Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám
5, NÉPÚJSÁG, 1989. február 27, hétfő POSTAFIÓK 23. Üzen a szerkesztő Kmecz Andrásné, Eger Lapunk .február 13-i, hétfői számában az 5. oldalon megjelent „Válasz az illetékestől” című cikkre megkereste szerkesztőségünket és bemutatta a postai utalványok igazoló szelvényét, mely szerint 1988. júliustól a jogszabály szerint, a felmérésnek megfelelően 156 forint lakbért fizet a tulajdonosoknak. Az elsőfokú építési hatóság ugyan csak azt közölte a cikk formában megjelent válaszában, hogy 1983 tavaszán vált problematikussá a lakbérfizetés kérdése, mert a bérlők, tehát id. Kmecz Andrásék nem voltak hajlandók a 30 forintnál többet fizetni, holott akkor a jogszabály és a felmérés egyébként jogosnak tartotta a magasabb összegű bérfizetési kötelezettséget. Ezzel a kiegészítéssel és magyarázattal az ügyet a magunk részéről lezártnak tekintjük. Nem megtoldani szándékoztuk a hatóság válaszát, megnyugtatni a békétlenkedőket, hogy még a félrehallás gyanúját se olvashassák ránk. N. S. A Városcsúfítók című cikk kapcsán írt gondolataiból közöljük: „Ne csak az egyes szülők nevelési hiányosságait marasztaljuk el, hiszen mai társadalmi viszonyainkban a nevelésre kevés idő jut, hanem a hatóságok is álljanak hivatásuk magaslatán. Amíg csak észrevételez- zük a hibákat és nem lépünk fel kellő szigorúsággal, felelősségre vonással, büntetéssel az elkövetőkkel szemben, nem lesz változás e téren.” Bizony, szankció nélkül nem lehet rendet teremteni! P. Á. Idézünk levelükből: „Szerintünk az ország talpraállásához a társadalom jó közérzetű munkája szükséges. Ehhez a jó közérzethez hozzájárul a történelmi hagyományok figyelembevételével kialakított címer is: vállalja a múltat, nem tagadja meg történelmi gyökereinket. Az ország sajtójában már jelentek meg cikkek a Kossuth- és a koronás címerről, de a Népújság még nem tudott alkalmat kentem erre.” Kezdjük a végén! Ha olvassa lapunkat, megállapíthatta, hogy a címerkérdés — Eger vonatkozásában — már szerepelt. S mintha a szerkesztőség véleménye is közelállna az önökéhez, mert a két egri címer pontos mása egymás mellett és „a kísérő szöveg” azt sugallja, hogy felszabadultan beszélünk a folytonosságról és arról az értékről, amit a múltból mindenképpen megőrzendőnek tartunk. A társadalom ugyan polarizálódik, és most nemcsak az alkotmány, a jelvények kérdése, a jogok rendezése forog szőnyegen, hanem a jogok is, az erkölcsi normák újrarendezése is téma. Örömünkre szolgál, hogy a középiskolában is élénkül az érdeklődés „a nagy témák” iránt. A felgyorsult idő ne is hagyja érintetlenül a fiatalságot, annak lelkét, de az eszét sem! A környezetvédelemért, a minőségért... Az Eternit Vállalat Selypi Gyára — ahol felvételeink készültek — egyre nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelemre, a minőségellenőrzésre. Az idei esztendő tervét is ennek megfelelően készítették el A segítség- nyújtás szép példája... Eddig óránként 800 kilogramm por szennyezte a selypi medencét, az új berendezés, amely 26 millió forintba került, 25 kilogrammra csökkentette a fentebb említett mennyiséget Nyomáspróba laboratóriumi keretek között, amely a minőség védelmét szolgálja (MTI-fotó: Szabó Sándor) Újabb segítői, patronálói akadtak az Egri Gyermekváros kis lakóinak, s lapunk mindig szívesen ad helyet az ilyen hímek. Ez év elejétől az Agria Generál KFT tagjai a gyermekváros hatodik osztályos tanulóival vették fel a kapcsolatot. A KFT — alapvetően mezőgazdasági termékek export-importjával foglalkozik — kezdetben 20 ezer forintot adott a kisdiákok környezetének szebbé tételére, később szeretnék a gyerekeket kirándulások során megismertetni hazánk szép tájaival, s e túrák alkalmával szó lesz majd a környezet és a természet védelméről is. Az intézmény ötös csoportja nagy örömmel fogadta a patronálókat, akik jelenlétükkel szeretetet is hoztak a kis közösségbe. Jogi abc Olvasóink — a Népújságról A „ csendestársaságokról ”. Téved, aki azt hiszi, itt most valamiféle szolid embercsoportról esik szó. Ez a fogalom a háború előtti években korántsem volt olyan ismeretlen, mint napjainkban. Itt-ott büntetőügyekben felmerült ugyan néhányszor, amikor a termelési tevékenységben részt nem vevő, a pénzével a háttérben „dekkoló” tőkepénzes kiléte kiderült. Ugyanis ezt a kapitalista közreműködési formációt jogrendünk az utóbbi évtizedekben nem engedte meg. (És korlátlanul most sem.) Jogi ábécénkben érdemes elidőzni kicsit ennél a fogalomnál. A csendestársaság létrehozását a háború előtt is kifejezetten tőkeszegény idők tették szükségessé. Amikor is az egyszerű kölcsön esetén kiköthető kamatért nehezen lehetett pénzhez jutni, s ugyanakkor a hitelező sem kftérhette figyelemmel, hogy a megtámogatott vállalkozás megfelelően prosperál-e. 1930-ban szabályozták tehát a csendestársaságok jogviszonyait. Eszerint csendestársaság keletkezik, ha valaki anélkül, hogy kifelé tagként működhetnék, másnak a vállalatában vagyoni betéttel úgy vesz részt, hogy azt a vállalat tulajdonosának rendelkezésére adni köteles. A tagság ügyletei kizárólag a tulajdonost jogosítják és kötelezik, azokból a csendestársra harmadik személyekkel szemben sem jogok, sem pedig kötelezettségek nem származnak. A nyereség és a veszteség felosztása a felek között általában a vagyoni hozzájárulás arányában történik, azzal a kikötéssel, hogy a csendestárs a veszteséget legfeljebb betétje erejéig viseli. A törvény lehetővé tette, hogy a csendestárs a vállalkozás mérlegét és az annak alapjául szolgáló iratokat rendszeresen megvizsgálhassa, azonban a vállalat üzletvezetésébe beleszólása nem volt. 1960. május 1-én a Polgári Törvénykönyv hatályba léptetésével a korábbi kereskedelmi törvényre vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztették, ezáltal megszűnt a csendestársaság lehetősége. Nagy érdeklődés előzte meg az új társasági törvényt, az 1988. évi VI. törvényt. Ez is változatlanul fenntartja azt az elvet, amely szerint a társaság természetes személy tagja személyesen köteles közreműködni a társaság tevékenységében. Általában tehát nincs lehetőség arra, hogy a természetes személy tisztán üzleti befektetésével vegyen részt a társaság működésében. Kivételt képez a betéti társasági forma. Ebben legális lehetőség nyílik arra, hogy valaki tisztán vagyoni befektetéssel személyes közreműködés nélkül vegyen részt a társaságban. A törvény nem korlátozza a természetes személyek kültagként való részvételét a betéti társaságban, sem a betét maximálásával, sem pedig oly módon, hogy jogi személy beltaghoz kötné a természetes személy kültagként való megjelenését. A kültag felelősségének mértékét már a betéti társaság megalapítása alkalmával pontosan meg kell állapítani. Felelőssége a későbbiekben is ehhez az eredeti betéthez igazodik, és nem az időközbeni nyereséghányadokkal növelt vagyoni részhez. Nos, hát itt a lehetőség, hogy ki-ki megforgassa tőkéjét betéti társaság keretében az elkövetkező időkben. Dr. K. É. Az idén nem fizettem elő a Népújságot, döntésem indoklását a következőkben fejtem ki: nyugdíjas mozdonyvezető vagyok, ebben az évben töltöttem be a 70. évet. A nyugdijam nem mondható kevésnek, de nem is sok, ha ez az összeg kettéoszlik. Feleségem súlyos beteg, naponta kétszeri injekció szükséges számára, reggel és este. Gyakori rosszulléte miatt egyedül nem hagyhatom, éppen ezért más munkát vállalni netn tudok. Kizárólag egy keresetből gazdálkodhatunk. Sajnos, az áremelkedések — és nem is az újságra gondolok elsősorban — olyan mérvűek voltak, hogy kénytelenek vagyunk néhány dologról lemondani, ha nehezünkre esik is. így vagyunk az újságokkal is. A Népújságot nagyon szerettem, szívemhez nőtt. Nem a lap iránti elégedetlenség miatt született meg döntésem. A kényszer vitt rá. Még megmaradt számunkra a Rádió és Televízió Újság, ha azonban az árak továbbra is ilyen tempóban emelkednek, ezt is le kell mondanom. Kívánok munkájukhoz jó egészséget. Nagy István Eger ' * A Heves megyei Lapkiadó Vállalatnál szeretném újra megrendelni a napilapot, kérem, szíveskedjenek részemre csekket küldeni. Ladányi Árpádné / Ózd * Szüleim hosszú idő óta előfizetői voltak a Népújságnak, az idén az áremelkedések miatt azonban lemondták azt. Tekintettel arra, hogy igen régi egri család vagyunk, és szüleim annak ellenére, hogy már 18 éve Budapestre költöztek, nagy figyelemmel kísérik a város és a megye életét. Ezért szeretném számukra a lehető leggyorsabban újra megrendelni a lapot. Kérem, legyenek szívesek közölni ennek módját, küldjenek részemre egész évre szóló csekket, de ha lehet, akkor a következő, illetve a további esztendőkre is. Scholtz Róbertné Budapest Visszhang Ólomháború a Mátra alján G. Molnár Ferenc újságíró február 11-én támadást intézett a Heves megyei Népújság hasábjain mindazok ellen, akik a gyön- gyösoroszi ólomköhó miatt tiltakoztak. írja, hogy leleményesek a Juli nénik meg a Józsi bácsik a felszólalásukban. Hála istennek, meg a Grósz-kormány által kibontakozott szólásszabadságnak, hogy ma már a Juli nénik is választékos, célratörő beszédükkel ki tudják fejezni mondandójukat ... Valahogy még nincs kedvünk meghalni. Gyermekeinket, unokáinkat szeretnénk erőben, egészségben felnevelni. Tehát jogunk és kötelességünk mindfen olyan veszélyt elhárítani, egybefüggő, erdős hegyláncunkról, ami emberi, józan ésszel megakadályozható. A Gyöngyösi Városi Tanácsnak, a pártbizottságnak, a népfrontnak kutya kötelessége a nép érdekében cselekedni, hiszen ők a mi választott tisztségviselőink, a mi bizalmunkból intézik ügyeinket... Az 1988-as környezetvédelmi rendelet szigorúan védett I. osztályú üdülőhellyé nyilvánította a Mátrát. És mi küzdünk ezért. A tüdőszanatóriumért, ahol légúti és tüdőbetegségeket gyógyítanak. A sok üdülőért, a KlSZ-tá- borokért, a nyaralni vágyók egészségéért és nyugalmáért. A sportszanatóriumért, a síelőkért, a hét végi kempingezőkért és kirándulókért, es nem utolsósorban a mátraalji városok és falvak népének életéért... Ki fog innen bort és gyümölcsöt exportálni, ha a savas eső, az ólompor mindent belep. Már a nyugatnémet exportőrók tudomására hozták az Egervinnek, hogyha felépül a Mátra alján az ólomfeldolgozó, akkor egyoldalúan, kártérítés nélkül felmondják a borexportot... Mondják, ezt a tudatos természetrombolást fel lehet-e forintban számolni? Az újságíró szemünkre veti, hogy nem hiszünk a szakembereknek. Bizony nem! Mert ahonnét ezt a nyugati technológiát megvették, Norden- hanból, az ottani üzem víz mellett van, sík területen, ahol szabad a széljárás. Ott a környéken a föld termékének fogyasztása veszélyes, még az is, ami a föld alatt van, a gyümölcs is fertőzött. Oda máshonnan szállítják kártérítésként ingyen a lakosságnak a zöldségféléket, a gyümölcsöket... Elegünk van már a sok-sok sikertelen ipartelepítésből, rámennek a súlyos milliárdok, és ha nem sikerül, odébb sétálnak, és kísérleteznek másutt... Ne nézzék hülyének a dolgozó népet ...! Szekeres Pálné Gyöngyös * Talán elkerülte olvasónk figyelmét, hogy lapunk nemcsak G. Molnár kollegánk tollából közölt írást. Azon a napon, ugyanott ahol az ő cikke olvasható volt, megjelent a megyei környezetvédelmi titkár, Bodó Mihály és a táj- és környezetvédelemmel foglalkozó munkatársunk, Soós Tamás cikke is. Ennek végén a következő olvasható: „ ... s hogy lapunk ebben a kérdésben kinek a pártján áll, azt elárulja a cím, amit el kell olvasni ...” Ezután is figyelmünk fókuszában áll szűkebb hazánk lételemeinek védelme, s kérjük, figyelj e alaposan erre vonatkozó írásainkat. Az öli által említett cikk óta két alkalommal foglalkoztunk a gyöngyösoroszi ólomkohóval, „Egy újabb nemszeretem üzem a Mátra alján, és A tomboló hold éje Gyöngyösoro- sziban címmel. (A szerk ) Kedvezmény nyugdíjasoknak Díjmentesen utazhatnak A MÁV vezérigazgatójának döntése értelmében az új esztendőben januártól, volt dolgozók és családtagjaik a vasút összes vonalán arcképes igazolványuk felmutatása mellett díjmentesen utazhatnak. Ebben a kedvezményben idáig csak az aktív dolgozók és azok az idősek részesültek, akik a vasút szolgálatában 30 évet letöltöttek, illetve meghaladták ezt az időt. Nem kell most már a pénztárnál a személyzeti jegyekért sorban állniuk. Szűcs Ferenc Hatvan r FELVESZÜNK: autóvillamossági szereló't. Felvételi követelmény: szakképesítés. Jelentkezni lehet: Mezőkövesd, Költségvetési Özem Mezőkövesd, Gaál István u. 7 sz., az üzem személyzeti ügyintézőjénél. Telefon: 12-822 1 Jt ff HEVES MEGYEI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT szerződéses üzemelésre három évre átadja az egri gépi autómosóját. A pályázatokat 1989. március 25-ig kell beküldeni a vállalat címére: Eger; Faiskola u. 5. sz. • _________________ A versenytárgyalás a vállalat központjában lesz 1989. március 29-én, de. 10 órakor. Tájékoztató adatokat, bővebb felvilágosítást a vállalat főmérnöke ad.
