Heves Megyei Népújság, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-14 / 12. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 12. szám ÁRA: 1989. január 14., szombat 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSODAMASINÁRA VÁRVA Kifejlesztettek egy olyan szerkezetet, amely 95 százalékos biztonsággal kimutatja a robbanóanyagot. (2. oldal) NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE Összeállítás, amely minden olvasót célba vesz. (6-7-8-9. oldal) EGRI ÉREMGYŰJTŐ A KENGURUK FÖLDJÉN Hat arannyal, kilenc ezüsttel, hat bronzzal a poggyászukban landolt velük a gép Ferihegyen. (10. oldal) BOMBARIADÓ MÁSODSZOR Egy hónapon belül második ilyen félrevezető telefon. (16. oldal) Csökkent a kistelepülések üzleteinek forgalma Ülést tartott a Szövosz elnöksége séges. Az áfészek csak így maSzigorított intézkedések a benzingázmentes Bükk- fennsíkért — A Börzsönnyel gazdagodott tájvédelmi körzet A Bükki Nemzeti Park 1989-ben (Fotó: Perl Márton) A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott Budapesten. A testület az áfészek, a lakás- és takarékszövetkezetek, valamint a szövetkezeti vállalatok tavalyi gazdálkodásáról tárgyalt és megvitatta a szövetkezetek ez évi üzletpolitikájával ösz- szefüggő tennivalókat. A múlt évet értékelve megállapította : a falvakban és az egyéb kistelepüléseken lévő üzletek forgalma az előző esztendőhöz képest csökkent. A szövetkezetek nagy része takarékosan gazdálkodott, és ez nagymértékben elősegítette, hogy a fogyasztási szövetkezeti szektor működésében nem alakult ki veszélyhelyzet. Ez továbbra is biztató lehet a kistelepüléseken, a tanyákon élő lakosság ellátása szempontjából. Az áfészek folytatták a kereskedelmi hálózat rekonstrukcióját, ám a korábbi években megszokottnál szerényebb mértékben. A szövetkezetekben nőtt a termelékenység és ezzel összefüggésben a keresetek színvonala is emelkedett. Az idei tennivalókról kialakított vélemény szerint a szövetkezeteknek is alkalmazkodniuk kell a vállalkozási nyereségadótörvény adta új lehetőségekhez. Lényeges, hogy a helyi bérgazdálkodás korszerűsítésével növeljék a tagság érdekeltségét. A szövetkezetek nagy részében az üzletpolitika megújítása is szükA szövetkezeti tulajdon — véleményük szerint — burkolt államosítása ellen tiltakozott az Alkotmányjogi Tanácshoz írott levelében 33, többségében Pest megyei mezőgazdasági termelő—, és ipari szövetkezet, illetve szövetkezeti közös vállalat. A szigetszentmiklósi Terminál Szolgáltató Szövetkezeti Közös Vállalat által kezdeményezett tiltakozás lényege az, hogy a tönkrement, illetve csődbe jutott állami vállalatok hitelezői közé tartozó szövetkezetek a felszámolások előtti egyeztető tárgyalásokon és a felszámolási eljárások során is teljesen háttérbe szorulnak. A levélírók szerint a tulajdonosi képviseletben fellépő ágazati és funkcionális állam- igazgatási szervek — az Ipari Minisztérium és a Pénzügyminisztérium — a felszámolási eljárások során rendszeresen alkotmány- és törvényellenes intézkedéseket foganatosítanak és hagynak jóvá. A tönkrement vállalatok adósságterheinek a jogutódokra való áthárítása ugyanis — mint írják — már eleve meghiúsítja a hitelezők és szállítók pénzügyi követeléseinek kielégítését. Ehhez hozzájárul az is, hogy a Pénzügyminisztérium — adóhatósága útján — a már tönkrement vállalatot adóhiányai miatt olyan büntetőadókkal sújtja, radhatnak versenyben a társasági törvény által az rt.-knek, kft.- knek biztosított feltételek közepette. Az elnökség szerint a vállalkozási nyereségadó, valamint a kedvezmények mértéke lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek 1989-ben továbbra is jövedelmezően gazdálkodjanak, ám ehhez feltétlenül szükséges a belső tartalékok további feltárása. A Szövosz elnöksége kifejtette véleményét az átalakulási törvénytervezetről, és a szövetkezeti törvény módosításának tervezetéről is. A testület tagjai szerint a tervezetben felvetett elgondolások alapjában véve nem sértik a fogyasztási szövetkezetek érdekeit. Úgy foglaltak állást, hogy nem indokolt mindenütt szervezeti átalakulás. Szervezeti váltásra csak ott kerülhet sor, ahol az ebből származó gazdálkodási előnyök jelentősek, s az átalakulással a szövetkezeti tagok túlnyomó többsége egyetért. A szövetkezeti törvényben a gazdasági társasággá alakulás jogi lehetőségének megteremtése mellett szükség van néhány, a tulajdonosi érdekeltség növelését akadályozó szabály módosítására. Ezek a módosítások társasággá történő átalakulás nélkül is indokoltak, mert a szövetkezetek csak így maradhatnak verseny- képesek a gazdasági társaságokkal szemben. amelyek nagyságrendje szintén irreálissá teszi a többi hitelező követelésének pénzügyi teljesítését. A szövetkezeti szférába tartozó hitelezők követelései természetszerűleg a szövetkezeti tulajdon szerves részét képezik. Következésképpen a szövetkezetek által alkotmány- és törvényellenesnek tartott eljárások a szövetkezeti tulajdon burkolt államosítását jelentik: büntetőadók, vagyontárgy-átcsoportosítások címén juttatnak állami tulajdonba szövetkezeti tulajdont. Panaszuk összefoglalásaként a levélírók alkotmányellenesként kifogásolják, hogy a felszámolási eljárások során — az illetékes minisztériumok által alkalmazott módszerek révén — nem érvényesül a magyar államnak tulajdonosként megkövetelhető fizetési kezessége. Ezen túlmenően szóvá teszik, hogy e gyakorlat következtében a kielégítetlen hitelezők gazdasági helyzete is megrendülhet és maguk is fizetésképtelenné válhatnak. A levél 33 aláírója azt kérte az Alkotmányjogi Tanácstól, hogy állapítsa meg e körülmények alkotmányellenességét és kezdeményezze az ezzel kapcsolatos államigazgatási normatívák hatályon kívül helyezését. . Úgy tűnik, a gazdaságpolitikai „nadrágszijhúzás” nem érinti a táj- és természetvédelem ügyét. Ez annál is helyénvalóbb, mivel „a szent célért dolgozók” jövőbeli életünkért munkálkodnak. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatójától, dr. Bar- tucz Ferenctől az idei tevékenységük, terveik összegzését kértük lapunk számára. — Amint talán köztudott, a BNP Igazgatósága a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium önálló intézménye. — Ez a státusz gyakorlatilag milyen jogkörrel ruházza fel önöket? — Bármilyen táj- és természeti értéket veszélyeztető, vagy annak a lehetőségét nem kizáró beruházáshoz engedélyt csak mi adhatunk, illetve, ha nem egyeztetnek velünk, megkerülnek minket, bírságolási joggal élhetünk. Szerencsére, eddig az utóbbira még nem került sor. — A BNP Igazgatóságának fennhatósági köre bővült. Önökhöz tartozik a Börzsöny is. — Igen. 1988 júliusától működési területünk a 3-as számú főútvonaltól északra: teljes Nóg- rád, BAZ megye — az Aggteleki Nemzeti Park kivételével —, a Sajó, a Bódva, a Rakaca és az országhatár ölelte szakasz. A Hortobágyi Nemzeti Park által nem felügyelt Tisza menti részeket is gondozzuk. — Megvannak-e ehhez az anyagi és szellemi feltételek? — A minisztérium mindezeket biztosította. Ám tisztában vagyunk azzal, hogy innen, a felnémeti sáncból nem felügyelhetjük és nem irányíthatjuk nógrádi és börzsönyi területünk munkáit. Ezért ott irodákat alakítunk ki, ahol szakemberek, erdőmérnökök látják el a 18 ezer hektáros börzsönyi tájvédelmi körzet tennivalóit. Hozzájuk tartoznak még a fóti, a Somlyó-hegyi és a túrái tájvédelmi körzetek. így Észak-Magyarországon összesen mintegy 120 ezer hektár országos védettségű terület kezelését látjuk el. Ebből 38 ezer hektár a Bükk. — Tavaly a társintézményekkel karöltve, végre szigorították a Bükk-fennsík közlekedési rendjét. Idén történik-e hathatósabb előrelépés a fennsíki védelemben? — Nem elégszer hangsúlyoztuk még — sajnos, ezt kell mondanom —: a Bükk-fennsík víznyelői 500 ezer ember ivóvízigényét biztosítják. Ha minimális fertőzés történik itt, beláthatatlan következményekkel kell számolni. Egyébként a karsztvíznyelőknél az a rendszer, hogy nincs rendszer. Ezért az idén fokozottan szigorítjuk a közlekedést. Mi lesz a továbblépés? A Bükk-fennsíkon, pontosabban: Nagymező, Jávorkút, Bányahegy, Szilvásvárad csomópontjában január 16-tól állandó forgalomellenőrzési figyelőt létesítünk. Ez annyit jelent, hogy a Bükk-fennsíki kapukig engedélyezzük csak a személyautók feljövetelét, s onnan nincs „autóká- zás”. Ez alól kivételt csak az illetékes erdészeti, honvédségi, belügyi gépkocsik kaphatnak. — Mi lesz azokkal, akik — tegyük fel — sízni szeretnének Bánk úton? — Az természetesen magával viszi a sportfelszerelését is, s ezt a felügyelő látja. Beengedi azokat is, akik a Bükki Vörös Meteor tagjai, tagsági könyvük felmutatásával. Ám senki ne próbáljon, mondjuk augusztusban „téli sport űzése” címén felmentést kérni. Értsük meg egyszer és mindenkorra: tilos a személyautózás a fennsíkon. — Mikor lép életbe? — Január 16-tól már megkezdődik a forgalomellenőrzés. Egy hónap türelmi időt adunk, így csak február közepétől bírságolunk. Ám nem csak elvonunk, hanem adunk is. Jó kapcsolataink vannak a szilvásváradi, lillafüredi erdészeti igazgatóságokkal, különösképp a MEBIB-bel, akik milliós nagyságrendű anyagi támogatást adnak. Ez is segít a „fényes autózókon”, ugyanis a motoros turizmus számára parkokat, pihenőket, tájékoztató táblákat alakítunk, és úgynevezett „ablakot” nyittatunk többek közt a Pazsagrét, a Szinva völgye panorámát kínáló területein. — Hogyan alakulnak nemzetközi kapcsolataik? — Mivel a Bükk természetes folytatása a Keleti-Kárpátok, ezért az ottani körzettel tartottunk kapcsolatot, most jelentkezett az úgynevezett „szlovák tájvédelmi paradicsom” is, sőt a bulgáriai Vitosa hegyvidék természetvédői is. Ez öröm számunkra, mert az jelzi, hogy tudnak nemzeti parkunkról, s figyelemmel kísérik munkánkat. Valamit valamiért Nem szeretem az áremelkedéseket. Azt hiszem, egy táborba kerültem ezzel az ország túlnyomó többségével, pártállásra, felekezetre, nemzetiségre való tekintet nélkül. Nosztalgiával emlékszem azokra az időkre, amikor hajdani kollégáim azzal leplezték le az újságokban a fiatalok életidegenségét, hogy megkérdezték tőlük: mennyibe kerül egy liter tej vagy egy kiló kenyér, s ők húzogatták a vál- lukat. Bevallom, most számomra is fogas a kérdés, mert ha leemelek egy veknit az ön- kiszolgáló bolt pultjáról, bizony meg nem mondom előre, hogy a pénztáros mennyit üt be érte a gépébe. Nem szeretem az áremeléseket. S ha ésszel be is látom szükségességüket, minden porcikám beleremeg a gondolatba: ennyivel, meg ennyi- ' vei kell többet dolgozni ahhoz, hogy megőrizhessem keservesen elért életszínvonala- j mat. Mindenfajta statisztikánál többet mond el majd a hétköznapi tapasztalat, hogy egy százforintosból mi telik ki az ABC-ben. Tudom, hogy szükséges volt ez a lépés, mert egyre in- ; kább tisztábban láthatom, amit az elmúlt esztendőkben a „jótékony” homályban tartottak: hol is tart gazdasá- : gunk. El is fogadom végső so- J ron — minden berzenkedő- sem ellenére — a tényeket, ; mert érzelmeim a velem ‘ ] együtt felfortyanó milliók ha- ; ragjával együtt sem képesek j megváltoztatni azokat. Ezek ‘ i után már inkább az érdekel, í : ami szintén sokakban megfő- : 1 galmazódik: az az összeg, \ I amely most a költségvetés j ; egyensúlyát billenti helyre, i I megfelelő célokat szolgál-e, | j vagy továbbra is egy helyben j | toporgunk. Sokszor fogalmaznak úgy, í hogy ne az elosztással, hanem | j a termeléssel foglalkozzunk j többet. A logika helytálló, ám valamit csak valamiből lehet előállítani, megtermelni. A j fejlesztéshez, az előrelépés- I hez pénz kell, nemcsak külső, I hanem belső források is. S ha I nem azokra a célokra fordít- i juk a befolyt összegeket, amelyekre valóban kell, akkor to- I vább folytatódik az infláció, S szinte megállíthatatlanul. Az emberek garanciát szeretné- | nek kapni arra, hogy létezik valamilyen kiút ebből a jelen- j j légi helyzetből, innen tehát a j J várakozás, amellyel minden j ésszerű változás felé fordulnak. Nem csodavárás ez, csak megfelelő személyi feltételeket, jogi alapokat, intézményi j kereteket szeretnének látni. I Azt hiszem, egyre keveseb- I ben táplálnak illúziókat azzal kapcsolatban, hogy itt rövid idő alatt nagy fordulatot lehetne végrehajtani. Az áremelésekkel, az I adókkal jövedelmünkből I csippent le az állam. így tehát | jogos az állampolgár óhaja, I hogy szűkebb és tágabb környezetében lásson reményt a megújulásra, jó kezekben I tudja sorsát. Valamit valami- I ért: a nadrágszíj megszorításáért reményt kíván az utca I embere: a biztos megélhetéI sét. Gábor László A szövetkezeti tulajdon burkolt államosítása? Levél az Alkotmányjogi Tanácshoz
