Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 68. szám ÁRA: 1989. március 21., kedd 4,30 FORINT TAKARÉKOSKODUNK - DE MILYEN ÁRON? „a feleslegesen tartott munkaerő akkor is drága, ha olcsó bérrel megelégszik...’" (3. oldal) A NEMZET TELEVÍZIÓJA „...jöjjön inkább a Rabszolgasors.” (4. oldat) BRONZÉREM, ÖRÖMKÖNNYEKKEL „Az utolsó másodpercekben már állva tombolt az egri tá­bor.” (5. oldal) HALÁLOS BALESET HEVES ÉS TENK KÖZÖTT „Olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.” (8. oldal) Grósz Károly a Szovjetunióba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására csütörtökön a Szovjetunióba utazik. A tervek szerint pénteken meg­beszélést folytat Mihail Gorbacsovval, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárával, majd nemzetközi sajtókonferencián találkozik a sajtó képviselőivel. Grósz Károly szovjetunióbeli látogatása alkalmából Major László, a KB-iroda vezetője, a párt szóvivője és Thürmer Gyula, a párt főtit­kárának külpolitikai tanácsadója hétfőn találkozott a Budapesten dolgozó szovjet újságírókkal. A szívélyes légkörű megbeszélésen tá­jékoztatást adtak az MSZMP bel- és külpolitikájának időszerű kér­déseiről, a küszöbön álló magyar — szovjet főtitkári találkozó előké­születeiről. Kárpáti Ferenc Finnországban Az ország legkisebb városa: Pétervására A város címerében Szent Márton Az oklevél ünnepélyes átadása (Fotó: Gál Gábor) Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter hétfőn megkezdte négynapos hivatalos látogatását Finnországban. Kár­páti Ferenc ott-tartózkodása so­rán megismerkedik a finn védel­mi erők tevékenységével, felkere­si az ENSZ-katonák kiképzésé­vel foglalkozó ninisalói közpon­Megtartotta első üléseit hét­főn a Minisztertanács új összeté­telű Tanácsadó Testületé és a Mi­nisztertanács Világgazdasági Ta­nácsadó Testületé. Az előbbi tes­tület ülésén részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnö­ke, az újonnan létrejött tanácsa­dó szerv munkájában pedig Nyers Rezső államminiszter. A Minisztertanács Tanácsadó Tes­tületének elnökéül Berend T. Ivánt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét választották meg. Az újjáalakult testület tag­jai: Bihari Mihály, Csáki Csaba, Csurgay Árpád, Gazsó Ferenc, Kolosi Tamás, Kopátsy Sándor, Nyitrai Ferencné, Pataki Ferenc, Pokol Béla és Valki László. A Minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó Testületének elnöke Bognár József, tagjai: Csikós­Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa (OKISZ) hétfőn ülést tartott. A testület állást fog­lalt a szövetkezeti törvény, vala­mint az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet mó­dosításáról. Az ülésen a résztve­vők elfogadásra ajánlották, hogy a szövetkezeti törvény az eddig oszthatatlan szövetkezeti tulaj-., dönt részben oszthatóvá minő­sítse. E módosítás lehetővé ten­né, hogy a szövetkezetek 1988. december 31-i vagyonuk legfel­tot, valamint a finn szárazföldi, légi- és haditengerészeti erők több egységét. A magyar honvédelmi minisz­tert fogadja majd Harri Holkeri miniszterelnök, Öle Norrback finn honvédelmi miniszter és Ja- akko Valtanen tábornok, a finn védelmi erők főparancsnoka. Nagy Béla, Fekete János, Tardos Márton, Veress Péter. A tanácsadók a Magyar Tudo­mányos Akadémia szellemi bá­zisára támaszkodva véleménye­zik a stratégiai jelentőségű társa­dalmi-gazdasági folyamatokat, a kormányzati döntéseket, bizo­nyos esetekben pedig maguk is önálló döntéseket kezdemé­nyezhetnek, értékelik ezek hatá­sait. A testületek a kormány és a kabinet munkaprogramja alap­ján dolgoznak. A Miniszterta­nács Tanácsadó Testületének tagjai többek között a tulajdon­rendszer reformjának koncepci­ójával, a versenyszabályozás ki­építésének feladataival, a gazda­sági nyitás elgondolásaival fog­lalkoznak. A Minisztertanács Vi­lággazdasági Tanácsadó Testüle­té munkájához hazai és külföldi szakembereket kérhet fel. jebb 50 százalékát december 31-i vagyonuk legfeljebb 50 szá­zalékát szövetkezeti üzletrész­ként tagi tulajdonba adják. Az 1982. január 1-je után, a tagok vagyoni hozzájárulásából ala­kult, és jelenleg is így működő kisszövetkezetekre e korlátozás nem vonatkozna. A szövetkezeti törvény módo­sítása szerint a tagok kétharma­dos többségének titkosan hozott közgyűlési határozata szükséges az átalakuláshoz. Már mintegy hat évszázaddal ezelőtt is — amint a község neve is elárulja — híres vásározóhely volt a hegyek kötényében fekvő Pétervására. Történelmi előde­inknél fontos szempontot játszott a vásározóhely, hiszen a nép nemcsak adott-vett, hanem ügyes-bajos dolgát is intézte ilyenkor. A 18. századtól kezdődően azonban egy-egy nagyobb tele­pülés csak akkor pályázhatott a már megtisztelő rangot jelentő városi címre, ha az ott lakóknak kulturáltabb életszínvonalat, rangos társadalmi és művészeti élményt is tudtak kínálni a hona­tyák. Mindezek óhatatlanul eszébe jutnak a történelmi esemény kró­nikásának egy-egy mai városa- vatón, s kétely dolgozik benne: nem lesz-e sok a jóból... Ha a pétervásári Hősök kertje kőoroszlánjainak nem is, de az ott élők apraja-nagyja számára emlékezetes nap március 20-a. Az ekkor tartott ünnepi tanácsü­lésen vált valóra az egykori járási székhelyen élők álma: hivatalo­san is várossá nyilvánította Péter- vásárátdr. Raff Miklós államtit­kár, a Minisztertanács hivatalá­nak elnöke. A városka mozijának székso­rait néhány órára az ünnepi tanácsülés résztvevői és díszven­dégei töltötték meg. Az elnök­ségben foglalt helyet többek kö­zött Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság első titkára, Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsá­nak elnöke, Barta Alajos ország- gyűlési képviselő. A Himnusz elhangzása után, amelyet a helybéli általános isko­la gyermekkórusa énekelt, dr. Raff Miklós államtitkár köszön­tötte Magyarország legkisebb s legfiatalabb városát. Elmondot­ta: a városiasság külső jegyeit legkevésbé felmutatni képes te­lepülés 960 lakásával, alig három­ezer lakosával valóban kurió­zumnak számít még a magyar vá­rosok egyre népesebb családjá­ban is. Ha ironizálni akarnánk, így jellemezhetnénk: ez a falu mától város. Tény és való, hogy A Magyar Nemzeti Bank az alábbiak közlésére kérte az MTI-t: Az MNB március 21-i hatály- lyal átlagosan 5 százalékkal leér­tékeli a forintot a konvertibilis devizákkal szemben. Az intézke­dést elsősorban a március 1-jétől megindult korlátozott bankközi devizapiac kiegyensúlyozottabb körülmények között történő működtetése indokolja. Az árfo­lyam-módosítás egyidejűleg hozzájárul a gazdaságos konver­tibilis elszámolású export ösz­tönzéséhez, valamint csillapítja az importliberalizáció hatására is erősödő devizakeresletet. A la­kosság rendelkezésére álló egyé­ni turistadeviza-ellátmány és a közlekedési költségkeret ará­nyosan emelkedik. A Pénzügyminisztérium az alábbi tájékoztatást adta: A külföldre utazás pénzügyi feltételeiről és a magáncélú uta­zási valutaellátásról szóló 84/ 1987-es (XII. 27.) PM számú rendelet 17. paragrafusa alapján egy települést várossá ugyan egy államjogi aktus emel, ám ennek a valóságfedezete objektív té­nyekben gyökerezik. Egy telepü­lés nem attól város, hogy meny­nyien lakják, vannak-e díszes középületei, hanem attól: köz­ponti hely-e, centruma-e egy táj­nak, képes-e maga köré szervez­ni a környező településeket. Pé­tervására kicsiny, és ha nem is mutat fel sokat a már említett külső jegyekből, mégis valóságos „központi hely”. A környező kis falvakból ide vezetnek az utak, itt szerezhetik be középfokúnak minősíthető szükségleteiket, itt találnak munkaalkalmakat. En­nek a Mátra és a Bükk között el­terülő tájnak valójában Pétervá­sára a természetes központja, vagyis ez a város. Természetesen ez a cím — hangsúlyozta az ál­lamtitkár — a korszerű értelme­zés szerint nem kiváltságokat, hanem kötelezettségeket hor­doz. Ugyanis a város nem uralja, hanem fejlettebb intézményeivel szolgálja környezetét. Szeren­csére Pétervásárának mindig olyan lakossága volt, amely a maga szerény lehetőségeit maxi­málisan igyekezett kihasználni. Ilyenek voltak vezetői is. Elisme­réssel kell szólni most a régi tiszt­ségviselőkről, dr. Kelemen Fe­rencről, a hatvanas évek orszá­a konvertibilis elszámolású or­szágokba történő utazáshoz 1989. március 21-től igénybe ve­hető turistaellátmány és közle­kedési költségkeret összege — a forint konvertibilis valutákkal szemben történő 5 százalékos le­értékelése miatt — az alábbi: 1. ) A turistaellátmány összege 3 naptári évi időszakra 21 200 forint; 2. ) A 14. életévüket be nem töltött kiutazók részére naptári évenként egy alkalommal 3000 forint összegű konvertibilis el­számolású fizetőeszköz vásárol­ható; 3. ) A közlekedési költségkeret összege három naptári évi idő­szakra 14 500 forint, amelynek terhére gépjárműüzemanyag- költségre 6700 forint összegű konvertibilis elszámolású fizető- eszköz vásárolható; 4. ) A turistaellátmány igény- bevételére nem jogosultak 1989- ben egy alkalommal 3000 forint összegű konvertibilis elszámolá­sú fizetőeszközt vásárolhatnak; gosan ismert tanácselnökéről és Kovács Bertalanról, a pétervásá­ri járási tanács elnökéről, akik szíwel-lélekkel dolgoztak szű- kebb pátriájukért. Uj lap nyílik tehát a település több mint hat évszázados életében. Legyen Pé­tervására jó otthona az itt lakók­nak, természetes központja, szervezője és szolgálója e tájnak, amelynek szükségletei tették őt várossá. E gondolatok elhangzása után dr. Raff Miklós átnyújtotta Pé­tervására várossá nyilvánításá­nak dokumentumát Pál László­nak, a városi tanács elnökének, aki a következő gondolatokkal köszönte meg a bizalmat: Az új cím nem jelenti a kör­nyék bekebelezését. Sokkal in­kább az Arany János-i bölcses­ség alapján a közös emelkedést, fejlődést kívánjuk Kisfüzesnek, Ivádnak, Váraszónak, Erdőkö- vesdnek. Ezért városunk címeré­nek központi mezőjében kapott helyet Szent Márton, a közös te­herviselés és a gondoskodás vé­dőszentje. Tudjuk azt is: a városi rang nem emeletes házakkal jár, hanem a humánumnak otthont teremtő alkotóhelyet, korszerűbb emberi létet biztosító otthont je­lent. Ennek megvalósításáért kí­vánunk dolgozni, tenni. (Folytatás a 2. oldalon) 5. A Jugoszlávián keresztül Bulgáriába kiutazók részére — évente egy alkalommal — turis­taellátmányuk terhelése nélkül 600 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz szol­gáltatható ki; 6. A magyar — jugoszláv kis- határforgalomban érvényes ha­tárátlépési engedély alapján ki­utazók utazásonként, turistael­látmányuk terhelése nélkül, 300 forint összegű konvertibilis el­számolású fizetőeszközt vásárol­hatnak. Azok a mozgáskorlátozott személyek, akiknek a módosított 1/1975 (II.5.) KPM-BM együt­tes rendelet 51/A paragrafusa alapján kiállított engedélyük van, a közlekedési költségkeret teljes összegének terhére vásá­rolhatnak gépjárműüzemanyag­költségre konvertibilis elszámo­lású fizetőeszközt. A leértékeléssel arányosan változnak a valutalapokon lévő maradványösszegek is. A jelen múltja Akik élőszóval az akkori i múltat idézni tudnák még, ke- vesen vannak már. Pedig nincs s hitelesebb történelemtanár az , Élet katedráját megjárt em­bernél, aki megbölcsült szem- . tanúja, cselekvő részese volt j századelőnk kavargó világá­nak. Aki hetven évvel ezelőtt hasonelvű társaival együtt for­málta az ország sorsát: észér- ’ vekkel, munkával, fegyverrel írta megújuló történelmét, s számunkra — a jelen múltját. Amely hét évtizede — mint Szamuely Tibor pátosz nélkü­li, kemény és értelmes szavai­ból tudjuk — ígéretes jelen volt: „Kedves elvtársak, nagy örömhírt jöttem veletek kö- . zölni. Most érkeztem a Gyűj­tőfogházból, ahol a kommu­nista foglyok és a Szociálde­mokrata Párt vezetősége kö­zös megbeszélést tartott. A két párt ebben az órában meg­egyezett egymással. Megtör­tént a szocialista fúzió és ezzel megszületett a Magyar Ta­nácsköztársaság!” Az egykori, híres kiáltvány, amely Mindenkihez szól, esz­mei és lelki közösségre, teljes egységre sarkall. Történelmi sugallataként a mai március törekvéseinek. Alapelvei or­szágos reformtörekvéseink­ben születnek újjá, amikor kö­zösen megfogalmazott célunk a nemzeti összefogás, az ér­tékteremtő egység, a gazdasá­gi fellendülés. Vagyis mindaz, ami világpolgári szinten mér­hetővé teszi Kárpát-medence- ; beli életünket. Abban az idő- . szakban, amikor az éledő de­mokrácia jegyében sokfélék vagyunk, ám tiszteletben tart- " juk egymás meggyőződését, hitét az egyetértésben. Ez az egyetértés — hangzott fel már­cius idusán is — jelképes kéz­fogás, amelynek meghatározó jelentősége reménnyel tölthet el mindannyiunkat közös, jobb jövőnk zálogaként. Ennek az ígéretesebb, szebb és békésebb jövőnek a megvalósulását fűzi össze gondolatban és tettekben a ma ; emberét a példamutató elő­dökkel, akik nemcsak az ös­vényt taposták előttünk, de maradandó mérföldkövekkel is jelölték az út fontos állomá­sait. Ha megszakadt is a 133 nap dicsőséges időszámítása, a tizenkilencesek utókornak szánt mementói kiállták az év­tizedek próbáit. Bronzba ön­tött arcélek, márványba vésett nevek, emlékezetből kitöröl­hetetlen tettek váltak nemze­dékek örökségévé. Mint meg­annyi eszmei, szellemi kincs, birtokolható nemzeti erő, ; amely szorosan és elszakítha- ' tatlanul kötődik magyarságtu- : datunkhoz. S ahhoz a bizton- | ságérzetünkhöz, amelynek ’ alapja: elismert és megfelelő helyünk, garantált jogunk, I tisztességes nemzetközi szere- 1 púnk van a világban. A kor parancsa, kihívása mindig óriási áldozatvállalás- ! ra, tehertételre késztette a ha- 1 ladás híveit szerte e hazában. ] | A küzdelmek részesei, a szá- ] ; zadforduló szülöttei egyre ke- ! I vesebben szólhatnak már je- j ! lenlétünkben, de magvas üze- ] ; netük — Babits Mihály versso- ; ! raiban — emlékként vésődik j I belénk: „Magyarok! A kor | i nagy dolgokra hí/ mi vagyunk j : az idők postásai/ mi küldjük í I szét a vörös levelet/ melynek ! ! pecsétjei vérző szívek.” Szilvás István Az MSZMP főtitkára a Belügyminisztériumban Grósz Károly, az MSZMP főtitkára hétfőn a Belügyminisztériumba látogatott, ahol Horváth István belügyminiszter és Csillik András, az MSZMP BM Bizottságának első titkára fogadta. A főtitkár kötetlen eszmecserét folytatott az MSZMP belügyminisztériumi párt-végre­hajtóbizottságának tagjaival időszerű politikai kérdésekről, valamint a pártszervezetek helyzetéről, további tevékenységéről. Megalakult a Minisztertanács Tanácsadó Testületé A szövetkezeti törvény módosításáról tárgyalt az OKISZ Öt százalékkal leértékelték a forintot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents