Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-24 / 71. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 71. szám ÁRA: 1989. március 24., péntek 4,30 FORINT FÜZESABONY „Kedvez«) közlekedési adottságai következtében már régóta jelentős a szerepe.” (3. oldal) GYEREKEK HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ISKOLÁJA? „...neve nem rejti el a rossz csengésű szót: kisegítő.” (4. oldal) EGY KUPA KÉT VÁROMÁNYOSA „Megyeszékhelyünk... a női röplabda Magyar Népköztársasági Kupa négyesdöntőjének házigazdája lehet.” (6. oldal) ÜLÉST TARTOTT EGER VÁROS TANÁCSA „A lakosság a hagyományos amerre szavazott.” (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 5) 8, 211 25) 33 Grósz Károly ma találkozik Mihail Gorbacsowal Befejeződött az Országgyűlés márciusi ülésszaka Váljon nemzeti üggyé a Budapest—Bécs Világkiállítás A kormány tájékoztatóját a képviselők többsége jóváhagyta Csütörtökön este egynapos munkalátogatásra Moszkvába utazott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Kíséretében van Major László, az MSZMP KB-irodájának vezetője, a párt szóvivője, és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, KőTegnap, március 23-án ülést tartott Egerben a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjait, valamint a meghívott vendégeket Juhász Lajos titkár köszöntötte. Ezt követően került sor annak az anyagnak a megvitatására, amely a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság munkarendjéről, munkamódszeréről, a pártbizottság munka- bizottságainak, apparátusának feladatköréről és szervezeti felépítéséről készült. Az írásos anyaghoz a végrehajtó bizottság megbízásából Kiss Sándor, a megyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Ne az apparátusok, hanem a testületek... A pártbizottság első titkára bevezetőjében hangsűlyozta: az írásos jelentés a Központi Bizottság-1988. október 22-i ülésén elfogadott határozatok alapján készült, és az eredményeket, gondokat, a tennivalókat összegző munkabizottság kikérte a területi pártszervek, a nagyközségi, az üzemi, az ágazati és az intai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője és Kimmel Emil, a Központi Bizottság Irodájának helyettes vezetője búcsúztatták. Jelen volt Vladlen Puntusz, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar vezetőt a Vnukovói repülőtéren Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizotttézmények pártbizottságainak a véleményét is. Információkat kért továbbá Csongrád, Borsod megyék pártbizottságaitól is, ahol már az említett témát napirendre tűzték. A továbbiakban a következőket emelte ki a pártbizottság első titkára: — Az előterjesztés a megyei pártbizottság által elfogadott feladattervnek megfelelően, a pártértekezlet által megfogalmazott politikai program alapján kerül most a testület elé. Azzal a szándékkal fogalmaztuk meg javaslatainkat, hogy azok elfogadása, a gyakorlatban való meggyökereztetése növelje a választott testületek szerepét, felelősségét. Egyértelműbbé tegye a pártbizottság, a végrehajtó bizottság az apparátus feladatát és viszonyát egymáshoz, illetve az irányított pártszervekben, alapszervezetekben a párttagsághoz. A javaslatból kitűnik, hogy a pártbizottság a párton belüli irányító munkáját a területi pártbizottságokon keresztül végzi, eleget téve annak a jogos igénynek, hogy testületek irányítsanak tesságának tagja, a KB nemzetközi ügyekért felelős titkára, valamint más hivatalos személyiségek köszöntötték. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A repülőtéri fogadtatás után Grósz Károly szálláshelyére utazott. Hivatalos programja péntek délelőtt kezdődik, ekkor találkozik Mihail Gorbacsovval. tületet — önállóságuk és hatáskörük tiszteletben tartásával —, és ne apparátusok apparátusokat. Ezt követően bejelentette, hogy a végrehajtó bizottság döntése alapján a pártbizottság saját munkájának segítése, döntéseinek tudományos megalapozása érdekében tanácsadó testületet hoz létre. A testület vezetőjét a pártbizottság bízza meg — mondotta. Létszáma változó lesz, a mindenkori feladathoz igazodik. A megfelelő testületi tagok esetenkénti jelölését a tanácsadó testület vezetője és a megyei pártbizottság tisztségviselői közösen végzik el. Hozzátette a pártbizottság első titkára: bár & döntés vitát váltott ki, végül is azok az érvek győztek, amelyek az eddigieknél hatékonyabban tudják segíteni, támogatni azt a felelősségteljes munkát, amely napjainkban jelent munkát, célt, feladatot és követelményt az MSZMP-nek. Ez új gondolatsort folytatva Kiss Sándor arról szólt érvekkel, (Folytatás a 2. oldalon) A Budapest — Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetével foglalkozó kereskedelmi miniszteri tájékoztató feletti vitával csütörtökön reggel 9 órakor — Szűrös Mátyás elnökletével — folytatta munkáját az Ország- gyűlés márciusi ülésszaka. Elsőként Nagy iványi András (Budapest, 19. vk.) az építési és közlekedési bizottság képviseletében elmondta: a testület szívesen vállalja a világkiállítással kapcsolatos parlamenti bizottsági feladatokat, és az ipari bizottsággal együtt támogatja a rendezés gondolatát. A rendezvény ugyanis jó eszköz lehet arra, hogy az országot bemutassa a világnak, miihók ismerhessék meg hazánk gazdasági-társadalmi fejlődését, kultúráját. El kell érni, hogy a világkiállítással a nemzet cselekvőén azonosulni tudjon. Éppen ezért elvárható, hogy a közvélemény mielőbb átfogó és részletes tájékoztatást kapjon a világkiállítás körülményeiről és következményeiről. Sajnos az eddigi tájékoztatás elnagyolt volt. Kifogásolta, hogy még nincs végleges előkészítő szervezete a világkiállításnak, nem áll a Parlament rendelkezésére a ráfordítási terv, illetve nem ismertek a finanszírozás lehetséges forrásai. Ugyanakkor rámutatott, hogy a kialakuló sokféle kezdeményezés kimozdíthatja a magyar gazdaságot a stagnálás állapotából, az elképzelt és megvalósított fejlesztések húzóerőt jelenthetnek a szerkezetátalakításban, az idegenforgalomban, a kelet-nyugati gazdasági együttműködésben. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.) a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság nevében felhívta a figyelmet, hogy a világ- kiállítás megrendezése csábító lehetőség, nagyszerű kihívás, de mint minden vállalkozás, kockázattól sem mentes. A kiállítás megrendezése csak akkor lehet igazán sikeres, ha nemzeti üggyé válik. Mint mondta, a veszélyek, fenntartások között főként az ország teherbíró képességét említik a kétkedők, nem minden alap nélkül. A bizonytalanokat azonban meg kell győzni a világkiállítás előnyeiről, nem elhallgatva a negatív hatásokat sem. A rendezés jogának elnyerése esetén a bizottság arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a kiállítást alapvetően üzleti vállalkozásként, a külföldi működő tőke széles körű bevonásával kívánatos megrendezni. A kiállítással összefüggő fejlesztések tovább növelhetik a nyugati és az északkeleti országrész közötti infrastrukturális különbségeket, ezért az országos településfejlesztési koncepció átdolgozásánál kiemelt figyelmet kell fordítani az aránytalanságok mérséklésére, még a kiállítás megrendezése előtt. Fontos szempont, hogy a rendezésben ne csak a főváros és az Észak-Du- nántúl, hanem további térségek, mindenekelőtt az agglomeráció is részt vegyen. A bizottság elfogadja, hogy a kiállítás alapgondolata a „Hidak a jövőbe” legyen, de szükségesnek tartja a tartalom mielőbbi konkrét megfogalmazását, a részletek kidolgozását. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Az új gazdaságpolitikai titkár: Kürtösi Károly Parlamenti tudósítónk jelenti; _______ _________ ___ D ivat a szekciózás? Az utóbbi időben ugyancsak gyakran ült össze az Országgyűlés. A mostani ülésszak — ha kis megszakítással is — öt napig tartott, így nem véletlen, hogy a honatyák — ahol csak lehetett — igyekeztek spórolni az idővel. Tették ezt azért is, mert csütörtökön még közel hatvanan óhajtottak hozzászólni, interpellálni, kérdezni. Aztán az idő szorítása miatt előfordult, hogy letapsoltak egyeseket, sőt az is, hogy amikor Varga Imre kapott szót, s bejelentette: 14 percig venné igénybe a honatyák türelmét, morgás támadt a teremben, mert sokallották az időt. Igaz, tartalmas és rendkívül kritikus beszéde végén nagy tapsot kapott a szobrászművész. Az is az idővel való spórolásra utalt, hogy Beck Tamás kereskedelmi miniszter egy helyütt a Tisztelt Ház helyett egyszerűen csak té házat mondott. Néhány tizedmásodpercet nyert ezzel, jóllehet, tömörítését kacagás kísérte. Summa summárum: a hozzászólók zöme megpróbálta legyőzni a rohanó időt, de most is akadtak, akiknek a világkiállításhoz kapcsolódó hozzászólásából nem hiányzott a tiszteletkor, s olyanok is voltak, akik ugyanazt mondták el, amit az előttük szóló. A Budapest — Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetéről, annak szükségességéről folyó vita egyik szünetében Dobos Józsefhét és Nagy Józsefnét faggattam, mi a véleményük az elhangzottakról. — A felszólalók zöme—jóllehet: egyetértett a kiállítás felvállalásával — mégis erőteljesen hangsúlyozta, hogy nem ártana az ország egészét érdekeltté tenni annak megrendezésében — mondta Dobosné. — A helyi fejlesztések mindenütt fontosak. Szívesen hallottam volna a borsodi hozzászólótól azt is, hogy fontos lenne az M3-as autópálya továbbépítése. Ha a következő alkalommal még egyszer szóba kerül ez a téma, én már azt is szeretném a kormánytól hallani, mennyibe kerül mindez. — A kiadások részleteit eddig csak Budapestre vetítve közölték — kapcsolódott a beszélgetésbe Nagy József né. — Ez is jelentős summa. Mégis — úgy érzem — jó lenne, ha vállalkoznánk a megrendezésére. Persze, bennem is ott bujkál: mi lesz, ha nem úgy sikerül, ahogy szeretnénk. — Ön március elején még azt mondta: úgy érzi, a sztrájktörvény nincs eléggé kimunkálva, most mégis elfogadta — fordultam ismét Nagy Józsefnéhez. — Szerencsésnek érzem, hogy március 8-án úgy döntöttünk: 22-ig elhalasztjuk a sztrájktörvénytervezet tárgyalását. Ugyanis az akkor kezünkben lévő javaslat még nem volt érett az elfogadásra. Viszont időközben több helyen is kiegészítették. Külön öröm számomra, hogy városomban, Hatvanban a Magyar Demokrata Fórum helyi csoportjának véleménye is sok szempontból megegyezik a törvényben foglaltakkal. Bár munkahelyemen, a konzervgyárban nem a sztrájk foglalkoztatja az embereket, hanem a termelés, mégis fontosnak érzem a sztrájk- törvényt, mert a dolgozók érdekeinek védelmét szolgálja a mostani formában. Kovács Andrással a parlamenten belül alakuló szekciókról váltottunk néhány szót. — Az utóbbi időben több szekció, csoport is szerveződött az Országgyűlésen belül. Milyen szerepük lehet ezeknek a Tisztelt Ház munkájában? — Csak a nagyobb létszámú szekcióknak látom igazán értelmét —. válaszolta Kovács András. — Csak az ilyeneknek van esélyük saját érdekeiknek megfelelően eldönteni a vitás kérdéseket. Ehhez viszont egy szekciónak az Országgyűlés mintegy harmadát kell tömörítenie. Másképpen nem tudja megszerezni a szükséges voksokat. Mindenesetre az agrárszektort, amelynek taglétszáma száz körül mozog, s az ugyancsak nagy létszámú energetikai szektort is elég erősnek tartom. — Úgy érzem, hogy a kisebb létszámú csoportoknak nem lehet nagy szerepük a törvényalkotó munkában. Ráadásul, ha sok ilyen akad, teljesen szétaprózódik a Parlament. — Valószínű, de én így sem tartom őket feleslegesnek — vélekedett Kovács András. — Bár ezek bizonyos tekintetben magukon viselik a lobbyjelleget, sőt egynéhány esetben csak afféle divathóbortból szerveződnek, az a legnagyobb hibájuk, hogy a szavazásoknál nem képesek megszerezni a szavazatok zömét, így pedig a lobbyzásnak nem sok haszna van. Nem is beszélve arról, hogy ezek a csoportok is gyakran üléseznek, s az ilyen jellegű összejövetelekből eddig is akadt elég. — Képviselőink közül hányán vesznek részt valamilyen szekció munkájában? — Árvái Lászlóné az egészségügyi, Csongrádi Csaba és Kócza Imre az energetikai, míg Sebők József és én az agrárszekcióban tevékenykedünk, sőt a többiek is fontolgatják, hogy belépjenek-e valamelyikbe. — Én úgy érzem, hogy a szekciók sokkal szervesebben jöttek létre, mint a bizottságok. Ezekhez általában foglalkozás, érdeklődési kör szerint csatlakoztak a tagok, míg a bizottságok statisztikai elvek alapján álltak össze, hiszen például figyelembe vették, hogy ezekben legyen elegendő számú fizikai dolgozó, s az ország minden megyéje képviseltesse magát. A szekciók kialakulása viszont azt jelzi, hogy egyesek maguk keresik meg a Parlamenten belüli helyüket. Elkép- zelhető-e, hogy épp ezek miatt a bizottságokat később felváltják majd a szekciók, s ezekben dől el számos kérdés? — A mostani ciklusban nem tartom elképzelhetőnek — válaszolta Kovács András. — Sőt, úgy érzem, erre a későbbiekben sem kerül sor. A szekciók szerveződése viszont alighanem elgondolkoztatja a vezetőket, hogy a parlamenti bizottságokat a későbbiekben alaposabb előkészítések után kell kialakítani. Homa János Beck Tamás y kereskedelmi 5 miniszter...
