Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-18 / 90. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 90. szám 1989. április 18., kedd ÁRA: 4,30 FORINT A „CSODABUNKEREK” FELKORBÁCSOLTÁK A SZENVEDÉLYEKET „...az „egyszerű” ember nemigen léphette át a küszöböt.” <3. oldal) KÉT FIATAL A SZOMSZÉDOKBÓL „dalban, a szavak szétszálió harmóniájában, hangsúlyaiban igyekeztek költészetté oldani.” (4. oldal) MIÉRT IRIGYLEM IPACS LAURÁT? „nem afféle lottó ötös, amit vagy kihúznak, vagy nem.” (8. oldal) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Grósz Károly hazaérkezett Szófiából Grósz Károly és Todor Zsiv- kov szűk körű megbeszélésével hétfőn délelőtt Szófiában, a Bo- jana-rezidencián megkezdődött a magyar — bolgár pártfőtitkári munkatalálkozó programja. Az MSZMP főtitkárának kíséretében Major László, a KB irodavezetője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója vett részt a találkozón. A Bolgár Kommunista Párt főtitkára mellett pedig Lazar Lazarov, a főtitkár politikai tanácsadója és Hriszto Maleev külpolitikai tanácsadó ült tárgyalóasztalhoz. Todor Zsivkov baráti öleléssel köszöntötte Grósz Károlyt, aki a kölcsönös üdvözlések után meleg szavakkal idézte fel legutóbbi szófiai látogatását: néhány éve a budapesti pártbizottság első titkáraként a magyar fővárost bemutató rendezvénysorozat alkalmából járt itt, s találkozott a bolgár pártvezetővel is. A szűk körű megbeszélés után az MSZMP és a BKP főtitkára vezetésével plenáris tárgyaláson tekintették át a két párt együttműködésének helyzetét, a kétoldalú kapcsolatokat és a kölcsönös érdeklődésre számottartó nemzetközi kérdéseket. A tárgyalásokat követően Todor Zsivkov a Bojana-vendégházban Grósz Károly tiszteletére díszebédet adott. Ezen jelen volt GeorgiAtanaszov, a kormány elnöke, Grisa Filipov, Jordan Jo- tov, a BKP Politikai Bizottságának tagjai és számos más vezető tisztségviselő. A díszebéden elhangzott kötetlen pohárköszöntőjében Todor Zsivkov rámutatott: a szocialista országokban zajló átalakítás szükségessé teszi a pártvezetők gyakoribb találkozóját, véleménycseréjét, hogy tanuljunk egymás tapasztalataiból. Grósz Károly válaszában ugyancsak szükségesnek ítélte az effajta találkozókat, s értékesnek az így nyerhető tapasztalatokat. Egyetértőén idézte fel Todor Zsivkovnak a tárgyaláson elhangzott szavait: saját problémájára minden országnak magának kell megtalálnia a válaszokat. Grósz Károly magyarországi látogatásra hívta meg Todor Zsivkovot. Az MSZMP főtitkárának programja a szófiai magyar nagykövetségen tett rövid látogatással zárult. Simics Sándor nagykövet segítségével tájékozódott a magyar kolónia életéről, munkájáról s arról, hogyan élt öt hónapon át a nagykövetségen a 12 erdélyi magyar menekült. Rövid baráti munkalátogatásának befejeztével hétfőn a késő délutáni órákban elutazott Szófiából Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és kísérete. A magyar vendégeket a bolgár főváros repülőterén Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Dimitar Sztanisev, a KB titkára és több más vezető búcsúztatta. Jelen volt Simics Sándor, Magyarország szófiai nagykövete. A KEB új elnöke Lukács János Hétfőn ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága. Gyenes András, a KEB elnöke egészségi állapotára valló tekintettel kérte a KEB elnöki tisztsége alóli felmentését és nyugállományba helyezését. A KEB, kérésének eleget téve elfogadta lemondását: elismerte a KEB élén kifejtett munkáját. A KEB kooptálta a testületbe Lukács Jánost, a KB titkárát, akit titkos szavazással egyhangúlag megválasztot a KEB elnökének. Ezután a KEB úgy határozott, hogy Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László kizárását érvényteleníti, Stumpf Istvánt és Weber Attilát pedig mentesíti a pártfegyelmi büntetés alól. A kormánnyal korábban kötött megállapodásokat felül kell vizsgálni Rendkívüli ülést tartott a SZOT elnöksége Hétfőn rendkívüli ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta az utóbbi időszak kormányzati intézkedéseiből adódó szakszervezeti tennivalókat. Az ülésről Sándor László, a SZOT titkára tájékoztatta az újságírókat. Elmondta: az utóbbi időszak kormányzati döntései jelentős ellenérzést váltottak ki a tagság körében, mert miközben a kormány egyre több terhet hárít a lakosságra, a gazdaság helyzete nem javul, így az emberek számára értelmetlennek tűnik az áldozatvállalás. A SZOT titkára emlékeztetett arra is, hogy az utóbbi időben megtett kormányzati intézkedéseket a szakszervezetek sorozatosan bírálták, de észrevételeiket, a korábbiakhoz hasonlóan, a kormány figyelmen kívül hagyta. A kialakult helyzetet elemezve az elnökség arra a következtetésre jutott: a kormánnyal korábban megkötött megállapodásokatfelül kell vizsgálni. A testület újabb tárgyalásokra azonban csak bizonyos feltételek teljesítése esetén lát lehetőséget. A SZOT vezetői csak egy összetételében jelentősen megújult kormánnyal látnak esélyt érdemi megállapodásokra. A feltételek között szerepel az is, hogy a kormány és a SZOT vezetőinek találkozójáig a kormány ne hozzon további, az életszínvonalat hátrányosan érintő, árnövelő hatású intézkedéseket. Ide tartozik az is, hogy a tárgyalásokig a kormány függessze fel a május 2-ától tervezett és már korábban bejelentett árintézkedéseket. Követelik a legszükségesebb szociálpolitikai intézkedések megtételét, így a korábbi SZOT — kormány találkozón elfogadottak szerint — május 1-jétől — a nyugdijak egységesen 100 forinttal történő emelését. Pozsgay Imre: „Európába csak magyarságunkban és anyanyelvűnkben megerősödve léphetünk be” Egerben nyitották meg a magyar nyelv hetét Dr. Lőrincze Lajos professzor kiemelte, hogy kevesebb jut a kultúrára, ezen belül a nyelvművelésre is A megyeszékhelyen tartották tegnap délelőtt a magyar nyelv hete eseménysorozatának országos nyitó- ünnepségét. Az idén nemzet, nemzetiség és anyanyelv összefüggéseinek vizsgálatát állították a középpontba. Aktuális téma ez ma, amikor a világ közvéleménye egyre érzékenyebbé válik az emberi jogok problémakörére, és amikor azt vagyunk kénytelenek tapasztalni, hogy például a magát szocialistának nevező Romániában a magyar kisebbség tervszerű és erőszakos asszimilálása folyik. A megyei tanács dísztermében Szokodi Ferenc elnökhelyettes köszöntötte az egybegyűlteket. Megtisztelő lehetőségnek nevezte, hogy Eger kapta a jogot az ünnepség lebonyolítására. Ezután a tanárképző főiskola vegyes kara, illetve Bánffy György színművész adott rövid műsort. Dr. Lőrincze Lajos egyetemi tanár, a neves nyelvművelő profesz- szor lépett ezt követően a mikrofonhoz. Beszédét azzal kezdte, hogy 23. alkalommal rendezik meg a nyelv ünnepét, és az évek során mindig meg tudott újulni a mozgalom. A jövőt illetően már nem lehetünk ilyen derűlátóak, hiszen a gazdasági-társadalmi problémák ezt a területet sem hagyják érintetlenül. Kevesebb támogatás jut a kultúrára, és ezen belül a nyelvművelésre, ez pedig komoly nehézségeket okozhat. Az embereknek sem jut már idejük az ilyen „mellékes” ügyekkel való foglalkozásra, „józan dologra, friss tülekedésre” kell az erő. Ez is az oka annak, hogy a programok nagy többségét iskolákban bonyolítják le. Utalt arra, hogy nyelv és nemzetiségi lét kérdése korábban is teret kapott a hasonló rendezvényeken. Igaz, elsősorban azt vizsgálták, hogy a Magyarországon élő kisebbségek részére milyen lehetőségek adottak, és hogyan élnek azokkal. Alig esett — mert nem eshetett — szó arról, hogy a határainkon kívüli magyarság nyelvhasználatát milyen tényezők hogyan alakítják. Szükség van most már a tények kendőzetlen feltárására, hiszen ha illegalitásba szorítják, a nyelv is elszegényedik. Márpedig általában elmondhatjuk, hogy nincs elég lehetőség az anyanyelv gyakorlására és tanulására, és különféle intézkedések korlátozzák az anyaországgal való kapcsolattartás zavartalanságát is. A más országokban élő magyarok közül sokakkal éreztetik, hogy nem teljes jogú tagjai a társadalomnak, ha nem sajátítják el az adott állam hivatalos nyelvét. Ez a törekvés az állam részéről érthető, hiszen így apránként felszámolhatók a nemzetiségek, kevesebb a kisebbségi, a másként gondolkodó, egyszerűbb a könyv- és folyóirat-kiadás, nincsenek határviták. Mégsem ez a járható út, hiszen minden embernek joga, hogy eldöntse, melyik nyelvet kívánja használni, és ebben nem lehet korlátozni. Végül reményét fejezte ki, hogy olyan kor közeledik, amely meghozza a megoldást erre az égető problémára anélkül, hogy szembefordítana szomszédainkkal. Ezután Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP PB tagja mondta el megnyitóbeszédét. A termet zsúfolásig megtöltő közönség nagy tapssal köszöntötte, és élénk figyelemmel hallgatta a párt reformszámyának prominens képviselőjét, aki azzal kezdte beszédét, hogy megvizsgálta', illetékes-e arra egy politikus, hogy egy ilyen fórumon részt vegyen. Igennel válaszolt saját kérdésére, hiszen, mint mondta, egy fellendülőben lévő politikai mozgalomnak vállalnia kell, hogy a nyelvművelés becsületét, hasznát magasabb fokra emelje. Egyetemes magyar nemzeti nyelvmozgalom nélkül ugyanis nem képzelhető el a valódi fellendülés. — Tiszta szívvel vallom, hogy érték magyarnak lenni — folytatta. — A magyarság nélkül szegényebb lenne Európa és a világ. Az itt a kérdés, hogy be- léphetünk-e ismét Európába, és milyen árat kell majd fizetni érte. Én azt hiszem, hogy Európába csak magyarságunkban és anyanyelvűnkben megerősödve léphetünk be. Aki úgy hiszi, hogy önfeladással, saját önmeghatá- rozó-képességünk elvesztésével térhetünk vissza Európába, súlyosan téved. Úgy hiszem, azok tévednek a legjobban, akik nem veszik észre, hogy a legsikeresebb országok egyike sem adott fel semmit nemzeti önazonossá(Folytatás a 2. oldalon) A magyar nyelv hete eseménysorozatának országos megnyitóünnepsége a megyei tanácson j Együtt Manapság egyre többet beszélünk arról, hogy a korábban sokszor ostorozott, nem támogatott, sőt olykor ellenzett vállalkozás legyen társadalmi ügy, és kapjon megfelelő elismertséget. Nem csupán a kisvállalkozásokról van itt szó, hanem az üzemek, vállalatok, intézmények közös kezdeményezéséről is. Mert most mindennél fontosabb az I egymás segítése, támogatá- í sa, mint az egymással való j szembenállás, bizalmatlanság. Ezért is az elismerés hangján szólhatunk az aláb- i bi friss példáról. Együttmű- j ködési szerződést kötött a 1 Heves megyében is jól is- j mert, és a vállalatok, szövet- • kezetek egész sorával kap- S csolatban levő KSH Számí- 1 tástechnikai és Ügyvitel- ! szervezési Vállalata, a Me- I zőgazdasági Ügyvitelszer- j vezési és Számítástechnikai Közös Vállalattal. Az előbbi I 38 éves, az útóbbi 20 éves ’ múlttal rendelkezik. Ám a ; SZÜV csupán alig több, j mint egy évtizede kapcsolódott be a mezőgazdaság in- j formációs rendszerébe, és I négy éve ágazati, vállalko- j zási irodájuk működik. Sokan mondhatják, hogy akkor mi van, mennyivel lesz jobb ezután? Nos, az érintettek úgy fogalmaztak, hogy a mostani együttműködés kezdetét jelenti a hazai élelmiszergazdaság informatikai rendszere korszerűsítésének. Korábban a két vállalat a számítástechnikai piacon ve- télytársként konkurencia- harcot folytatott, most viszont az érdekeiket egyeztetve a korrekt együttműködést választották. Ez dicséretes dolog, hiszen a magyar mezőgazdasági piac csaknem felét ma a két vállalat segíti, korszerű információkkal. Érdemes arra is utalnunk, hogy az említettek illetékesei máris elhatározták, hogy a teljes ágazatot felmérik ebben az évben saját erőforrásaikat felhasználva, amelyeket minden bizonnyal sokan hasznosíthatnak majd. Hasonlóra ugyanis 1984-ben, fél évtizeddel ezelőtt került sor. Már közösen elvégezték a mezőgazdasági mikrogépes programjaik értékelését is. Négy ilyen rendszerről van szó, amelyeket jelenleg az i országban 6-700 nagy- j üzemben alkalmaznak, í Azon is gondolkoznak,hogy í közösen lépnek fel a külföldi piacokon számítógépes szerviz kifejlesztésével. Sőt, később a két vállalat egységes informatikai rendszer kialakítását is tervezi. Mindez természetesen már az 1990-es évtizedre való előregondolkodást szolgálja. Eltökélt szándékuk, hogy közös erőfeszítésekkel segíthetik a jelenleg nem köny- nyű helyzetben levő élelmiszer-gazdaságunk fejlesztését. Nem elvtelen versen- ! géssel, hanem szoros együttműködéssel kívánnak ebben példát mutatni másoknak is. Mentusz Károly
