Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-18 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! XI.. évfolyam, 42. szám 1989. február 18., szombat ÁRA: 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KAPUT NYITNI EURÓPÁRA Németh Miklós beszéde a nemzetközi bankárképző köz­pont megnyitóján. (3. oldal) OSTOROS! MOZAIK „No és sok a pince, jó a bor — ez is vonzaná az idelátoga­tókat." (5. oldal) A NÉPÚJSÁG INTERJÚJA HABSBURG OTTÓVAL „Az emberek most a történelmi igazságot keresik." (6. oldal) SIKE(R)-DOSSZIÉ Az olimpiai bajnokról hamarosan megjelenik a könyv. (10. oldal) Zárszámadásokról jelentjük: Nagyréde A bor és a búza mellé a békesség is Grósz Károly Jugoszláviába utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a közeli napokban határ menti baráti ta­lálkozóra a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba utazik. (MTI) Árpamagot Bulgáriába is exportálnak — Hétfőtől Egerben fóliasátorban árulnak — Bővült a napraforgó fajtaválasztéka — Ötvenmillió tasakot aján­lanak a kiskerttulajdonosoknak — Öt „nagy” vetőmagtermelő Hevesben Biztosítottak a biológiai alapok Az ismert jókívánság három összetevőjéből egy sem hiány­zott tavaly Nagyrédén. Jó ered­ményeket értek el a gazdálko­dásban, ez kitűnt a pénteken megtartott zárszámadási köz­gyűlésen, ahol Frecska Sándor állami díjas elnök ismertette a vezetőség beszámolóját. Ha sorba vesszük a nagyrédei- ek tevékenységét, azt állapíthat­juk meg, hogy szorgalmas mun­kájuk minden részletében meg­hozta a gyümölcsét. Bár ez sem olyan egyszerű dolog. A szántó­földi növények közül csak a búza • váltotta be a hozzá fűzött remé­nyeket. Gondjuk volt az oltvá­nyok értékesítésével is, mert a pi­aci igények jelentős mértékben visszaestek. A bornál is csökkent a külföldi vásárlók érdeklődése, bár exportra értékesítettek 6,7 millió palack bort, hordós borból pedig majdnem 9 ezer hektoli­tert. Növelték a tárolási lehető­ségeket is 20 ezer hektoliter be­fogadótérrel. Az állattenyésztési főágazat is -figyelemre méltó eredményeket ért el. Különösen sikeresnek lát­szik a számítógépes abrakadago­Gyöngyös Kevesen gondolták volna ta­valy a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz tagjai közül, hogy az év végi összesítésben végül szép adatok sorjáznak majd. Ilyen gondolat­tal kezdte a vezetőség a beszá­molóját a pénteken megtartott küldöttgyűlésen, ahol Nagy Ist­ván tsz-elnök terjesztette elő a zárszámadási jelentést. Miért bizonytalanodtak el a mátraijai téeszgazdák? Az űj adók, a növényvédő szerek és az alkatrészek árainak emelkedését betetőzte az augusztusi jégverés, amely nemcsak a növényeket tette tönkre, de a vele együtt tá­madt vihar az épületeket is meg­rongálta. Ezután már csak ön­maguk erejében, szorgalmában bízhattak a téeszbeliek. Szorgalmasan folytatták ta­valy a sertéstelep rekonstrukció­ját. Nehezen heverték ki az előző évi tűz okozta károkat, hiszen az anyakocák egy része is elpusz­tult. A gondos és szakszerű te­nyésztői munka nyomán az árbe­vételi tervüket teljesítették. A szőlőiket kétszer verte el a jég. Ennek ellenére a termés Egerszalók Gazdálkodás Pénteken délután, az egri Pla­tán étteremben tartotta zárszá­madó, illetve tervtárgyaló köz­gyűlését az egerszalóki Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet. Csorba László, a közös gazdaság elnöke beszélt az 1988-as gazdasági évről, amely sikeresnek bizonyult. A tervezett 27,5 milliós nyereség helyett 37,4 milliót termeltek. A termés­átlagok általában kedvezően ala­kultak, lencséből lettek értékesí­tési nehézségek, mert a Délker importált e termékből. Tovább­fejlesztették szőlőfeldolgozóju­kat: egy nyolcezer hektoliteres fehérboreijesztő tartályt üze­meltek be. Sok tőkét telepítet­tek: 48 hektár közös, 30 hektár szakcsoporti és nyolc hektár ház­táji területre. Az idén is folytató­dik ez a tendencia, a kék szőlők lási és tejtermelési rendszer. Az ágazat árbevételi tervét majd­nem tíz százalékkal haladta túl. A hűtőipar 4500 tonna gyors- fagyasztott terméket állított elő. Egyik fő alapanyaguk a málna, amelynek közel 90 százaléka volt extra minőségű. Az árát is megadták ennek a gyümölcsnek, átlagban 68 forintot fizettek ki­logrammjáért. A tőkés piacon a mélyhűtött árukból több mint 3 ezer tonnát értékesítettek. A málnát a szakcsoport 1300 tagja gondozta, művelte. Tavaly már 3,7 hektáron szamócát is telepí­tettek. A munkaversenybe 26 brigád nevezett be. Közülük az Egye­tértés brigád az állattenyésztés­ből és a műhelyből a Ságvári bri­gád nyerte el a Szövetkezet Kivá­ló Brigádja címet. Aranykoszo- rűs lett 14 brigád. A szövetkezet 238 millió fo­rint bruttó jövedelmet ért el. A mérleg szerinti eredményük meghaladja a 130 milliót. Az egy személyre jutó munkadíj és ré­szesedés több mint 114 ezer fo­rintot tett ki. mennyisége megközelítette a tervezett mértéket. Az értékesí­tés már sokkal több gondot oko­zott. A jobb minőségű szőlőért 25 százalékkal kaptak keveseb­bet az Egervintől, mint 1987- ben. Felélénkült a borászatuk. Az előző évi termés egy részét palackozták. Ezekkel a borokkal kiléptek a piacra. A zöldségkertészet nem adott annyit, mint amennyit vártak tő­le. A dinnye és a káposzta gyéren fizetett. Búzából a legmagasabb átlagtermést érték el, hektáran- ként 54 mázsát. Többet vártak a kukoricától és a napraforgótól is. De a főágazat így is eredményes évet zárt. A háztájiban nyolcszá- zan gazdálkodtak. Az új tsz-tör- vény az idén bővítésre ad lehető­séget a háztáji területet illetően. Jelentős eredményt ért el az épí­tőcsoport, és az ipari ágazat is eredményes lett. A dobozüzem olykor anyaghiánnyal küzdött. A keresetszínvonal 18,7 szá­zalékkal nőtt, ugyancsak emel­kedett a beruházásuk mértéke 14 millió forinttal. — hitel nélkül arányát növelik. A Hungarovin- nel állnak üzleti kapcsolatba: jó partnernak bizonyult. A traktorállományuk felújítá­sára tavaly 4,5 milliót fordítot­tak, idén további 4 milliót szán­nak rá. Az ipari ágazat árbevéte­le mérsékeltebb volt a tervezett­nél — 33 helyett 27 millió —, de így is hozott nyereséget. Összes­ségében — szögezte le az elnök — a termelőszövetkezet évek óta hitelek nélkül és eredményesen gazdálkodik. A beszámoló és a terv ismerte­tése után.sor került az ellenőrző bizottság, a téesz döntőbizottság és a nőbizottság összefoglaló je­lentéseire, az alapszabály módo­sítására, az ellenőrző bizottság újraválasztására, végül a kitünte­tések átadására. A pénteki verőfényes idő már a tavaszra emlékeztetett. Ha ez így marad, akkor hamarosan be­népesülnek a szántóföldek, és a kiskertek is megélénkülnek. A tavaszi készülődés hangulata tükröződött azon a tájékoztatón, amelyet pénteken délelőtt Eger­ben a Vetőmag vállalat észak­magyarországi központjában Horváth István igazgató tartott. Elmondta, hogy időben felké­szültek az üzemek, a kistermelők ellátására. Hibridkukoricából például van megrendelés a ta­vasz közeledtével, főleg a korai érésű fajták iránt. Bejelentette, hogy ezekben a hetekben a vá­laszték bővítésére nyolc-tíz új­donsággal is szolgálnak. Tavaszi árpából szintén bővül a választék a tavalyihoz képest. Ám az érté­kesítésben lemaradás tapasztal­ható, amit azzal magyaráznak, hogy a gazdaságokban csökkent a vetésterület. Várható, hogy a fölöslegből bolgár megrendelés­re exportálnak. Burgonyából korlátlan mennyiségben kielégí­tik a megrendelők igényeit. Az érdeklődés viszont csökkent. Ugyancsak kínálatot ígérnek nagy olajtartalmú hibridekből a napraforgó-termelőknek. Korai érésű fajtát ajánlanak magas cu­kortartalommal csemegekukori­cából, amely friss fogyasztásra alkalmas. Uborkából főleg az új­donságnak számító Pannóniát, a Lindát, a Dórát, a Rékát és a La- urát is árusítják. Fejes salátából rendelkezésre áll a korai érésű Gigant, valamint a Nyári óriás. A vállalatnál a felkészülést jel­zi, hogy 31 zöldség- és lltvirág- fajtából 50 millió szép kivitelű tasakba csomagolt magvakat kí­nálnak. Természetesen ezek ára is emelkedett a múlt évihez ké­pest. Egyébként Heves megyé­ben 700 üzletben árusítanak kü­lönféle vetőmagvakat. Egerben úgy tűnik, gondok vannak a vá­lasztékkal. Ennek javítására a füzesabonyi áfésszal összefogva hétfőtől a Szúnyog-közben fólia­sátor alatt árusítanak szerszámo­kat, kisgépeket magvakat, fóliá­kat április 1-ig. Délutánonként ingyenes szaktanácsadással áll­nak a vásárlók rendelkezésére. Ami pedig a területi központ munkáját illeti, 1988-ban nyere­séges évet zártak. Exportcikkei közül kiemelkedett a borsó, a mustár és a fénymag, a bükköny, valamint a búza értékesítése. Ta­valy is megyénkben ötezer hek­tár területen öt gazdaság foglal­kozott elsődlegesen vetőmagter­meléssel. így a hatvani Lenin, a karácsondi Kossuth, a hevesi Rá­kóczi Termelőszövetkezet, to­vábbá a Füzesabonyi és a Hevesi Állami Gazdaság. Mindezek nagy tapasztalattal, megfelelő tárgyi és személyi feltétellel ren­delkeznek ebben. Várhatóan az idén is a vállalat megbízható partnerei maradnak. Egység Szinte nincs olyan nap I mostanában, amikor vala- I milyen formában szóba ne I kerülne az egység kérdése. I Helyi vagy' országos fóru- I mokon panaszolják fel, ■ hogy széthúzást érzékelnek j a politika különböző terüle- * tein. Emögött sajnos, hatal- / mi harcot sejdítenek, nem az !j eltérő véleményekre kíván- j csiak, hanem inkább arra: melyik személyiség állt elő i megint valami meglepővel. Természetesen fontos a i rend, a lehetőség szerinti j közös fellépés, mert van egy j pont, amely után már feles- , leges és meddő a vita. In- j kább az az igazi probléma, ’ hogy ki mit is ért az egység 1 alatt. Nem rövid ideig tartott az j a korszak, amikor az volt a s fő elv, hogy látványosan , egyöntetű legyen a határo- ; zat, az állásfoglalás, senki ' sem fejezhesse ki különvéle- j ményét. Szinte mindent, ■' ami eltért a központilag i meghatározott normáktól, I azt a szőnyeg alá söpörték. \ Ma már úgy nevezzük az ; ilyenfajta egységet, hogy i monolitikus. Valójában azt ? ] jelentette, hogy egyre in- ) ' kább akadályává vált ez a i fajta gyakorlat a valódi Iró-J- j 5 megegyezésnek. Az idők I során ugyanis egyre többen kényszerültek hallgatásra, hogy egyszerre emelkedje­nek a kezek, bólintsarfak a fejek. Ha nem az üléster­mekben, de a folyosókon, s az élet más színterein ala­kultak ki valódi viták, elle- nőrizhetetlenekké váltak a döntési folyamatok, az elha­tározások pedig egyre rosz- szabb hatásfokkal valósul­tak meg. Egyrészt azért, mert nem kellően alapos előkészítés után születtek meg, másrészt azért, mert fél szívvel vagy egyet nem értve láttak valóra váltásuk­hoz. Nem maradt más hátra, minthogy újraértelmezzük az egység fogalmát. Semmi esetre sem egyöntetűség hú- i ' zódjon meg mögötte. A tár­sadalom különböző rétegei- ! nek, csoportjainak egymás­tól eltérő érdekeinek hangot kell kapnia, ahogy a jövőt is csak többféle elképzelés j eredőjéből formálhatjuk. Senki sem tetszeleghet a té­vedhetetlenség pózában, ér­vek és ellenérvek harcából bontakozhat ki a legjobb ! változat. Az MSZMP arra törek- : szik, hogy mind a párton be­lül, mind kívüle világosan fogalmazódjanak meg a kü- i lönböző álláspontok. A platformszabadság, s a többpártrendszer már szer­kezeti és jogi lehetőséget ad arra, hogy ne személyes döntéseken múljon, hogy mi kerül be a különböző ter­vekbe és elképzelésekbe, il­letve mi kap nyilvánosságot. Egység épülhet a hallga­tásra, a beletörődésre, a fá­sultságra is. De ebből nem alakulhat ki az a friss, haté­kony politikai erő, amely I képes úrrá lenni a válságon. ; A statikus egyensúlyi álla­pot nem segíthet, csupán a \ dinamikus vita, s az ebből ? sarjadó, tartalmas, őszinte ] j együttműködés vezethet az ] I előrelépéshez. Gábor László I_________ __________I A régi vagy az új Melyik legyen Eger címere? A Minisztertanács 1974-ben kezdeményezte a városcímerek felülvizsgálatát. Ekkor változott meg Egeré is. Az utóbbi időben több szervezet — a vá­rosszépítő egyesület, a Hazafias Népfront városi bi­zottsága, a Magyar Demokrata Fórum egri cso­portja és sok magánszemély — javasolta, hogy az 1903-as, eredeti változatot helyezzék vissza jogai­ba. Több megfontolandó érvet is felsorakoztattak véleményük alátámasztására. E felvetések alapján a városi tanács végrehajtó bizottsága kéri, hogy a la­kosság foglaljon állást ebben á kérdésben. A város három pontján — a tanács ügyfélszolgálati irodájá­ban, a HNF városi bizottságán és az Ifjúsági Ház ki­rakatában — helyezik el a régi és az új címereket, s mellettük ládát, hogy ki-ki oda dobhassa be a leírt álláspontját. A tanács a márciusi ülésén foglal ál­lást. Most lapunk is közreadja a két változatot, illet­ve leírásukat. 1, A város címerének mezeje kék színű, a vár­nak három bástyája van, mindegy ike zárt ka­puval. A zöld talajon ezüstszínű egyszarvú ágaskodik a baloldali két bástya közt, s ezüst pallost tart, melyre zöld kígyó tekerődzött, s melynek csúcsára hatágú ezüst csillag van té­ve, e fölött pedig arany felkelő nap ragyog. A pallost tartó egyszarvúval szemben a levegő­ben Szent János evangélistának természetes színű sasmadara kiterjesztett szárnyakkal le­beg, s karmaival az evangélium könyvét tart­ja. 2. Csücskös talpú, középen hasított címer­pajzs, jobb mezője vörös, bal mezője kék szí­nű. A pajzsfej közepén 16 sugarú fél napko­rong, alatta középen arany alapon ötágú vö­rös csillag. A pajzsderékon aranyszínű hár­mas bástya van, amelynek középső bástyája magasabb, mindhárom bástya kapuja le­eresztett fekete csapóráccsal. A pajzstalp kö­zepén fekete színű kacson függő tízszemű szőlőfürt (első sorában négy, másodikban há­rom, harmadikban kettő, negyedikben egy szemmel), amelynek a jobb mezőben levő szemei feketék, a bal mezőben levők arany- színűek. A vártnál jobb az eredmény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents