Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-31 / 76. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. március 31., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA — HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK Ma éppen száz esztendeje, hogy elkészült Gustav Eiffel remekműve, a Párizs jelképévé vált acélto­rony. Egy évszázad múlásával is technikatörténeti különlegességnek számít és méltóan őrzi tervezőjé­nek nevét. Mai összeállításunk az Eiffel-toronyről szól, emellett néhány technikai újdonságot is tarto­gatunk olvasóinknak. Nem szennyezik a környezetet, de zajosak Szélmotorprogram Dániában Dániában, 1995-re az ország energiaszükségletének 15 száza­lékát a szélenergia fedezi majd, ha megvalósul a környezetvédel­mi minisztérium 3000 szélerőmű felállítására irányuló terve. (Dá­nia jelenlegi energiafogyasztásá­nak 95 százalékát importból fe­dezi.) Egy 1979. évi törvény sze­rint, az állam a kicsi „házi” szél­malmok felállításának költségei­hez 30 százalékkal járul hozzá. Az űj terv ennél jóval többet tűz ki célul. Megalkották a Nibe típusú, háromvitorlájű szélmoto­rokat. Ezeket 41 méter magas betonalapzatra szerelik fel, s a motorok vitorlái 40 méter hosz- szúak. E szélmotorok óránkénti 21—90 km-es erősségű szélben működnek. Ha sikerülne a 3000 szélmalmot a tengerparton elhe­lyezni, 25 százalékkal több ener­giát termelhetnének, mintha a tengertől távolabb telepítenék őket. A szélmalmok térhódításá­hoz elengedhetetlen, hogy áruk olcsóbb legyen. Ma az 1 kilowatt teljesítményre jutó költség mint­egy 2000 dollár. A szélmalmok ugyan nem szennyezik a környe­zetet, ám a közelükben lakók­nak el kell viselniük azt, hogy zajt okoznak, esetleg zavarják a rá­diózást és a televíziózást, s bizony elcsúfítják a tájat. Dániában a közvélemény, ügy látszik, mégis a szélmalmok mellett foglal ál­lást, s Dánia lesz az első olyan or­szág, amely nagyszabású, keres­kedelmi méretű szélenergia­programot hajt végre. Fényvezető kábel a távvezetéken A fényvezető kábel a nagyfeszültségű villamos távvezetékeken is elhe­lyezhető. Brit mérnökök olyan — a földről vezérelt — berendezést fej­lesztettek ki, amellyel e kábelek a távvezetékre csavarmenetben, gyorsan és biztonságosan felfüggeszthetek. Vele egy nap alatt — ha a terep ked­vező — 4 km-es összeköttetés is létrehozható. Arról külön koronakisü- * Jgs-ámyékoló és földelő levezető gondoskodik, hogy a villanykábelből ne'kerülhessen veszélyes feszültség a berendezésbe. Nagy-Britanniában egy-egy így felfüggesztett — a mechanikai sérülé- - sek és a nedvesség ellen műanyag köpennyel védett — kábelbe kettő- négy, a nemzetközi szabványnak megfelelő fényvezető szál kerül. Párizs jelképe — Nyolcvanöt kilométeres sugarú körben na­ponta 10 millió ember látja — Minden hetedik esztendőben kozmetikázzák — A tudományt is szolgálja Százéves az „öreg hölgy” Aligha tér haza a francia fővárosból külföldi, természetesen magyar is, anélkül, hogy el ne mondhatná: láttam az Eiffel-tornyot. Talán nem is lehet egy-egy órát sétálni a párizsi utcákon anélkül, hogy egyszer-egyszer közelről, vagy távolról fel ne tűnjék a magasba szökkenő torony jól ismert képe. Azt mondják a helybeliek, hogy ha nincs köd, akkor 85 ki­lométeres sugarú körben napon­ta tízmillió ember látja. Az évti­zedek múlásával a főváros jelké­pévé vált. És talán kevesen tud­ják olvasóink közül is, hogy ép­pen ma száz esztendeje lett kész, 1889. március 31-én. Gustav Eiffel mérnök büszke alkotása alig két év alatt épült fel. Az 1889-es párizsi világkiállítás szenzációja volt az új torony, sőt az akkori világ legmagasabb építményének is számított. A nevezetes acél- és vasalkot­mány, amely ma egy évszázad múlásával is technikatörténeti különlegességnek számít, méltó­an őrzi tervezőjének nevét. Eiffel ugyanis a fémmel, a fém felhasz­nálásával történő építkezésnek valóban úttörője volt. Tulajdon­képpen tizennyolc év alatt 31 vasúti viaduktot, 17 országúti hi­dat tervezett. Munkásságának emlékeit Portugáliától Magyar- országig és az Egyesült Államo­kig ma is őrzik. Gondoljunk csak a budapesti Nyugati-pályudvar­ra, vagy a híres New York-i Sza­badság szoborra, amelynek vá­zait ő tervezte. A párizsi torony két év két hó­nap és két nap alatt készült el, amely igen tiszteletreméltó telje­sítmény. Az első kapavágást 1887. január 27-én végezték és ahogy már említettük 1889. március 31-én készen állt a nagy mű. Hét és fél millió frankba ke­rült az akkori feljegyzések sze­rint, minden egyes kilója egy francia frankba. A párizsi köz­nyelv „öreg hölgynek" nevezi a tornyot. Nőnek tekinti, nem a ke­csessége miatt, hiszen a súlya 7500 tonna, hanem egyszerűen nyelvi okokból. A torony szó francia megfelelője nőnemű, öregnek pedig tisztes kora miatt titulálják. Egyébként Eiffel közötte volt annak a hétszáz pályázónak, akik a toronyépítésban indultak. Végül a zsűri mindössze 18 ter­vet vett figyelembe, és 1886. jú­nius 12-én az őpályázatát fogad­ták el. A Szajna közelében emel­kedő toronyra a hazai és külföldi turisták mindmáig érdeklődéssel tekintenek. Évente ugyanis mil­liók mennek fel az „emeleteire”, gyalog, vagy liften. Merthogy a monumentális alkotmány a tele­vízióantennával együtt megha­ladja a 300 métert. A 15 ezer fémdarabját két és fél millió sze­gecs, csavar tartja össze. Ezeket egykor kézzel formálták és kis hordozható kályhákban melegí­tették, izzították. Daruk emelték az építkezés közben mind maga­sabbra őket. Följegyezték, hogy az összeillesztésükkor egyetlen darabot sem kellett újraigazítani, vagy újraönteni. Tehát rendkívül pontos munkát végeztek. A torony legújabbkori törté­netéhez tartozik, hogy az „öreg íme az „öreg hölgy” — Pá­rizs jelképe (A szerző felvétele) hölgyet” minden hét esztendő­ben kozmetikázzák. Olyankor ötven tonna festéket használnak fel ehhez, amely legalább har­mincezer munkaórát igényel. Talapzata ma is stabil, még soha nem mozdult el. Nem ártott neki az 1910-es párizsi árvíz sem, amikor a Szajna hullámaiból emelkedett ki a torony. Nem mo­zog a teteje sem, pedig általános a párizsiak tévhite, hogy metro­nóm módjára kileng. Ám az „öreg hölgy” sem fiatal korában, sem vénségére nem „táncol”. Amikor Eiffel hozzálátott megbízatása teljesítéséhez, egy tudós fizikus és matematikus ki­számította, hogy 221 méteren túl nem emelkedhet az építmény, mert akkor menthetetlenül ösz- szeomlik. Ez azóta sem követke­zett be! Amikor elkészült a to­rony számos művész, író, politi­kus és építész tiltakozott Párizs „szégyene” ellen. Merthogy an­nak vélték. Eiffel viszont nem védekezett. Ahogy telt az idő a torony képe valósággal belenőtt a francia főváros képébe és elvá­laszthatatlan része lett. Sőt bevonult a tudományok és a technika történetébe is. Gustav Eiffel aerodinamikai kísérletei­vel a megszülető repülés ügyét szolgálta. A század végén ott vé­gezték az első kísérleteket Fran­ciaországban a drót nélküli táv­íróval, majd pedig a rádióval. A feljegyzések szerint 1922-ben su­gározták az első hangversenyt a toronyból. Három évvel később pedig 1925-ben Edouard Belin a francia képtovábbítási rendszer feltalálója televíziós kísérleteket kezdett a tetején. Ma számos rá­dió- s televízióadó található rajta, a forgó világítókészülékek mel­lett meteorológiai berendezések, a légkör radioaktivitását és a le­vegő szennyezettségét mérő mű­szerek is működnek. Párizs szimbóluma tehát száz év távlatában a tudományt is szolgálja, emellett pedig folya­matosan az érdeklődők közép­pontjában áll. Mentusz Károly Ősbemutató a Prizmában ,Ősöreg fenyőből, örömre” Finn fajátékok a Művelődén Központban A hetvenes évek filmbotrá­nyainak legnagyobbja volt Stan­ley Kubrick zseniális alkotása, A mechanikus narancs, amely ha­tárkő e művészet történetében. A produkciót eddig még egyet­len szocialista országban sem mutatták be, s az egri Prizma mozi lesz az első, ahol megte­kinthetik pénteken délután 5 és este 7 órakor. Fergeteges tempó, vad irónia, erőszak, felfokozott szexualitás a film fő jellemzői. A cselekmény Angliában játszódik a közeljövőben, ahol Alex és há­rom barátja brutálisan kegyet- lenkedik éjszakánként. Amikor letartóztatják őket, önkéntes Kiállítások, tárlatok Fővárosi pedagó­gusok képzőművész stúdiójának kiállítása nyílt az MSZMP Ok­tatási Igazgatóságán, Egerben. A tárlat gazdái: a Megyei Műve­lődési Központ, a Hevesi Szemle Galériája, valamint a Pedagógu­sok Szakszervezete Heves Me­gyei Bizottsága.* Németh Géza festőművész alkotásainak adott etthont az Egri Ifjúsági Ház újonnan megnyílt galériája.* Ta­lálkozás természettel — ez a címe annak a fotókiállításnak, amely Budapesten a városligeti Vajda Huny ad várban nyílt a tavaszi fesztivál jegyében. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Az újjáalakult Egyedül állók agymosásnak vetik alá magukat, s a döbbenetes kísérlet eredmé­nye hátborzongató... Ugyancsak itt tűzik műsorra A bűn hálójában című szovjet fil­met, amelynek főhőse egy orvos klubja ismerkedési estet rendez szombat délben 5 órától a Me­gyei Művelődési Központ 104- es termében * Április 3-án dél­előtt 11 órától az MMK díszter­mében E és D osztályos klubközi táncversenyre kerül sor, amelyet az intézmény Agria társastánc­klubja hirdetett meg. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk A No, megállj csak! című nép­szerű szovjet rajzfilmet vetítik szombat délelőtt 10 órától az Eg­ri Ifjúsági Ház matinéjában. Ugyanitt ezen a napon délután 6 órától videovetítéssel egybekö­tött diszkó várja .a fiatalokat.* Szintén videofilmeket nézhetnek a gyöngyösi Török Ignác Úttörő- ház vendégei szombat délelőtt 10 órától. és egy fiatalember. Az utóbbi egy bűnszövetkezetbe kerül, s el­veszti emlékezőtehetségét... A vetítés kezdete vasárnap este 7 óra. Az egri Vörös Csillag űj film­A hét utolsó nap­jaiban egy gyorsan mozgó időjárási front éri el Heves megye térségét. A Mátra északi lejtőjén többfelé eső ala­kulhat ki, de megyénk déli ré­szén is előfordulhat kisebb csa­padék, gyenge zápor. A felhőzet megnövekedése miatt az éjsza­kai órákban nem lesz túlságosan erős a lehűlés. A front átvonulá­sa szombaton napközben várha­tó, néhány órára a szél megélén­kül. Az északi szél kíséretében hűvös léghullámok érkeznek a megye területére és északon go- molyfelhő-képződést, gyenge záport idéznek elő. A jövő hét elején az ünnepek alatt változó­an felhős időre, többórás napsü­tésre számíthatunk. Legfeljebb megyénk déli térségében jöhet jének a címe: Volt egyszer egy Amerika (képünkön). A két­részes produkció főhőse rádöb­ben, hogy az áhított jóléthez egyetlen út vezet csupán, a bűnö­zés... létre rövid ideig tartó zá­poreső. A hőmérséklet hajnal­ban a felhősebb éjszakákon öt fok körül, a kevésbé felhős éjje­leken plusz két fok közelében várható. A jövő hét első napjai­ban a megyében többfelé is lehet talajmenti fagy. A nappali maxi­mum az 500 méter fölötti terüle­teken 10-12 fok, a további része­ken 14-17 fok között várható. További kilátások a hónap vé­gére: áprilisban a havi középhő­mérséklet kissé meghaladja a sokévi átlagot, míg a csapadék­összeg az átlag alatt lesz. Április 7-ét követően egészen a hónap közepéig fokozatos felmelege­dés valószínű. A hőmérséklet csúcsértéke elérheti a 20 fokot is, majd április közepe után néhány napos lehűlés várható, amit majd enyhe, változékony idő követ. A feleimben szereplő irodalmi mondat rávilágít annak a szem­léletnek a tisztaságára, bölcses­ségére, amely ezeket a játékokat megteremtette. Mi itt, a finnek­hez képest meglehetősen Délen csak álmodhatunk akkora fe­nyőerdőségekről, amelyeket ott, a magas Északon birtokolnak ro­konaink. De sejteni véljük azt a lelkületet, amely a jól faragható- idomítható fából kiolvasta eze­ket a gyermeki foglalatosságo­kat: az emeletes babaházat oda­telepített és atmoszférát teremtő figurácskáival, az istállókat, amelyek előtt a széles udvaron a háziállatok úgy felsorakoznak, mintha szemléletesen bizonyíta­ni akarnák, hogy az ember kör­nyezete nemcsak szegényebb, de üresebb is, ha a nekünk szolgáló lovat, tehenet, kutyát és egyebe­ket kiiktatjuk az életünkből. És persze akadnak itt játékok, hin­ták, a képzelet által összehozott, de valahol mindig is a gyermek­hez, a mindennapi élethez kötő­dő fafaragványok. Amikben ott az ízlés, a gyönyörködtetni aka­rás, az a szeretet, amely nevelni, A Gyöngyösi SE természetjá­ró szakosztálya a címben meg­hirdetett kirándulásra invitálja a fiatalokat a Mátrába vasárnap. A 13 km-es táv állomásai: Mátra- füred-Lajosháza—Gyöngyös- solymos. A résztvevőket Sőregi Zsolt várja reggel 7.50-kor a gyöngyösi Volán-pályaudvaron. A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor természetjárói is szintén vasárnap kerekednek fel és in­dulnak el Liba Ferencné vezeté­sével egy 16 km-es túrára, amelynek során Szilvásvárad— Szalajka vmh. -Diós—Bácsó­eligazítani szeretné a kicsinyeket a nagyok országában. Mozdo­nyok állnak itt csendességben, lófogatok és egész gazdasági ud­var, mert az a jó, ha az embert a természet a maga sokszínű sok­rétű szépségében veszi körül. Olvassuk a katalógusban, hogy a finnek nem engedik gyár­tani azokat a játékokat, amelyek a század borzalmas háborús éve­ire emlékeztetnek. Jól teszik. Mintha nagyanyáink-nagyapá- ink légköre lengene itt körül minden tárgyat. Sóhajtanánk is: boldog békeidők. Pedig tudjuk, hogy ezeket a megszeretni való tárgyakat, játékokat mai kétkezi munkások, értelmiségiek, kis­polgárok, netán megszállott népművelők kedvtelésből készí­tik, akikben ott munkál a buzga­lom: tenni valamit a gyermek boldogsága érdekében. Mert ad­dig jó, amíg látnivalóinkra, meg- élnivalóinkra ámulattal tudunk, akarunk felnézni. Tíz magyar város közönsége látta ezeket a fafaragásokat. Egyszerű, de nemes tárgyi költé­szet ez! kert—Kelemenszéke katonasí­rok— Szalajka-forrás—Szalajka völgy—Éleskővár—Orbánház megállókat érintik majd. Indulás 7.15-kor az Egervár állomásról. Ugyanez a szakosztály az or­szágos kéktúra vonalán Velem- től—Sárvárig 3 napos próba tel­jesítésére várja a természet ked­velőit. Találkozás vasárnap haj­nali negyed négykor az egri vas­útállomáson. A túrák vezetője Kovács István lesz, az útvonalak: 2- án Velem—Kőszeg 12,5 km, 3- án Kőszeg—Acsád 22km, 4- én Acsád—Sárvár 28 km. Programbörze Áprilisi előrejelzés Megyénk időjárása a hét végén Tojáskereső túra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents