Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-24 / 71. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. március 24., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA — HÉTVÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Az elektromos áram felfedezése óriási hatással volt az emberiség fejlődésére. Ma már természetesnek tű­nik lakásainkban, vagy az irodánkban az esti villanyvi­lágítás, a nappalinak tűnő fény, ám ennek megvalósítá­sa ma is bonyolult feladat. Mostani összeállításunk az elektromossággal, a villamosságot vezető anyagok tu­dományos eredményeivel foglalkozik elsősorban. Emellett néhány, a témakörrel összefüggő egyéb terü­letre is utal. Káros elektromos átütések Mit tud az alagúthatásos elektronmikroszkóp? Láthatóvá tett atomok Az elektronok energiaszintje a villamosságot vezető anya­gokban, például a fémekben kisebb, mint a szigetelőkben vagy a légüres térben. Ezért energiára van szükségük ahhoz, hogy a vezető anyagból kilépjenek. Ha két vezető anyagot szi­getelőréteg vagy légüres tér választ el egymástól, ahhoz, hogy az elektronok az egyik vezetőből a másikba átjussanak, előbb vagy a szigetelőbe, vagy a légüres térbe ki kell lépniük, tehát energiát kell felhasználniuk. Szemléletesen szólva: egy „ener­giagáton" kell átjutniuk. Nagyfeszültségű berendezések szigetelésére gyakran használnak vákuumot, amelyben azonban időnként az érintett berendezésre kataszrofális hatású elektromos át­ütés következik be. Ezt a jelenséget azok a mikrorészecskék okozzák, amelyek az elektromos tér hatására leszakadnak az elektródok felületé­ről, majd többszöri ütközés után fel­gyorsulva a vákuumos térközt veze­tővé teszik. Az elektromos átütés megfordít­hatatlan és káros folyamat, mivel ha egyszer bekövetkezett, másodszor már sokkal kisebb feszültségen átüt. Ez erősen rontja a vákuumszigete­lést alkalmazó nagyfeszültségű be­rendezések — részecskegyorsítók, röntgencsövek, elektronmikroszkó­pok, rádióadók stb. — teljesítmé­nyét, sőt jelentős anyagi károkat is okozhat. Az átütés problémáját csak meglehetősen költséges eszkö­Noha a kis teljesítményű lézerek visz- szaverődő fényével leolvasható optikai lemezek rohamosan tért hódítanak, a japán J VC cég továbbfejleszti mechani­kai leolvasójú digitális lemezét. Ezen is csigavonalban elhelyezett lyuksor hor­dozza az információt, de azt nem fény­nyel, hanem egy korcsolya alakú csusz­kával olvassák le. A lemez maga villa­mosán vezető műanyagból készül, így a lyukak, amikor a „korcsolya” föléjük ér, megszakítják az áramkört. Míg a hagyo­mányos lemezjátszó tűjét a barázda gé­piesen vezeti, a csuszkát a lyuksor le­tapogatásakor kapott szinkronjelek ve­zérlik. Ellentétben az optikai lemezzel, amely nem kopik, a lemezzel mechani­kusan érintkező csuszka elkerülhetetle­zökkel lehet megoldani: a vákuu­mos térközt a lehető legnagyobbra növelik, különleges anyagokból — például titánból vagy rozsdamentes acélból — készítik az elektródokat, gyémántcsiszolással alakítják ki ezek felületét, és elektronikus védő­áramköröket alkalmaznak. Hosz- szabb távon az átütést előidéző fizi­kai folyamatok kutatásával és meg­ismerésével keresik a megoldást. A kísérletek végső célja olyan elektró­dafelületek kialakítása, amelyek megbízhatóan megakadályozzák ezt a sajátos mechanizmust. A kuta­tási munka fő területei az elektróda­készítésre használható anyagok skálájának bővítése, és a felületek jobb megmunkálási módszereinek kidolgozása. Az ugyanis bebizo­nyosodott, hogy az elektródák anyagának felületi ellenállása és ru­galmassága nagy hatással van a mik­rorészecskék mozgására. nül koptatja azt. E hátrányt, a gyár olyan szolgáltatásokkal igyekszik ellensúlyoz­ni, amilyenre az optikai lemezek még nem képesek. Például a lemez egyik tí­pusa a lemezoldalanként egyórányi, a kompakt hanglemezével azonos hang- minőségű zenei műsoron kívül 2,4 má­sodpercenként változó színes állóképek jeleit is magában foglalja. S így miköz­ben szól a zene, aláfestésül megfelelő hangulatú képek jelennek meg a lemez­játszóhoz kapcsolt tévékészüléken. Egy másik változatban ezek a képek kettes­ével sztereo képpárokat alkotnak, úgy­hogy különleges szemüveggel nézve tér­hatású képek jelennek meg a tévé képernyőjén. A harmadik változat pe­dig a mostanában kidolgozott nagy fel­bontású tévéképek jeleit is hordozza. Ezért a klasszikus fizika azt ta­nította, hogy ebben a helyzetben a két vezető között mindaddig nem folyik áram, ameddig az elektronoknak nincs elegendő energiájuk e „gát” leküzdésére, vagyis amíg akkora nem lesz a fe­szültség, hogy a két vezető között kisülés üt át. A kvantummechanika kimu­tatta, hogy az elektronok olyan­kor is átjuthatnak, tehát folyhat áram, ha a két vezető között a tá­volság olyan parányi, hogy az atomok méreteivel vethető össze. Ilyenkor egy-egy elektron időn­ként mintegy „átbújik” a gát alatt, mintha ott „alagutat” talál­na. Ezért nevezik ezt a jelenséget alagúthatásnak. Az így létrejövő áram nagysága nagyon érzéke­nyen függ a két vezető közötti tá­volságtól. Az alagúthatásra alapozva né­hány évvel ezelőtt Svájcban pásztázó mikroszkópot készítet­tek. Ebben egy nagyon hegyes fémcsúcs pásztázza végig a vizs­gálandó vezető felületét. A fe­lület egyenetlenségei miatt vál­tozik a felület és a csúcs közötti távolság, s ez megváltoztatja az áthaladó áram erősségét. Ezek­ből az áramingadozásokból raj­zolódik ki a felület képe. Ez az eljárás annyira érzékeny, hogy egy-egy atomot külön-külön is kirajzol. Egy ugyancsak svájci kutató kimutatta, hogy az alagúthatásos mikroszkóppal még ennél is fi­nomabb részletek vizsgálhatók. Nemcsak atomok jeleníthetők meg, hanem az az atomok elekt­ronszerkezetét, tehát a kémiai természetét is kirajzolja. Ha pél­dául tiszta fémfelületre oxigént juttatnak, ezzel a mikroszkóppal megvizsgálható, hogy az hol és milyen hamar hoz létre a felüle­ten oxidot. E műszer legkénye­sebb része az a berendezés, ame­lyet legalább 0,01 nanométeres pontossággal kell tudni mozgatni ahhoz, hogy az atomok elektron- szerkezete láthatóvá váljék. Spanyol kutatók vírusokat vizsgáltak ezzel a mikroszkóp­pal. Az egyik vírusfajtát úgy ta­nulmányozták, hogy meghagy­ták a víztartalmát. Azt találták, hogy a vírusnak valamiféle „fej­részét” egy vékony szál köti össze a „törzsrészével”. Az optikai mikroszkóp ezt azért nem mutat­ta ki, mert nem elég nagy a fel­bontóképessége, az elektronmik­roszkóp pedig azért nem, mert abban csak kiszárított vírus vizs­gálható, márpedig a szárítás so­rán a vírusnak ennyire finom részletei tönkremennek. A Japán Ipari és Technológiai Tudományos Ügynökség Elekt­ronikai Kutatóintézetében is fej­lesztettek ki alagúthatásos elekt­ronmikroszkópot, amely mint­egy ezerszer erősebb felbontású a hagyományos elektronmik­roszkópnál. Képünkön a japán szuperér­zékeny készülék látható, amely lencserendszer helyett elektron­nyalábbal, az alagúthatás alap­elvén működve tapogatja le a vizsgálandó tárgy felületét. (MTI-Külföldi Képszerkesztőség) A neutronok nem rendelkeznek villamos töltéssel A sugárzás hatása az anyagra A radioaktív sugárzás külön­böző változásokat idéz elő a kü­lönféle anyagokban, vagy lega­lábbis meggyorsítja a fizikai, fizikai-kémiai, és biológiai vál­tozásokat. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy a radioaktív sugár­zásnak az élő szövetekre gyako­rolt nagy hatását elsősorban a su­gárzás ionizáló képessége okoz­za. Ezért használjuk az ionizáló sugárzás kifejezést. Ez természe­tesen nem azt jelenti, hogy nem keletkeznek más fizikai folyama­tok is, amelyek biológiai szerepet játszanak. Ilyen például az ato­mok geijesztése. A neutronok nem rendelkez­nek elektromos töltéssel, és az anyagon való áthaladásuk köz­ben nem okoznak közvetlen io­nizációt, viszont atommag-reak­ciókat idéznek elő. Ha a neutron hidrogénen, vagy hidrogént tar­talmazó anyagon halad át, hidro­génatommagokat (protonokat) lökhet ki belőle. Ez utóbbiak töl­téssel rendelkeznek, ezért ioni­zációt képesek kiváltani. A radioaktív sugárzás bioló­giai hatásának mechanizmusá­ban az atomok és molekulák io- nizálása sokkal nagyobb szere­pet játszik, mint a gerjesztés. Nem minden ionizáló sugárzás fejt ki azonos hatást az élő szer­vezetre. Az ionizáló részecskék­nek vagy a gamma-fotonoknak megfelelő energiával kell rendel­kezniük, máskülönben fenn­akadnak a szövet felszínén, nem képesek behatolni a sejt belsejé­be és hatást kifejteni benne. Digitális lemezek — mechanikai leolvasó Magyarországon először: A kém, aki szeretett engem Ü| fiim a mozikban Programbörze Roger Moore játssza a fősze­repet A kém, aki szeretett engem című angol filmben. Két nukleá­ris tengeralattjáró és egy rendkí­vül fontos műszaki leírást tartal­mazó mikrofilm eltűnik. A szov­jet és az amerikai kormány fel­függeszti szembenállását, és ösz- szefog a hatalommániás őrült el­len. A tét óriási, hiszen az eszelős ember New York-ot és Moszkvát akarja felrobbantani. A 007-es ügynök közösen lép akcióba a bájos szovjet kémnővel. James Bélyegek Az európai béke és együttműkö­dés érdekében folytatott erőfeszíté­seket a Szovjetunió postája újabb háromértékű sorozattal népszerűsí­ti. Az 5, 10 és 15 kopek névértékű címleteket Gorbacsov NSZK-beli látogatása előestéjén hozzák forga­lomba. A bélyegeken EURÓPA — KÖZÖS HÁZUNK felirat olvasha­tó. A címletek a kontinens térképét ábrázolják, felette békére utaló jel­képek: a záróértéken például gó­lyacsalád ül a fészkén. Az első bé­lyeget nyolc példányt tartalmazó kis- íveken is nyomtatják, ennek szegé­lyén orosz és német nyelvű szöveg és zászlók utalnak a látogatásra. A Magyar Posta április 5-én a Veszprémben tartandó országos if­júsági bélyegkiállítás alkalmából háromforintos benyomott bélyegű levelezőlapot ad ki, Widerkomm Ervin grafikusművész tervrajza sze­rint. A bélyegkép a város címerét, a levelezőlap bal oldali képe a veszp­rémi várat ábrázolja. A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat 30 éves jubileumára március 31-én ugyan­csak három forint névértékű és pél­dányszámú levelezőlap jelenik meg, amelyet Bánó Attila tervezett. Alkalmi bélyegzés: IV. 1—9. Or­szágos ifjúsági bélyegkiállítás, Veszprém. Hivatal a helyi 1. sz. pos­ta, a rendezvény színhelyén. Bond és a gyönyörű Anya meg­szereti egymást. A rendkívüli iz­galmakban bővelkedő, szóra­koztató produkciót Magyaror­szágon először az egri Prizma né­zői tekinthetik meg pénteken délután 5 és este 7 órától. Új filmet tűzött műsorára az egri Vörös Csillag mozi is, amelynek címe Barabás. An­thony Quinn a főszereplője a szí­nes, szinkronizált olasz-amerikai történelmi műnek. A történet időszámításunk szerint 33-ban Szemereki Teréz festett kerámiái láthatók az egri Rudnay-teremben. A környezetet benépesítő, felöltöz­tető apróbb-nagyobb alkalmassá­gok egy érett művész kezéből kerül­tek ki. Ha nem ismernénk ezeknek a tárgyaknak az eredetét, akkor is tudnánk, hogy asszonyi kéz formál­ta őket. Kigondolt művek az asztal­ra, ide-oda elhelyezhető, de a lakást mindenképpen hangulattal, érzel­mekkel megtöltő, praktikus kom­pozíciók, csempék, ún. dísztárgyak is ezek, amiknek az a céljuk — majd­nem azt mondanánk, hivatásuk —, hogy a kicentizett méretű modern, A húsvéti ünnepek alatt változé­kony időre lehet számítani. Pénte­ken Heves megye térségében több­nyire borult, sokfelé csapadékos idő várható, helyenként jelentősebb, 5 millimétert meghaladó eső, zápore­ső kialakulása is lehetséges. Való­színűleg a nap második felében már felszakadozik az addig zárt felhő­zet, és a nap is kisüt. Szombaton és vasárnap derült idő várható, csapa­dék már nem valószínű. Szombaton időnként megerősödik az északi, Palesztinában játszódik. Pilatius a nép kérésére a latrok vezérét, Barabást engedi szabadon, és helyette Jézust feszítik keresztre, miután megkorbácsolták, és tüs­de a legtöbbször túl racionalizáltnak tűnő lakásokban meghittséget „he­lyezzenek el”, befészkeltessék a szí­nek, az anyagban megvallható gon­dolatoknak, érzelmeknek azt a tar­talmát, amelynek hiányától olyany- nyira szenvedünk zaklatott korunk­ban. A magyar keramikusoknak évti­zedek óta rangúk, hírük van a világ­ban. Ebben az egyre szaporodó csa­patban Szemereki Teréz erősség. Nemcsak külföldi szereplései bizo­nyítják, hogy jelen van az európai listán, maguk, a kiállított tárgyak önmagukért beszélnek. Nem hival­északnyugati szél, de vasárnapra mérséklődik, s a szélvédett helye­ken, valamint a mélyebb fekvésű völgyekben pára és köd is kialakul­hat. Húsvéthétfőn ismét felhősebb, csapadékosabb, borongós idő vár­ható megyénkben. A legalacso­nyabb hajnali hőmérséklet a hét vé­gén általában 0 és +4 fok között várható, a hét elején +4—í6 fokig hűl le éjszakánként a levegő. A kora délutáni órákban a megye déli vidé­kein 10—13 fok között alakul a hő­kés koszorút tettek fejére. Rachel, Barabás társa azonban megjövendöli, hogy Jézus a har­madik napon feltámad... Jó szórakozást kívánunk! kodóak, nem harsogóak ezek a mé­reteikkel is alázatosan mosolygó al­kotások, azt a derűt, a boldogság­nak azt a kis foszlányát teszik elénk, amit csak ezek a vékony szárú fes­tett virágok tudnak és akarnak sze­rezni a nézőnek, a gazdának. Aki nem azért viszi lakásába ezeket a kedves figurákat, hogy több lepo­rolni valója legyen, hanem inkább azért, hogy az ilyen tárgyak ritmust adjanak a térnek, ahová állították például a gyertyatartót, vagy ahová felfüggesztették a festett lapos kerá­miát, annak nemcsak esztétikai nyeresége támad, de belső öröme is. mérséklet, míg a Mátra magasabb részein +6 fok körüli maximumra számíthatnak. * Távolabbi kilátások a jövő hétre: március utolsó napjaiban az évszak­nak megfelelőnél enyhébb időjárás várható. Időnként erősen felhős lesz az ég, számottevő csapadék ki­alakulása nem várható, de gyenge eső, záporeső időnként lehetséges. A nappali felmelegedés kissé erősö­dik. Kiállítások, tárlatok A Megyei Művelődési központ és a Hevesi Szemle Galériája, valamint a Pedagógusok Szakszervezete Heves Megyei Bizottságának szervezésé­ben Egerben, az oktatási igazgató­ságon látható a Fővárosi Pedagógus Képzőművész Stúdió kiállítása, amely húsz alkotó képességeinek legjavából ad ízelítőt. * Gyöngyösi évszázadok címmel a Mátra Múze­umban láthatnak összeállítást a vá­ros történetéről, a honfoglalástól napjainkig. Ugyanitt Ember és ter­mészet címmel vadásztörténeti, ter­mészetvédelmi anyag vátja az ide látogatót. * A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatják be a nemzetközi fotópályázat képeit, amelyeken lovakat örökítettek meg az alkotók. * Gyöngyösön, a helyőrségi művelődési otthonban plakátkiállítás látható a Magyar Tanácsköztársaságról. Szórakoztató, ismeretterjesztő' programok Horton a művelődési központban vasárnap délután 5 órától a mikó­falvi és egy NSZK-beli néptánc­együttes színes műsorát láthatják. Ugyanitt, ugyanezen a napon este 8 órától az EL-Ypszis együttes szóra­koztatja a fiatalokat, 27-én este 7-től pedig diszkó várja a táncos lá- búakat. * Mátyás és kora címmel já­tékos vetélkedőt rendeznek ma dél­után fél 3-tól az általános iskolák al­só tagozatos kisdiákjainak a gyön­gyösi Török Ignác Úttörőházban. Ügyancsak itt szombaton délután 3 órától nyuszibálba invitálják a tiné­dzsereket. Túra A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor természetjáró szakosztálya vasár­nap a Bükkbe vezet túrát Bélapát­falva — Bélháromkúti apátság — Kolacskovszky-emlékoszlop — Gi- litka kápolna — Antonia vadászlak — Malomhegy — Szarvaskő útvo­nalon. A16 kilométeres távon Koós Pálnélesz a kalauz, aki 8.40 órakor várja az érdeklődőket az egri Volán­pályaudvaron. Hungária-sorsjegy Az Egerben és körzetében tevékenykedő Hungária Fuvarszervező Iroda és lapunk együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében né­hány hónapon át tombolajátékra hívja a nyerni akaró utazóközönséget. La­punkban minden héten pénteken, ezen a helyen találják meg olvasóink a tombolajegyet, amit kitöltve utazáskor a Hungária-taxiban elhelyezett ur­nákba lehet bedobni. A gyűjtést tehát az ezzel a felirattal ellátott gépkocsik végzik. A nyilvános sorsolást június első hetében rendezik meg. A szeren­csés két nyertes egy-egy ötezer forintos gépkocsinyeremény-betétkönyvet kap. es a HUNGÁRIA TAXl) SZEMÉLY-TEHER KÖZÖS 13-11113-9-13 TOMBOLÁJA Szemereki Teréz kerámiái A hét vége időjárása megyénkben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents