Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-03 / 29. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. február 3., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Az emberi élet fennmaradása csak úgy lehetséges, ha képes alkalmazkodni környezetéhez. Ez utóbbit az ideg- rendszer közvetítésével valósítja meg. Az idegrendszer tehát megteremti az élőlény és környezete közötti egyensúlyt, s ezen keresztül biztosítja az egyed fennmaradását. E kapcsolat összefüggéseinek vizsgálata, kutatása világszerte fontos feladatot jelent. Az erre utaló eredményekről szól mostani összeállításunk. Fantomfájdalom Végtagamputálás után gyakran megtörténik, hogy bár a beteg tudatában van helyzetének, úgy tűnik fel neki, mintha a már eltávolított végtagját mozgatná, tudni véli a mozgatás utáni helyzetét is, és olykor úgy érzi, hogy a hiányzó testrésze fázik, vagy melege van, illetőleg mintha megérintenék. Az érzékelés eme csalódásainál sokkal súlyosabb baj az, ha a beteg az eltávolított testrészében kínzó, hosszan tartó, nehezen vagy alig csillapítható fájdalmat érez. Ebben szerepe van annak, hogy a hiányzó részt ellátó érzőidegek megmaradt csonkjait a körülöttük buijánzó kötőszövet ingerli. Hannoveri orvosok most egy újfajta fájdalomcsillapító eljárásról számoltak be. A fájdalomérzet megszüntethető, ha a csonkolt idegekből kiinduló fájdalomérző pályának a második szakaszát alkotó idegsejteket — a gerincvelő hátsó szarvában — nagyfeszültségű áramlökésekkel elpusztítják. Noha ezzel az eljárással egyelőre csak bizonyos esetekben és csak kezdeti eredményeket értek el, még a legcsekélyebb előrehaladás is nagyon fontos a szenvedő betegek szempontjából. A gondolkodást vezérli A két agyfél nagyon eltérő terheléseknek következményeire vetnek fényt a tudósok új vizsgálatai. Napjainkban lényegesen jobban igénybe vesszük agyunknak a beszédet és az absztrakt gondolkodást vezérlő bal felét, mint a felismerés képszerű folyamatait irányító jobb felét. Minél egyoldalúbb ez az igénybevétel, annál kifejezettebben jelentkeznek a stresszjelenségek, és a teljesítőképesség csökken. Még annak is vannak jelei, hogy a bal agyfélteke túlzottan intenzív tevékenysége a jobb agyfél potenciális lehetőségeinek csökkenéséhez vezethet. Minthogy civilizált világunkban egyre fokozódó mértékben absztrakt gondolkodási folyamatokkal, képletekkel és szimbólumokkal dolgozunk, a tudósok feltevése magyarázatot adhat egész sor stressz- jelenségre. A kutatók nemcsak elemeznek, hanem javaslatot is tesznek rá, hogyan lehet a kevésbé használt agyfelet aktiválni, és ezzel az általános közérzetet javítani. Erre a lönböző oktatóanyagok képeinek végignézése, a zenehallgatás, vagy a művészi alkotások szemlélése nyújthat lehetőséget. Kétezer évesek A legrégibb leleteit Floridai régészek egy mocsaras vidéken 3—4 méter mélyen rejlő, ásványvízzel telített temetkezési gödörben két olyan koponyát találtak, amelyekben a teljes agy jól megőrzött állapotban maradt. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a leletek kétezer évesek. Eszerint ezek a legrégibb ilyen emberi maradványok az Újvilágban, ha ugyan nem az egész világon. A mintegy 45 éves nőnek és a 25 éves férfinak a felére zsugorodott agyvelejét röntgennel és számítógépes tomográfiái vizsgálták meg, majd felboncolták, hogy mikroszkóppal és biokémiai eljárással is megvizsgálhassák őket. Kitűnt, hogy a maradványokban ép DNS is van. Az agyvelők DNS-éből génbankot szándékoznak létrehozni, hogy ezeket az eddig legrégibb emberi géneket összehasonlíthassák a maiakkal, s az evolúció folyamatát az öröklési anyagban is vizsgálhassák. Ha a két agyban vírusgéneket vagy ellenanyagokat is találnának, ezek felvilágosítást adnának arról, hogy milyen betegségben szenvedtek ezek az emberek. Agysejt- át ül tét és A világ agykutatói nagy reményeket fűznek az agysejtátülteté- sekhez, amelyek segítségével elképzelhető néhány, eddig gyógyíthatatlannak hitt betegség gyógyítása. Nemrégiben egy svéd orvoscsoport két Parkinson-kórban szenvedő beteg agyába emberi embrió agyából kivett sejteket operált. A műtéttől azt remélik, hogy helyreállnak az agyban normálisan végbemenő kémiai folyamatok, amelyeket a betegség károsított. A világon egyedülálló gyűjteményt alkotott — Levelezései, feljegyzései a kultúrtörténet értékes részeivé váltak Nemrég kaptuk a szomorú hírt, hogy 96 éves korában elhunyt Abrahám Ambrus, Kos- suth-díjas akadémikus, az ideg- rendszer szerkezetének világhírű kutatója. A neves tudós és egyetemi tanár évtizedeken át sok biológus tanítómestere volt, számos nemzetközi tudományos társaság és folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Bár életének döntő hányadát Szegeden töltötte, ott vált világhírűvé, ám sokan ismerték Heves megyében is, hiszen a közép- és általános iskolákban ma dolgozó biológus tanárok közül számos, tanítványa volt. E sorok íróját ugyan nem tanította, de abban a szerencsés helyzetben volt, hogy tiszteletet és figyelmet érdemlő többféle előadásait hallgathatta, cikkeit olvashatta elsősorban egykori tanára dr. Bende Sándor, az egri tanárképző főiskola állattani tanszékvezetőjének jóvoltából. Ábrahám Ambrus Erdélyből indult, Tusnádról. A tízgyermekes család egyikeként a csíksom- lyói gimnáziumban tanult keménységet, elszántságot. Aztán Budapestre került az akkori Pázmány Péter Egyetemre, ahol a filozófiai fakultásra iratkozott, a természetrajz-földrajz szakcsoportban. Kezdetben a csillagászat érdekelte, de aztán figyelme egyre inkább az élettan, a szövettan felé fordult, különösen azok szerkezete és működése irányába. 1917-ben egyetemi tanársegéd lett és ott kötelezte el magát igazán egy rendkívül érdekes területtel, amelyről így emlékezett az 1972-ben készült interjúban. „Rájöttem, hogy van egy szövetféleség, amely a legkülönlegesebb, amelynek szerkezete, működése a legkevésbé ismert, amellyel nagyon kevés ember foglalkozott és foglalkozik ma is. Ez pedig az idegszövet éspedig azért, mert a technikája rendkívül nehéz ...” Ábrahám Ambrus nem kis fáradsággal vált az idegrendszer legfinomabb szerkezetének kutatójává. Olyan módszert dolgozott ki, amelynek segítségével láthatóvá tette az egysejtű állattól egészen az emberig a legkülönbözőbb szervekben lévő idegvégződéseket. Sok újdonságot talált, főleg az erek idegvégződéseinek szerkezeteiben, azokban a szabályozó készülékekben, amelyek a vérnyomást érzik. Ezért kapta a Kossuth-dí- jat. Később áttért a szív vizsgálatára is. Felkutatta annak összes idegeit és sok újat közölt róluk. Erről úgy vélekedett, hogy „a legtöbb örömet találtam ebben a vizsgálati területben és a tudomány számára a legtöbb újat hoztam . . .” Foglalkozott a szervátültetés problémáival is. A világon egyedülálló, negyvenezret számláló idegszövettani gyűjteményt alkotott. Több mint 60 dobozban őrzött külföldi levelezése pedig 35 év tudományos összejövetelekkel, kongresszusokkal kapcsolatos feljegyzéseit tartalmazzák. Ezek a magyar tudomány és a magyar kultúrtörténet értékes részeivé váltak, amelyeket megőriz az utókor. Fél évszázadon át tanított, dolgozott, kutatott, amely annyi örömöt, gyönyörűséget jelentett neki. Ezt így összegezte évekkel ezelőtt az Élővilág című folyóiratban: „Szerkezet és funkció, melyben megszületik a gondolat, patinát kap az emlék és testet ölt a vágy, amely kormányozza önmagát és intézi a világ sorsát. Elképzelhetetlen finomságok szakadatlan láncolata, láthatatlan és megmérhetetlen mozgásokból kiegyénült fellobbanó láng, titkokkal teli életmalom, mely szebb, mint a hasadó hajnal és tündöklőbb, mint a csillagos ég, amelyben pillanatok alatt világok születnek, amelyben világok élnek és világok égnek. Ötven esztendeje kérdezgetem ezeket a csodákkal tündöklő rendszereket, ez alatt az idő alatt sok kérdésre kaptam meg a választ. Hiszem, hogy eljön az idő, amikor az idegrendszer önmagát is meg fogja ismerni és a nagy kérdések özönére megjönnek a tények ismeretén alapuló válaszok . . .” Elment a „hatalmas, szálfatermetű, hófehér hajú tudós”, ahogy a kaliforniai Bullock professzor nevezte, ám eredményei tovább élnek, segítve a tudomány fejlődését. Mentusz Károly Negyvenkét világsztárral a főszerepben Jeles András rendezte az Alombrigád című színes magyar filmet, ami néhány évig dobozban maradt, s csak most, 1989-ben tűzik műsorra a mozik. Egy munkásbrigád azt a híres színdarabot kívánja előadni, amelynek hősei vissza akarják adni a számukra kiutalt prémiumot. A filmszatíra gúnyosan mutatja be, mit jelentett valójában a jelmondat: a munkásosztály — uralkodó osztály. Az immár legendássá vált produkciót ma este 7 órakor mutatja be az Ifjúsági Ház Prizma mozija. A leghosszabb nap, ez a címe Ken Annakin legújabb produkciójának, amelyben 42 amerikai világsztár nyújt majd emlékezetes élményt vasárnap, ugyancsak a Prizmában, délután fél 4 és fél 7 órakor. A történet 1944. június 6-án játszódik a normandiai partraszállás napján. Cornelius Ryan nagysikerű regényének filmváltozata Paul Anka, John Wayne, Sean Connery, Henry Fonda főszereplésével igazi mozicsemegét ígér. Az Egervin aulájában Három művész barát kiállítása A barokk érseki palota aulájában, az úgynevezett Fellner- számyban ma nyílik három művész, két grafikus, Kós Péter, Herczeg István és Szakács Imre festőművész tárlata. Ők Grafi- pax néven tömörültek alkotói egységgé és így vállalnak szerepet mai hazai képzőművészeti közéletünkben. A három név együtt az egri közönségnek sem mond különöset, noha azt el kell árulnunk, hogy egy szellemi tőről fakadtak, Herczeg István: Hárman összeköti őket a fiatal évek egri derűje. Ezt az együvé tartozást, ezt a szellemi és lelki közösséget szimbolizálja a most közölt Herczeg-grafika, amellyel a képzőművészet barátait invitálják erre az eseményre ők, hárman. A széles derekú fa törzséből az első gally három egybeköpenyes testen szúródik-húzódik-jüktet át. És ez a gally, nevezzük inkább ágnak, leveleket susogtat bennük, általuk, mert egyek ők válltól váltig, lélektől lélekig. Ez a közösség nemcsak azért lefegyverző és élményre jogosító, mert ez a mára középnemzedék igencsak megjárta a férfivá érés, a magábaszállás és a legellentétesebb hatások, az alkotói sors mindennapi hadak útját. Talán ezért is fogják olyan szorosan és szorosra a barátságot, mint eszmét és mint gyakorlatot, mert úgy érzik, kell a közösség ereje ahhoz, hogy talpon maradhassanak. Az irányzatok, a mindennapi hatások—ellenhatások csontig ható viaskodásban a művésznek mégis csak példát kell mutatnia, irányt kell—kellene — szabnia arra nézve, hogy a kortársak, a művek által vezetett odafigye- lők mit fogadjanak el mércének, mit értsenek jól. Mert az esztétikum az igazság jelentős része, kifejezése, s ha már felfogtuk tartalmát, gazdagodtunk is általa. HUNGÁRIA TAXI |y SZEMÉLY-TEHER »Közös 13-111W13913 TOMBOLÁJA Név:_________________________________________ Lakcím: ______________________________________ T elefon:_______!_____________________ A z Egerben és körzetében tevékenykedő Hungária Fuvarszervező Iroda és lapunk együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében mától néhány hónapon át tombolajátékra hívja a nyerni akaró utazóközönséget. Lapunkban minden héten pénteken ezen a helyen találják meg olvasóink a tombolajegyet, amit kitöltve, utazáskor a Hungária-taxiban elhelyezett urnákba lehet bedobni. A gyűjtést tehát az ezzel a felirattal ellátott gépkocsik végzik. A nyilvános sorsolást június első hetében fendezik meg. A szerencsés két nyertes egy-egy ötezer forintos gépkocsinyeremény-betétkönyvet kap. Programbörze Kiállítások, tárlatok ■ Ex-libris kiállítás nyílt Egerben, a Bródy Sándor Megyei Könyvtár előcsarnokában, Nagy István helybéli gyűjtő kollekciójából. A húsz tablón a régi és a legújabb kisgrafikákat mutatják be, amelyek a világ számos tájáról érkeztek. * A Megyei Művelődési Központ és a Hevesi Szemle Galériájában, Egerben az oktatási igazgatóságon Buda István, Kubisch János szobrászok és Ridovics Péter festő kiállítása látható. * A Balassagyarmaton munkálkodó Réti Zoltán, valamint a Békéscsabán dolgozó Várkonyi János festőművészek tárlatának adott otthont a Hatvani Galéria. *A Gyöngyösi Műhely alkotóinak kiállítása február közepéig tart nyitva a Gyöngyösi Galériában. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Dohányzás vagy egészség. Ez a címe annak az ismeretterjesztő programnak, amely délután 5 órakor kezdődik a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ kamaratermében. A témáról dr. Pákozdi Lajos a Kékestetői Állami Gyógyintézet osztályvezető főorvosa beszél. A helyszínen csoportos tréningre is lehet jelentkezni, valamint segédanyagot is adnak az ötnapos önleszoktatáshoz. * Szintén a művelődési központban szkan- derversenyt rendeznek Mátra-ku- pa néven szombaton. Az erőpróbára hölgyek is jelentkezhetnek! Bükki túra A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor Természetjáró Szakosztálya szombatra a Bükkbe hirdetett nyílt túrát, amelynek hossza 17 kilométer, útvonala: Bányahegy—Bánkút— Csurgó— Gerennavár—Nagyvölgy— Nagyvizsnyó vá. Az érdeklődőket Kovács István 6.50-kor várja az egri Volán-pályaudvaron. » Ugyancsak ez a szakosztály Nemes Gyula vezetésével vasárnap múzeumi látogatásra invitálja a természetbarátokat Budapestre a budai várban lévő Nemzeti Galériába, a Történeti és Munkásmozgalmi Múzeumba. Találkozó Egerben a vasútállomáson reggel 6.40.órakor.
