Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
2 ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA NÉPÚJSÁG, 1989. március 8., szerda KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. március 7-i üléséről r Grósz Károly elnökletével tanácskozott a Központi Bizottság (MTI-FOTÓ: E. Várkonyi Péter felvétele) (Folytatás az 1. oldalról) mi, hanem nemzeti érdek. Néppártként nem is tehetünk mást, mert ha a nemzet választani fog, saját sorsa érdekében a következetes reformok pártját választja majd. Az MSZMP tehát legyen hű önmaga határozott, reformvonalához. Ennél több nem kell, ennél kevesebb pedig politikai hitelvesztés. A cél tehát a demokratikus szocializmus megteremtése, amely társadalmunk mai helyzetében, a jövőnkért érzett felelősségben a párt tagjai számára becsülettel felvállalható politikát jelent. Erre alapozva túljuthatunk az önmagunkat gyötrő időszakon, hogy ismét önbizalommal nézzünk előre. — Sajátosan MSZMP programot készítünk azért is, mert a saját múltunkkal való nyílt, kritikus szembenézésre törekszünk — hangsúlyozta, utalva arra, hogy a cselekvési program megváltoztatja az alkotóját, a pártot is. Történelmi kötelezettség, hogy az MSZMP meghatározó felelősséget vállaljon a válságból való kitörésben. Berecz János meggyőződéssel szólt arról, hogy e cselekvési program az ország érdekeit képviseli, éppen ezért nem a hatalom és a társadalom áll szemben egymással. Mindenki, aki velünk kíván tartani, a meggyőződése, a .programhoz való viszonya alapján dönthet — mondotta végezetül Berecz János. Már a KB tagjainak előzetesen megküldött írásos javaslathoz és a szóbeli kiegészítéshez fűzött kérdések kapcsán, s a vita során is a legteljesebb nézetazonosság mutatkozott meg abban, hogy az MSZMP-nek szüksége van átfogó, a korábbi értékeket és az új felismeréseket is tartalmazó, a stratégiai elemeket, valamint a konkrét feladatokat is a realitások talaján rögzítő, cselekvésre mozgósító programra. Ezt a párttagság is igényli, s nélkülözhetetlen a jelenlegi politikai csatározások s a későbbi választási küzdelmek során is. Ám, hogy a jelenlegi formában, szövegezéssel beterjesztett program a meg- felelő-e, azt a legkülönfélébb módon közelítették meg az ülés résztvevői. A vitában tizenkilencen Az MSZMP Központi Bizottságának keddi ülésén többek között megvitatták a párt akciótervét, amelyet átdolgozás után a tagság és a legszélesebb közvélemény elé tárnak. Az ülés szünetében dr. Balogh Sándort, a Párttörténeti Intézet igazgatóját először az akciótervről kérdeztük. — Az elmúlt két évben többféle programmal megismerkedhetett a közvélemény, és bizony ezekből mind a mai napig nem sok teljesült. Mi indokolja, hogy az MSZMP egy újabb, és a jelek szerint éles vitákat provokáló programmal áll elő? — Az MSZMP tagjai számára nem lehet kérdéses, hogy társadalmunkban a szocializmus a végcél, de az, hogy miként kívánunk ide eljutni, azzal kapcsolatban mind több a kétely. Úgy gondolom, a pártnak feketén-fehé- ren állást kell foglalnia abban, hogy az elkövetkező néhány évben milyen társadalmi, politikai átalakulásokkal kell számolni. — Vannak olyan vélemények, miszerint az MSZMP lépéshátmondtak véleményt, további öten (Barts Oszkámé, Romány Pál, Duschek Lajosné, Deák László és Maijai József) írásban adták be felszólalásukat. Berecz János rövid összefoglalójában hangsúlyozta: a felszólalók sok munkát adtak a szerkesztőbizottságnak, hiszen nem lesz könnyű a számos észrevétel, javaslat bedolgozása a dokumentumba. A zárszót követően Fock Jenő kért szót. Érvekkel támasztotta alá véleményét: a párttagság, de talán az egész nép kíváncsi az MSZMP mondanivalójára, ezért nem lenne célszerű a dokumentum nyilvánosságra hozatalával hosszabb ideig várni. Kérte, hogy a szerkesztőbizottság és a KB tanácsadó testületé két napon belül dolgozza át a tervezetet, a Politikai Bizottság pénteken vitassa meg, s a dokumentumot szombaton hozzák nyilvánosságra. A Központi Bizottság — 9 elrányba került az alternatív mozgalmakhoz képest, s tulajdonképpen ezek zászlóbontása kényszeríti az uralkodó pártot programja újrafogalmazására. — Az alternatív mozgalmaknak — illetve most már részben pártoknak — velünk szemben lépéselőnyük van, amennyiben ők most jelennek meg a politikai színtéren. Őket nem terheli az elmúlt negyven év történelme, és főleg nem nekik kell az országot kormányozni. Ilyen értelemben valóban előnyük van, de azt gondolom, hogy ez csak addig tart, amíg a valódi többpártrendszer működni kezd, hiszen onnantól kezdve a felelősség is másként vetődik fel. — Az elmúlt évtizedekben a szociáldemokrata örökséget, mint gyakorlati, követendő példát nem nagyon emlegettük. Nem gondolja, hogy az MSZMP akciótervének várhatóan ez a része fogja a legnagyobb vitákat kiváltani? — Véleményem szerint az MSZMP-nek a munkásmozgalenszavazattal — Fock Jenő javaslatát fogadta el. Egyhangú szavazással döntött a testület arról, hogy az előadói beszédet és a vitaösszefoglalót szerkesztett formában megjelentetik, s az ülésről közleményt is nyilvánosságra hoznak. A KB-ülés napirendjének első pontját lezáró határozathozatalt követően a testület személyi kérdésről döntött. A KB tagjai elfogadták az Országgyűlés elnöki posztjára vonatkozó előterjesztést, amely szerint a Tisztelt Ház elnökének Szűrös Mátyást, az MSZMP KB jelenlegi titkárát javasolják. Ezután Szűrös Mátyás tartotta meg tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről. — A nyolcvanas évtized végére a magyar külpolitika is korszakhatárhoz érkezett. Helyzetünk alapvető ellentmondása ma az, hogy míg a nemzetközi politikai feltételek igen kedvező lehetőséget kínálnak egyre súlyosabbá váló belső problémáink megoldásához, a világ és Európa nemzeteinek közösségébe való betagozódásunkhoz, addig a világgazdasági helyzet alakulása drámai módon leértékelte nemzeti teljesítményünket, mérhetetlenül megnehezítette a nemzetközi munkamegosztásban való tevékeny részvételünket — hangoztatta a Központi Bizottság titkára, hozzáfűzve: cselekvésünk lehetséges irányát alapvetően meghatározza a KGST- együttműködés válsága is. A kérdések kérdése azonban az, hogy Magyarország képes lesz-e minden tekintetben Nyu- gat-Európa együttműködő partnerévé válni. Énnek elengedhetetlen feltétele, hogy mi magunk mindent megtegyünk az együttlom szociáldemokrata és kommunista hagyományait egyaránt be kell építeni programjába, és arra is fel kell készülnie, hogy a nemrégiben megalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párttal sok kérdésben közös álláspontunk lehet. Ha ők valóban a legjobb szociáldemokrata hagyományok szerint működnek, akkor potenciálisan a szövetségeseink. Ugyanakkor szerintem a Magyar Néppárt is, mint a Nemzeti Parasztpárt örököse — azok alapján, amit eddig tudunk a terveikről — fontos lehet az együttműködés vagy a koalíció szempontjából. — A napjainkban zajló politikai csatározások mintha egy túlságosan is szűk réteget mozgatnának. Úgy tűnik, hogy az MSZMP több százezres tagsága ezeket a folyamatokat kevéssé tudja követni. Véleménye szerint a párton belül milyen változásokra kell számítani? — A polarizálódás elkerülhetetlen, ezzel nyíltan szembe kell működésre alkalmas gazdasági szerkezet kialakításáért. További alapfeltétel társadalmi stabilitásunk megőrzése. Egy kormányo- zásra képtelen MSZMP-t, egy kormányozhatatlan Magyarországot a Nyugat nem tekinti igazán partnernek. A magyar külpolitika és a kül- politizálás azonban az ország belső fejlődésének szempontjából is korszakhatárhoz érkezett. A magyar külpolitika nagy ellentmondása jelenleg az, hogy a megváltozott világ kihívásai gyors és határozott válaszadást követelnek meg tőlünk, s miközben ^hhez a külső feltételek kedvezőbbek mint valaha, belső helyzetünk egyre jobban korlátozza mozgási lehetőségeinket, kijelöli a kényszerpályát. Egyre inkább fenyeget annak veszélye, hogy a belső háttér korlátái, a magyar gazdasági és társadalmi bénultság hiteltelenné teszi mindazt, amit legfelső vezetésünk, a diplomácia legkülönbözőbb szintjei politikai megállapodásokon elértek. A továbbiakban az elmúlt időszakban folytatott magas szintű megbeszélésekről szólt a KB titkára. Mint mondotta, Grósz Károly részvétele a Világgazdasági Fórum elnevezésű nemzetközi alapítvány davosi tanácskozásán jó lehetőségek kínált arra, hogy a nyugati világ jelentős politikai és gazdasági vezetőit tájékoztassuk a magyar Európa-politika és a hazánkban kibontakozó reform- folyamat fő vonásairól. Á nyugat-európai politikusokkal, üzletemberekkel folytatott megbeszéléseken a partnerek jelezték készségüket a Magyarországgal való együttműködés továbbfejlesztésére. — mondotta Szűrös Mátyás. nézni. Amíg egyetlen párt volt az országban, addig ezen belül volt „több párt”. Egészen bizonyos, hogy a párttagság egy része az új helyzetben nem tud azonosulni az átalakuló MSZMP-vel. Arra is számítani kell, hogy az MSZMP tagságának egy része az újonnan szerveződő pártokba lép át. Várható, hogy kialakul egy határozott baloldali ellenzék, azaz konzervatív oldalról is bírálni fogják az MSZMP-t. — Tavaly májusban, a fordulatot elindító pártértekezleten számított arra, hogy tíz hónap múlva ilyen kérdésekről vitázik majd az MSZMP Központi Bizottsága? — Az Új Tükör tavaly április 3-i számában én a kibontakozásról szólva azt nyilatkoztam, hogy ennek útja csakis a többpártrendszerlehet. Azok után, ahova a mai Magyarország sajnos eljutott, igenis vissza kell lépni, mégpedig ahhoz az állapothoz, ami 1945 után kialakult. A többpártrendszert, a parlamentáris és közvetlen demokrácia 1945 és 1948 között működő formáit A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. március 7-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, az Országgyűlés elnöke, valamint a központi sajtó vezetői. A testület megvitatta és elfogadta: — Berecz János előterjesztésében a párt rövid távú programját; — Szűrös Mátyás tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — valamint a március 15-e megünnepléséről szóló tájékoztatót és a Központi Bizottság felhívását; — Grósz Károly előteijesztésé- ben a személyi javaslatot. I. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a Politikai Bizottságnak az MSZMP rövid távú programjára tett javaslatát. Időszerűnek tartotta azoknak a legfontosabb cselekvési irányoknak és feladatoknak a megjelölését, amelyek megvalósítására a párt a legközelebbi években törekszik. A testület álláspontja szerint a programnak elő kell segítenie, hogy a tagság magabiztosan képviselhesse az MSZMP törekvéseit, a párt politikája és elképzelései a társadalom számára világosak és követhetők legyenek. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt cselekvési programját nyilvánosságra hozza. II. A Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozóján elhatározták az európai hagyományos fegyveres erőkről folytatandó leszerelési tárgyalások megkezdését. Üdvözölte, hogy a bécsi találkozón érdemben foglalkoztak az emberi jogi-humanitárius kérdéskörrel, és előremutató intézkedéseket fogadtak el a nemzetiségi jogok teljesebb érvényesítése és nemzetközi ellenőrzése érdekében. Megelégedéssel állapította meg, hogy a bécsi találkozó jelentősen hozzájárult a kelet-nyugati kapcsolatok erősítéséhez, az európai megértés és együttműködés előmozdításához. A találkozó eredményei, a helsinki folyamat elmélyülése kedvező nemzetközi hátteret jelent hazai feladataink megvalósításához. A testület támogatja, hogy a magyar külpolitika tevékenyen vegyen részt a záró- dokumentumban foglaltak valóra váltásában. A Központi Bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy Grósz Károly főtitkárnak a davosi Világgazdasági Fórumon való kell helyreállítanunk és továbbfejlesztenünk. Sokan felháborodtak ezen a nyilatkozatomon, de meg kell mondanom, hogy ezzel együtt sem számítottam arra, hogy ilyen gyorsan követik egymást a változások... — Ón szerint milyen veszélyek fenyegetik leginkább a jelenlegi politikai átalakulásunkat? — A legfontosabbnak azt érzem, hogy a közvélemény és mindenki, aki politikával foglalkozik, számoljon azzal, hogy ami Magyarországon történik, annak nemcsak belpolitikai következményei lehetnek. Tudomásul kell vennünk, hogy csak olyan változásoknak van létjogosultsága, amelyeket szomszédaink Keleten és Nyugaton is progressziónak fogadnak el. Senki sem érdekelt abban, hogy Magyarországon káosz legyen. Ezért én az újabban ismét szóba került semlegességet kalandorságnak tartom, ez ugyanis nemzetközi garanciák nélkül kivitelezhetetlen, s ezért roppant veszélyes. Pusztai Éva részvétele, valamint a Svájci Államszövetség elnökével, a finn, a portugál miniszterelnökkel és más közéleti személyiségekkel tartott megbeszélései elősegítették a magyarországi gazdasági és politikai változások jobb külföldi megismertetését, a fejlett tőkés országokkal folytatott együttműködésünk javítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az elmúlt időszakban tovább ápoltuk jószomszédi kapcsolatainkat a környező országokkal. Grósz Károly csehszlovákiai megbeszélései megerősítették az együtthaladás- ban való kölcsönös érdekeltséget. Jelentős az a közös törekvés, hogy a nemzetiségi politika a jövőben is járuljon hozzá népeink barátságának erősítéséhez. A jószomszédi kapcsolatoknak fontos eseménye volt az MSZMP főtitkárának Jugoszláviában tett munkalátogatása is. A találkozónak különös időszerűséget adott, hogy mindkét országban történelmi jelentőségű társadalmi-gazdasági átalakulások mennek végbe. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy az országainkban élő nemzetiségek kapcsolataink stabilizáló tényezőjét jelentik. Támogatta, hogy egy későbbi időpontban a két fél közös nemzetiségi deklarációt fogadjon el. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Németh Miklós miniszterelnök Moszkvában tett munkalátogatásáról. Nagyra értékelte a Mihail Górbacsowal és Nyikolaj Rizskovval folytatott véleménycsere eredményét. A megbeszéléseken megerősítették: a reformpolitikát folytató két szocialista ország kormánya, a két párt vezetése kapcsolatait a kölcsönös megértés, önállóság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a teljes bizalom szellemében ápolja. Folyamatos erőfeszítéseket tesznek a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésére, a KGST keretében folytatott együttműködés hatékonyabbá tételére. A Központi Bizottság üdvözölte, hogy a Szovjetunióban élő magyar nemzetiség egyre jobb,lehetőségekkel rendelkezik hagyományainak ápolásához, javultak az anyanemzettel való kapcsolattartásának feltételei is. Megelégedéssel állapította meg, hogy a megvitatott nemzetközi kérdésekben a felek között elvi nézetazonosság alakult ki. Pártunk támogatja a Szovjetunió építő jellegű javaslatait a Kelet és a Nyugat közötti bizalom megerősítésére, nagy horderejű kezdeményezéseit a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésére, a haderők nemzeti határok mögé történő visz- szavonására. Megerősítette, hogy hazánk a jövőben is tevékenyen kíván részt vállalni földrészünk leszerelési problémáinak megoldásában. A zavartalan magyar — osztrák viszony elmélyítését jól szolgálta Németh Miklós munkatalálkozója Franz Vranitzky osztrák kancellárral. A Központi Bizottság fontosnak tartotta a tervezett Budapest — Bécs Világkiállítás előkészületeinek hatékony összehangolását. A Nyugat-Európához fűződő kapcsolataink fejlesztésének jelentős eseménye volt a magyar Országgyűlés küldöttségének első látogatása az Európa Parlamentnél. A magyar — japán politikai és gazdasági kapcsolatok további szélesítését jól szolgálták Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének Japánban folytatott megbeszélései. A Központi Bizottság egyetértőén vette tudomásul, hogy hazánk és a Koreai Köztársaság között diplomáciai kapcsolat létesült. Ez, a tényleges helyzetet tükröző lépés elősegítheti távol-keleti kapcsolataink fejlesztését, és egyúttal hozzájárulhat a Koreaifélszigeten kialakult feszültség enyhítéséhez is. Hl. A Központi Bizottság Szűrös Mátyás elvtársat javasolja a párt jelöltjeként az Országgyűlés elnökéül megválasztani, ugyanakkor, amennyiben igény van rá, elfogadja több jelölt állítását is. (MTI) Az MSZMP Központi Bizottsága felhívása a párt tagjaihoz és alapszervezeteihez március 15-e megünneplésére Az 1848 — 49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet polgárosodásának, öntudatra ébredésének dicső állomása, nemzeti önérzetének fontos forrása, a szabadságért és haladásért vívott küzdelem jelképe. Ekkor váltak Magyarországon elfogadottá azok a politikai eszmék és célok, amelyek teljes megvalósítása még a ma nemzedékének is küzdelmes feladatot jelent. Az Országgyűlésnek felelős kormány, az arányos közteherviselés, a szabad sajtó, s az ezekből fakadó előre alapozott nemzeti függetlenség nélkül nem valósulhat meg a valódi népképviselet és demokrácia; a nemzet megújulása és önbecsülése sem teljesedhet ki. Meggyőződésünk, hogy március 15-e a magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság és összefogás jelképe. így megünneplésének is azzá kell válnia! Tegyük jóvá az elmúlt években az ünnephez való viszonyunkban is elkövetett hibákat; elutasítjuk az ünnep kisajátítását, tíz ünneplés korlátozását. Nemzetünk óhaja teljesül most, amikor március 15-én hivatalos állami ünnep teszi lehetővé a társadalom egészének a méltó megemlékezést. Az országban sok helyütt a közös ünneplés mellett döntöttek a különböző politikai erők. A Központi Bizottság üdvözli az így megvalósuló összefogást, és felelős, aktív, a más nézeteket is türelemmel fogadó részvételre kéri a párt tagjait. Ma még törekvéseink ellenere sincs mód mindenütt a közös ünneplésre. Sajnáljuk, de tiszteletben tartjük mindenkinek azt a jogát, hogy önállóan emlékezzen meg nagy nemzeti ünnepünkről. Fontosnak tartjuk, hogy ez az ünnep a közös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvé tartozást fejezze ki, és ne a viták, a nézetkülönbségek, a konfrontáció napja legyen. Ezért csatlakozunk a Hazafias Népfront február 18-án közzétett kiáltványához, amelyben az együttünneplésre, s az ebben kifejezett közös cselekvésre szólítja fel a magyar nemzetet. Ezért hívjuk, várjuk az MSZMP és a KISZ tagjait, a demokratikus szocializmus ügye mellett elkötelezett honfitársainkat, a családokat, munkahelyi és iskolai közösségeket, a budapestieket és a környékbelieket március 15-én 11 órára a Nemzeti Múzeum elé” Tisztelettel meghívunk minden magyarországi politikai és társadalmi szervezetet a Hazafias Népfront által szervezett ünnepi nagygyűlésre, amelynek szónoka Nyers Rezső államminiszter lesz. Fejezzük ki nagygyűlésünkön is: nem akarunk sem megtorpanni, sem visszafordulni a demokratikus, szocialista, független nemzeti jogállam megteremtésének útján! Budapest, 1989. március 7. A KB-ülés szünetében az akciótervről „A pártnak világosan állást kell foglalnia”
