Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 88. szám 1989. április 15., szombat ÁRA: 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ADÓS FIZESS! „...Gárdonyi Gézánál megjelentek, s őt adóvallomásra kényszerítették” (3. oldal) A FŐNÖK SKODA-PÁRTI Interjú a MERKÚR vezérigazgatójával (4. oldal) MEGSARCOLT TÜRELEM „Ne legyen a magyar sport szent tehene a labdarúgás!" (10. oldal) DONALD KACSA 50. SZÜLETÉSNAPJA BUDAPESTEN „Miki egér előtt felgördül a vasfüggöny” (16. oldal) Május 10-re Összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az Országgyűlést 1989. május 10-én, szerdán 10 órára összehívta. Az ülésszak várható napirendje: — Törvényjavaslat az alkotmány kiegészítésére a bizalmatlan- sági és a bizalmi indítvány intézményével, — Törvényjavaslat a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról, — Az Országgyűlés házszabályainak kiegészítése a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány szabályaival, — Törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyv módosításáról, — Az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július elseje óta végzett munkájáról, — Beszámoló az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra, — Bödőné Rózsa Edit képviselő önálló indítványa az ország- gyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról. Városi első titkárok értekezlete KÖZLEMÉNY Magyar S; Központi Bi; sta Munkáspárt A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. április 12-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB osztályvezetői. Grósz Károly főtitkár, mint annak a bizottságnak a vezetője, amely a Központi Bizottság február 10- 11 -ei ülésének döntése alapján tanulmányozta a párt helyzetét, vezető testületéi tevékenységét, munkastílusát és munkamódszerét, jelentést terjesztett elő. A Központi Bizottság a jelentést tudomásul vette. A Központi Bizottság ülésén rövid ideig részt vett Kádár János, a pártelnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota miatt orvosai továbbra sem javasolják részvételét a testület munkájában. A Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. I. A KB által kiküldött bizottság széles körű tájékozódás alapján összegezte a főbb tapasztalatokat: 1. Az országos pártértekezleten bekövetkezett politikai irányváltás, a társadalom egészére kiterjedő reform következetes felvállalása, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság személyi összetételének megváltoztatása találkozott a párttagság szándékaival és az ország közvéleményének egyetértésével. 2. Elkezdődött a párt munkamódszerének, munkastílusának megújulása. Nyíltabbá, demokratiku- sabbá vált a légkör, megélénkült a vitaszellem, a vezetőkkel szemben növekedtek a követelmények. Az elmúlt tíz hónapban sok korábban felhalmozódott morális tehertől szabadult meg a párt. Számos tehetséges fiatal került a mozgalom vezető testületéibe. A párt és a különféle politikai, társadalmi szervezetek között partneri viszony van kialakulóban. (Folytatás a 2. oldalon) Miben hibás az elnök? — Korlátolt felelősségű társaság, vagy a falu érdeke — Elfogadták a tanácstag visszahívási eljárását Bizalmi válság a noszvaji tanácstestületben Országos értekezletre hívta össze az MSZMP Központi Bizottsága a városi első titkárokat pénteken a Magyar Néphadsereg Művelődési Házába. A tanácskozást azzal a céllal rendezték meg, hogy átfogó tájékoztatást adjanak a társadalomban, illetve a pártban kialakult helyzetről, az MSZMP előtt álló feladatokról. Az értekezlet jó alkalmat kínált a városi pártvezetőket foglalkoztató legfontosabb problémák megvitatására, a párton belüli szemléleti, illetve cselekvési egység erősítésére. Az eszmecserét Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyitotta meg. Áttekintést adott Magyar- ország nemzetközi megítéléséről, gazdasági folyamatok alakulásáról, s szólt a pártmozgalom belső ügyeiről. Elöljáróban hangsúlyozta: a nemzetközi helyzet kedvező a kibontakozáshoz, a reform megvalósításához. A szocialista világban a májusi pártértekezlet után fordulatot vett hazánk megítélése. Az 1956 utáni korszak az ideológiai változatlanság jegyében telt el, tudomásul vettük a környező országokban követett gyakorlatot, kiszámítható volt a kül-, a belpolitika, az ideológiai vonalvezetés. A Szovjetunióban végbemenő változások is szélesítették mozgásterünket. Ugyanakkor figyelmeztetett: amennyiben az MSZMP nem lesz határozottabb, a kapkodó intézkedések azt a látszatot erősíthetik, hogy a magyar vezetés nem irányítja a folyamatokat, hanem sodródik velük. Grósz Károly rámutatott: a fejlett tőkés országok a belpolitikai stabilitás függvényében ítélik meg Magyarországot. Nagyra értékelik a politikai liberalizálódást, illetve az emberi jogok érvényesítése terén elért haladást. Kedvezően fogadták, hogy külpolitikánkban markánsabb lett a nemzeti érdekek képviselete. A téma lezárásaként a főtitkár kiemelte: saját gondjaink megoldásában mindenekelőtt magunkra számíthatunk. Estébe nyúló tanácskozáson vitatták meg Nősz vaj tanácsi testületének tagjai csütörtökön a községben kialakult helyzetet. A felvetett témákat olyannyira fontosnak tartották, hogy ülésük sown kívüli volt. Az elsődleges kérdéskört az a Síkfőkút Kommunális Kft. adta, amelyet múlt év április 15-én hozott létre a községi tanács és a MOS-TAK gazdasági munka- közösség, 250-250 ezer forint törzstőkével. A társaság működésével kapcsolatban az utóbbi hónapokban egyre szaporodtak a kifogások. Nem hozott megnyugtató rendezést a tavaly december 27-i ülés sem. A mostani fórumon ezek után — érthetően — szenvedélyes vita bontakozott ki a tanácstagok és a társaság képviselői között. Mikor történt meg a zárszámadás a kft. tevékenységéről, amit előírnak a jogszabályok? Miért nincs a tanácsi testület tagjainak bepil- lantási lehetőségük a társaság munkájába, amikor annak egyik alapítója tulajdonképpen maga a községi választott szerv, amely 1988. március 28-án bízta meg ezzel Singlár József tanácselnököt? Singlár Józsefinek a tanács- elnöki, vagy a kft. ügyvezető igazgatói funkciója-e a fontosabb? Miért volt szükség 50 adagos konyha megvásárlására Egerben, a Szépasszony-völgy- ben? — záporoztak egyik oldalról a kérdések, illetve az azokban megfogalmazott vélemények. S az ellenérvek: más a tanács és más a kft. hatásköre. Elhangzott az is, hogy most személyeskedésről van szó, meglehet, épp azért, mert az itt ülők jövedelmét nem növeli a társaság. Végül egy igény is felmerült: döntse el a testület, hogy részese kíván-e lenni egy üzleti vállalkozásnak?! Mindezek után került szóba a bizalom kérdése. — Én korlátlan anyagi felelősséggel hoztam a lehető legtöbbet ezért a településért— mondta a tanácselnök. — Bár tette volna mindenki! Nem tudom elfogadni, hogy én nem képviselem a község érdekeit! Úgy vélem, a kezdeményezés nagyon jó volt, az nem volt előre látható, mennyivel lesz több a munka, a pénz. Az eltelt néhány hónap botladozásai közepette sem tettem egyetlen lépést se jogi tanács nélkül. A vita végén határozati javaslatot terjesztett elő Kővári Tibor tanácstag: mondja ki a tanács, hogy a korábbi, a kft.-vei kapcsolatos hatáwzata jogsértő, kezdeményezze a jogellenes pincevásárlást előkészítő ügyvezető felelősségre vonását. Ezt a testület 18 jelenlévő tagja, három tartózkodás mellett, elfogadta. Az ülés záró szakaszában Singlár József bejelentette, hogy utólag érzi és elismeri a bizalmatlanság jogosságát. Mégis azt kéri a településsel összefüggő, jelenleg is tartó ügyek folyamatos vitele érdekében, hadd végezze tovább az elnöki munkáját a következő választásig. Azon ugyanis már nem kívánja jelöltetni magát. Addig is felfüggeszti a társaságbeli feladatainak ellátását. Ezt a testület — öt tartózkodás mellett — jóváhagyta. Ugyanez a fórum volt hivatott dönteni abban is: törvényesnek bizonyult-e a Máté Miklós 19. választókerületi tanácstaggal szemben kezdeményezett visz- szahívási eljárás. Ázt szabály- szerűnek találták, s tudomásul vették, hogy a szavazás május 20-án lesz. Politika Régen — vagy talán még soha — nem volt ilyen élénk a politikai élet, mint napjainkban, s aligha csupán azért, mert alternatív szervezetek sora alakult, születik. Úgyszólván, bárhol, bárkivel találkozik az ember, a kölcsönös üdvözlés után máris többnyire a közérdekű kérdésekről folyik a diskurzus. Gyakran akkor is, ha kezdetben személyes kapcsolatú a téma, látszólag magánügyről esik szó. Mert percek alatt kiderül, hogy nem is oly egyedi, korántsem sajátos az eset, a téma, még sokan elmondhatnák, vagy beszélhetnének hasonlókról. Politizál a közéleti szerep- : léstől húzódozó polgártársunk is, miközben arra eskü- dözik, hogy bizony, őt meglehetősen hidegen hagyják a különböző eszmei áramlatok, az ilyen-olyan vélemények, állásfoglalások; jómaga — óvatosságból vagy félelemből — a világért sem hozsannázik és persze, a fejét sem követeli senkinek. Hiszen az ilyenféle közömbösség — netalán álsemlegesség — is egyféle megnyilatkozás, színvallás: ami történik, ahhoz semmi közük. Ez utóbbiakból vannak azonban a legkevesebben. Mert előbb-utóbb sorra, rendre rájönnek: szándékuk, akaratuk ellenére is egyre ne- ; hezebben tudják áltatni ma- | ' gukat a „valahogy majd csak j lesz” veszélytelennek hitt I politikájával, mind kevésbé képesek magukba folytam kikívánkozó gondolataikat, megjegyzéseiket erről, arról. Igenis úgy érzik, hogy ők sem maradhatnak hallgatagok tovább. Szükséges, hogy elmondják másoknak is gondjaikat, bajaikat, vágyaikat. Feltétlenül kell az egészséges eszmecsere, s olykor a vita is, hogy jobban megismerjük egymást, okosabban, ügyesebben eligazodjunk a bonyolultabb helyzetekben, kiki tippet, tanácsot adhasson, a másiknak a legjobb megoldás leggyorsabb megtalálásához. Szóval, nem lehet strucc módjára homokba dugni a fejet, s figyelmen kívül hagyni a körülöttünk történő változásokat, a világ formálódását. Mind világosabb a felismerés: senki sem szakadhat el az életet lendületbe hozó s j mozgásban tartó folyamata- : iktól, lehetetlen a sodrásnak ; ellenállni, valakihez, valakikhez mindenképpen tartozni kell. Csupán azt kell | megfontoltan, bölcsen el- I dönteni, hogy kihez, és kikhez. Igen nagy felelősség határozni a legj óbb hovatartozás- • ról. Ha csábító is egy-egy zengzetes szónoklat, szívet- i lelket melengető ígéret, feltétlenül csak a realitásokra építhetünk. Azokra, amelyek tényleg elérhetők, meg- | valósíthatók és megtartha- j tók. A legszélesebb tömegeknek nem csupán a helyes- ! lésével, hanem a támogatá- j sával is találkoznak, széthúzás helyett az összetartásra, j az egységes cselekvésre bíz- i tatnak. Különben alighanem csak | csalódásainkat szaporíthat- I I juk. Gyóni Gyula j Nyílt levél a Minisztertanácshoz A Thorez bányaüzem szakszervezeti aktívaértekezlete, 1989. április 11-i ülésén, tiltakozásunkat fejeztük ki a kormányzat elmúlt időszakban sorozatosan hozott, elhamarkodottnak tekinthető intézkedései miatt. Dolgozói szemmel nézve, ezen döntések hatása egyértelműen a bérből és fizetésből élőket hozza még hátrányosabb helyzetbe. — Nem tapasztaljuk a beígért gazdasági stabilitást, nem látható az életszínvonal csökkenése ütemének a vége. — Ellenszenvvel fogadjuk a már-már hetente bekövetkező áremeléseket és a végrehajtott forint-leértékelést. — Nem tudjuk az okát, hogy a vámrendelkezések miért ilyen későn születnek meg, amikor már a sok valuta nyugati szomszédaink kereskedőinek zsebébe került. — Elfogadhatatlan számunkra a betervezett autópályadíj is, mert a megnövekedett üdülési költségeket még ezzel a sajátos pluszként jelentkező útiköltséggel is terheljük, ezért kéijük eltörlését. — Sajnálattal vesszük tudomásul, és szolidárisak vagyunk azokkal a munka nélkül maradott munkásokkal vagy a kényszerszabadságon levő dolgozó társainkkal, akik már közvetlenül tapasztalják az elkapkodott, kusza döntések hatásait. — Érthetetlenül hallgattuk, hogy a kormány képviselői az Ikarus és alvállalkozói esetében csak hétfőn volt hajlandó közvetítésre. — Szeretnénk megnyugtató, egyértelmű választ kapni a Gyöngyösorosziban épülő használtakkumulátor-feldolgozó üzem egészségre, mezőgazdasági kultúrára való hatásáról. Javasoljuk a kormányzati szerveknek, hogy a jövőben hozzanak megalapozott, következetes döntéseket, olyanokat, amelyek megállítják az életszínvonal csökkenését, nem csökkentik tovább a dolgozó társadalom bizalmát. Visonta, 1989. április 12. Jó szerencsét! THOREZ BÁNYAÜZEM SZAKSZERVEZETI AKTÍVAÉRTEKEZLETE (Fotó: Perl Márton) (Sz. Z.)
