Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-06 / 55. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEK! XL. évfolyam, 55. szám ÁRA: 1989. március 6., hétfő 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA GYÖNGYÖSHALÁSZON MÁR A MINDENNAPOKRÓL BESZÉLNEK „Már csak néha parázslóit fel a hangulat a falugyűlésen...” (3. oldal) EGER VÁROS CÍMERÉNEK IGAZ HISTÓRIÁJA „Eger város első pecsétje már kulcsfontosságú szereppel bírt...” (3. oldal) BEMUTATJUK NAGY B. ISTVÁNT „A képzőművész, akit nemzetgyalázónak is mondtak...” (4. oldal) „BOSZORKÁNYOK" A MÁTRAALJÁN „Az éjféli jóslás szerint jövőre is...” (8. oldal) Az MSZMP céljai: nemzeti összefogás, demokratikus közélet, társadalmilag ellenőrzött többpártrendszer Major László nyilatkozata a Központi Bizottság keddi üléséről Az MSZMP Központi Bizottságának március 7-i, keddi üléséről Major László, a párt szóvivője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a KB ülésének két fontos témája lesz. Az előzetes javaslat szerint a testület megvitatja az MSZMP akciótervét, Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? címmel. Ebben a tézisszerű anyagban — amelyet előre eljuttattak a Központi Bizottság tagjaihoz — megfogalmazták a legfontosabb belpolitikai problémákat, s azokkal kapcsolatban a párt álláspontját. Az előterjesztés alcíme ” Szabadság, igazságosság, szolidaritás ” összesűrítve magába foglalja a párt akcióprogramjának lényegét. A Központi Bizottság elé kerülő anyagban olvasható: az MSZMP felvállalja a magyar történelem demokratikus hagyományait, és úgy véli, hogy a magyar társadalomban meghatározók a demokratikus és baloldali erők. Velük kell keresni az együttműködést és a megegyezést a nemzet sorskérdéseiben. Az MSZMP célja a demokratikus szocializmus megvalósítása Magyarországon, az ország visszavezetése a demokratikus fejlődéshez, a nemzet haladása és a személyiség szabadságának biztosítása. Az anyag tételesen felsorolja a politikai, gazdasági élet demokratizálásával kapcsolatos feladatokat. Az MSZMP álláspontja: a párt a népakaratot kifejezőpolitikai rendszert akar, ami új alkotmányt, jogállamiságot jelent. Az MSZMP céljai között szerepel a nemzeti összefogás, a koalíció; olyan demokratikus közélet megteremtése, amelyet a társadalmilag ellenőrzött többpártrendszer jellemez; a tiszta, korrupciótól, nyerészkedéstől mentes közélet, a bürokrácia korlátozása. Az anyagban megfogalmazták az MSZMP álláspontját az időszerű gazdasági kérdésekkel kapcsolatban is. Az MSZMP véleménye szerint korszerű, a világgazdasághoz szorosan kapcsolódó, hatékony gazdaságot kell létrehozni Magyarországon; meg kell fékezni a gazdaság visz- szaesését és meg kell alapozni az űj fellendülési szakaszt. Ehhez szükség van az ország eladósodásának megállítására, a világ- gazdasághoz való szorosabb kötődésre, hazai viszonyaink között pedig a piacgazdaság, a hatékony szociálpolitika megteremtésére. A párt támogatja a hatékonyan működő tulajdonformák sokféleségét, a vállalkozások szabadságát. Egyetért azzal, hogy az ország költségvetését a társadalom ellenőrizze. A feladatok megvalósításához a források bővítésére törekszik. Az MSZMP fontosnak tartja a társadalmi és a létbiztonság újrateremtését hazánkban; szükségesnek a családok támogatását, a fiatalok helyzetének javítását. Az anyag kitér az MSZMP külpolitikai törekvéseire is. Leszögezi: az MSZMP katonai tömbök nélküli, fegyvermentes, békés világ megteremtésében érdekelt. Ezért támogatja a külföldi csapatok kivonását minden országból. Hisz az egyenrangú, szuverén nemzetek közösségében baráti kapcsolatot akar a szomszédos népekkel. A párt fontosnak tartja a világban élő magyarokkal a szoros kapcsolat- tartást. A Központi Bizottság elé kerülő tézisek a párt rövid távra szóló akcióprogramját fogalmazzák meg, s ez az anyag nem tekinthető a párt hosszú távra szóló programnyilatkozatának — azt a következő pártkongresz- szusig kell kidolgozni. Az írásos anyaghoz Berecz János, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagja fűz majd szóbeli kiegészítést. A Központi Bizottság második napirendként Szűrös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját hallgatja meg időszerű nemzetközi témákról, köztük a világpolitika és kétoldalú kapcsolataink legfontosabb kérdéseiről. Ehhez a témához nem készült előzetesen írásos anyag. A szóvivő elmondta, hogy egyéb kérdéseket is megtárgyal a testület, majd arra a kérdésre, hogy mi az MSZMP álláspontja március 15-e méltó megünnepléséről, így válaszolt: — Március 15-e valószínűleg szóba kerül majd a Központi Bizottság ülésén is, hiszen az MSZMP a Hazafias Népfronttal együtt elindítója volt annak a javaslatnak, hogy az 1848-as forradalom kitörésének napja nemzeti ünnepünk és munkaszüneti nap legyen. A pártnak az az álláspontja, hogy ennek a nagy ünnepnek nem szabad a nemzetet megosztania, hanem éppen ellenkezőleg, a nemzeti egyetértés és konszenzus ünnepévé kell lennie. Ezért az MSZMP támogatja a Hazafias Népfront február 18-i kiáltványát, amelyben arra szólította fel népünket, hogy a nemzet együtt ünnepelje meg március 15-ét. A „nemzeti kerekasztal” előkészítése Az MSZMP kezdeményezte kétoldalú tárgyalások A Magyar Szocialista Munkáspárt, illetve a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt találkozóival folytatódott vasárnap az a kétoldalú tárgyalássorozat, amelyet az MSZMP kezdeményezett, s amelynek célja egy széles körű, a különféle társadalmipolitikai szervezetek részvételével összeülő „nemzeti kerékasztal” előkészítése. Ma az SZDSZ- szel lesz találkozó. Egy-egy alkatrész ára lassan az aranyéval vetekszik... Minden dolgozónak fél holdat kötelező megművelni... Jövőre talán már az öntözés is segít Tarnamérán... Hatvanban csökkentik a termőterületet... Veszélyben a cukorrépa? Ördögi kör: ahhoz, hogy a tée- szeknek megérje cukorrépát termeszteni — fejleszteniük kellene az elavult, gyakran korszerűtlen gépsorokat. Ahhoz, hogy fejleszteni tudjanak — pénz kell. Nyugati, főként francia berendezésekről lévén szó: nem is kevés! Ez viszont nincs. Félő tehát, hogy veszélybe kerül ez a növény. Egy vállalati szakember és két tsz- elnök fogalmazta meg ezzel kapcsolatos véleményét. Cukorrépahalmok — de egyre kevesebb lesz. A Mátravidéki Cukorgyárak főosztályvezetője, dr. Nagy István csak a tényeket sorolja: ebben az esztendőben 15 ezer 200 hektárnyi cukorrépára van szerződés, ami kevesebb jóval, mint a vállalat igénye. Legalább 16 — 16 ezer ötszáz hektár termőterületre lenne szükség... A csökkenő vállalkozói kedv okára egyértelmű a válasza: magasak a költségigények! Például egy teljesen „szűz” téesznél, ahol az egész felszerelést meg kellene vásárolni, több mint nyolcmillió forintot emésztene fel, ha 250 hektárt a répa termelésére szánnának. S hiába a különféle akciók és kedvezmények. A felvásárlási árakat például 7 százalékkal emelték. Egy közepesen gazdálkodó szövetkezetnél ez az összeg talán fedezi a várható költségeket. Ahol kevésbé hatékonyan működnek — ez a pénz csepp a tengerben. Próbáltak a fejlesztéshez is segítséget nyújtani, saját alapjukból ajánlottak fel bizonyos összeget, de ebből csak keveseknek jutott. Még egy ösztönző'erő lehet, hogy a múlt évi bázis felett termelt mennyiségért mázsánként 20 forinttal többet fizetnek. De hogy mennyire „harapnak” minderre a téeszek? — csak a betakarításnál derül majd ki! Mit szól mindehhez a másik oldal? A hatvani Lenin Tsz azok közé tartozik, akik csökkentik idén a cukorrépa-termőterületet. Vágó József elnök az okokat sorol va elmondja: hosszú éveken keresztül ez a növény a legjobb eredményeket produkálta. Az utóbbi években ez az ellenkezőjére fordult, leginkább azért, mert a fel- vásárlási árak nem növekedtek olyan ütemben, mint a költségek. Drágák a gépek! Az elnök szerint 40 millió (!) forintba kerülne a technika fiatalítása. Ezzel szemben a hatvaniak egész évre jutó beruházási költsége 34 millió forint... Ezt az egyébként is sokatmondó adatot egy másik, „mellbevágó” számmal is megfűszerezte. Tavaly egy répacélgép motoijának javítása potom 1 millió 200 ezer forintot emésztett fel! De a sornak még mindig nincs vége... Vegyszerellátási problémák is zavarják a folyamatos művelést. Mégsem szeretnének lemondani a cukorrépáról. Kisebb területen, a tavalyi 1084 hektár helyett 800 hektáron, s ennek felén is kézi műveléssel termelnek majd. Minden dolgozónak fél holdat kötelező lesz megkapálni — még az elnöknek is... A gondosabb tőkebeállítás, a kis kapával való megművelés legalább 15 százalékos termésnövekedést kell, hogy eredményezzen, s így hektáronként legalább 300 má- zsányit takarítanak majd be. Természetesen a cukorgyárnak nagyon fontos ez a „piac”, hiszen közelsége miatt nem kell a szállítás drága mulatságát igénybe venni. A tarnamérai Lenin Tsz elnöke, dr. Gyulavári András optimistább. A kezdetektől fogva termeltek cukorrépát, az előző években száz hektáron, idén 261 hektáron. S hogy éppen ebben a helyzetben mi az emelés oka? Az, hogy a cukorrépát a háztáji növények közé sorolták. A tagok már tavaly is vállaltak részesművelést, s a múlt évi eredmények alapján tisztességes jövedelmet tudhattak a magukénak. Am a hatvaniakhoz hasonlóan itt sem büszkélkedhetnek korszerű gépparkkal. Némi javulás azonban lehet, mert a cukorgyár és saját felújítási alapjukból egy kiszedő és egy felszedő gépet vásárolnak. Egyébként Tarnamérán a hektárankénti átlagtermés is kecsegtető. 350 — 400 mázsa, a háztájiban 500 mázsa is megtermett egy-egy hektáron. S még egy jó hír: a gazdaság fejleszti az öntözést, így jövőre elképzelhető, hogy az összterület egynegyed részén a cukorrépát már ilyen módon is tudják gondozni. Nem a gyáron múlik a termelési kedv növelése (Fotó: Perl Márton) Külföldi újságírók Magyarországról Hazánkban a külföldi újságírókat ugyanazok a jogok illetik meg, mint magyar kollégáikat — mondta az MTI munkatársának Szombath Jenő, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának helyettesvezetője. A külföldi tudósítók számára semmiféle kényszerpálya nem létezik, önállóan szervezhetik programjukat. Kiemelte: az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a nyugati országok érdeklődése hazánk iránt. Sok tény tanúskodik erről, egyebek közt az is, hogy 1987 elejéig lényegében csak a szocialista országok rendelkeztek állandó magyarországi tudósítókkal. A nyugati hírügynökségeket, lapokat inkább csak magyar újságírók informálták. Ezt a gyakorlatot törte meg a The New York Times, amikor belgrádi irodáját áthelyezte Budapestre, kelet-európai hatáskörrel. Azóta már 18 nyugati újságíró dolgozik állandó jelleggel hazánkban. Irodát nyitott többek között a Reuter, a BBC és a Frankfurter Allgemeine Zeitung is. Szombath Jenő elmondta, hogy további 12 kérelem vár elbírálásra. Várhatóan a Koreai Köztársaság és Izrael is állandó tudósítót küld Magyarországra. Kérelmük intézése ideje alatt is dolgozhatnak. A főosztályvezető-helyettes elmondta: a tudósítók nagy többségének írásaiból általában érződik, hogy „szurkolnak” a magyar reformoknak, annak az útkeresésnek, amely egész Európa szempontjából nagyon fontos. Az újságírókat elsősorban gazdasági helyzetünk és adósság- állományunk alakulása, a demokratizálási folyamat kibontakozása, az alternatív szerveződések tevékenysége, az új pártok alakulása, s nem utolsósorban a közvélemény hangulata érdekli. Tettekkel Enyhe idővel köszöntött | ránk a március. Bár csendesek még a földek, de a gazdák tekintete már mindenütt fal- : vaink, településeink határa felé fordul. Sokan vizsgálgat- ják a talajok állapotát, mikor lehet már rámenni gépekkel és megkezdeni a koratavasziak vetését. Mert a gazdák optimisták, előretekintők, azt j mondják, ha nehezebb is a helyzet, mint néhány évvel ezelőtt, azért mégiscsak kell a tej, a hús, a gabona az országnak, a megyének. Ez a gondolat, ez a hozzá- ! állás csendült ki a nemrég zá- j rult szövetkezeti zárszámadásokon. Az elmúlt több mint egy hónapban ugyanis amellett, hogy a tavaszvárás közepette mindenütt készülődtek a gazdaságok, azért időt szakítottak a múlt évi munka értékelésére, a tapasztalatok összegzésére, és meghatározták az idei feladatokat is. Nem volt csekély a kritika a köz-, illetve küldöttgyűléseken, véleményt mondott a közösség arról, mit értek el, hol van javítani való a nagyobb eredmények érdekében. Merthogy a beszámolók is megfelelően feltárták a gondokat 1988 gazdálkodásáról, és kendőzetlenül szóltak a feszültségekről. Felvetették, hogy szokatlanul kevesebb volt a hagyományos kora taI vaszi zöldhitel, nem tudtak mindenütt kellően bánni a váltóval, meg aztán nagyon soknak bizonyult az elvonás is. Mindezek közepette sem panaszkodhatnak Heves megye nagyüzemei, hiszen a tavalyi szigorítások közepette is a termelési érték mégha- ladta a 8,5 milliárd forintot szövetkezeteinkben. Ez valamivel több lett a tervezettől. Ám a nyereség 795 milli- óval kevesebb, mint ameny- nyit előirányoztak. így sincs szégyenkezni valójuk a nagyüzemeknek, hiszen a keI mény szabályozók hatását, amennyire csak tudták, szigorú takarékossággal igyekeztek ellensúlyozni. Persze, ez roppant nehéznek bizonyult, mivel az ipari eredetű anyagok árai tovább növekedtek, amelyeket viszont nem követtek a mezőgazdaság termelői árai. Szóba került, hogy menynyire drága az alkatrész, a műtrágya, a növényvédő szer, nem beszélve a gépek árairól. Mindezek ellenére két szövetkezet zárt veszteséggel: a bodonyi és a verpeléti. A kiesésülel9 millió forint. Úgy döntöttek, hogy egyik közös gazdaságban ; sem folytatnak veszteségrendezési eljárást, mert a kollektíva képes arra, hogy kigaz- dálkodja 1989-ben az említett 19 milliót. Persze, a fegyelmezett zárszámadásokkor nem hallgatták el, hogy akadnak javítani valók az üzem- és munkaszervezésben, az érdekeltségben, a fegyelem megszilárdításában. Mindenütt szó esett az MSZMP Központi Bizottságának agrárpolitikai téziseiről is. Az viszont kicsendült a véleményekből, hogy a parasztság a jövőben is együtt kíván maradni. Közös az akarat a tennivalókban annak érdekében, hogy 1989-ben is legyen elég J tej, hús, cukor, liszt, étolaj az üzletekben. Mentusz Károly