Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. március 1., szerda ORSZÁGRÓL — ORSZÁGRA __________-____________jx O lof Palme: halványuló emlék Olof Palme (feleségével az 1985. évi választásokon) — meggyilko­lásának harmadik évfordulója csendesnek ígérkezik Ciprus: Vasziliu elnök egy éve Stockholmban a magas külföl­di vendégek ma is szinte kivétel nélkül elzarándokolnak a három évvel ezelőtti merénylet színhe­lyéhez, hogy fejet hajtsanak Olof Palme emléke előtt. A tisztelet és szeretet spontán megnyilvánulá­sa azonban ma már a múlté, s az emlékhelyen ritkaságszámba megy a friss virág. Korábban na­ponta gondosan cserélték a vi­rágcsokrokat, mostanában vi­szont elvétve jönnek el virágjaik­kal az ismeretlen tisztelők. Ez is egyfajta jele annak, hogy a legen­dás szociáldemokrata politikust övező dicsfény némiképp elhal­ványult. Igaz, az utód, Ingvar Carlsson egy-egy nemzetközi politikai si­kere még valamennyire felidézi Palme nevét — legutóbb a PFSZ és az Egyesült Államok közötti diadalmas svéd közvetítés után lehetett olvasni a „Palme szelle­mében” avagy „Palme öröksé­ge” újságírói fordulatot. Mégis, a mai svéd valóságnak szerves ré­sze az, hogy a gyilkosság óta el­telt három esztendő sikertelen nyomozása, a nyomozás során napvilágra került különös ügyek megtépázták a nagy politikus körül kialakult legendát. Három évvel ezelőtt, azon a szombat hajnalon döbbenten és értetlenül hallotta a világ a me­rénylet hírét. A megrökönyödést nemcsak az okozta, hogy a své­dek mindaddig biztonságban érezték magukat, úgy vélték, ők sebezhetetlenek, a világnak ezt a csücskét elkerülik a gyilkos indu­latok. Emellett pedig egyszerűen nem volt érthető — hacsak nem valami magányos őrült követte el a gyilkosságot —, mely erőnek lehetett útjában az a politikus, akinek tisztességéhez, makulát­lan múltjához, őszinte békeóha­jához nem fért kétség, aki a fegy- vermentes szebb jövőért oly hatá­sosan állt ki, nem kis tekintélyt szerezve ezáltal Svédországnak is. Az első döbbenetét követő lá­zasnak aligha mondható rendőri intézkedések, az ímmel-ámmal beindított nyomozás látványos kudarca előbb csak csalódást keltett. Fejek hullottak,- a nyo­mozás újra indult, más rendőrfő­nök irányítása alatt — s az újabb csűrés-csavarás nyomán a csaló­dottság gyanúval egészült ki. Ne­tán valakinek, valakiknek érde­kében állhat eltussolni ezt az ügyet? A türelmetlenség és kétkedés valóságos politikai botrányba torkollott: bombaként robbant a felfedezés, hogy a menesztett rendőrfőnök magánnyomozást A szokásokhoz, hagyomá­nyokhoz annyira ragaszkodó Ja­pánban szentségtörő dolog tör­tént, ráadásul olyan magas he­lyen, hogy szellőztetni is alig me­rik a lapok, kommentálni pedig végképp nem. Az történt ugyan­is, hogy Micsiko császára ő kato­likus udvarhölgyeket is válasz­tott magának. A szigetországban a császári család a sintoista vallás jelképe. Azé a vallásé, amely a természet szeretetére, az ősök tiszteletére tanít. Nem véletlen, hogy Akihi- to császár a parlamenti ülésszak megnyitásakor hangsúlyozta: Japántól, mint természet- és kul­túraszerető országtól azt várja a folytat, illetve irányít, nem is tel­jesen saját ötlettől vezérelve, ha­nem az igazságügy-miniszter asz- szony támogatásával. Jogállam­ról lévén szó, parlamenti vizsgá­lat következett — és az érintett miniszterasszony önkéntes távo­zása. A botrányokhoz kevéssé szo­kott svéd közvélemény se sokáig hitte, hogy pusztán a nyomozó és rendőri szervek tehetetlenségé­ről van szó. Annál is kevésbé, mert egy-egy — később tévesnek bizonyult — letartóztatás kap­csán olyan teóriák terjedtek el, amelyeket nehezen lehetett beil­leszteni a korábbi képbe. A semleges Svédország és a fegyverszállítás a világ forrd pontjaira? Ha nem is nyilvánvaló a gondolat, ám elképzelhető: végtére is a svéd fegyvergyártás tekintélyes méretű, s például a Bofors konszern svéd illetőségű. Kiderült, hogy a cég legutóbbi mamutügyletét, amelynek kere­tében az indiai hadseregtől ka­pott megrendelést 1,3 milliárd dollár értékben, teljes titokban maga Palme közvetítette, aho­gyan arra a halála óta eltelt há­rom évben fény derült. A közvé­lemény felszisszent: a korszerű fegyvereket aligha múzeumi tárgyként kívánta a megrendelő használni, s ez a közvetítés nehe­zen egyeztethető össze a leszere­lésért, konfliktusok békés rende­zéséért agitáló politikus képével. Palme közvetlen munkatársai, elvtársai a svéd illetve a nemzet­közi szociáldemokrácián belül világ, hogy hozzájáruljon a béké­hez és a fellendüléshez. A japánok több mint 90 száza­léka egyszerre sintoista és budd­hista vallású. A sintoizmus, a ja­pán népi hitből kifejlődött vallás Meidzsi császár uralkodásának idején (1868 — 1912) az állam­vallás rangjára emelkedett. Ha­bár a jelenlegi alkotmány értel­mében már elveszítette hivatalos jellegét, a nép gondolkodásmód­jában ma is meghatározó szere­pet játszik. A felkelő nap orszá­gának lakott területén csaknem minden két négyzetkilométerre jut egy sinto szentély. A születés és a házasság ünneplése is e val­lás szerint történik. A buddhiz­nem osztják teljesen a csalódott­ságot. Palme kevésbé volt radi­kális politikus, mint amilyennek nemzetközi szereplése nyomán látszott. Inkább a pragmatikus kompromisszumok embere volt — s legnagyobb erénye mégis csak az volt, hogy elismerést tu­dott szerezni nemzetközi téren a svéd diplomáciának és így az egész országnak. A svéd szociál­demokrata körökből származó értékelés persze tekinthető a má­nak szánt üzenetnek is: végtére az utód, Ingvar Carlsson sokkal visszafogottabb szerepet játszik a nemzetközi porondon. Egy bizonyos: három évvel a merénylet után legföljebb Palme személyéről áll rendelkezésre több információ. A gyilkos vagy gyilkosok kézre kerítése nem so­kat haladt előre. Igaz, 10 hete si­került letartóztatni egy Christer Pettersson nevű 41 éves férfit, akit már a gyilkosság után is gya­núba fogtak, ám akkor alibit iga­zolt. Az alibiről most bebizonyo­sodott, hogy hamis, ezt követte tavaly decemberben az újabb le­tartóztatás. Talán személyében megvan a tettes — ám egyelőre nincs indíték és a bizonyítékok sem elegendőek a vádemelés­hez. A merénylet harmadik évfor­dulója csendesnek ígérkezik. Még a Szociáldemokrata Párt sem tervez nyilvános megemlé­kezést. A nemzeti trauma halvá­nyul, a könnyes emlékezést a kö­zöny váltja fel. Szászi Júlia mus, amely jól megfér a sintoiz­mus mellett, a VI. században kí­nai és koreai közvetítéssel jutott el Indiából Japánba. A konfuci- ánizmushoz hasonlóan rendkí­vül elterjedt, de ma is „impor­tált,, hitként kezelik mindkettőt. Ami pedig a keresztényeket il­leti, spanyol jezsuiták 1549-ben jelentek meg a távol-keleti or­szágban, és negyven éven át foly­tathattak hitterjesztést. 1589- ben azonban Japánban betiltot­ták a katolikus egyház működé­sét. Meidzsi császár feloldotta a tilalmat, s ennek köszönhetően ma 1 millió 680 ezer katolikus és protestáns él a 122 milliós or­szágban — alig több, mint a la­kosság egy százaléka. Pontosan egy esztendeje, 1988. február 28-án lépett hiva­talba Ciprus új köztársasági el­nöke, a Ciprusi Kommunisták Pártja (AKÉL) alapító tagjainak milliomossá lett fia. A ciprusi kommunisták nemcsak hata­lomra segítették, hanem azóta is következetesen támogatják őt, pedig legerősebb vetélytársa, a szélsőjobboldali GlavkoszKleri- desz azt mondta róla, hogy nem­hogy nem kommunista, de még csak nem is baloldali. (Egyébként Vasziliu tanulmá­nyait — mint ismeretes —'rész­ben Budapesten végezte, magya­rul kitűnően beszél, a magyaro­kat őszintén kedveli, s ezen a ta­vaszon budapesti látogatásra ké­szül.) A ciprusi elnök egy év előtti választási győzelmét annak kö­szönhette, hogy a sziget egész görög közösségének elege volt már elődje, Szpirosz Kiprianu „se előre, se hátra” politikájából, s abból az idegtépő helyzetből, hogy az idő nem a görögöknek dolgozik a szigetország megosz­tottságának felszámolására irá­nyuló törekvéseikben. Emléke­zetes, hogy ez a megosztottság 1974 óta áll fenn, amikor — egy Makariosz-ellenes jobboldali görög puccsra reagálva — Anka­ra megszállta a sziget északi 37 százalékát, ideértve a főváros, Nicosia egy részét, s a szeparatis­ta ciprusi török politikus, Rauf Denktas vezetésével itt később egyoldalúan kikiáltották az „észak- ciprusi török köztársasá­got”, amelyet Ankarán kívül azóta sem ismert el egyetlen kül­földi kormány sem. Vasziliu azt ígérte: kimozdítja a holtpontról a rendezési folya­matot, tárgyalásokat kezd a tö­rök közösség vezetőjével, köze­ledést szorgalmaz a két közösség között. Az egyéves jubileum kapcsán felmerül, hogy mi való­sult még, és milyen eredménnyel ezekből a törekvésekből? Nos, tulajdonképpen minden, s ha az eredmények „vegyesek”, arról nem az elnök tehet. A ciprusi probléma rendezé­sében az ENSZ kezdettől fogva nagy szerepet játszik: 14 év alatt a Világszervezet közgyűlésében és a Biztonsági Tanácsban 50-nél több határozat született róla. Most is az ENSZ, pontosabban annak főtitkára segítségével és személyes jelenlétében újultak fel — tavaly augusztus 24-én, Pá­rizsban — a két közösség vezető­inek közvetlen tárgyalásai, s Mindezt előre kellett bocsáta­ni ahhoz, hogy érthető legyen, miért áll tanácstalanul a császári udvartartási hivatal főkamarása és az udvarhölgyeket felügyelő, a császári udvari főruhatárosnő cí­met viselő főkomoma azzal az — eretnekséggel felérő — újítással szemben, hogy a császámő öt udvarhölgye közül kettő katoli­kus. A császári palotából kiszivár­gó hírek szerint ez a választás a trójai faló történetére emlékez­teti a császári család körül bábás­kodó mindenható hivatal veze­tőit. Azok, akiket nem köt a csá­szári rendtartás fegyelme, egye­nesen azt a kérdést teszik fel, folynak azóta Nicosiában, az ENSZ-főtitkár különmegbízott- jának, Oscar Camilionnak a köz­reműködésével és rezidenciáján. Ezt Vasziliu elnök rugalmassága tette lehetővé, Denktas merevsé­ge, szeparatizmusa azonban — értesülések szerint — újra zsák­utcával fenyeget. Mi a különbség az álláspon­tokban? Vasziliu a megszálló tö­rök csapatok és a nyomukban ér­kezett törökországi telepesek tá­vozásához, Denktas pedig a ma­radásukhoz ragaszkodik. Vaszi­liu két közösség egységes, szuve­rén, föderatív államaként képze­li el Ciprust, Denktas „két nép — két állam” nagyon laza szövetsé­gét akarja. Míg azonban Vasziliu az egész görög közösség állás­pontját fejezi ki, Denktas mögött inkább az ankarai kormány áll, mint a török ciprióták. Ezt bizonyítja — és a két kö­zösség közeledésére tett lépések sikerét —, hogy tavaly olyan cip­rusi török politikusok látogattak el, 1974 óta először, a sziget gö­rög szektorába, s folytattak ott megbeszéléseket mind a nicosiai kormány tagjaival, mind a török megszálláskor északról elmene­kült görögökkel, akikről egy in­terjúban Vasziliu elnök kijelent­hette: a török közösség nagyobb részének véleményét képviselik, méghozzá pozitívan. Denktas, a török államimitá­ció „elnöke” ennek ellenére hajt­hatatlan, gondolkodásáról nyu­gati kommentátorok írják, hogy „az 30 évvel ezelőtt volt új”. Á tavaly szeptemberben megindult tárgyalások első szakasza nem hozott eredményt:, novemberi New York-i hármas találkozóju­kon Pérez de Cuéllár adott új lendületet áthidaló javaslataival a párbeszédnek. Az új lendület sem látszik segíteni — Denktas továbbra sem hajlik a kompro­misszumra. Miután Vasziliu ré­széről az első engedményekre már sor került — elfogadta kiin­dulópontnak az állam föderatív felépítését —, újabb engedményt addig természetesen nem tehet, amíg erre a másik félnél hajlan­dóság sem látszik. Tárgyalásai Denktassal márciusban ennek ellenére felgyorsulnak, hogy tel­jes legyen — akár negatívumai­ban is — a kép, amit a helyzetről Pérez de Cuéllár április 5-6-ra tervezett meglátogatásakor nyújtani tudnak. Ez az újabb hármas New York-i találkozó zárja le a megbeszélések máso­dik szakaszát. Nagy Károly hogy netán a Vatikán kémeiről van szó. Aligha. Sokkal inkább annak az új gondolkodásnak a jelképeiről, amely az új japán császárra és feleségére jellemző. Felvilágosultságuknak már ko­rábban is számos tanújelét adták, s ily módon is hátat fordítottak azoknak a szélsőjobboldali erők­nek, amelyek restaurálni szeret­nék a császárság háború előtti in­tézményét, az uralkodó szemé­lyének isteni eredetét. A császári párnak segítségére van az alkot­mány is: egyrészt kimondja, hogy a császár nem isten, más­részt teljes vallásszabadságról rendelkezik. Írom András Görögország Mi lesz Papandreu- val? A kérdés nem az egészségi ál­lapotára vonatkozik. Ennek megítélésében csak „egyrészt” lehet támpont, hogy Andreasz Papandreu az idén 70 éves, és ta­valy súlyos szívműtéten esett át. „Másrészt” ugyanis a görög mi­niszterelnök válófélben van, egy nála több évtizeddel fiatalabb nő miatt, aki már elvált, miatta. A címben feltett kérdés főképpen azt firtatja, hogy a június máso­dik felében esedékes parlamenti választások után mi lesz a mi­niszterelnökkel és az általa veze­tett Pánhellén Szocialista Moz­galommal (PASZOK). Vajon si­kerül-e hatalmon maradnia a sok botrány után, amelyek közül nem a válás kavarta fel leginkább a kedélyeket. Egy közvélemény-kutatás meglepő eredménye szerint Gö­rögország legnépszerűbb politi­kusa ma Konsztantin Karaman- lisz, volt köztársasági elnök. Andreasz Papandreu a PA- SZOK-hoz tartozó politikusok között is csak az ötödik. A nem­rég tartott közvélemény-kutatás során két kérdésre kellett vála­szolnia 600 athéni és pireuszi polgárnak. Az első: „A kor­mányköröket képviselő feltünte­tett személyek közül kit szeretne politikai vezetőnek a közeljövő­ben?” A második kérdés hason­ló volt, csak épp az ellenzék kép­viselőire vonatkozott, jobb- és baloldali ellenzéki politikusok nevének feltüntetésével. A kormányon lévő szocialis­ták közül Georgiosz Gennima- tasz munkaügyi miniszter, a PA­SZOK KB Végrehajtó Irodájá­nak tagja kapta a legtöbb szava­zatot, de csak 28,42 százalékot, Andreasz Papandreu pedig — a szavazatok 19,73 százalékával — ötödik lett. A másik listán Karamanlisz lett az első — a szavazatok 40,36 százalékával. A második Leoni- dasz Kirkosz, az Egyesült Balol­dal (a kommunista pártból „eu- rokommunista” motivációval 20 évvel ezelőtt kivált párt) vezető­je, s csak harmadik helyezést ért el — 24,29 százalékkal — Konsz- tantinosz Micotakisz, a legna­gyobb jobboldali ellenzéki párt­nak, az Új Demokrácia Pártjá­nak az elnöke. A legtöbben egyébként őt tekintik a kor­mányfői szék várományosának. Negyedikként Konsztantinosz Sztefanopulosz, az ugyancsak jobboldali Demokratikus Meg­újulás Pártja (Diana) vezetője futott be (24,19 százalék), az ötödik pedig Harilaosz Flora- kisz, a Görög KP KB főtitkára lett (23,17 százalék). E pillanatban tehát az ellen­zékjóval népszerűbb, mint a kor­mányon levők. Papandreu mi­niszterelnök azonban meglepe­tést tartogat, írta egy görög újság. Ennek mibenlétét egyelőre nem sejteni. Papandreu környezeté­ben azt mondogatják, hogy az 1985. évi választások előtt há­rom hónappal a PASZOK szin­tén vesztésre állt, a végén mégis győzött. Azt senki nem tagadja, hogy ütőkártyái Papandreunak még vannak. Óvatosan közeled­ni kezdett a baloldali ellenzékhez — ennek különböző irányzatai is közelebb kerültek egymáshoz az utóbbi hónapokban —, s a gö­rögországi amerikai támaszpon­tok ügye — a rájuk vonatkozó ál­lamközi szerződés rég lejárt, új még nincs — szintén többfajta le­hetőséget kínál számára. N. K. Katolikus udvarhölgyek — Japánban Szellőztetni is alig merik a lapok a szentségtörést állásajánlatai: Közép-magyarországi Tejipari Vállalat: Gyöngyös, Kenyérgyár út 1. Felvételt hirdet sj alábbi munkakörökbe: festő, vizsgázott hűtő­kompresszor kezelő, géplakatos, villanyszerelő. Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalat: Eger, lYinitárius u. i. Egri telephelyre felvesz nehézgépkezelőt és fémfestőt. Változó vi­déki munkára villanyszerelőket alkalmaz. GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ Pattinka Üzeme: Gyöngyös, Vöröshadsereg u. 2. Felvéieit hirdet sütőipari szak- és betanított munkakör betöltésé­re, három műszakos munkarendben, teljesítmény bérezéssel. VILATj Egri Gyára: Eger, Faiskola u. 9. Felvesz felső vagy középfokú végzettséggel rendelkező elektro­mos szakembert élesztő-bemérő tevékenységre, hajtásvezérlő és szabályozó berendezések elektromos bemérésére, felsőfokú vég­zettséggel gyártástechnológust, gyártmánytervezőt, rendszerszer­vezőt, számítógép-programozót és számítógép-üzemeltetőt, köz- gazdasági érettségivel anyaggazdálkodót, érettségizett gépírót, géplakatos, esztergályos és galvanizáló szakmunkásokat, vala­mint női munkaerőket betanított festő és takarítónői munkakör­be. FIGYELEM A lakosság és a munkáltatók részére minden szerdán 16 órától 18 óráig díjmentes munkajogi tanácsadás vehető igénybe az irodánál. (Eger, Klapka Gy. u. 9.).

Next

/
Thumbnails
Contents