Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-09 / 58. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. március 9., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA $ Receptsarok V ) ) ■4 * N 2 o ■D & 8 5 2 5 q cxil Együnk finomat! Erdélyi raguleves Hozzávalók: 1 csirkeaprólék, 1-1 szál sárgarépa meg petrezselyemgyökér, 1 evőkanál olaj vagy 3 dkg vaj, 1 dl tejföl, 2 evőkanál liszt, só, 2 babérlevél. Az aprólékot a megtisztított, hosszában négyrét vágott zöldséggel, sóval, babérlevéllel ízesített vízben megfőzzük. Az olajból és az egyik evőkanál lisztből világos rántást készítünk, besűrítjük vele a levest és 5 percig forraljuk. Végül a tejfölt simára keverjük a maradék liszttel, szűrőkanálon keresztül a leveshez adjuk, és 2-3 perces forralás után tálaljuk. Túróval töltött kelkáposzta Hozzávalók: 1 kg kelkáposzta, 1/2 kg tehéntúró, 2 dl tejföl, 5 dkg vaj, 1 kanál apróra vágott zöldkapor, só, 1 tojás. A kelkáposzta leveleit szétszedjük, sós vízben megfőzzük, leszűrjük. A tehéntúrót áttörjük a tojással, 1 dl tejföllel, kaporral, sóval, jól elkeverjük. A káposztalevelek vastag ereit kivágjuk, a túróval megtöltjük, felcsavarjuk, mint a palacsintát, de végeit nem tűrjük be. Zsírozott és morzsával meghintett lapos tűzálló tálba helyezzük, 1 dl tejföllel meglocsoljuk, tetejére vajdarabkákat morzsolunk, rövid időre sütőbe tesszük, amíg pirulni kezd. Sertésborda zöldborsóval Hozzávalók: 40—50 dkg sertésbordaszelet, 3 evőkanál olaj vagy 6 dkg zsír, 2 dkg liszt, 80 dkg kifejtett zöldborsó. A sertésszeleteket kiverjük, besózzuk és lisztbe mártva forró zsíron, mindkét oldalán átsütjük. A visszamaradt zsírjából kevés víz hozzáadásával pecsenyelevet készítünk, és a szeleteket visszahelyezve, tovább pároljuk. A zöldborsót 2 dkg zsíron megpároljuk, a húshoz öntjük. Annyi vizet öntünk alá, hogy elég bő leve legyen, és a zöldborsóval még pár percig összefőzzük. Zöldpetrezselyemmel meghintjük. Köretnek párolt rizst adunk hozzá. Télen, ha konzervborsóból készítjük, a borsót a legvégén adjuk hozzá, és csak 2—3 percig pároljuk már együtt. Ez a készítmény, valamint a temesvári sertésborda fiatal marhahúsból vagy sertéscombból is készíthető, de akkor kevés vízzel puhára pároljuk a húst. Túróperec Hozzávalók: 20 dkg túró, 20 dkg liszt, 3 tojássárgája, 5 dkg vaj, 1 dkg élesztő, késhegynyi só, 25 dkg olaj a kisütéshez. A túrót áttörjük, a vajat habosra keveijük a tojássárgákkal. Az élesztőt egy evőkanál langyos tejben feloldjuk és az összes anyagot deszkán jól kidolgozzuk. 40 percig pihentetjük. Egy cm vékonyra kinyújtjuk, nagy fánkszaggatóval kiszaggatjuk és a közepét gyűszűnyi formával kiszúrjuk. Nem túlhevített, egyujjnyi olajban mindkét oldalát kisütjük. Melegen megszóljuk vaníliás cukorral. Más változatban is készíthetjük 2 tojással, a tojások felvert habjával. Ekkor könnyebb tésztát kapunk. Fn-ä a Rözepét nem szúijuk ki, hanem _ fánkok«., Kiszaggatjuk és az előbbihez hasonlóan sütjük (túrófánk). Sorstársak „Ne szánd, hanem neveld...!” ...a fogyatékost — így folytatódik az idézet, a Kossuth-dijas Bárczi Gusztáv doktornak, a gyógypedagógusokat képző főiskola egykori igazgatójának mondása. Es valóban: fejlesztő, humánus megoldás csakis a fogyatékos oktatása, nevelése lehet. Az ezt felvállaló speciális intézményrendszer a XIX. században alakult ki világszerte. Hazánk 1921-ben megalkotott iskoláztatási törvénye pedig már kimondja a képezhető fogyatékosok tankötelezettségét is. A fogyatékosok közt a legnépesebb tábor az értelmi fogyatékosoké. Magyarországon a számuk kb. 300000-re tehető. Körülbelül a 80 százalékuk enyhe fokban értelmi fogyatékos. Ők azok, akik előkészítő csoportokban kezdenek, majd kis létszámú osztályokban tanulják a csökkentett tananyagot. Lényegesen kevesebben vannak a középsúlyos értelmi fogyatékosok. Egerben működik egy óvodai csoportjuk, és van egy ún. konduktív óvoda az Egri Egészségügyi Gyermekotthonban. Az iskolás korúak iskolaelőkészítőben kezdenek, majd nyolc éven át készülnek az önálló életvitelre és önkiszolgálásra. Ilyen iskola csak a megyeszékhelyen van, a Szalaparton. A súlyosan értelmi fogyatékosok, akiket képezhetetlennek tartanak, egészségügyi gyermek- otthonokban, a felnőttek szociális otthonában kapnak elhelyezést. A fogyatékosok rehabilitációjának társadalmi megoldására szükségessé vált egy országos érdekvédelmi szervezet kiépítése, amely 1981-ben alakult, és két éve már önálló szövetségként működik. Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) főtitkára, Ritter- né Józsa Judit erről a következőket mondja: Fontosnak tartjuk megmutatni az egészségeseknek az értelmi fogyatékosok rejtett értékeit. A kívülálló számára sokszor idegen, riasztó másság ellenére ők is érző, szere- tetre vágyó emberek. Céljaink eléréséhez széles körű összefogásra van szükség. Ezért igyekszünk kapcsolatokat találni minden olyan állami, társadalmi, egyházi szervezettel, amely céljainkkal egyetért és hajlandó az együttműködésre.” A szövetség feladatai közé tartozik új védőmunkahelyek kialakítása, napközi otthonok létrehozása, jogi és nevelési tanácsadás, kulturális és sportrendezvények szervezése, valamint az egyéni panaszok elintézése. Adományok gyűjtésével egészül ki még tevékenységük. Heves megyében 1982-ben alakult meg a megyei szervezet. Székhelye Egerben, a Május 1. utca 21. szám alatt található. A vezetőség elsőként ttájékoztató kiadványokat adott a szülők kezébe. Anyagilag segítette a legrá- szorultabbakat, megszervezte a fogyatékosok üdültetését. Kezdeményezésére 1987-ben Mát- raderecskén az egri Szalapart utcai iskola — társadalmi összefogással — üdülőházat alakított ki. A közeljövőben pedig egy kb. tizenkét személyes védőotthont fognak átadni Andornaktályán az önálló életre képes felnőtt fogyatékosok számára. Tarné Dobi Erzsébet szülő, aki maga is vezetőségi tag, munkájukról így beszél: Rossz beidegződés, hogy azok a családok, ahol értelmi fogyatékos gyermek születik, általában úgy érzik, titkolni, szégyellni kell gyermeküket. Sokszor tanácstalanok, mert nem tudják, kihez, hová forduljanak segítségért. Ez indított bennünket arra, hogy mi, a hasonló gondokkal küszködő szülők egymást keressük. Ezért 1986-ban 15 taggal megalakult szülői klubunk. Célunk az, hogy elfogadtassuk környezetünkkel ezeket a fiatalokat. Úgy gondoljuk, ha többet találkoznak velük az utcán, buszon, üzletekben stb., lassacskán megszokják őket, természetessé válik jelenlétük.” A falak lerombolását segíti a megyei szervezet másik kezdeményezése, a felnőtt értelmi fogyatékosok napközi otthona (ÉNO). „Nagy bajban — nagy segítség!” — mondta egy megkérdezett szülő, majd így folytatta: A család képtelen lenne a munka, a teljesítmény, a kereset, az önállóság érzéseit úgy megoldani, mint az Otthon. Nyugdíjjogosultságuk jövőjüket teszi reményteljesebbé. Látjuk, hogy ezáltal az életük színesebb, emberibb, teljesebb lett.” A megyében élő értelmi fogyatékosokat és családjukat nem csak a szövetség segíti. Igen lényeges, hogy 1978 óta van Egerben a szülők részére tanácsadás és a még nem iskolás gyerekek számára korai gondozás. Az értelmi fogyatékosokat nevelők első országos fórumán a közelmúltban dr. Bánfalvi István államtitkár zárszavában azt hangsúlyozta, hogy a jövőben ne a passzív ellátás, hanem a fogyatékosok foglalkoztatása kerüljön előtérbe. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a fogyatékosokkal szemben a társadalom szolidaritásának — és nem szánalmának!— a felkeltése. Divat a hímzett csillagkép Amióta lapjaink rendszeresen közölnek horoszkópot, sokan számon tartják, melyik csillagképben is születtek. Nem mintha komolyan hinnének benne, de játéknak jó, lehet rajta szórakozni. Van, aki például pulóverét díszíti saját csillagképével, mások vasárnap délutáni álmukat csillagképükkel kivarrt párnán alusz- szák, de láttuk már asztalterítőre, szettgarnitúrára is hímezve. Ez adta az ötletet, hogy bemutassuk az év valamennyi zodiá- kus jegyének megfelelő ábrát. Akinek van kedve, ideje, nemcsak keresztöltéssel, de más kézimunka-technikával is elkészítheti: gobelin-, suba-, kelimöl- téssel, sőt, recehorgolással akár faliképnek, dupla keresztszemes öltéssel még faliszőnyegnek is. A mintát szükség szerint a kockák arányos növelésével felnagyíthatjuk, és különféle alakzatban elhelyezhetjük. Kiskerttulajdonosoknak Növényvédeln ni előreji elzés Az eredményes gyümölcs- és szőlőtermesztés érdekében felhívjuk a házi kerti — kertszövetkezeti társulások — kertbarátkörök stb. termesztőinek a figyelmét, a kora tavaszi növényvédél- mi munkák szakszerű elvégzésére. Az előzetes vizsgálataink szerint, az enyhe téli időjárás alig mérsékelte az áttelelő károsítok egyedszámát, így az idén több ültetvényben komoly kártételi veszélyhelyzet kialakulása várható. Az elmúlt években sok szőlőtáblában erős atkafertőzöttséget tapasztaltunk, különösen a gu- bacsatkák jelenléte volt szembetűnő. Tehát, ott ahol az atkák károsítása problémát okozott, most fakadás előtt időszerű a lemosó permetezés elvégzése Nevikén vagy Báriumpoliszulfid 45 készítmények felhasználásával. Gyümölcsösökben feltétlenül el kell végezni a faápolási, és kéregtisztítási munkákat, jelentősen csökkentve ezzel az áttelelő károsítok létszámát. Távolítsák el a fákról, az összeszáradt leveleket, hernyófészkeket, tojáscsomókat és a moniliafertőzést jelző összeszáradt gyümölcsöket. A sebek kezelését, a sebzési felületek simára vágása és tisztítása után, Santár SM, Cellcid és Vulneron készítmények egyikével javasoljuk elvégezni. A metszést követő kora tavaszi kezelések hatékonyak az atkák, a pajzstetvek, a levéltetvek, a sodrómolyok és aknázómolyok, a vértetű és gombás betegségek ellen. Az első — lemosó — permetezésre a Báriumpoliszulfid 45, Nevikén, Bordóilé, Ágról stb. használhatók fel eredményesen. Az Ágról csak a rovarkártevők ellen hatásos 3%-os töménységben. Előnye, hogy megkésett permetezéskor — egérfüles állapot — 1,5%-os dózisban, káros mellékhatás nélkül pusztítja az áttelelő atkatojásokat és pajzstetveket. „ . , , . ' 1 Déliét Adrienne Jótékony hatású-e, az egri József-forrás vize? Orvosunk válaszol Érdekes telefonhívás érkezett szerkesztőségünkbe Nyíregyházáról. Szabó Julianna az iránt érdeklődött, hogy igaz-e a hír, mely szerint az egri József-forrás vize alkalmas különböző idegrendszeri betegségek —főleg a Sclerosis multiplex (gócos agyvelő- gyulladás) — gyógyítására. A bejelentés a Miskolci Rádióban hangzott el nemrégen egy riport kapcsán. Kérdezi továbbá, hogy hogyan lehet hozzájutni a forrás vizéhez? Az egri gyógyforrások kedvező hatása a különböző betegségfajtákra, ezen belül is főleg a reumatikus bántalmakra már a török időkben is ismert volt. A Bükk hegység karsztvizeiből feltörő vizek gyógyító hatása, mindenekelőtt azok radioaktivitásával és a bennük lévő különféle nyomelemeknek a szervezet élettani funkció- gyakorolt kedvező hatásával mapv^"' tó. Amit . „niKor országosán is elsőként elvégeztettük a gyógyvizek teljes analitikai vizsgálatát, akkor derült ki, hogy az egri források ötvenegyféle, különböző nyomelemet tartalmaznak. Ezek közül is legértékesebbek azok, amelyek az élet fenntartásához szükségesek, hatással vannak a sejtek működésére, katalizátorfolyamatokra. Nélkülözhetetlen szerepük van az enzimrendszerek működésében is. Megfigyelések arra utalnak, hogyha például céziumok hiányoznak a vízből, gyakrabban fordul elő egyes idegrendszeri és pszichiátriai megbetegedés. Az egri József- forrásban található cézium. Hogy milyen mechanizmus alapján fejti ki hatását, ezt ma még pontosan nem ismerjük. Feltételezhető, hogy az idegsejtek anyagcseréjében van nélkülözhetetlen szerepe a másik két őselemmel, a nátriummal és a káliummal együtt. A léthium szerepe már korábban i* volt. A jűzset-forrás vizében kevüc ~ f ‘ rium t^máto, ezzel is magyarázható kedvező hatása. A cézium szerepéről, fontosságáról jugoszláv szerzők is beszámoltak. Szűkebb hazánkban dr. Tóth Sándor, a parádfürdői kórház főorvosának nevéhez fűződik a cézium orvosi elemzése. Azt tervezik, hogy rövidesen palackozni fogják a József-forrás vizét, és akkor vízkúra formájában is használhatják a betegek. Mivel még sok a tisztázatlan kérdés az említett nyomelem hatásmechanizmusát illetően, ezért a telefonáló által is felvetett kérdésre csak akkor tudunk tudományosan is válaszolni, ha kellő gyakorlati tapasztalatokkal és elméleti megalapozottsággal rendelkezünk majd, a betegek gyógyítása terén is. Addig ez az izgalmasnak ígérkező dolog csak az elméleti latolgatás szintjén marad. Ha a sclerosis multiplexes betegek valóban meggyógyulnának a József-forrás vizétől, az egyedülálló. A válaszolásban -f- Ágyagási Dezső tőorvos, az egri gyógyvizek neves szakértője volt segítségemre, amelyért ezúton is köszö- netemet fejezem ki. Gyógyító füvek Orbáncfű A kertekben ma még kevés helyen termesztik ezt a szántóföldön, út- és erdőszélen, dombon és réten júliustól szeptemberig virágzó, sokhasznú növényt, az orbáncfüvet (Hypericum perforatum). A mintegy fél méter magasra növő, felső részében dúsan elágazó orbáncfű felismerését, illetve azonosítását megkönnyíti, hogy összenyomott friss virágaiból piros színű nedv folyik. Az idegekre való jótékony hatását régóta ismerik. Teája segít a beszédzavarnál, nyugtalan alvásnál, hisztériás rohamnál, gyerekek ágyba vizelésénél és a levertségnél is. A hatás erősebb, ha teájának rendszeres fogyasztása mellett — a fenti panaszoknál — ülőfürdőt is készítünk orbáncfűből. Ehhez egy vödörnyi füvet — szárral és virággal együtt — éjszakára hideg vízzel felöntve áztatunk, majd felmelegítve a meleg ülőfürdőbe öntjük. Húszoer- ces fürdés után egy órát tölt- auiiK el ágyban, utógőzölésrp Ezután 'nat este vegyünk lábfürdőt, meleg orbáncfüves fürdővízzel. A tizennégy napos szünet után megismételt kezelés mindenféle rendellenes idegállapotra jó hatással van. Fiatal lányoknál rövid ideig fogyasztott napi két csésze orbáncfűtea elősegíti a női szervek kifejlődését, s megelőzi a havi ciklus rendellenességeit. Egy csészére egy teáskanál füvet számítunk, ezt forrázzuk le, majd a teát rövid állás után leszűrjük. Igen jó háziszer az orbáncfűolaj, amelyhez teljes virágjában álló szirmokat teszünk tíz napra olívaolajba, az üveget pedig napra, vagy tűzhely mellé állítjuk. Az olaj igen rövid idő alatt megpirosodik. Ez a szer jó eredménynyel használható sebek gyógyítására, mirigyduzzadások, derék- zsába és más deréktáji fájások enyhítésére. Égési sérüléseknél és forrázásoknál is gyógyító hatású. Az orbáncfű több fontos teakeverék nélkülözhetetlen alkotórésze. Az egyikben a magas vérnyomás ellen hat: Orbáncfű /20/, cickafarkfű /20/, galagonyavirág /20/, ezetjófu /20/, pásztortáskafű /10/, fagyöngy /10/. Egy másik összetételben vizelethajtó szerepe van: arany- vesszőfű /5/, lapugvőV»; /5/, csalánlevél /5/, bodzagyökér /5/, iglicgyökér /5/, lestyán- gyökér /fiA T.cdVeszöiőlevél /5/, nyírfalevél /5/, orbáncfű /5/, petrezselyemgyökér /5/, tarackgyökér /5/, zsurlófű /5/. A zárójelben lévő számok a súlyrészt jelzik. Az orbáncfű évelő növény. Felismerve sokoldalúságát, kertünkben is meghonosíthatjuk. Egy kisebb parcella növényállománya elegendő lehet házi teaszükségletünk kielégítéséhez. Kulin Imre