Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-22 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA NOTESZNAP „...mire mennénk, ha a közéletben csupa orrszarvú szervez­kedne és tevékenykedne... (3. oldal) MÉG MINDIG CSAK TERV A VÍZIPARADICSOM ,,..Egy csomó kérdés vár válaszra” (3. oldal) FOCI-VISSZAPILLANTÓ „Az esélytelen nyugalmával * Két kapufa, egy gól * Kom- polti szív * A forduló válogatottja (6. oldal) ÓRAIGAZÍTÁS VASÁRNAP „A hajnal előtti világosodást megelőzően...” (8. oldal) A Tanácsköztársaság figyelmeztető emlék Tudományos ülés Egerben Ülést tartott a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága március 21-én, kedden ülést tartott. A testület elemezte a politikai rendszer reformjáról a párton be­lül lefolytatott viták tapasztalatait. A tagság észrevételeinek figye­lembevételével a Politikai Bizottság ajánlja a Központi Bizottság­nak az erről kiadott állásfoglalás-tervezet módosítását. A Politikai Bizottság összefoglaló jelentést hallgatott meg az or­szágban tartott március 15-i ünnepségekről, és ennek tapasztala­tairól tájékoztatja a Központi Bizottságot. A továbbiakban a testület időszerű politikai kérdéseket tár­gyalt. Holland delegáció a Parlamentben Az emlékülés A Holland Keresztényde­mokrata Tömörülés parlamenti frakciójának küldöttsége — amely a Hazafias Népfront meg­hívására tartózkodik hazánkban — kedden Fekete Jánossal, az Országgyűlés reformügyi ad hoc bizottságának elnökével, Réger Antallal, a külügyi bizottság tit­kárával és Viola Károllyal, a honvédelmi bizottság tagjával találkozott a Parlamentben. A Bert de Vries vezette delegá­ció tagjai elsősorban kelet- és nyugat-európai gazdasági és po­litikai kapcsolatainkra voltak kí­váncsiak. Fekete János rámuta­tott: a szocialista országok közül először, 1968-ban nagyszabású reform kezdődött hazánkban, de akkor nem tudtuk a politikai re­formot is hozzárendelni. Időköz­ben gazdasági és társadalmi gondjaink egyértelműen ráve­zettek, hogy politikai reformok nélkül a gazdaságiak nem érvé­nyesülhetnek. Szólt arról is, hogy hazánkban jelentős eredménye­ket értünk el mind az emberi sza­badságjogok kiteljesedésében, mind a gazdálkodás liberalizálá­sában, s ennek illusztrálására az egyesülési és társasági törvénye­ket említette. Szeretnénk, ha a nyugat-euró­pai tőke nagyobb arányban jön­ne be hazánkba — mondotta. Arra a kérdésre, hogy mennyire tudjuk a tőkéseket gazdasági­politikai stabilitásunkról meg­győzni, hangsúlyozta: Magyar- ország mindig pontosan, időben törleszti az éppen esedékes tarto­zásait, s emiatt jó nevünk van a nemzetközi pénzvilágban. Viola Károly szólt a katonai biztonság kérdéseiről, s megem­lítette, hogy hazánk semlegessé­gének témaköre társadalmi éle­tünk robbanásszerű változásával együtt merült fel. Hazánk a Var­sói Szerződés tagja — szögezte le —, s egyben rámutatott arra, hogy a Szovjetunió leszerelési ja­vaslatai, s az ezzel kapcsolatban megtett intézkedései az egész vi­lágon kedvező változást, enyhü­lést hoztak, s mindez a leszerelési folyamat gyorsulását eredmé­nyezte. Réger Antal a keleti és a nyu­gati világhoz való kapcsolódása­inkról szólt a kötetlen beszélge­tés során, s érzékeltette, hogy ha­zánk korrekt, kölcsönösen elfo­gadható kapcsolatokra törekszik minden partnerével. (MTI) A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 70. évfordulója tiszteletére tegnap délelőtt tudo­mányos emlékülést rendeztek az MSZMP Heves Megyei Bizott­ságának Oktatási Igazgatóságán a Ho Si Minh Tanárképző Főis­kola, valamint a GATE Gyön­gyösi Vállalatgazdasági Üzem­mérnökképző Intézete közös szervezésében. Az eseményt Palcsóné dr. Zám Éva,tanszékvezető főisko­lai tanár, az egri tanárképző főis­kola főigazgató-helyettese nyi­totta meg, aki a hetven évvel ez­előtti események rövid összefog­lalása után hangsúlyozta, hogy az akkor történtek a mai napig jelentős tanulságokkal szolgál­nak. Ezt követően dr. Vasas Joa- c/n'mkandidátus, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának tit­kára, az eseménynek otthont adó intézmény igazgatója köszöntöt­te a résztvevőket. Kiemelte, hogy ma különösen aktuális felidézni, és tudományos szempontból ele­mezni a Tanácsköztársaság kiki­áltásával kapcsolatos időszakot. Megemlítette azt is, hogy az em­lékülés szervezésében részt vál­laló intézmények összefogása is garancia lehet az ellentmondá­sos történelmi korszak kérdései­nek tisztázására. A köszöntő után Figyelmezte­tő emlék címmel dr. Dráviczki Imre, tanszékvezető főiskolai ta­nár referált a hét évtizede történt eseményekről. Bevezetésként azt a kérdést tette fel, hogy a ma­gyar történelem egy ilyen jelen­tős epizódja miért nem vált a nemzettudat részévé, hiszen úgy tűnik, mintha nem lenne ’’üzene­te” a ma küzdők számára. Tisztá­zandó tehát, hogy feledésbe me­nő, vagy figyelmeztető emlék-e a nemzet számára. A választ a kö­vetkezőképpen adta meg az ösz- szetett okok és következmények részletezése után: ”A Tanács­köztársaság múltunk egy rövid életű, de roppant igényű vállal­kozása volt, amelyben a vállalko­zás grandiózus mérete és a ren­delkezésre álló erők mennyisége között áthidalhatatlan szakadék tátongott. Ezért maradt ’’torzó” a kísérlet és innen az ’’emlék” sorsának ellentmondásos útja. A történelem most kezd arra a pontra érkezni, hogy a proletári- átus, a nép, a szocializmus nevé­ben fellépő forradalmárok hitü­ket kibékítsék az értelmükkel, az utópiát a tudományra cseréljék át, reálisan számoljanak ember­rel, történelemmel, lehetőséggel és tanulsággal. A Magyar Ta­nácsköztársaság tehát figyel­meztető emlék! A múlttal kell el­számolni, hogy megtaláljuk a he­lyét a nemzet történelmi tudatá­ban, és hogy tiszta lappal kezd­hessük a jövőt. A magyar 1919 erre figyelmezteti a mai emléke- zőket.” A referátumot követően kor­résztvevoi (Fotó: Gál Gábor) referátumok következtek. Első­ként dr. Kiss lászló, főiskolai ad­junktus a Tanácsköztársaság fontosabb elméleti és gyakorlati problémáiról szólt. Aggod Jó­zsef, tanszékvezető egyetemi ta­nár pedig a Tanácsköztársaság politikai, filozófiai szemléleté­hez fűzött megjegyzéseket a dia­lektikus ellentmondásokhoz va­ló viszony szemszögéből. Dr.Nagy József kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár a párt vezető szerepének kérdéseit boncolgatta a Tanácsköztársaság idején. Dr. Sike Sándor, főiskolai ta­nársegéd Buharin filozófiai fel­fogásáról, s a szocialista forra­dalmat követő néhány problé­máról tartott előadást. Végezetül dr. Szecskó Károly, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottsága archívumának vezetője az Egri Vörösújságot mutatta be. A tudományos emlékülés a délutáni órákban ért véget. Ünnepség a Tanácsköztársaság kikiáltásának és a KISZ zászlóbontásának évfordulóján A maovar társadalom történelmi léptékű változások korát éli A Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 70. és a KISZ zászlóbontá­sának 32. évfordulója alkalmá­ból ünnepséget rendeztek teg­nap Egerben, az Ifjúsági Házban a megyei KISZ-bizottság szerve­zésében. Az esemény résztvevőit Sós Tamás, a KISZ Heves Me­gyei Bizottságának első titkára köszöntötte, s értékelte a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség több mint három évtize­des tevékenységét. Többek kö­zött elmondta, hogy a KISZ vál­lalja a történelmi hagyományo­kat, most az átalakulás idején is. Rámutatott arra, hogy napjaink­ban a politikai intézményrend­szer hagyományos szervezeti formáit túlhaladta az idő, az ifjú­sági szövetség megújulása szük­séges. Ebben az alulról építke­zésnek kell dominálnia. Hangsú­lyozta: az ifjúsági szövetség az el­következőkben is vállalja a hala­dó baloldali eszméket. Ezt követően emelkedett szó­lásra Juhász Lajos, a megyei pártbizottság titkára, az ünnep­ség szónoka. — Az ünnepnapoknak külön­leges helyük, szerepük van min­dennapi életünkben — mondta bevezetőjében. — A tiszteletnek, a megemlékezésnek szentelt, a hétköznapok közül kiváló napok ezek, amelyeknek az előretekin­tés, a jövő szempontjából is van üzenni valójuk. Különösen igaz ez ma, amikor a magyar társada­lom történelmi léptékű változá­sok, átalakulások korát éli, ami­kor új fejlődési szakaszra való át­álláson munkálkodik. Március 21-e is egy különleges jelentősé­gű ünnepnap a magyar munkás- mozgalom, a magyar nép törté­netében. Ezt követően felelevenítette az 1919. március 21-én történte­ket. Mint mondotta: e napon a haladásért folytatott évszázados küzdelem történelmi folytpnos- sága testesült meg a munkásosz­tály hatalomra jutásában. A Ta­nácsköztársaság folytatója és to­vábbfejlesztője volt az őszirózsás forradalom ügyének, mindan­nak, ami a magyar nép történeté­ben, fejlődésében haladó, előre­mutató volt. Bár elbukott, s a re­akció kegyetlen terrorral állt bosszút, az uralkodó osztály az ellenforradalmi rendszer egész időszakában rettegve gondolt a tanácsköztársaságra. — A magyar munkásmozga­lom minden időben és minden körülmények között gondosko­dó szeretettel, politikai céltuda­tossággal és felelősségei foglal­kozott az ifjúsággal — folytatta Juhász Lajos. — Tette azt abból a felismerésből kiindulva, hogy a mozgalom előtt álló feladatok je­lentős része kapcsolódik az ifjú­sághoz, megvalósításuk feltétele, hogy az ifjúság egyetértsen célja­ival, tudatosan készüljön annak elérésére, illetve tevékenyen ve­gyen részt azok valóra váltásá­ban. Ezután a magyar kommunista ifjúsági mozgalom 1957. március 21-ével kezdődő fejezetével, a KISZ zászlóbontásával foglalko­zott az ünnepség szónoka. — A megalakult KISZ nagy segítséget jelentett a megújuló, pártnak — mondta. — Segítségé­vel a párt képes volt ellenállni az ellenforradalmi erők utóvédhar­cainak, nem hódolt be az újjáéle­dő szektás törekvésnek. Még ja­vában folytak a legkülönbözőbb viták a történtekről, voltak akik a maguk régi politikáját akarták igazolni, de a párt már kidolgoz­ta a továbblépés programját. Föl­éledtek — föleszméltek a fiatalok is. A KISZ-t alapító ifjú kommu­nistáktól gyakran — főleg az ötvenes évek végén — hősies helytállást követelt az idő, de megalakulásának pillanatától részese, alapítója volt annak a több mint harmincéves folya­matnak, amelyet — a mai kriti­kákkal együtt .is — joggal nevez­hetünk történelmünk egyik leg­kiegyensúlyozottabb korszaká­nak. A KISZ megalakulásától kezdve a dicső elődök, a KIMSZ-esek örökösének, a ma­gyar kommunista ifjúsági moz­galom továbbfolytatójának val­lotta magát, tevékenységével bi­zonyította, hogy harcostársa a Magyar Szocialista Munkáspárt­nak. Szólt arról is, hogy nagy kihí­vás az alkotó jelen a ma felnőtt és ifjú kommunista mozgalmának. Az MSZMP politikáját kritikai­lag elemezve a ma változó felté­teleihez igazítja. A jövőben a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség sem működhet úgy to­vább, mint az elmúlt években. Ez nem elhatározás kérdése, a meg­újulásra való törekvést az élet kényszerítette ki. A magyar bel­politika az állandó belső átalakí­tások korát éli, más lesz a KISZ is. Az MSZMP arra törekszik, hogy tevékenységének megvál­tozásával összhangban markán­san megjelenjenek az ifjúsági (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás! ünnepség Egerben Folytatódik az ülésszak Mától folytatja munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka. Mint ismert, a Par­lament 8-án ült össze, s három napon keresztül több napi­rendi pontot tárgyalt, közöt­tük Magyarország alkotmá­nyának szabályozási elveit. Most két újabb jelentős té­ma kerül a honatyák elé. Ezek közül a sztrájkról szóló tör­vényjavaslattal már a tárgyso­rozat megállapításánál némi fennakadás volt. Király Zol­tán ugyanis indítványozta, hogy ezt a tervezetet vegyék le a napirendről. Úgy indokolta, hogy a független szakszerve­zetek, illetve a politikai szer­vezetek többségükben ellen­zik e téma megvitatását. E kérdésben nem alakult ki a kormányzat és a független szakszervezetek, s véleménye szerint a társadalom nagy ré­sze között konszenzus. Az elnöklő Horváth Lajos felhívta a figyelmet, hogy amit a kormány megtárgyalni javasol, azt az ügyrend értel­mében kötelező napirendre tűzni. Az expozé után azon­ban hozhatnak olyan döntést, hogy nem kívánnak a témával foglalkozni. Ilyen közjáték után kerül most a Ház elé a törvényja­vaslat. Az előzetesen napvi­lágra került tervezet úgy­mond azt célozza, hogy a sztrájkot mint eszközt csak végső esetben lehessen igény­be venni, s hogy kiszámítható legyen a jogellenes sztrájk szankciója. A parlamenti bizottságok­ban folytatott vitákból kitű­nik, hogy a képviselők között sem egységes e készülő jog­szabály megítélése. Akad aki úgy vélekedik, hogy nem al- • kalmas az elfogadásra, hiszen ; nem nyújt kapaszkodót a sztrájk jogosságának megíté­lését illetően, nem tisztázza, hogy ki viseli a felelősséget a munkabeszüntetések követ­kezményeiért. Az egyik szak- szervezeti vezető kifogásolta, hogy a tervezet a munkahe­lyek falain belülre kívánja szorítani a sztrájkok lehetősé­gét. A kormányt védi azáltal, hogy kiemeli azok köréből, akiknek a ténykedése ellen sztrájkkal lehet fellépni. De végül is a honatyák je­lentős köre támogatja a szoli­daritási sztrájk lehetővé téte­lét, s azt is, hogy ne csak a szakszervezetek, hanem az érintett dolgozók is kezdemé­nyezzenek sztrájkot. Úgy tűnik, hogy az expozé után lesz vita, sőt a képviselők elfogadják a törvényjavasla­tot. Ugyanis a jogszabály fo­galmazói menet közben több ezer hasznos észrevételt kap­tak, s ezek közül sokat átve­zettek a tervezetbe. Ez ígéri azt, hogy egyre több ember el­képzelésével találkozik a le- • endő törvény. Az ülésszak másik nagy té- í mája a Bécs — Budapest vi- . lágkiállítás kérdése lesz. En- j nek előkészületeiről Beck Ta- más kereskedelmi miniszter ■ ad tájékoztatót. A képviselők : csakúgy mint az ország lakói akkor érzik saját ügyüknek 1 ezt a kiállítást, ha meggyőző érveket kapnak arról, hogy ez , nemzeti érdek, s előbb-utóbb ■ , hasznot hoz az egész hazának. Homa János I XL. évfolyam, 69. szám ÁRA: 1989. március 22., szerda 4,30 FORINT

Next

/
Thumbnails
Contents