teleszkópokra, már akár egy 25-szörös nagyítású, 10 centiméter átmérőjű binokulár is megteszi. Egy-egy „gyanús” objektum észrevételekor az első feladat az, hogy meggyőződjünk róla: nem egy távoli gömbhalmaz vagy extragalaktika került-e a látómezőbe? Az ellenőrzés céljára a megfelelően részletes csillagászati atlasz használandó. Az égboltot persze nem vaktában, véletlenszerűen kell átfésülni, hanem bizonyos előre meghatározott tartományokban. A látómező legalább 3—4 fokos, vagyis hat—nyolc teliholdnak megfelelő átmérőjű területet mutasson. Az eget a kiválasztott területen úgy kell vízszintesen vagy függőlegesen végigpásztázni, hogy a csövet mindig csak fél látómezővel toljuk el, vagyis az előbb és a később látott területek egymással átfedésbe legyenek. Legbiztosabban akkor dönthető el, hogy valóban üstökössel van-e dolgunk, ha sikerül észlelnünk a mozgását. A gyanús objektumot a lehető legnagyobb pontossággal berajzolják a csillagászati atlasz megfelelő helyére. Néha már 30—40 perc is elegendő lehet ahhoz, hogy megállapíthassuk, elmozdult-e az objektum a környező csillagokhoz képest. Néhány órai megfigyelés pedig minden kétséget eloszlathat. Telihold idején az üstököskutatást fel kell függeszteni. A megfigyelések során vigyázni kell arra, hogy a Jupiter vagy más fényes bolygók (illetőleg csillagok) fénye szellemképet hozhat létre a teleszkópban. Ez a jelenség már sok tévedést okozott. Ha azonban teljesen biztosak vagyunk benne, hogy valóban üstököst láttunk, megfigyeléseink eredményeit célszerű közölnünk az illetékes magyar csillagászati intézményekkel. Döntő fontosságúak lehetnek a fény- képfelvételek, persze egyetlen kép — a lehetséges hibák miatt — nem elegendő. Legalább két vagy három felvételre van szükség, s ezek elkészítése között legalább egy órának kell eltelnie. Az első magyar horrorfilm Premier a Prizmában Mielőtt befejezi röptét a denevér — ez a címe Tímár Péter új filmjének, amely egy csonka család történetét dolgozza fel. Az édesanya egyedül neveli tizenhat éves fiát, Robit. Közben barátságot köt Tardossal, és beleszeret a férfiba. Úgy tűnik, mintha kiegészült volna a család. Az édesanya férjet, a fiú pedig új apát nyert. A boldog feloldásba azonban szinte észrevétlenül bekúszik a borzalom. A fiú számára félreérthetetlenül kiderül, hogy a férfi célja nem az anya szerelmének elnye-- rése, hanem az, hogy őt is megkaphassa... Az első magyar horrorfilmet vasárnap délután 3—5 és este 7 órakor mutatja be az egri Prizma mozi. Ugyancsak itt játsszák pénteken délután 3 órakor Krízis című színes jugoszláv produkciót, amely kábítószeres fiatalok életét mutatja be. Az egri Vörös Csillag moziban Schwarzenegger-fúmet láthatnak a nézők Commando címmel. A népszerű színész egy, a múltjával felhagyott ezredest elevenít meg, aki visszavonultan él hegyvidéki házában kislányával. Békés világukat váratlan, szörnyű események zavaiják meg... I Programbörze Kiállítások, tárlatok Blaskó János festőművész emlékkiállításának adott ot- hont az Egri Ifjúsági Ház Galériája. * Ma délután öt órakor nyílik Molnár József festőművész tárlata a Gyöngyösi Galériában. A munkákat Borbély László művészettörténész ajánlja majd a közönség figyelmébe. * Presszótárlat várja a látogatókat és a vásárlókat szombattól a boldogi Csatlós presszóban, a Képcsarnok és a Művelődési Ház közös rendezvényén. * A Budapesti Pedagógusok Képzőművészeti stúdiójának tárlata, az MMK és a Hevesi Szemle Galériája rendezésében Egerben, az oktatási igazgatóságon látható — még ma. Ugyanők a gazdái Patkós József festőművész kiállításának, amely a Borkombinát aulájában kapott helyet. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Városi néptáncnapot szerveznek szombaton délután két órától a Megyei Művelődési Központban. Lesz tánc a kicsinyeknek, játszóház, szakmai video- anyagok vetítése, daltanítás, mesemondás, gálaműsor és gyimesi táncház. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Aprók tánca — az Egri Ifjúsági Házban, szombaton délelőtt fél 11-től. Ugyanitt szombat délután hat órától az eddigiektől eltérő, programgazdagabb diszkó várja a fiatalokat. * Családi hétvégére invitálja az érdeklődőket a Köjál Heves Megyei Egészségnevelési Osztálya és a Hámán Kató Megyei Úttörőház szombat délelőtt tíz órától. Makovecz Benjamin grafikái Változékony lesz az idő a hét végén Heves megye területén. A változékonyság a felhőzet többszöri erős megnövekedésében nyilvánul majd meg, s ilyenkor záporokra bárhol számítani lehet, helyenként zivatar is előfordulhat. Néhány órás napsütés, ha nem is egybefüggően, mindegyik nap várható. A hét közepi hűvösebb idő után enyhe hét vége valószínű. A hajnali, reggeli órákra általában 6, 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben a felhőzet tartósságától függően 19,24 fokig melegszik fel a levegő. Kilátások a jövő hétre: átmeneti felmelegedés után a jövő hét elején újabb lehűlésre lehet számítani. Az észak-nyugat, észak felől a Kárpát-medencébe áramló hidegebb levegőben többször megnövekedhet a felhőzet, de kisebb záporoktól eltekintve, jelentős mennyiségű csapadék nem valószínű. A legmagasabb nappali hőmérsékletek a hét első felében várhatóan nem haladják meg a 15 fokot, majd a hét második részében erősödik a nappali felmelegedés. Hűvösek lesznek az éjszakák, általában kevéssel 0 fok feletti értékek várhatók. Ajánljuk e nevet jól megjegyezni. Makovecz Benjámin ugyanis nemcsak grafikus, hanem egy témakör áldozatkész szerelmese, tudományos feldolgozója, ha úgy tetszik, költője, újrateremtője. Az történik ezen a kiállításon, hogy a több száz grafikát végigszemléli a látogató az egri SZOT-gyógyszállóban, és mire a hosszú seta végére ér, kialakul benne a mi vizes bolygónkról egy újabb kép, amit a néző szórakozottsága, tapasztalatlansága, netán mű- veletlensége okán eddig nem ismert. S valószínű, hogy már sohasem fog felfedezni, megszeretni lényege szerint. Az állatrendszertani tanszék — Institutum Systematico-zoologi- cum — az érdeklődők szórakoztatására, tájékoztatására vitte a közönség elé ezt a több száz grafikai lapot, hogy a békákon innen és túl, a csúszómaszók ilyen-amolyan hadát is megismertesse velünk. Laikusokkal. Akik először csak nehezen szokva a témák sokaságát, elfogód- va szemlélgetjük a természet csodálatos műhelyének elképesztően gazdag formai produkcióit. Hiszen a környezet, az évmilliók foglalatában is a helyükön kezelve teremtette meg ezeket az állatokat, olyan testi rendeltetésekkel, lábakkal, végtagokkal, bőrrel, és egyéb „ékítményekkel”, amik a városlakó számára a meséket idézik. Azok a régvolt fajok is, amikről a népmesék öntenek ránk ízes mondatokat, nagy sóhajok és még nagyobb ámulások közepette. És aki mindezt rajzolataival, tájékozottságával, nagy-nagy beleélé- si képessegével elénk penderíti, Makovecz Benjamin. Akinek a nevét inkább csak a szakma ismeri, meg sem találtuk a kortárs magyar művészekről kiadott szakmunkában. Most az építész Makovecz Imre mellé ezt a másik Makoveczet is meg kell tanulnunk. Hungária-sorsjegy Bakonyi és bükki tűrák Az Egerben és környékén tevékenykedő Hungária Fuvarozó Iroda és lapunk együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében néhány hónapon át tombolajátékra hívja a nyerni akaró utazóközönséget. Lapunkban minden héten pénteken, ezen a helyen találják meg olvasóink a tombolajegyet, amit kitöltve utazáskor a Hungária- taxiban elhelyezett urnákba lehet bedobni. A gyűjtést tehát az ezzel a felirattal ellátott gépkocsik végzik. A nyilvános sorsolást június első hetében rendezik meg. A szerencsés két nyertes egy-egy ötezer forintos gépkocsinyeremény-betétkönyvet kap. maim es a D HUNGÁRIA TAXI SZEMÉLY-TEHER KÖZÖS 13111 ® 13913 TOMBOLÁJA A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor Természetjáró Szakosztálya a Bakonyba két-,"míg a Bükkbe egynapos nyílt túrát vezet az országos kéktúra vonalán. Találkozó április 22-én hajnali 3.20 órakor az egri vasútállomáson. Az útvonalak: 22-én Zirc — Nagyesztergár — Veimpuszta — Bakonynána — Galyapatak — Jásd 17 kilométer. 23-án: Lásd— Csőszpuszta — Kis gyón — Iszti- mér — Balinka — Bodajk — Csókakő — vmh. 27.km. Mindkét napon a túravezető Franczia István lesz. Vasárnap Koós Pálné kalauzolásával az érdeklődők 17 km- es távra indulnak, amelynek során a következő állomásokat érintik majd: Síkfőkút — Novaji kunyhó — Csákpilis — Törökút — Várkút — Bikkbérc — Nagy-Eged — Eger. Indulás reggel fél 9-kor az egri Volán-pályaudvarról.
