Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-02 / 52. szám
4. KULTÚRA - KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. március 2., csütörtök Egerben színművész mondja el az ünnepi beszédet Jószomszédom: a költő Előkészületek március 15-re A különböző helyi tömegszervezetek és néháriy alternatív szervezet összefogásával készülnek a megyeszékhelyen március 15-e méltó megünneplésére. A mintegy húsztagú ünnepi rendezvényeket előkészítő bizottság előzetesen már megállapodott az egri rendezvények helyszíneiben. Ezek szerint március 15-én délelőtt 10 órakor a Szabadság téren, a tanárképző főiskola előtt tartanak műsoros megemlékezést, majd 11 órakor a Petőfi téren koszorúzásra kerül sor. A program este fél 7-kor a főiskola előtt Kossuth emléktábla-avatással folytatódik, majd fáklyás felvonulással zárul. Kedden a tanárképző főiskola történelem tanszékén az előkészítő bizottság munkacsoportja döntött arról, hogy az egri pedagógus-pártbizottság, a Petőfi Kollégisták Baráti Köre, illetve a Magyar Demokrata Fórum egri csoportja által benyújtott három ünnepi beszéd közül melyik hangozzon el. Dr. Nagy József tanszékvezető főiskolai tanár, Bo- zsik Raffael adjunktus, Honfi Gábor, az előkészítő bizottság megbízott szervezője, valamint dr. Sándor Andrásivá és Szarvas Béla — utóbbiak az MDF részéről — végül is a Magyar Demokrata Fórum egri csoportja által benyújtott beszéd mellett voksolt. A megemlékezést Blaskó Balázs egri színművész mondja majd el. Józsi bácsi igen közel került a szívemhez. Egyáltalán hozzám. No, nem amiatt, hogy pár éve csupán egy lakásfal választ el bennünket, hanem mert olyasfélejelre bukkantam minap, amely egészen új megvilágításba helyezte személyét, kissé megtört, időviselte alakját. Voltaképpen egy barna kötésű, vastag naplóról van szó, amely az 1930-as évektől kíséri őt, és amely egyénisége belső világába nyit utat. Le, egészen a szíve mélyéig, ahonnan elindultak az érzelmek, majd gondolattá fogalmazódva versként bújtak napvilágra, hogy e kötetkében összegződjenek. Igen, kérem, az apci származású, nyugbéres bányamunkás, aki mögött immár csaknem nyolc évtized rovátkái sokasodnak, a kemény hétköznapok gondjai, törődései közepette, az élet szorításában is olyan oldalhajtást növesztett, ami elgondöl- koztatja az embert. Sőt! Fölveti a kérdést: vajon más viszonyok, más lehetőségek közepette nem vihetett volna életútja a szellem szférája, az irodalom tűzmelege közelébe? A betűvetés, a számolás, az olvasás szerény tudományán túllépve nem vett volna egészen merész fordulatot, hogy Józsi bácsi netán toliforgatóvá avanzsáljon...? Persze a szerény falusi életvitel, az őt kiröpítő családi kör ilyen szempontból döntő befolyással bír. Ahogyan el is mondotta: a mindennapi kenyérért már ifjan nehéz munkába kellett állnia, nemhogy akár csak ját- szódásra annyi ideje jutott volna, mint sok-sok korabeli fiatalembernek. Bár keserűség ennek ellenére nem színezi beszédét, nem lop ajkára indulatos szavakat! Vagy ha igen, akkor azok inkább az utóbbi évek számlájára írandók, merthogy egészsége megsínylette a múló éveket, mostanra szinte ágyhoz kötve őt, s ha nincs mellette a hitves, a két gyermeket világra hozó Ilona néni, akkor talán korábban megrokkan, magam pedig elesek e fölfedezéstől, a kiadatlan verseskönyv színes valóságától. Merthogy Szabó Józsi bácsi versfaragó hajlamára ő hívta fel a figyelmemet igazi múzsaként. Ő, az íródeák, a féíjdiktálta sorok papírra vetője, több kis poéma szép, ízes skandálója. Mivel ilyesféle meglepetéssel is szolgált a náluk tett téli látogatás! Persze: verselő szomszédunknak soha eszébe nem jutott, hogy bármit kezdjen a darabos-hetykén világra szült írásaival. Vallja: ezek inkább kiegészítették az életét. A rigmusok, a versbe szedett mondandók kísérőül szegődtek melléje, hogy olykor-olykor megidézhesse általuk a múltat, annyi évtized bensőséges hordalékát. Persze nem kívánom én Józsi bácsit költővé avatni. Még afféle lakodalmi, rutinos rímfaragóvá sem, mert azokat jószerint csak előadókészségük, mintsem az igazi költői véna avatja azzá, amik manapság is. A belső igény, a dalban fogalmazás kényszere mégis növeli alakját! Oly emberré pedig, akik közösségi indíttatású, akinek van szuverén véleménye a különböző életjelenségekről, akire a társadalmi gondok leküzdésében számíthat környezete. Józsi bácsi és hason- társai leginkább kovászok, puri- fikátorai környezetüknek, s tenyerüket sose tartják ily áron nyert baksisért. Hogy pedig tiszteletem teljes legyen, tőle való ajándékként engedtessék meg ide zárni „Őszidőben” című versét, amely alatt az 1973-as „születési” dátum áll: Olyan szomorúak azóta az esték, mióta elmentek, . itthagytak a fecskék. Ki tudja merre van a kedves kismadár, elszállott egy napon, mint a virágos nyár. Én meg itt maradtam, mint egy sárga levél, amely csak létezik, de igazán nem él. Tétova FIDESZ-esek A Fiatal Demokraták Szövetségének egri csoportja levelet juttatott el szerkesztőségünkbe, melyben kérték, hogy közöljük szándékukat, miszerint nem kívánnak részt venni március 15-e egri közös ünneplésén. Korábban az ünnepséget szervező bizottság tájékoztatása alapján hírt adtunk arról, hogy a FIDESZ is csatlakozott a megemlékezők táborához. Az alábbiakban közöljük a tétova fiatal demokraták két levelét. A nyilatkozatok keltezése között csupán tizenhárom nap a különbség! Honfi Gábor Egerí Városi KISZ-bizottság Tisztelt Honfi Gábor! Mi, a Fiatal Demokraták Szövetségének egri csoportjáé levélben közöljük, hogy részt kívánunk venni a hivatalos március 15-i megemlékezés szervezésében. Kérjük, értesítsen bennünket a szervező bizottság következő összejövetelének pontos időpontjáról és helyszínéről. Eger, 1989. február 10. Tisztelettel: Csorna Lajos szóvivő Heves Megyei Népújság Szerkesztősége Tisztelt Szerkesztőség! Tájékoztatjuk Önöket, hogy az egri március 15-i „közös” ünnepség szervezésében az egri FIDESZ- csoport — az 1989. február 22-i közgyűlés határozata értelmében — NEM vesz részt. Kérjük ÖNÖKET tájékoztatásunk nyilvánosságra hozatalára. Eger, 1989. február 23. Tisztelettel: Csorna Lajos Hertelendy Csaba Komlósi Csaba az egri FIDESZ-csoport ideiglenes szervező bizottsága Jottányit sem a negyvennyolcból A Gondolat Könyvkiadó újdonságai (moldvay) (A levelek eredeti példányai szerkesztőségünkben megtalálhatók). A 007-es ügynök kalandjai A szuperkém a moziban Sokáig tiltott gyümölcsnek számítottak a 007-es ügynök, azaz James Bond kalandjai. Esetleg a video feketepiacán akadhatott rájuk az érdeklődő. A magyar filmforgalmazás most újra „nyitott”, s a szuperkém történeteit ezentúl a magyar nézők is láthatják. Az országban először az egri Prizma Filmszínház tűzi műsorára ezeket a világsikereket. Március 3-án kezdődik a sorozat a Dr. No. című sztorival, amelyben a Sean Connery alakította főhős ellenfele egy világuralmi terveket szövögető őrült, aki egy tökéletesen felszerelt nukleáris laboratórium ura. Március 10-én következik a Goldfinger, amelyben ugyancsak Sean Connery játszik, akárcsak a március 17-én a Tengeri cápák, ismét az ő'főszereplésével. A kém, aki szeret engem című alkotást már Roger Moor fémjelezte. Külön érdekesség ebben a szériában, hogy a befejező film egy ritka csemege: március 31-én vetítik Kubrick Mechanikus narancsát, amely eddig nem kerülhetett hazai közönség elé. Az idei filmszemle egyik izgalmas dokumentum-alkotásának, az Evilágból című filmnek a könyvváltozata is szerepel azok között a kötetek között, amelyeket a közeljövőben jelentet meg a Gondolat Kiadó. Kulics Ágnes— Tölgyesi Ágnes szerzőpárosnak, a HNF diját elnyert filmjével azonos című inteijúkötetében apácák vállalnak arról, hogy miért választották rendbéli életüket: a gyógyítást, a szegények gondozását, a tanítást. Az egyszerre lírai és drámai emlékezésekben megelevenedik egyszersmind a háborús pusztításnak, a nyilas uralomnak, a szerzetes rendek szétverésének, a kitelepítéseknek és a meghurcoltatások nak az időszaka is. A Gondolat első félévi újdonságai között lát napvilágot az a tanulmánykötet, amely századunk egyik legellentmondásosabb irodalmi alakjáról, Orwell- ről szól. Raymond Williams neves angol irodalomtörténész most magyarul megjelenő könyve a szerző egész életművébe, szellemi világába helyezve tárgyalja Orwell fő munkáját, az 1984-et. Ezáltal hozzásegíti a hazai olvasót a legutóbbi időkig nálunk „tjltott gyümölcsnek” számított, de immár magyarul is olvasható mű értelmezéséhez. Jottányit se a negyvennyolcból! címmel jelenik megy Spira György történelmi elemzése, amelyben a Történettudományi Intézet főmunkatársa csaknem negyven esztendei kutatásai alapján keres választ Batthyány Lajos politikájának főbb jellemzőire. Vizsgálja továbbá Táncsics Mihály állásfoglalását a nemzetiségi kérdésben, kutatja a magyar-szerb megegyezés lehetőségeit, s vitába száll a forradalom eredményeit megkérdőjelező nézetekkel, sok tekintetben új megvilágításba helyezve a történteket. Az égi és földi szépről lesz a címe annak a kötetnek, amelyben az esztéta filozófus, Redl Károly több mint ezer év esztétikai gondolkodásába nyújt betekintést. EUROPAS AUFSTIEG „Hogyan látják Nagy-Bri- tannia, a Szovjetunió,'Magyar- ország és Ausztria vezető politikusai és gazdasági szakemberei Európa jövőjét?” így hirdetik Ausztriában azt a kötetet, mely a közelmúltban jelent meg Europas Aufstieg, vagyis Európa felemelkedése címmel. A kötet rendkívüli gyorsasággal készült, 1988 szeptemberében határozta el a bécsi Pro Európai reformerek Marketing International igazgatója, hogy megjelentet egy olyan alapvető kötetet, amely összefoglalja a kontinens gazdasági reformtörekvéseit, méghozzá úgy, hogy a különböző tanulmányok szerzői négy or-. szág vezető politikusai, azok tanácsadói és neves szakemberek lesznek. Különös diplomáciai tapintattal és érzékkel, gyorsan sikerült megnyerni a vállalkozáshoz Mihail Gorbacsov, Margaret Thatcher, Franz Vranitzky és Grósz Károly hozzájárulását. A témák, tekintettel az illusztris szerzőkre, már eleve nemcsak a négy ország gazdasági helyzetét, -reformtörekvéseit vázolják fel, hanem feldolgozzák az egyetemes Európa valamennyi jelentős gazdasági kérdését. Mihail Gorbacsov téziseit „A peresztrojka, glasznoszty és a demokratizmus” című fejezet ismerteti. Oleg T. Bogomolov témája: A szocializmus megújulása és az összeurópai fejlődés. Abel G. Aganbegjan arról fr, hogy milyen a tervezés, az árrendszer, a pénzügyi rendszer és a termékforgalmazás a Szovjetunióban. Nyikolaj J. Petra- kov az áru és a piac kapcsolatáról értekezik. Nyikolaj P. Smel- jov tanulmányának címe: Az új teljesítményrendszer és új irányelv kell a minőségi fellendülés érdekében. Fokozza a könyv gazdasági pikantériáját, hogy két angol szerző is szovjet témát választott. Michael Kaser arról ír, hogy milyen céljai és határai lehetnek a szovjet peresztrojkának. Archie Brown tanulmányának címe: Gorbacsov és az ő politikai reformja. Margaret Thatcher angol miniszterelnöknő arról ír, hogy a skótoknál miként következett be a gazdasági fellendülés. Frank H. Longstreth kényes ügyről ír, azzal foglalkozik, hogy a thatcherizmus hogyan került szembe a brit szakszervezetekkel. John Pinder tanulmánya most különösen időszerű, címe: Az integráció politikai gazdasága és a politikai intézkedések Keleten és Nyugaton. A magyar szerzők közül Grósz Károly tarthat a legnagyobb érdeklődésre számot. Az MSZMP főtitkárának az a beszéde szerepel a kötetben, amelyet tavaly a Financial Times fennállásának 100. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségen mondott Budapesten. A téma a gazdasági reform Magyarországon, a gazdaság felélénkítése a szocialista piacgazdálkodással és nyitás a világpiacra. A többi magyar szerző és téma: Pozsgay Imre: A kultúra és a demokrácia távlatai a szocialista pluralizmusban, Kulcsár Kálmán: Politikai kultúra, jogi kultúra, Berend T. Iván: A magyar gazdaság válaszúton és annak történelmi háttere, Csikós- Nagy Béla: Az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatok. A kötet iránt máris élénk érdeklődés mutatkozik meg Ausztriában, bár a mi viszonyainkhoz képest az ár meglehetősen borsos, mert 348 Schillinge« árusítják a könyvesboltokban. Az eredeti terv szerint kétezer példányban szándékoztak kinyomtatni, de a kötet előkészítése közben kiderült, hogy ez kevés, és a példányszámot ezért tízezerre emelték. Az Europas Aufstieg című kötet az osztrákok szerint az európai együttműködés eredménye. A munkát egyelőre németül adták ki, de tervezik az orosz, az angol és a magyar nyelvű változat kiadását is. Molnár Károly
