Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-13 / 37. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 37. szám ÁRA: 1989. február 13., hétfő 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A TÖBBPÁRTRENDSZER VISZONYAI KÖZÖTT Interjú Grósz Károly főtitkárral. (2. oldal) VÁMOSGYÖRKI ÚJKERESŐK „A fejlesztések során nem a divatnak hódoltunk...'’ (3. oldal) MEGGYÖTÖRT HÓHÉROK - NYUGODT MEGKÍNZOTTAK „Ha nem élem át Recsket, ma sem tudom, mit ér az ember.” (4. oldal) A FECSKENDŐBEN: SVÁJCI SZÉRUM A kanyaró elleni védőoltás megyei előkészületei. (8. oldal) Németh Miklós és Franz Vranitzky megbeszélései Magyar—osztrák határ menti találkozó Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke február 13- án, hétfőn Nagycenken, illetve az ausztriai Rusztban határ menti munkatalálkozón megbeszélést folytat dr. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellárral. Megalakult Alternatíva Az alapítólevél és az alapszabály elfogadásával, valamint egy 25 tagú egyeztető bizottság megválasztásával szombaton a TIT természettudományi stúdiójában megalakult a Baloldali Alternatíva Egyesülés (BAL) társadalmi szervezet. Az elfogadott alapítólevél szellemében tevékenykedők országos szerveződése demokratikusan és mozgalmi jelleggel kíván működni. Fellép a gazdasági, politikai, kulturális monopóliumok és előjogok ellen, és közreműködik az esélyegyenlőségen alapuló társadalom kialakításában, az önkormányzó közösségek együttműködéséből felépülő demokratikus szocializmus megvalósításában. A BAL tagjai tudományosan is hozzájárulnak a célként megjelölt társadalmi szerveződés elméleti kimunkálásához, aktuális közéleti kérdésekben nyilvános állásfoglalásokat alakítanak ki, s ezek képviseletére előadásokat, vitafórumokat szerveznek. Alapítólevelükben jelzik, hogy azoknak a szervezete kívánnak lenni, akik társadalmunk jövőjét nem a neosztaliniza Baloldali Egyesülés mus, de nem is a polgári jellegű újkonzervativizmus változataiban képzelik el. Szellemi előzményüknek központi eleme a marxi eredetű kritikai társadalomelmélet, amely bizonyítja az alulról szerveződő társadalmi önkormányzat lehetőségét és történelmi fölényét. Egyben leszögezték " az alapítólevélben, hogy Kelet-Európábán, s így Magyarországon is az elmúlt évtizedekben folytatott, sztálini alapokon álló társadalomszervezés nem igazolható a marxizmussal, sőt ellentétes vele. Megállapodtak abban is, hogy a demokrácia irányában továbbfejlődő politikai intézményrendszer kialakítását fogják kutatni és szorgalmazni. Elméleti és gyakorlati segítséget kívánnak nyújtani egy széles körű társadalmi önszerveződés, közösségi önvédelem és szolidaritás kiépítéséhez, s ebben keresik a kapcsolatot, az együttműködést olyan hazai és nemzetközi csoportokkal, mozgalmakkal, egyesületekkel, intézményekkel, amelyek törekvései közel állnak szándékaikhoz. Pártot alakít a Veres Péter Társaság A Veres Péter Társaság közgyűlésén — amelyet szombaton, a Ráday Kollégiumban tartottak 9 — a tagok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a mezőgazdasági dolgozókat, a falvak lakosait és az agrárérdekeket egyaránt képviselő pártot alakítanak, s ennek előkészítésével megbíztak, egy bizottságot. A közgyűlésen Kónya László, a társaság titkára térj esztette elő a beszámolót a múlt évi tevékenységről és az ez évi feladatokról. Elmondta, hogy a nyáron tartják a Veres Péter Társaság ünnepi közgyűlését. A Nemzeti Parasztpárt megalakulására emlékeznek június 29-én, ez alkalomból az Erdei Ferenc Társasággal karöltve, Makón rendeznek ünnepi gyűlést. Ismertette a társaság elnökségének állásfoglalását az Új Márciusi Front javaslatáról: a vezetőség szerint ez nem időszerű, és nem is helyeslik, mivel egy, bizonyos mértékig munkájában esetleg elmarasztalható szervezet — a jelenlegi Országgyűlés — helyett egy hatáskör nélküli szerv, Országos Nemzeti Bizott&ág alakítását javasolnák. „Képletesen szólva, ha tárgyalnunk kell, akkor nem a gyerekkel, hanem a gyerek apjával tárgyalunk” — tette hozzá a titkár. i A VPT agrárpolitikai koncepciójának főbb elemeit a közgyűlésen Márton János, a társaság alelnöke mondta el. Kiemelte, hogy az agrár- és a falupolitikát egymástól elválaszthatatlan egésznek tekintik. Minden olyan törekvést elvetnek, ami a faluból kiszakítva kezelné a mezőgazdaságot. Ennek megfelelően dolgozzák ki településkoncepciójukat is. A jelenlegi agrárpolitika — mondotta Márton János — egyre inkább primitív szabályozó rendszerré silányul, hiszen elveti azt az alapelvet, hogy az agrár- politika központi alapja a termelő, a faluban élő ember. A továbbiakban a felszólaló kitért rá: nem helyeslik, hogy a mezőgazdaságban termelődő haszon a mezőgazdaságot odahagyva, más ágazatot gazdagítson. Ez a tőkeáramlás számukra elfogadhatatlan. Javasolta Márton János egy Mezőgazdasági Bank, egy Mezőgazdasági Országos' Bizto- • sító Intézet létrehozását, illetőleg a Magyar Gazdasági Kamaráéhoz hasonló jogosítvánnyal rendelkező Magyar Mezőgazdasági Kamara felállítását. S. Hegedűs László, a társaság elnöke Magyar Néppárt ideiglenes néven a Nemzeti Parasztpárt, illetőleg az 1956-ban ennek jogutódjaként megalakult Petőfi Párt újjászervezésére tett javaslatot az elnökség nevében. Az elnök ismertette az előzetes programtervezetet is. Ebben kimondják, hogy a leendő párt a népi gondolat, Veres Péter, Illyés Gyula, Erdei Ferenc, Kovács Imre, Bibó István szellemi örököse, és mindazok pártja, akik a földet művelik. A Veres Péter Társaság közgyűlése elfogadva a beszámolót az elmúlt évi munkáról, egyhangúlag megszavazta a párt előkészítő bizottságának megalakítását, illetőleg munkája megkezdését. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989- február 10-11-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 10-11-én kibővített ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül — tanácskozási joggal — részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai és a KB osztályvezetői, valamint az Országgyűlés elnöke. , A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztésében — 1988. december 15-ei határozatának megfelelően — időszerű politikai kérdéseket vitatott meg. Az előterjesztés vitájában 47-en vettek részt, és 7-en írásban fogalmazták meg véleményüket. A Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetet fogadott el, amelyet vitára bocsát. 1. A Központi Bizottság sürgető feladatnak tartja, hogy az MSZMP kezdeményezően lépjen fel a gazdasági-politikai és erkölcsi válság felszámolásáért. A megújulás alapfeltétele: a gazdaság törvény- szerűségeit, a modem világgazdaság követelményeit érvényesítő, teljesítményelvű, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszer kialakítása. Ennek érdekében nélkülözhetetlen a piaci viszonyok következetes fejlesztése. A gazdasági átalakítás és stabilizáció elkerülhetetlen hátrányos mellékhatásait vállalni kell. Hasonló folyamatok ez idáig sehol sem vezettek eredményre átmeneti feszültségek, olykor súlyos áldozatok nélkül. A Központi Bizottság ugyanakkor elengedhetetlennek tartja, hogy a gazdasági átalakítás járjon együtt a szociálpolitika átfogó reformjával. Az új szociálpolitika vegye figyelembe a társadalmi igazságosság, a közösségi szolidaritás, az önsegélyezés elvét. Mindent tegyen meg az esélykülönbségek mérséklésére. Fordítson különös figyelmet a fiatalság helyzetére, valamint a nehéz körülmények között élő rétegek biztonságának megteremtésére. A demokrácia széles körű kibontakoztatása érdekében, a népszuverenitás és a jogállamiság elvéből kiindulva a Központi Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy folytatódjék a politikai intézmény- rendszer mélyreható reformja. Meggyőződése, hogy a politikai rendszer pluralizálása — az adott hazai helyzetben — a többpártrendszer keretei között valósítható meg. Ezzel, a történelmi tapasztalatok alapján, jobb biztosíték teremthető a kormányzati munka kontrolljára, és a hatalommal való visszaélés lehetősége ellen. Mivel a társadalom nincs felkészülve a többpártrendszerre épülő politikai hatalom azonnali megvalósítására, ezért fennáll a veszélye a folyamatok destabilizálódásának, ellenőrizhetetlenné válásának. Ez az országért felelősséget érző egyetlen erőnek sem érdeke. Ezért fokozatos, folyamatos átmenetre, a politikai átalakulás kiszámítható keretek között tartására van szükség. Egyaránt veszélyes a változások kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges akadályozása. A társadalom szétzilálódását csak valamennyi politikai tényező kölcsönös felelősségével, mértéktartásával lehet megelőzni. A többpártrendszerhez számos illúzió is tapad, mindenekelőtt a gazdasági, társadalmi problémák megoldását illetően. Alapvető jelentőségű: a politikai reform nem helyettesítheti, de ne is akadályozza a gazdasági feladatok megoldását, az ehhez szükséges erőteljes kormányzati és vállalati munkát. A politikai átalakításnak társulnia kell a gazdaság átfogó reformjával, hogy kedvező hatásaik felerősödjenek. A Központi Bizottság mindezen célok és feladatok valóra váltása érdekében megegyezésre és együttműködésre kész minden felelős politikai tényezővel. Ebben a folyamatban a párt meghatározó szerepre törekszik, ezt politikai eszközökkel kívánja érvényesíteni. Mindazokkal szemben, akik az ország destabilízálására, nemzetközi érdekeinek veszélyeztetésére, a békés átalakítás zavartalanságának akadályozására, a társadalom nyugalmának megbontására törekszenek, éles politikai harcot folytat. A Központi Bizottság történelmi felelősségének tudatában vallja és vállalja, hogy az átalakítás csakis a társadalmi feltételeinknek megfelelő fokozatossággal és sorrendben, a kiegyensúlyozott és következetes haladás eredményeként valósítható meg. Meggyőződése, hogy ez felel meg a magyar nép érdekeinek. Rend és nyugalom nélkül nincs értékteremtő munka, márpedig az ország másként nem boldogul. • A Központi Bizottság az 1988. májusi pártértekezleten elfogadott irányelvek jegyében és az ott kialakult munkastílusnak megfelelően felkéri a pártszerveket, a pártalapszervezeteket, a párttagságot, hogy a nyilvánosságra kerülő állásfoglalás tervezetét vitassák meg. . A párttagságnak a javasolt vita révén is fel kell készülnie az előttünk álló tennivalókra. Abban a tudatban cselekedhetünk, hogy történelmi feladat megvalósításának részesei vagyunk. A demokratikus szocializmus új hazai modelljének megteremtésével népünk boldogulását, s egyben a nemzetközi progressziót segítjük. A múltunkkal Való őszinte szembenézés, történelmi eredményeink, de illúzióink és tévedéseink alapos elemzése is ezt szolgálja. n. A Központi Bizottság megismerkedett azzal a tanulmánnyal, amely az általa kiküldött bizottság keretében az elmúlt évtizedek történelmi útjának vizsgálatáról készült. Egészében elismerően nyugtázta, hogy az már jelenlegi formájában is nagyobbrészt árnyalt, tudományos igényű áttekintést nyújt közelmúltunkról. A Központi Bizottság helyesli a tanulmány vitára bocsátását, hangsúlyozza a további alapos tényfeltáró és kutatómunka folytatásának fontosságát. E munka részeként szükségesnek tartja az 1956-os nemzeti tragédia további tényeken és nemzetközi dokumentumokon is alapuló, a bonyolult ellentmondásokat tükröző és az eddigieknél árnyaltabb értékelését. A Központi Bizottság a vitában megerősítette: 1956-ban a vezetés megújulásképtelensége vezetett politikai robbanáshoz. Valóságos felkelés, népfelkelés tört ki, melyben szerepet játszottak a demokratikus szocializmus erői, de a kezdetektől fogva elkülöníthetetlenül jelen voltak a restaurációra törekvő erők, deklasszálódott és lumpen elemek, s október végétől felerősödtek az ellenforradalmi cselekmények. A testület elsietettnek ítéli, hogy Pozsgay Imre a történelmi albizottság vizsgálatának eddigi eredményét a Központi Bizottság vitáját megelőzően hozta nyilvánosságra. Sajnálatosnak tartja, hogy a nyilatkozata kapcsán történt leegyszerűsítés félreértésekre adott okot. A Központi Bizottság ugyanakkor bizalmáról biztosította Pozsgay Imre elvtár- sat. Az elmúlt napokban a Központi Bizottsághoz, a főtitkárhoz és a különböző pártszervekhez számos kollektív és egyéni véleményt kifejező levél érkezett, amelyek szenvedélyes vitákat tükröztek és igen sok tanulmányozásra, hasznosításra méltó véleményt, észrevételt tartalmaztak. A Központi Bizottság ezeket köszönettel veszi, és kéri, hogy a bennük foglaltakat a történelmi albizottság mérlegelje és hasznosítsa. x A testület változatlanul igényli, hogy az 1988. június 23-ai ülésen létrehozott munkabizottság — amelynek feladata a társadalom és a gazdaság három évtizedes fejlődésének átfogó, tudományos, politikai elemzése, valamint a párt programnyilatkozatának felülvizsgálata — gyorsított ütemű, de körültekintő, alapos munkát végezzen. Szükséges, hogy a Központi Bizottság megismerkedjen más albizottságok tanulmányaival, és ezek is kapjanak nyilvánosságot. A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot egy akcióprogram elkészítésével: „Mit akar a Magyar Szocialista Munkáspárt?” címmel, amelyet a testület márciusi ülésén megtárgyal. A Központi Bizottság a főtitkár vezetésével bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy tekintse át a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkastílusát, munkamódszerét, s tapasztalatairól tegyen jelentést. A Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg a különböző politikai, társadalmi szervezetekkel való két- és többoldalú tárgyalások előkészítésére. A tanácskozáson, a megtárgyalt témakörökben nagyszámú javaslat hangzott el, melyekre a testület a következő ülésein visszatér. A Központi Bizottság nyilvánosságra hozza Grósz Károly előadói beszédét, a pártvitára bocsátott állás- foglalásának tervezetét, valamint az Új Márciusi Front felhívására adott válaszát. Az Alapszervezeti Tájékoztató ismerteti a testület vitáját. (MTI) Tavaszváró Rossz kedvünk szinte már-már állandósult. Köszönhettük ezt a hetekig tartó szmognak, annak a sűrű ködtakarónak, amelyik csak nem akart elmozdulni kis országunk légtere fölül. Aztán hozzájárult kedélyállapotunk nem éppen rózsás voltához a szinte már nyo- j mon követhetetlen áremelkedések sorozata. Mától újabb áruféleségek kerülnek az eddigieknél többe. Hogy melyek? Azt hiszem, erre pontos választ a leggyakorlottabb háziasszony, de még a naponkénti átárazást, s leltározást végző kereskedő sem képes adni. Jókedvre az sem derített bennünket, amiket az utóbbi napokban, hetekben politikusainktól, az ország vezető személyiségeitől hallhattunk. Mintha egyszerre szakadt volna ránk a világ összes gondja-baja. Kezdve az áremelkedésektől a szmogig, a politikai vitáktól gazdasági problémánkig. Mindenki ideges, feszült, kapkodó és csapkodó. Nem mérlegelünk, hanem azonnal véleményt alkotunk. Méghozzá olyan stílusban fogalmazva, amellyel akár családtagot, barátot, szeretteinket is vérig sértünk, fájdalmasan I megbántunk. Ha egyszer igazán bajba kerülsz, akkor tudod meg, I hogy ki a barátod — tartja a bölcselkedés. S ha még oly frázisnak is tűnik mindez, ezekben a gondterhes időkben van igazságtartalma, és beszélni kell róla. Bizonyára sokan készítettek már olyan számvetést, hogy ki az, akire akkor is lehet számítani, amikor a legnagyobb szükség van egy társra, akárcsak egy biztató, jó szó erejéig. Bizony, nagyon megcsappan ilyenkor a baráti kör létszáma. Rájövünk, hogy nekünk kedvesnek hitt emberek inkább „keresztbe tesznek”, minthogy segítségünkre lennének útjaink ki- egyenesítésében. Hová lesznek ilyenkor a kiskocsmákban, különböző presszók sarokasztalainál, vagy a még gyermekkori játszótéren a magunk keze által épített . búvóhelyeken született „vérszerződések”, a munkahelyi termelési tanácskozásokon szent eskü alatt vallott közösségi elhatározások? Figyelve az elmúlt hetek, hónapok különböző szintű vitáinak leghangosabbjait, bárki észre veheti, ezekben már nem is a képviselt érdek a fontos, csak az, hogy kimondhassuk: nem. Kitartunk emellett még akkor is, i ha legbelül tudjuk, érezzük: : meggyőztek bennünket állí- I tásunk helytelenségéről. Adjunk hát reményt a hit- í nek: dolgaink a legszebb évszak beköszöntével rende- I ződnek. Mert áremelés, ! szmog, s egymás szapulása j közben a déli hegyek védet- ! tebb lankáin szép csendben i megjelentek az első, téllel ! dacoló hóvirágszálak. Jelez- I ve: közel a kikelet. Tavaszváró virágunk, jó- > i kedvünk, s reményünk ki- j I kelete... Kis Szabó Ervin •
