Heves Megyei Népújság, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 27. szám ÁRA: 1989. február 1., szerda 4,3« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A PANCSEN LÁMA HALÁLA Tragikus fordulatot vett a tibeti ceremónia. BOMBARIADÓ "Titokzatos fülkelátogató, aki nem hiú...” (2. oldal) (3. oldal) HA UGAT A KUTYA, MEGVERIK A GYEPMESTERT IS? A kedvtelésből tartott ebek okozzák a legtöbb problémát. (8. oldal) TANÁCSTŰZ ’’Aztán előkerült a gyufa, kész krimi.” ' (8. oldal) Február 10-re A Politikai Bizottság összehívta á Központi Bizottságot A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága ked­di ülésén február 10-re összehívta a Központi Bizottságot. Napirendjéül időszerű politikai kérdések megtárgyalását javasolja. MTI Hazánkba is ellátogat a legismertebb dél-koreai ellenzéki politikus Kim De Dzsung elindult Elindult kedden Szöulból 16 napos európai kőrútjára Kim De Dzsung, a legismertebb dél-ko­reai ellenzéki politikus, a Béke és Demokrácia Pártjának elnöke. Kim a tervek szerint február 12- 15. között Magyarországot is fel­keresi, ellátogat emellett még Svédországba, Olaszországba és a Vatikánba, valamint Hollan­diába. Munkatársai szerint uta­zásának célja az, hogy erősítse pártja kapcsolatait a felkeresett országok politikai tényezőivel. Egerben, Hevesen, Pétervásárán Magyar—szovjet barátsági napok A Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága szervezésé­ben tegnap háromnapos magyar — szovjet barátsági rendezvény- sorozat kezdődött. Az Egerben, Hevesen és Pétervásárán sorra kerülő események szovjet részt­vevőit kedden délelőtt tíz egri népfrontszékházban Mészáros Albert, a HNF megyei titkára fo­gadta, majd tájékoztatta szűkebb hazánk lakóinak közéleti tevé­kenységéről, a megyei pártérte­kezletet követő politikai hangu­latról, továbbá a párt- és a tö­megszervezetek jelenlegi felada­tairól. A beszélgetésen részt vett Dudás József, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyette­se, valamint Molnár István, a HNF városi titkára is. A megye vendégei: J. V Jere- mejev, a budapesti Szovjet Kul­túra és Tudomány Házának igaz­gatóhelyettese és munkatársai a délutáni órákban — a város ne­vezetességeivel való ismerkedés után — a Megyei Művelődési Központban találkoztak a nép­front városi aktíváival, pártszer­vezetek tagjaival, s az érdeklődő helybeliekkel, akikkel előadás és konzultáció keretében váltottak szót a Szovjetunió mai életéről, a peresztrojka új szakaszának jel­lemző vonásairól. Itt hangzott el egyebek között, hogy a peresztroj­ka a gyakorlati megvalósítás idő­szakába lépett, amelyben már mérhető: milyen bel- és külpoli­tikai eredményeket hozott a Szovjetunióban. Ahhoz a mér­földkőhöz ért, amelynél már konkrétan felvetődnek az általá­nos és helyi problémák, s ame­lyekre meg kell találni a megol­dás kulcsát saját erőből és útke­reséssel. Miután a gazdaság min­dennek az alapja, például a válla­lati törvény megalkotásával, a vállalati önállóság kiterjesztésé­vel, a „több szocializmus és de­mokrácia” jegyében. A továbbiakban arról is szól­tak a szovjet szakértők, hogy a hazai törekvéseikkel valameny- nyi, Heves megyei érdeklődő kö­zösség megismerkedhet a tudo­mány házában, hiszen február­ban a magyar — szovjet tudomá­nyos és technikai együttműkö­dés létrejöttének évfordulója al­kalmából nagyszabású kiállítást rendeznek. Ezen számos szovjet iparág termékei is bemutatkoz­nak a magyar közönség előtt. Mindezeken túl politikai, gazda­sági, történelmi és művészeti té­májú tárlatok, könyvkiállítások, nyelvi foglalkozások vátják az érdeklődőket. A barátsági napok rendez­vénysorozata ma Hevesen folyta­tódik, ahol a várossal való ismer­kedést követően kerül sor egy klubszerű beszélgetésre a helyi Rákóczi Termelőszövetkezet­ben. Itt Luht Lembit Auguszto- vics, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának igazgatóhelyet­tese tart előadást a nemzetiségi politika időszerű kérdéseiről. Az 5. számú, orosz tagozatos általá­nos iskolában pedig — a diákok és a tanárok részvételével — Szergej Szemjanovics Panjko, az intézet munkatársa az orosz- nyelv-oktatást segítő programja­ikat mutatja be. Az eseménysorozat harmadik napján, csütörtökön Pétervására ad otthont a baráti találkozónak, melynek részeként Panov Mihail Mihajlovics, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának párttitkárá tart előadást a pártalapszerveze- tek tagjainak a peresztrojkában vállalt szerepéről. Németh Miklós nyilatkozata az ORF-nek Németh Miklós kormányfő időszerű magyar bel- és külpolitikai kérdésekről, a kormányzati munka személyi feltételeiről nyilatkozott Lendvai Pálnak, az osztrák televízió főintendánsának. A nyilatkozatot hétfői híradóműsorában sugározta az ORF. Cél, hogy az élet közelségébe hozzák a hallgatókat — Elsőként az országban — Szeptembertől kísérleti jelleggel Gyöngyösön — Felvételi, beszélgetéssel — Vállalkozó oktatás önköltséges alapon Nyitott üzemmémökképzés A gyöngyösi intézet számítástechnikai köz­pontjában Tóth Zoltán főiskolai adjunktus és Ko­vács Endre egyetemi tanársegéd programírást vé­gez IBM-gépen A magyar mezőgazdaságban az 1980-as évek közepére az ag­ronómia, a termelésirányítás területén foglalkoztatott szakem­berek végzettsége 95 százalékban üzemmérnök, illetve mérnök volt. A szövetkezeti elnökök 87 százaléka felsőfokú végzettség­gel rendelkezik, viszont a vállalatgazdasági, közgazdasági, pénz­ügyi munkát végzők köréhez tartozóknak mindössze 26-27 szá­zaléka bír megfelelő végzettséggel, képzettséggel. Ez napjaink­ban különös gondként jelentkezik, és még inkább ráirányítja a figyelmet ennek megváltoztatására. Pillanatkép a modern számítástechnikai elő­adóból Gyöngyösön, a Gödöllői Ag­rárt adományi Egyetem Vállalat- gazdasági Üzemmérnöki Intéze­tében felismerték, hogy az emlí­tett területen dolgozó vezetők, bár becsülettel igyekeznek ellát­ni feladatukat, de hiányos felké­szültségük korlátként jelentke­zik, különösen a matematika, a számítástechnika, az ügyvitel- szervezés korszerű alkalmazásá­ban. Ugyanakkor azt is felismer­ték, hogy az említettek a jelenlegi felvételi követelmények alapján nem pályázhatnak reálisan az in­tézet levelező tagozatára, miután az évente érdeklődő 200-250 hallgatójelölt 15-20 százaléka felel meg az említett követelmé­nyeknek. Ez a felismerés 1981-ben érle­lődött meg az akkori gyöngyösi főiskolai kar vezetésében, és kér­ték az illetékeseket a nyitott ok­tatás megteremtésére. Ennek le­hetősége napjainkban válik való­sággá. Mint dr. Magda Sándor kandidátustól, a gyöngyösi üzemmérnöki intézet igazgató­jától megtudtuk, szeptembertől kísérleti jelleggel levelező tago­zaton egy évfolyamon megkez­dik az úgynevezett nyitott okta­tást. Hosszabb távon ez váltja majd fel a levelező tagozatot. Ennek lényege, hogy az írásbeli felvételit eltörlik, és elbeszélge­tés alapján döntenek a felvétel­ről. A feltétel az, hogy ajelölt kö­zépiskolai eredménye legalább közepes legyen, és ötéves szak­mai gyakorlattal rendelkezzen. A képzés önköltséges lesz. Tehát a hallgatónak kell vállalnia, hogy az oktatáshoz szükséges jegyze­teket, tananyagokat, a tandíjat maga fizeti. Újfajta üzleti vállal­kozás ez, miután az állam nem nyújt hozzá támogatást, így inté­zeti feladat lesz. A képzés ideje három, maximum hat év. A hallgatók először úgyneve­zett alapozó tárgyakat tanulnak, így géptant, matematikát, számí­tástechnikát, állattant, növény­tant, kémiát, talajtant. Ameny- nyiben ezekből levizsgáznak, csak utána folytathatják a terme­léstechnológiai tárgyak: a kerté­szet, a növénytermelés, az állat- tenyésztés elsajátítását. Ezt kö­veti azután a számvitel, a pénz- gazdálkodás, az ügyvitelszerve­zés, a munka- és üzemszervezés, az agrárgazdaságtan, a vállalat­gazdaságtan ismeretköre. Az utóbbi tárgyak elsajátításával együtt a mérlegképes oklevélhez szükséges vizsgákat is le kell ten­niük. Csupán így bocsáthatók ál­lamvizsgára a jelöltek. A felvé­telt követően az oktatás pénte­ken és szombaton lesz. Ekkor biztosítják a laboratóriumokat, az oktatáshoz szükséges eszkö­zöket, valamint a tanárokat. Ez a munkaidőalap védelméül is szol­gál, hiszen nem kelL a termelés­ből a hét más napjain kivenni a szakembereket. Úgy tervezik, hogy a nyitott oktatásra elsősorban azoknak adnak előnyt, akiket az üzemek küldenek tanulni, és a költsége­ket is vállalják. Ebben a megyei tanácsok és a területi szövetsé­gek segítségét kérik. Felmérése­ik szerint ezer ilyen szövetkezeti szakember van, akiknek az okta­tását ebben a rendszerben szeret­nék elősegíteni. Szeptember else­jétől egyébként ezzel párhuza­mosan Gyöngyösön megkezdik a vállalatgazdasági szaküzem- mérnök-képzést is, azoknak a már diplomával rendelkezők­nek, akik az említett területen dolgoznak, de kertész, állatte­nyésztő vagy növénytermelő végzettségük van. Két év alatt a szaküzemmémöki diploma mel­lé mérlegképes könyvelői okle­velet is kapnak. A fenti két kép­zési formával lényegében teljessé válik a gyöngyösi intézet tevé­kenysége. A korlátozott létszám miatt szeretnék, ha elsősorban Heves megyéből jelentkeznének minél többen az említett oktatási formákra az üzemi szakemberek, miután lehetőséget kínálnak a korszerű ismeretek megszerzé­sére. Mentusz Károly Várkonyi Péter Luxemburgban Világszínvonalú technológiára építhet a magyar üveggyártás János nagyherceg, luxemburgi uralkodó kedden, Várkonyi Pé­ter látogatásának második nap­ján audiencián fogadta a magyar külügyminisztert. Előzőleg Várkonyi a luxem­burgi parlament tagjaival talál­kozott. Tájékoztatta a képviselő­ket a magyar reformfolyamatról és külpolitikai törekvéseinkről. Az érdeklődés igen élénk volt, több mint tucat kérdésre kellett válaszolnia a miniszternek. Ezt követte szívélyes légkörű talál­kozója René Urbanyval, a lu­xemburgi KP elnökével. A zsúfolt programban szere­pelt még a Guardian Europe amerikai tőkéjű vállalat luxem­burgi leányvállalatának, a float- üveget gyártó Luxguard gyárá­nak megtekintése. Az ultramo­dern üzem a mintája annak, amelyet a Hunguard Float-Üveg Kft. — a Magyar Üvegipari Mű­vek és a Guardian Europe vegyes vállalata — az Orosházi Üveg­gyár korszerűsítésével hoz létre 1990 végére, 115 millió dolláros közös beruházással. Luxemburgi jogi személlyel kötött szerződés révén világszínvonalú technoló­giára építhet a magyar üveggyár­tás. A Luxemburger Wort részle­tesen beszámol a Hunguard Flo­at-Üveg Kft. és a Magyar Üvegi­pari Művek együttműködéséről, amelyet a tárgyalásokon példás­nak neveztek. Idézi a lap Jacques Santer miniszterelnök megjegy­zéseit a romániai falurendezési tervről. Santer rámutatott, hogy ez a terv felveti a romániai ki­sebbségek jogainak kérdését, és így közvetlenül érinti Luxem­burgot is,'mivel Erdélyben, kis számban ugyan, luxemburgi le­származottak is élnek. — Erre a nemzetközi kérdésre továbbra is figyelmet kell fordítani, idézi a miniszterelnököt a Luxembur­ger Wort. MTI r Érvek helyett ”Tortadobálás” folyik — állapította meg a napokban egyik hetilapunk. Bizony, igaza lehet. Mert a hasonlat nagyon is ráillik a mai hely­zetre. Mindenki dobálózik, ész nélkül, hajigálunk össze­vissza. Kész burleszk az egész. Az ember hirtelen nem is tudja, sima-e vagy rö­högne-e legszívesebben. Minden valamirevaló ta­nácskozáson folyik a dobáló­zás. Röpködnek a vádak, zá­poroznak az üres szavak. Az az összejövetel számít ma már csak jónak és ered­ményesnek, amelyen jó na­gyokat és keményeket mon­danak. Aztán minden marad a régiben. De legalább jól ki­beszélték magukat; progresz- szívak voltak, továbbá a re­form élharcosai. A sajtóban is lassan az lesz az egyedüli érték, ha valami­nek nekimegyünk (amúgy ’’izomból”), ha valamit le­leplezünk. Az indokok, a mi­értek nem fontosak többé. A lényeg, hogy nagyot szóljon, hogy durranjon. A mélyebb összefüggések láttatása már nem kifizetődő, mert az nem hoz gyors és látványos sikert. Ez ma a divat. Mindenki egymást licitálja túl; „én még akkor megmondtam, én már akkor is ott voltam”. Szóval, ilyeneket szólnak. Pedig nem voltak azok sehol, és többsé­gük úgy hallgatott, mint a sír. De ma sajnos, kötelező ez a féle igazolás, az egymásra mutogatás. És így egymást alázzuk meg — a demokrácia nevében — nap mint nap. Pe­dig ez a stílus maga a tökéle­tes diktatúra. Már a cserkészek is. Már ők is összevesztek, kettésza­kadtak. Lett belőlük két szervezet. Pedig évtizedekig nem létezhettek. Most aztán végre...és akkor a következő pillanatban sértődés, szidal­mak, vádak, szakadás. Mindenki legalább két részre oszlik, de az az igazi, ha többre. És rögtön jelent­keznek ezek vezetői, az önje­löltek, aztán az ő ellenfeleik is színre lépnek, a végén pe­dig azok, akik senkivel sem értenek egyet. És ez így megy. Vita nélkül persze nem működik semmi. De a baj az, hogy hiányoznak az igazi ér­vek. Csak szavak vannak, szólamok. Divatirányzatok és -kifejezések, divatstílusok dúlnak. Mögöttük pedig üres mondatok. Ugyanakkor egyre keve­sebb esélye van annak, aki nem „dől be.” Aki higgadt, aki szuverén, aki önállóan gondolkodik, aki nem csapó­dik. Nos, ezek az emberek rendkívül gyanúsak; „mit akarnak ezek, kihez tartoz­nak?” Hát persze, hogy gya­núsak, mert gondolkodnak. Nehéz őket felhasználni. Sajnos, nagyon kevesen vannak. A szavuk pedig egy­re halkabb. Habár nagy szükség lenne most rájuk. S Most, amikor ilyen „dobálós időket” élünk. Havas András

Next

/
Thumbnails
Contents