Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-24 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 71. szám ÁRA: 1989. március 24., péntek 4,30 FORINT FÜZESABONY „Kedvez«) közlekedési adottságai következtében már régóta jelentős a szerepe.” (3. oldal) GYEREKEK HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ISKOLÁJA? „...neve nem rejti el a rossz csengésű szót: kisegítő.” (4. oldal) EGY KUPA KÉT VÁROMÁNYOSA „Megyeszékhelyünk... a női röplabda Magyar Népköztársa­sági Kupa négyesdöntőjének házigazdája lehet.” (6. oldal) ÜLÉST TARTOTT EGER VÁROS TANÁCSA „A lakosság a hagyományos amerre szavazott.” (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 5) 8, 211 25) 33 Grósz Károly ma találkozik Mihail Gorbacsowal Befejeződött az Országgyűlés márciusi ülésszaka Váljon nemzeti üggyé a Budapest—Bécs Világkiállítás A kormány tájékoztatóját a képviselők többsége jóváhagyta Csütörtökön este egynapos munkalátogatásra Moszkvába utazott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Kíséretében van Major László, az MSZMP KB-irodájának vezetője, a párt szóvivője, és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Kő­Tegnap, március 23-án ülést tartott Egerben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Heves Me­gyei Bizottsága. A pártbizottság tagjait, valamint a meghívott vendégeket Juhász Lajos titkár köszöntötte. Ezt követően került sor annak az anyagnak a megvi­tatására, amely a megyei pártbi­zottság és a végrehajtó bizottság munkarendjéről, munkamód­szeréről, a pártbizottság munka- bizottságainak, apparátusának feladatköréről és szervezeti fel­építéséről készült. Az írásos anyaghoz a végrehajtó bizottság megbízásából Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság első titkára fű­zött szóbeli kiegészítést. Ne az apparátusok, hanem a testületek... A pártbizottság első titkára bevezetőjében hangsűlyozta: az írásos jelentés a Központi Bi­zottság-1988. október 22-i ülé­sén elfogadott határozatok alap­ján készült, és az eredményeket, gondokat, a tennivalókat összeg­ző munkabizottság kikérte a te­rületi pártszervek, a nagyközsé­gi, az üzemi, az ágazati és az in­tai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB Nemzetközi Párt­kapcsolatok Osztályának veze­tője és Kimmel Emil, a Központi Bizottság Irodájának helyettes vezetője búcsúztatták. Jelen volt Vladlen Puntusz, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar vezetőt a Vnukovói repülőtéren Alekszandr Jakov­lev, az SZKP KB Politikai Bizott­tézmények pártbizottságainak a véleményét is. Információkat kért továbbá Csongrád, Borsod megyék pártbizottságaitól is, ahol már az említett témát napi­rendre tűzték. A továbbiakban a következőket emelte ki a pártbi­zottság első titkára: — Az előterjesztés a megyei pártbizottság által elfogadott fel­adattervnek megfelelően, a párt­értekezlet által megfogalmazott politikai program alapján kerül most a testület elé. Azzal a szán­dékkal fogalmaztuk meg javasla­tainkat, hogy azok elfogadása, a gyakorlatban való meggyökerez­tetése növelje a választott testü­letek szerepét, felelősségét. Egyértelműbbé tegye a pártbi­zottság, a végrehajtó bizottság az apparátus feladatát és viszonyát egymáshoz, illetve az irányított pártszervekben, alapszerveze­tekben a párttagsághoz. A javaslatból kitűnik, hogy a pártbizottság a párton belüli irá­nyító munkáját a területi pártbi­zottságokon keresztül végzi, ele­get téve annak a jogos igénynek, hogy testületek irányítsanak tes­ságának tagja, a KB nemzetközi ügyekért felelős titkára, valamint más hivatalos személyiségek kö­szöntötték. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagy­követe. A repülőtéri fogadtatás után Grósz Károly szálláshelyére uta­zott. Hivatalos programja pén­tek délelőtt kezdődik, ekkor ta­lálkozik Mihail Gorbacsovval. tületet — önállóságuk és hatás­körük tiszteletben tartásával —, és ne apparátusok apparátuso­kat. Ezt követően bejelentette, hogy a végrehajtó bizottság dön­tése alapján a pártbizottság saját munkájának segítése, döntései­nek tudományos megalapozása érdekében tanácsadó testületet hoz létre. A testület vezetőjét a pártbizottság bízza meg — mon­dotta. Létszáma változó lesz, a mindenkori feladathoz igazodik. A megfelelő testületi tagok ese­tenkénti jelölését a tanácsadó testület vezetője és a megyei pártbizottság tisztségviselői kö­zösen végzik el. Hozzátette a pártbizottság első titkára: bár & döntés vitát váltott ki, végül is azok az érvek győztek, amelyek az eddigieknél hatékonyabban tudják segíteni, támogatni azt a felelősségteljes munkát, amely napjainkban jelent munkát, célt, feladatot és követelményt az MSZMP-nek. Ez új gondolatsort folytatva Kiss Sándor arról szólt érvekkel, (Folytatás a 2. oldalon) A Budapest — Bécs Világkiál­lítás előkészítésének helyzetével foglalkozó kereskedelmi minisz­teri tájékoztató feletti vitával csütörtökön reggel 9 órakor — Szűrös Mátyás elnökletével — folytatta munkáját az Ország- gyűlés márciusi ülésszaka. Elsőként Nagy iványi András (Budapest, 19. vk.) az építési és közlekedési bizottság képvisele­tében elmondta: a testület szíve­sen vállalja a világkiállítással kapcsolatos parlamenti bizottsá­gi feladatokat, és az ipari bizott­sággal együtt támogatja a rende­zés gondolatát. A rendezvény ugyanis jó eszköz lehet arra, hogy az országot bemutassa a vi­lágnak, miihók ismerhessék meg hazánk gazdasági-társadalmi fejlődését, kultúráját. El kell ér­ni, hogy a világkiállítással a nem­zet cselekvőén azonosulni tud­jon. Éppen ezért elvárható, hogy a közvélemény mielőbb átfogó és részletes tájékoztatást kapjon a világkiállítás körülményeiről és következményeiről. Sajnos az eddigi tájékoztatás elnagyolt volt. Kifogásolta, hogy még nincs végleges előkészítő szervezete a világkiállításnak, nem áll a Par­lament rendelkezésére a ráfordí­tási terv, illetve nem ismertek a fi­nanszírozás lehetséges forrásai. Ugyanakkor rámutatott, hogy a kialakuló sokféle kezdeménye­zés kimozdíthatja a magyar gaz­daságot a stagnálás állapotából, az elképzelt és megvalósított fej­lesztések húzóerőt jelenthetnek a szerkezetátalakításban, az ide­genforgalomban, a kelet-nyugati gazdasági együttműködésben. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.) a településfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottság nevében felhívta a figyelmet, hogy a világ- kiállítás megrendezése csábító lehetőség, nagyszerű kihívás, de mint minden vállalkozás, kocká­zattól sem mentes. A kiállítás megrendezése csak akkor lehet igazán sikeres, ha nemzeti üggyé válik. Mint mondta, a veszélyek, fenntartások között főként az or­szág teherbíró képességét emlí­tik a kétkedők, nem minden alap nélkül. A bizonytalanokat azon­ban meg kell győzni a világkiállí­tás előnyeiről, nem elhallgatva a negatív hatásokat sem. A rende­zés jogának elnyerése esetén a bizottság arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a kiállítást alap­vetően üzleti vállalkozásként, a külföldi működő tőke széles kö­rű bevonásával kívánatos meg­rendezni. A kiállítással összefüg­gő fejlesztések tovább növelhe­tik a nyugati és az északkeleti or­szágrész közötti infrastrukturális különbségeket, ezért az országos településfejlesztési koncepció átdolgozásánál kiemelt figyel­met kell fordítani az aránytalan­ságok mérséklésére, még a kiállí­tás megrendezése előtt. Fontos szempont, hogy a rendezésben ne csak a főváros és az Észak-Du- nántúl, hanem további térségek, mindenekelőtt az agglomeráció is részt vegyen. A bizottság elfogadja, hogy a kiállítás alapgondolata a „Hidak a jövőbe” legyen, de szükséges­nek tartja a tartalom mielőbbi konkrét megfogalmazását, a részletek kidolgozását. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Az új gazdaságpolitikai titkár: Kürtösi Károly Parlamenti tudósítónk jelenti; _______ _________ ___ D ivat a szekciózás? Az utóbbi időben ugyancsak gyakran ült össze az Országgyű­lés. A mostani ülésszak — ha kis megszakítással is — öt napig tar­tott, így nem véletlen, hogy a hon­atyák — ahol csak lehetett — igyekeztek spórolni az idővel. Tették ezt azért is, mert csütörtö­kön még közel hatvanan óhajtot­tak hozzászólni, interpellálni, kérdezni. Aztán az idő szorítása miatt előfordult, hogy letapsol­tak egyeseket, sőt az is, hogy amikor Varga Imre kapott szót, s bejelentette: 14 percig venné igénybe a honatyák türelmét, morgás támadt a teremben, mert sokallották az időt. Igaz, tartal­mas és rendkívül kritikus beszé­de végén nagy tapsot kapott a szobrászművész. Az is az idővel való spórolásra utalt, hogy Beck Tamás kereskedelmi miniszter egy helyütt a Tisztelt Ház helyett egyszerűen csak té házat mon­dott. Néhány tizedmásodpercet nyert ezzel, jóllehet, tömörítését kacagás kísérte. Summa summárum: a hozzá­szólók zöme megpróbálta le­győzni a rohanó időt, de most is akadtak, akiknek a világkiállí­táshoz kapcsolódó hozzászólá­sából nem hiányzott a tisztelet­kor, s olyanok is voltak, akik ugyanazt mondták el, amit az előttük szóló. A Budapest — Bécs Világkiál­lítás előkészítésének helyzetéről, annak szükségességéről folyó vi­ta egyik szünetében Dobos Jó­zsefhét és Nagy Józsefnét faggat­tam, mi a véleményük az elhang­zottakról. — A felszólalók zöme—jólle­het: egyetértett a kiállítás felvál­lalásával — mégis erőteljesen hangsúlyozta, hogy nem ártana az ország egészét érdekeltté ten­ni annak megrendezésében — mondta Dobosné. — A helyi fej­lesztések mindenütt fontosak. Szívesen hallottam volna a bor­sodi hozzászólótól azt is, hogy fontos lenne az M3-as autópálya továbbépítése. Ha a következő alkalommal még egyszer szóba kerül ez a téma, én már azt is sze­retném a kormánytól hallani, mennyibe kerül mindez. — A kiadások részleteit eddig csak Budapestre vetítve közölték — kapcsolódott a beszélgetésbe Nagy József né. — Ez is jelentős summa. Mégis — úgy érzem — jó lenne, ha vállalkoznánk a meg­rendezésére. Persze, bennem is ott bujkál: mi lesz, ha nem úgy si­kerül, ahogy szeretnénk. — Ön március elején még azt mondta: úgy érzi, a sztrájktör­vény nincs eléggé kimunkálva, most mégis elfogadta — fordul­tam ismét Nagy Józsefnéhez. — Szerencsésnek érzem, hogy március 8-án úgy döntöttünk: 22-ig elhalasztjuk a sztrájktör­vénytervezet tárgyalását. Ugyanis az akkor kezünkben lé­vő javaslat még nem volt érett az elfogadásra. Viszont időközben több helyen is kiegészítették. Külön öröm számomra, hogy vá­rosomban, Hatvanban a Magyar Demokrata Fórum helyi cso­portjának véleménye is sok szempontból megegyezik a tör­vényben foglaltakkal. Bár mun­kahelyemen, a konzervgyárban nem a sztrájk foglalkoztatja az embereket, hanem a termelés, mégis fontosnak érzem a sztrájk- törvényt, mert a dolgozók érde­keinek védelmét szolgálja a mos­tani formában. Kovács Andrással a parla­menten belül alakuló szekciók­ról váltottunk néhány szót. — Az utóbbi időben több szekció, csoport is szerveződött az Országgyűlésen belül. Milyen szerepük lehet ezeknek a Tisztelt Ház munkájában? — Csak a nagyobb létszámú szekcióknak látom igazán értel­mét —. válaszolta Kovács And­rás. — Csak az ilyeneknek van esélyük saját érdekeiknek meg­felelően eldönteni a vitás kérdé­seket. Ehhez viszont egy szekci­ónak az Országgyűlés mintegy harmadát kell tömörítenie. Más­képpen nem tudja megszerezni a szükséges voksokat. Mindene­setre az agrárszektort, amelynek taglétszáma száz körül mozog, s az ugyancsak nagy létszámú energetikai szektort is elég erős­nek tartom. — Úgy érzem, hogy a kisebb létszámú csoportoknak nem le­het nagy szerepük a törvényalko­tó munkában. Ráadásul, ha sok ilyen akad, teljesen szétaprózó­dik a Parlament. — Valószínű, de én így sem tartom őket feleslegesnek — vé­lekedett Kovács András. — Bár ezek bizonyos tekintetben ma­gukon viselik a lobbyjelleget, sőt egynéhány esetben csak afféle divathóbortból szerveződnek, az a legnagyobb hibájuk, hogy a szavazásoknál nem képesek megszerezni a szavazatok zömét, így pedig a lobbyzásnak nem sok haszna van. Nem is beszélve ar­ról, hogy ezek a csoportok is gyakran üléseznek, s az ilyen jel­legű összejövetelekből eddig is akadt elég. — Képviselőink közül hányán vesznek részt valamilyen szekció munkájában? — Árvái Lászlóné az egész­ségügyi, Csongrádi Csaba és Kócza Imre az energetikai, míg Sebők József és én az agrárszek­cióban tevékenykedünk, sőt a többiek is fontolgatják, hogy be­lépjenek-e valamelyikbe. — Én úgy érzem, hogy a szek­ciók sokkal szervesebben jöttek létre, mint a bizottságok. Ezek­hez általában foglalkozás, érdek­lődési kör szerint csatlakoztak a tagok, míg a bizottságok statisz­tikai elvek alapján álltak össze, hiszen például figyelembe vették, hogy ezekben legyen elegendő számú fizikai dolgozó, s az or­szág minden megyéje képvisel­tesse magát. A szekciók kialaku­lása viszont azt jelzi, hogy egye­sek maguk keresik meg a Parla­menten belüli helyüket. Elkép- zelhető-e, hogy épp ezek miatt a bizottságokat később felváltják majd a szekciók, s ezekben dől el számos kérdés? — A mostani ciklusban nem tartom elképzelhetőnek — vála­szolta Kovács András. — Sőt, úgy érzem, erre a későbbiekben sem kerül sor. A szekciók szerve­ződése viszont alighanem elgon­dolkoztatja a vezetőket, hogy a parlamenti bizottságokat a ké­sőbbiekben alaposabb előkészí­tések után kell kialakítani. Homa János Beck Tamás y kereskedelmi 5 miniszter...

Next

/
Thumbnails
Contents