Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. február 4., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. Miért beszélnek oly sokat a nők? Ha hinni lehet Kimura doktornő tanulmányának, most már pontosan tudjuk. A kanadai Western Ontario Egyetem kutatója a közelmúltban tette közzé ez irányú vizsgálatát, melyet egy pszichológusokból és biológusokból álló csoporttal együttműködve folytatott. Eszerint a nőknek mind a kifejezőkészsége, mind az „izomkoordinációja” akkor a legjobb, amikor a legmagasabb az ösztrogénszintjük. Ha az ösztrogén alacsony szintű, ez a nők tájékozódási, térbeli eligazodását érinti. Na már most a petefészek által termelt női hormon, az ösztrogén a menstruációs ciklus kezdetén alacsony szintű, az ovuláció, vagyis a peteérés után növekszik, majd ismét csökken, még mielőtt a menstruáció elkezdődne. Kimura doktornő és csapata kétszáz nőt vizsgált folyamatosan, és ezt követően hozta nyilvánosságra a szexuális hormon és a viselkedés, például a szövegelés összefüggését. És mit tartanak a férfiakról? „Természetesen a férfiak viselkedését is meghatározza a herék által termelt legjellegzetesebb nemi hormon, a tesztoszteron. A tudomány figyelme azonban még nem terjedt ki arra, hogy ez a hormon miképpen érinti a férfiak gondolkodásmódját.” Meglehet, ez esetben éppen a hallgatás okával adós a tudomány. Felfedezés a kvazárokról Peter Barthel holland csillagász 1989. január 10-én ismertette kutatásai eredményét, amely szerint a kvazárok nem mások, mint normális rádió-csillagrendszerek. Az először 1961-ben azonosított égitestek titokzatossága rendkívül nagy abszolút fényességükben rejlett. Barthel szerint különleges külsejük magyarázata, hogy rádiótengelyük a Föld irányába mutat. (MTI—Külföldi Képszerkesztőség) Ők mondták „A bebalzsamozás Ronald Reagan nyolcesztendős elnöksége alatt érte el a legnagyobb sikerét Tutenkamen óta”. (Larry King amerikai tv-kommentátor) „Sajnálom, hogy el kell mennem, de végül is mindenre felkészültem. Én és Nancy vettünk ugyan egy villát Kaliforniában, de még nem döntöttem, hogy mikor költözünk oda. Azt tudom biztosan, hogy a lovaimhoz megyek, azután haza, leveszem a csizmámat, felteszem a lábamat az asztalra és pihenek. Olyan cowboynak gondolom magamat, aki a lenyugvó nap felé po- roszkál; hiszen végtére is, mi mást csináltam az elmúlt nyolc esztendőben?” (Ronald Rea- gen) „Vannak emberek, akik eleve középszerűnek születnek. Dukakisnak, a volt elnökjelöltnek ehhez a Harward egyetemet is el kellett végeznie.” (Pat Buchanan republikánus politikus) „Hogy mi a különbség George Washington, Richard Nixon és Ronald Reagen között? Washington nem tudott hazudni, Nixon képtelen volt igazat mondani, Reagen pedig nem tudta a kettő közötti különbséget”. (Art Buchwald) Egy kisgyermek panaszai Bosszantó, mennyire nem hagyják kibontakozni az embert, ha gyerek. Pedig hát mi nagyon sokszor okosabb dolgokat művelünk, mint a felnőttek. Itt van például a szomszédban a Józsi bácsi, meg a Manci néni. Rájuk azt mondják, okos felnőttek. No hiszen . . . A múltkor a Józsi bácsi nagyon fáradtan jött haza. A Manci néni is mondta, hogy alig all a lábán. Én is voltam már így, előfordul az emberrel. Annyit fociztunk, meg bújócskáztunk a barátaimmal, hogy estére kelve alig álltam a lábamon. Mondta is az anyu, hogy „vacsora, fürdés, aztán mars az ágyba!” Nem mondom, én is nyűgösködtem egy kicsit, mert férfi ember nem szívesen ismeri el a gyengeséget. De azért én még soha nem verekedtem. A Józsi bácsi meg mit csinált? Az ajtóban rögtön lehúzott a Manci néninek egy akkora pofont, hogy elesett. A Józsi bácsi, mert fáradt volt. A Manci néni meg előkapta a partvist, azzal söpörte be az ágyba. Hogy aztán mi történt, nem. tudom, mert becsukták az ajtót. Másnap találkoztam a játszótéren a lányukkal, Marikával, aki azzal dicsekedett, hogy „nekem új apukám lesz, be-e, mert az anyukám itthagyja a régit, be-e, az új apukám olyan gazdag lesz, hogy még cipőt is-tud venni nekem, be-e!” — Pszt! — tette a szájára az ujját Jancsi barátom. Ő már ötéves, tudja, hogyan kell csinálni. — Az én anyukám cipőgyárban dolgozik — súgta. —• Azt mondta, hogy ha semmivel többet nem fizetnek, mint tavaly, akkor is össze tud lopni annyit, hogy megéljünk belőle, meg még cipőm is lesz. Sőt, még az apukámat is megtartjuk, pedig ő értelmiségi. Nagyon elkeseredtem, mert nekem az apukám, meg az anyukám is értelmiségi, és mondta a nagyi, hogy büntetlen előéletű- ek. A rendőr bácsi meg azt mondta, hogy ez azt jelenti, hogy nem szoktak lopni. Elhatároztam, hogy mindenkin segítek. Találtam a kukában egy pár cipőt, azt elvittem a Manci néninek, és mondtam neki, hogy itt a cipő, de most már ne tessék elválni a Józsi bácsitól, mert akkor nekem új barátnőt kellene keresnem, ha el tetszik költözni a gazdag bácsihoz. A Józsi bácsi majd kipiheni magát. A Pisti apukájának elvittem apu szakadt tréningnadrágját, mert nagyon szőrös a lába, és csúnyán nézne ki gatya nélkül. Mondtam is neki, hogy ezt ne vallja be az adóhivatalnak. Az anyuéknak meg megvettem Rodolfó bűvészkönyvét, hátha tanulnak valamit belőle. Két napja nem engednek le a játszótérre. Büntetésben vagyok. Azért, mert rendbe akartam hozni az elfuserált dolgaikat?! Pedig a Kormány bácsinak is lenne egy-két javaslatom . . . No, de ha nem hagyják az embert kibontakozni . , . Attól tartok, hogy addig nem is hagynak szóhoz jutni, míg fel nem növök. Akkor meg már lehet, hogy nem is akarok mondani semmit, mert jólnevelt felnőtt leszek. T. Ágoston László Törpék és óriások a természetben Amikor egykori kedvencünk, Gulliver a törpék országában kalandozott, normális emberi termetével óriásnak számított az ottani társadalomban. Másik kalandjában viszont, ugyanez a Gulliver hüvelyknyi törpe volt csupán az óriások között. Ezért vonta le a tanulságot utazása végén: „Semmi sem nagy vagy kicsi, ha nincs mihez hasonlítani”. Az élőlényeknek a kicsiny és a nagy véglete között nagyságsorozata van. Ha tornaórán nagyság szerinti sorrendben áll az osztály, a legnagyobbak és a legkisebbek között legalább 20-25 centiméter különbség van — pedig a gyerekek életkora nagyjából azonos. Ha a felnőttek társadalmát nézzük, ott is megtaláljuk ezt a különbséget. Az emberre jellemző átlagos magasságot mindkét irányból túllépik azok a kevesek, akik valamilyen ok miatt kiugró méretet értek el. Akiknek a testmagassága nem éri el a 120 centimétert, törpéknek nevezzük, a 200 centi felettiek pedig az óriások. A tudósok sokat foglalkoztak a törpékkel és óriásokkal. Az ember testmagassága részben öröklött, részben környezeti tényezőktől függ. Ezek közül természetesen az öröklött tényezők a fontosabbak, mert a test- magasságot főként ezek határozzák meg. Öröklött tényező például az ember neme, hiszen köztudomású, hogy a férfiak átlagosan 10-11 centivel magasabbak, mint a nők. De az egységes emberi fajon belül is számos olyan csoport él a földön, amelynek a mérete jelentősen eltér az átlagos emberi mérettől. A legmagasabb emberek például a Nílus felső szakaszának környékén élő négerek, akik átlagosan 180 centiméter körüliek, de a férfiak gyakran a 2 métert is meghaladják. A legalacsonyabb ember- csoport is Afrikában él; ezek a pigmeusok, akik 120-140 centiméter termetűek. Még érdekesebb méretviszonyokat találunk, ha nem az embert, hanem az állat- és növényvilágot vizsgáljuk. Földünk legnagyobb, jelenleg élő szárazföldi állatainak testsúlya 20-30-szo- rosan felülmúlja az emberét, az elefánté pedig 50-60-szorosan is. De ha a letűnt korok régen kipusztult óriásait vesszük szemügyre, a csontleletek rekonstruálásából kiszámítható, hogy a földtörténeti harmadidőszak orrszarvúja 120 mázsás súlyt is elérhetett. A későbbi idők őshüllői, a szauruszok között 300 mázsát túllépő szörnyetegek is akadtak. A ma még élő, de állandóan csökkenő számú bálnák súlya is igen tekintélyes, 130 ezer kilogramm, hosszuk 30 méter. Minden idők legnagyobb állatai ezek, hiszen hosszuk még a félelmetes nagyságú őshüllőket is túlszárnyalja. Igaz, hogy teljes kifejlődésükhöz 140-150 év szükséges. Erős törpék, gyenge Őriások Egyáltalán nem biztos, hogy az állat számára feltétlenül előnyös az óriásméret. Sokkal fontosabb az, ha belső szervei (izomzat, vérkeringés, idegrendszer) összhangban vannak a mérettel. Az állatvilág történelmében több tragédia játszódott már le amiatt, hogy nem volt megfelelő az összhang az egyes szerv- rendszerek fejlettsége és a test nagysága között. Sok esetben kifejezetten előny a parányi termet. A rovarok például kis testük méreteihez viszonyítva sokkal nagyobb fizikai teljesítményre képesek, mint a nagy emlősök vagy akár az ember. A hangya könnyedén elmozdítja, fölemeli az útjába eső kövecskét. Ha megmérjük a hangya és a kő súlyát, azt tapasztaljuk, hogy a hangya saját súlyának 53-szoro- sát emelte fel. Annyi ez, mintha az embernek 4,2 tonna súlyt kellene felemelnie. Az igavonó ló saját súlyának csak mintegy a felét tudja a hátán vinni, a nektárral megrakodott méh viszont testsúlyának 18—24-szeresével repül. Hasonló arányokat találunk a távolugrásnál. Ha a néhány gramm súlyú szöcske ugrását hasonlítjuk össze az ember képességeivel, itt is a szöcske vezet, hiszen hozzá arányúvá az embernek 180 métert kellene ugrania! A tudósok megállapították, hogy ha a rovarok nagyobbak lennének, ők sem lennének képesek ilyen teljesítményre, mert alkalmatlan lenne rá az izomzatúk. Mamutfenyők, gigantikus lapulevelek A növények birodalmában a legnagyobb állatok is eltörpülnek, s ez tulajdonképpen érthető, hiszen a növények elvileg életük végéig nőnek, ellentétben az állatokkal, amelyek általában csak ivarérettségükig növesztik testüket. A legtöbb növénynek az élettartama is hosszabb, mint a legöregebb állaté. Egyes tiszafaféléket például 3-4 ezer évre becsülik, és a libanoni cédrusok is megérnek 2-3 ezer évet. Még ennél öregebb fákat is számon tartanak a botanikusok. A Kanári-szigeteken a múlt században a vihar kidöntött egy 14 méter törzskerületű sárkányfát. A tudósok az évgyűrűkből arra következtettek, hogy a fa idősebb 6000 évesnél. De az igazi óriások Észak- Amerikában, Kaliforniában élnek. Az itt tenyésző híres mamutfenyők súlya az 1000 tonnát is meghaladja, magasságuk pedig egészen elképesztő. Kisebbnek számítanak a 40-50 méteresek, átlagos magasságuk 100 méter! Ausztráliában élnek a mamutfenyők vetélytársai, az eukaliptuszok. A legmagasabb eddig ismert eukaliptusz 155 méter magas. Gyökerei 30 méter mélységig hatolnak le. Különleges növekedéssel azonban nemcsak a fák tűnhetnek ki a növényvilágban. A Távol-Keleten, például Szahalin szigetén érdekes jelenség figyelhető meg: a növények gigantiz- musa. Olyan magasra nő a lapu, hogy a lovas is elvész benne, a kultúrnövények közül pedig a zöldborsó olykor eléri a 2-2,5 méter magasságot. A tudósok szerint e gigászi méretek oka a klíma- és talajviszonyok sajátságos kombinációja. Éz a terület ugyanazon a földrajzi szélességen fekszik, mint Ogyessza, de a hőmérséklet a Moszkvától északra fekvő területekének felel meg. Ez a klimatikus eltolódás elég oknak tűnik ahhoz, hogy a növény anyagcseréjét megváltoztatva megváltoztassák azok átlagos nagyságát is. Es hogy valójában mennyire befolyásolják a külső, változó tényezők a növekedést, jó példa rá ismét az ember. Korunkban sok szó esik az akcelerációról. Ez azt jelenti, hogy gyorsul a mai fiatalság növekedési és fejlődési ritmusa. Ha a múltban élt és a mai azonos korú gyerekcsoportok méretadatait összehasonlítjuk, feltűnő a különbség, bár az akce- leráció pontos okát nem tudjuk. Szerelmes sorok „Kertkapudat hagyd kitárva/, Virágodat süsse a Nap” — így kezdődik (Körmendi Lajos fordításában) az a miser-tatár népköltés, melynek harmadik és negyedik sorát a keresztrejtvényben találja. Megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: 1. A népköltés harmadik sora (Zárt betűk:N, M, G, R.) 12. Somogy megyei község. 13. Baranya megyei község. 14. Matéria. 16. Győr-Sopron megyei község. 18. Felirat német filmek végén. 20. Curtis személyneve. 21. Esterházy Péter regénye. 22. Névelő. 23. Levéltávirat. 24. Testvérgyilkos. 26. Értekezlet. 28. Tár. 30. Európa-kupa. 32. Reformkori folyóirat volt. 34. Gépkocsik fontos szerkezeti része. 36. A népköltés negyedik, befejező sora (Zárt betűk: E, Y, G, M, T.) 37. Svájci város a Genfi- és Neucha- teli-tó között. 40. A leszállított A hang. 41. Angela becézése, ha angol. 42. Hegedű németül (Geige). 44. Zakó egyik fele! 45. Páncélfiók eredeti helyesírással. 48. Kis Lajos. 49. Inkább becenévként használatos női név. 52. A szobába. 54. A nitrogén és a hidrogén vegyjele. 56. Az 1606- os orosz parasztfelkelés vezére. 60. Breki egyik barátja. 61. Átnyújtani. 62. . . . .-Frankovszk, ukrajnai város. 63. Híres gyárunk. 65. . . . indul (Vándorolni kezd). 67. RDL. FÜGGŐLEGES: 1. Föníciai „A”. 2. Vas Megyei község. 3. Mennyország. 4. Megbízhatatlan. 5. Számközép! 6. Itt kint, Petőfi szóhasználatában. 7. Hegedű tartozéka. 8. Magyarok lakta romániai tájegység. 9. A nátrium vegyjele. 10. Ősrégi. 11. „Mondd el, mivel hat a férfi a lányra?/A szerető, s a kérő . . .:/Ezer hazug szóval, s egy fél igazzal.”(Lo- pe de Vega) 15. Előtagként: ellen a jelentése. 17. Milánó dalszínháza. 19. ... dal (Kodály kórusműve). 25. Kihajlítom, . . .; mondóka. 27. Széles csík. 28. Norvégia németül. 29. Afrikai köztársaság. 31. Apaállat. 33. Magad. 35. Ütőlap a kártyában. 38. Ellenben. 39. Standard . . . (nagytröszt). 43. Magához szólít. 46. Nyakmelegítő névelővel. 47. Nyugtalanítóan hat. 50. Elefántcsont. 51. Negatív töltésű részecske. 53. A szomszédnak jelt ad. 55. Disznócsorda. 57. Árasztá. 58. Német Károly. 59. Nép németül (Volk). 64. Tiltás. 66. Költői sóhaj. A megfejtéseket február 8-ig küldjék el. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Könnyebb megjavíttatni egy vízierőművet, mint egy vasalót. A helyes megfejtők közül a következők nyertek könyvutalványt: Soltó Lászlóné (Eger), id. Bencsik Mátyás (Eger), Veres Sándorné (Kere- csend), Hajdú László (Poroszló) és Tarr Mária (Apc). Gratulálunk!
