Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-09 / 58. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. március 9., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA $ Receptsarok V ) ) ■4 * N 2 o ■D & 8 5 2 5 q cxil Együnk finomat! Erdélyi raguleves Hozzávalók: 1 csirkeaprólék, 1-1 szál sárgarépa meg petrezse­lyemgyökér, 1 evőkanál olaj vagy 3 dkg vaj, 1 dl tejföl, 2 evő­kanál liszt, só, 2 babérlevél. Az aprólékot a megtisztított, hosszában négyrét vágott zöld­séggel, sóval, babérlevéllel ízesí­tett vízben megfőzzük. Az olaj­ból és az egyik evőkanál lisztből világos rántást készítünk, besű­rítjük vele a levest és 5 percig for­raljuk. Végül a tejfölt simára ke­verjük a maradék liszttel, szűrő­kanálon keresztül a leveshez ad­juk, és 2-3 perces forralás után tálaljuk. Túróval töltött kelkáposzta Hozzávalók: 1 kg kelkáposz­ta, 1/2 kg tehéntúró, 2 dl tejföl, 5 dkg vaj, 1 kanál apróra vágott zöldkapor, só, 1 tojás. A kelkáposzta leveleit szét­szedjük, sós vízben megfőzzük, leszűrjük. A tehéntúrót áttörjük a tojással, 1 dl tejföllel, kaporral, sóval, jól elkeverjük. A káposz­talevelek vastag ereit kivágjuk, a túróval megtöltjük, felcsavarjuk, mint a palacsintát, de végeit nem tűrjük be. Zsírozott és morzsával meghintett lapos tűzálló tálba helyezzük, 1 dl tejföllel meglo­csoljuk, tetejére vajdarabkákat morzsolunk, rövid időre sütőbe tesszük, amíg pirulni kezd. Sertésborda zöldborsóval Hozzávalók: 40—50 dkg ser­tésbordaszelet, 3 evőkanál olaj vagy 6 dkg zsír, 2 dkg liszt, 80 dkg kifejtett zöldborsó. A sertésszeleteket kiverjük, besózzuk és lisztbe mártva forró zsíron, mindkét oldalán átsütjük. A visszamaradt zsírjából kevés víz hozzáadásával pecsenyelevet készítünk, és a szeleteket vissza­helyezve, tovább pároljuk. A zöldborsót 2 dkg zsíron megpá­roljuk, a húshoz öntjük. Annyi vizet öntünk alá, hogy elég bő le­ve legyen, és a zöldborsóval még pár percig összefőzzük. Zöldpet­rezselyemmel meghintjük. Kö­retnek párolt rizst adunk hozzá. Télen, ha konzervborsóból készítjük, a borsót a legvégén ad­juk hozzá, és csak 2—3 percig pároljuk már együtt. Ez a készítmény, valamint a temesvári sertésborda fiatal mar­hahúsból vagy sertéscombból is készíthető, de akkor kevés vízzel puhára pároljuk a húst. Túróperec Hozzávalók: 20 dkg túró, 20 dkg liszt, 3 tojássárgája, 5 dkg vaj, 1 dkg élesztő, késhegynyi só, 25 dkg olaj a kisütéshez. A túrót áttörjük, a vajat ha­bosra keveijük a tojássárgákkal. Az élesztőt egy evőkanál langyos tejben feloldjuk és az összes anyagot deszkán jól kidolgoz­zuk. 40 percig pihentetjük. Egy cm vékonyra kinyújtjuk, nagy fánkszaggatóval kiszaggatjuk és a közepét gyűszűnyi formával ki­szúrjuk. Nem túlhevített, egyujj­nyi olajban mindkét oldalát ki­sütjük. Melegen megszóljuk va­níliás cukorral. Más változatban is készíthet­jük 2 tojással, a tojások felvert habjával. Ekkor könnyebb tész­tát kapunk. Fn-ä a Rözepét nem szúijuk ki, hanem _ fánkok«., Kiszaggatjuk és az előbbihez hasonlóan sütjük (tú­rófánk). Sorstársak „Ne szánd, hanem neveld...!” ...a fogyatékost — így folyta­tódik az idézet, a Kossuth-dijas Bárczi Gusztáv doktornak, a gyógypedagógusokat képző fő­iskola egykori igazgatójának mondása. Es valóban: fejlesztő, humánus megoldás csakis a fo­gyatékos oktatása, nevelése le­het. Az ezt felvállaló speciális in­tézményrendszer a XIX. század­ban alakult ki világszerte. Ha­zánk 1921-ben megalkotott is­koláztatási törvénye pedig már kimondja a képezhető fogyaté­kosok tankötelezettségét is. A fogyatékosok közt a legné­pesebb tábor az értelmi fogyaté­kosoké. Magyarországon a szá­muk kb. 300000-re tehető. Kö­rülbelül a 80 százalékuk enyhe fokban értelmi fogyatékos. Ők azok, akik előkészítő csoportok­ban kezdenek, majd kis létszámú osztályokban tanulják a csök­kentett tananyagot. Lényegesen kevesebben van­nak a középsúlyos értelmi fogya­tékosok. Egerben működik egy óvodai csoportjuk, és van egy ún. konduktív óvoda az Egri Egész­ségügyi Gyermekotthonban. Az iskolás korúak iskolaelőkészítő­ben kezdenek, majd nyolc éven át készülnek az önálló életvitelre és önkiszolgálásra. Ilyen iskola csak a megyeszékhelyen van, a Szalaparton. A súlyosan értelmi fogyatéko­sok, akiket képezhetetlennek tartanak, egészségügyi gyermek- otthonokban, a felnőttek szociá­lis otthonában kapnak elhelye­zést. A fogyatékosok rehabilitá­ciójának társadalmi megoldásá­ra szükségessé vált egy országos érdekvédelmi szervezet kiépíté­se, amely 1981-ben alakult, és két éve már önálló szövetségként működik. Az Értelmi Fogyatékosok Or­szágos Érdekvédelmi Szövetsé­ge (ÉFOÉSZ) főtitkára, Ritter- né Józsa Judit erről a következő­ket mondja: Fontosnak tart­juk megmutatni az egészsége­seknek az értelmi fogyatékosok rejtett értékeit. A kívülálló szá­mára sokszor idegen, riasztó másság ellenére ők is érző, szere- tetre vágyó emberek. Céljaink eléréséhez széles körű összefo­gásra van szükség. Ezért igyek­szünk kapcsolatokat találni min­den olyan állami, társadalmi, egyházi szervezettel, amely cél­jainkkal egyetért és hajlandó az együttműködésre.” A szövetség feladatai közé tartozik új védőmunkahelyek ki­alakítása, napközi otthonok lét­rehozása, jogi és nevelési tanács­adás, kulturális és sportren­dezvények szervezése, valamint az egyéni panaszok elintézése. Adományok gyűjtésével egészül ki még tevékenységük. Heves megyében 1982-ben alakult meg a megyei szervezet. Székhelye Egerben, a Május 1. utca 21. szám alatt található. A vezetőség elsőként ttájékoztató kiadványokat adott a szülők ke­zébe. Anyagilag segítette a legrá- szorultabbakat, megszervezte a fogyatékosok üdültetését. Kez­deményezésére 1987-ben Mát- raderecskén az egri Szalapart ut­cai iskola — társadalmi összefo­gással — üdülőházat alakított ki. A közeljövőben pedig egy kb. ti­zenkét személyes védőotthont fognak átadni Andornaktályán az önálló életre képes felnőtt fo­gyatékosok számára. Tarné Dobi Erzsébet szülő, aki maga is veze­tőségi tag, munkájukról így be­szél: Rossz beidegződés, hogy azok a családok, ahol értel­mi fogyatékos gyermek születik, általában úgy érzik, titkolni, szé­gyellni kell gyermeküket. Sok­szor tanácstalanok, mert nem tudják, kihez, hová forduljanak segítségért. Ez indított bennün­ket arra, hogy mi, a hasonló gon­dokkal küszködő szülők egy­mást keressük. Ezért 1986-ban 15 taggal megalakult szülői klu­bunk. Célunk az, hogy elfogad­tassuk környezetünkkel ezeket a fiatalokat. Úgy gondoljuk, ha többet találkoznak velük az ut­cán, buszon, üzletekben stb., las­sacskán megszokják őket, ter­mészetessé válik jelenlétük.” A falak lerombolását segíti a megyei szervezet másik kezde­ményezése, a felnőtt értelmi fo­gyatékosok napközi otthona (ÉNO). „Nagy bajban — nagy segítség!” — mondta egy meg­kérdezett szülő, majd így folytat­ta: A család képtelen lenne a munka, a teljesítmény, a kereset, az önállóság érzéseit úgy megol­dani, mint az Otthon. Nyugdíjjo­gosultságuk jövőjüket teszi re­ményteljesebbé. Látjuk, hogy ezáltal az életük színesebb, em­beribb, teljesebb lett.” A megyében élő értelmi fo­gyatékosokat és családjukat nem csak a szövetség segíti. Igen lé­nyeges, hogy 1978 óta van Egerben a szülők részére tanács­adás és a még nem iskolás gye­rekek számára korai gondozás. Az értelmi fogyatékosokat ne­velők első országos fórumán a közelmúltban dr. Bánfalvi István államtitkár zárszavában azt hangsúlyozta, hogy a jövőben ne a passzív ellátás, hanem a fogya­tékosok foglalkoztatása kerüljön előtérbe. Ehhez elengedhetetle­nül szükséges a fogyatékosokkal szemben a társadalom szolidari­tásának — és nem szánalmá­nak!— a felkeltése. Divat a hímzett csillagkép Amióta lapjaink rendszeresen közölnek horoszkópot, sokan számon tartják, melyik csillag­képben is születtek. Nem mintha komolyan hinnének benne, de játéknak jó, lehet rajta szórakoz­ni. Van, aki például pulóverét dí­szíti saját csillagképével, mások vasárnap délutáni álmukat csil­lagképükkel kivarrt párnán alusz- szák, de láttuk már asztalterítő­re, szettgarnitúrára is hímezve. Ez adta az ötletet, hogy bemu­tassuk az év valamennyi zodiá- kus jegyének megfelelő ábrát. Akinek van kedve, ideje, nem­csak keresztöltéssel, de más kézi­munka-technikával is elkészít­heti: gobelin-, suba-, kelimöl- téssel, sőt, recehorgolással akár faliképnek, dupla kereszt­szemes öltéssel még falisző­nyegnek is. A mintát szükség szerint a kockák arányos nö­velésével felnagyíthatjuk, és különféle alakzatban elhelyez­hetjük. Kiskerttulajdonosoknak Növényvédeln ni előreji elzés Az eredményes gyümölcs- és szőlőtermesztés érdekében fel­hívjuk a házi kerti — kertszövet­kezeti társulások — kertbarátkö­rök stb. termesztőinek a figyel­mét, a kora tavaszi növényvédél- mi munkák szakszerű elvégzésé­re. Az előzetes vizsgálataink sze­rint, az enyhe téli időjárás alig mérsékelte az áttelelő károsítok egyedszámát, így az idén több ül­tetvényben komoly kártételi ve­szélyhelyzet kialakulása várható. Az elmúlt években sok szőlő­táblában erős atkafertőzöttséget tapasztaltunk, különösen a gu- bacsatkák jelenléte volt szembe­tűnő. Tehát, ott ahol az atkák káro­sítása problémát okozott, most fakadás előtt időszerű a lemosó permetezés elvégzése Nevikén vagy Báriumpoliszulfid 45 ké­szítmények felhasználásával. Gyümölcsösökben feltétlenül el kell végezni a faápolási, és ké­regtisztítási munkákat, jelentő­sen csökkentve ezzel az áttelelő károsítok létszámát. Távolítsák el a fákról, az összeszáradt leve­leket, hernyófészkeket, tojáscso­mókat és a moniliafertőzést jelző összeszáradt gyümölcsöket. A sebek kezelését, a sebzési felüle­tek simára vágása és tisztítása után, Santár SM, Cellcid és Vul­neron készítmények egyikével javasoljuk elvégezni. A metszést követő kora tavaszi kezelések hatékonyak az atkák, a pajzstetvek, a levéltetvek, a sod­rómolyok és aknázómolyok, a vértetű és gombás betegségek el­len. Az első — lemosó — perme­tezésre a Báriumpoliszulfid 45, Nevikén, Bordóilé, Ágról stb. használhatók fel eredményesen. Az Ágról csak a rovarkárte­vők ellen hatásos 3%-os tö­ménységben. Előnye, hogy meg­késett permetezéskor — egérfü­les állapot — 1,5%-os dózisban, káros mellékhatás nélkül pusz­títja az áttelelő atkatojásokat és pajzstetveket. „ . , , . ' 1 Déliét Adrienne Jótékony hatású-e, az egri József-forrás vize? Orvosunk válaszol Érdekes telefonhívás érkezett szerkesztőségünkbe Nyíregyhá­záról. Szabó Julianna az iránt ér­deklődött, hogy igaz-e a hír, mely szerint az egri József-forrás vize alkalmas különböző idegrend­szeri betegségek —főleg a Sclero­sis multiplex (gócos agyvelő- gyulladás) — gyógyítására. A be­jelentés a Miskolci Rádióban hangzott el nemrégen egy riport kapcsán. Kérdezi továbbá, hogy hogyan lehet hozzájutni a forrás vizéhez? Az egri gyógyforrások kedve­ző hatása a különböző betegség­fajtákra, ezen belül is főleg a reu­matikus bántalmakra már a tö­rök időkben is ismert volt. A Bükk hegység karsztvizeiből fel­törő vizek gyógyító hatása, min­denekelőtt azok radioaktivitásá­val és a bennük lévő különféle nyomelemeknek a szervezet élettani funkció- gyakorolt kedvező hatásával mapv^"' tó. Amit . „niKor országosán is első­ként elvégeztettük a gyógyvizek teljes analitikai vizsgálatát, ak­kor derült ki, hogy az egri forrá­sok ötvenegyféle, különböző nyomelemet tartalmaznak. Ezek közül is legértékesebbek azok, amelyek az élet fenntartásához szükségesek, hatással vannak a sejtek működésére, katalizátor­folyamatokra. Nélkülözhetetlen szerepük van az enzimrendsze­rek működésében is. Megfigye­lések arra utalnak, hogyha pél­dául céziumok hiányoznak a víz­ből, gyakrabban fordul elő egyes idegrendszeri és pszichiátriai megbetegedés. Az egri József- forrásban található cézium. Hogy milyen mechanizmus alap­ján fejti ki hatását, ezt ma még pontosan nem ismerjük. Feltéte­lezhető, hogy az idegsejtek anyagcseréjében van nélkülöz­hetetlen szerepe a másik két őse­lemmel, a nátriummal és a káli­ummal együtt. A léthium szere­pe már korábban i* volt. A jűzset-forrás vizében kevüc ~ f ‘ rium t^máto, ezzel is magya­rázható kedvező hatása. A cézi­um szerepéről, fontosságáról ju­goszláv szerzők is beszámoltak. Szűkebb hazánkban dr. Tóth Sándor, a parádfürdői kórház fő­orvosának nevéhez fűződik a cé­zium orvosi elemzése. Azt terve­zik, hogy rövidesen palackozni fogják a József-forrás vizét, és akkor vízkúra formájában is használhatják a betegek. Mivel még sok a tisztázatlan kérdés az említett nyomelem hatásmecha­nizmusát illetően, ezért a telefo­náló által is felvetett kérdésre csak akkor tudunk tudományo­san is válaszolni, ha kellő gyakor­lati tapasztalatokkal és elméleti megalapozottsággal rendelke­zünk majd, a betegek gyógyítása terén is. Addig ez az izgalmasnak ígérkező dolog csak az elméleti latolgatás szintjén marad. Ha a sclerosis multiplexes betegek va­lóban meggyógyulnának a Jó­zsef-forrás vizétől, az egyedül­álló. A válaszolásban -f- Ágyagási Dezső tőorvos, az egri gyógyvi­zek neves szakértője volt segítsé­gemre, amelyért ezúton is köszö- netemet fejezem ki. Gyógyító füvek Orbáncfű A kertekben ma még kevés helyen termesztik ezt a szántó­földön, út- és erdőszélen, dom­bon és réten júliustól szeptembe­rig virágzó, sokhasznú növényt, az orbáncfüvet (Hypericum per­foratum). A mintegy fél méter magasra növő, felső részében dúsan elágazó orbáncfű felisme­rését, illetve azonosítását meg­könnyíti, hogy összenyomott friss virágaiból piros színű nedv folyik. Az idegekre való jótékony ha­tását régóta ismerik. Teája segít a beszédzavarnál, nyugtalan al­vásnál, hisztériás rohamnál, gye­rekek ágyba vizelésénél és a le­vertségnél is. A hatás erősebb, ha teájának rendszeres fogyasztása mellett — a fenti panaszoknál — ülőfürdőt is készítünk orbáncfű­ből. Ehhez egy vödörnyi füvet — szárral és virággal együtt — éj­szakára hideg vízzel felöntve áz­tatunk, majd felmelegítve a me­leg ülőfürdőbe öntjük. Húszoer- ces fürdés után egy órát tölt- auiiK el ágyban, utógőzölésrp Ezután 'nat este vegyünk lábfürdőt, meleg orbáncfüves fürdővízzel. A tizennégy napos szünet után megismételt kezelés mindenféle rendellenes idegálla­potra jó hatással van. Fiatal lányoknál rövid ideig fogyasztott napi két csésze or­báncfűtea elősegíti a női szervek kifejlődését, s megelőzi a havi ciklus rendellenességeit. Egy csészére egy teáskanál füvet szá­mítunk, ezt forrázzuk le, majd a teát rövid állás után leszűrjük. Igen jó háziszer az orbáncfű­olaj, amelyhez teljes virágjában álló szirmokat teszünk tíz napra olívaolajba, az üveget pedig nap­ra, vagy tűzhely mellé állítjuk. Az olaj igen rövid idő alatt meg­pirosodik. Ez a szer jó eredmény­nyel használható sebek gyógyítá­sára, mirigyduzzadások, derék- zsába és más deréktáji fájások enyhítésére. Égési sérüléseknél és forrázásoknál is gyógyító ha­tású. Az orbáncfű több fontos tea­keverék nélkülözhetetlen alko­tórésze. Az egyikben a magas vérnyomás ellen hat: Orbáncfű /20/, cickafarkfű /20/, galago­nyavirág /20/, ezetjófu /20/, pásztortáskafű /10/, fagyöngy /10/. Egy másik összetételben vizelethajtó szerepe van: arany- vesszőfű /5/, lapugvőV»; /5/, csalánlevél /5/, bodzagyökér /5/, iglicgyökér /5/, lestyán- gyökér /fiA T.cdVeszöiőlevél /5/, nyírfalevél /5/, orbáncfű /5/, petrezselyemgyökér /5/, tarackgyökér /5/, zsurlófű /5/. A zárójelben lévő számok a súly­részt jelzik. Az orbáncfű évelő növény. Felismerve sokoldalúságát, ker­tünkben is meghonosíthatjuk. Egy kisebb parcella növényállo­mánya elegendő lehet házi tea­szükségletünk kielégítéséhez. Kulin Imre

Next

/
Thumbnails
Contents